Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
* " :*• ; : i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA lenleg a „durva" munkát végzik, olyan földréteget távolítanakel, amely feltételezhetően meddő - nem tartalmaz leleteket.- Most az ásóé, a lapáté, a talicskáé a fő szó - így a korelnök, a 62 éves Csenkey Rezső, akit Rezső bácsinak szólít még a tőle alig egy esztendővel fiatalabb Méry László is. - Akkor van nekünk férfiaknak jó dolgunk - teszi hozzá Rezső bácsi tréfás kedvvel amikor a nők veszik kezükbe a spachtlit, a kisseprüt, meg az ecsetet... Nyilván arra, a kívülállók számára pepecselésnek tűnő tevékenységre utal, amely- lyel az archeológusok és az általuk foglalkoztatottak igyekeznek gyöngéden a felszínre segíteni és megtisztítani mindazt, ami érték, vagy amit annak vélnek. No persze azért látom, hogy Bors Margit, Nagy Ilona, Mária Nagyová és Múcska Katalin sem idegenkedik az ásótól, a lapáttól. Vidámak, csipkelődnek egymással és cseppet sem zavarja őket - miért is zavarná? -, hogy az egyik földpárkányról a föld méhéből előkerült emberi koponya vigyázza munkájukat.-Jó két hónapja dolgozunk itt, azelőtt meg a temetőben - magyarázza Méry László, de a további fejtegetésre és szemlélődésre nincs már idő. Közben megérkezett ugyanis a doktornő - dr. Etela Studeniková, a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének igazgatója, aki az utóbbi években az itt folyó feltárások irányításának szenteli idejének javarészét.- Bizony tavaly és az idén még szabadságra sem mentem el, annyira leköt és érdekel ez az alapvető kutatás állami tervébe is besorolt feladat. Annál is inkább, mivel főleg a késői bronzkorra és a hallstatti kultúra, vagyis a bronz- és a vaskorszak közötti átmeneti időszakra szakosodtam. Most szerintem ez a munkahely számunkra a legfontosabb, s ezt bizonyítja az idei ásatások sikere is. Minden szavából, noha önmagáról vajmi keveset hajlandó beszélni, kiérezhetö a hivatását szenvedélyesen szerető, azt szinte megszállottként végző szakember, tudós elkötelezettsége. Tulajdonképpen itt van a második otthona. Néha éjszakára is itt marad a lakókocsiban, amelynek egyik sarkában az elmúlt éjjel is megteltek a vödrök a mennyezet deszkáinak résein beszivárgott esővízzel.-A hatvanas évek elején errefelé már végeztek egy úgynevezett mentőásatást, amelynek célja a lelőhely megóvása volt. Egy hallstattkori, vagyis az időszámításunk előtti 7.-5. századból származó sírhelyet tártak fel. A Magyarország városai éé vármegyéi című kiadványban már utalás volt A évszázadok alatt beidegzödött r\L. kemény munkához szokott, az élet rögös valóságához és napos oldalához, egyszóval a realitáshoz minden idegszálukkal szorosan tapadó emberek lakják ezt a kis községet a Duna menti síkságon, a Csallóköz északi csücskében. Képzelőerejüket mégis megmozgatják és lázban tartják az itt folyó régészeti ásatások. Vajon mit árulnak el a múltról, az ö múltjukról is?- ez a gondolat Jányok (Janíky) nem egy lakosát foglalkoztatja. A volt Alsójányok boltja előtt már az első megkérdezett habozás nélkül útbaigazít: - Ezen a mellékúton, néhány száz méternyire innét, a temető tőszomszédságában, egy maringotkában rátalál a doktornőre... A cirkuszi vándorkocsira emlékeztető régészeti „támpont" egyelőre zárva még.- A doktornő ma a fővárosból valószínűleg nem a nyolcas, hanem a kilences busszal érkezik - tájékoztat készségesen egy fiatalasszony. Kár minden percért, morfondírozok magamban, s irányt veszek a sík mezőn, tőlem vagy száz méterre emelkedő 5-6 méter magas, köralakú dombocska felé, ahol már javában dolgozik néhány ember. Munkájuknak látszata van. A halmot, nyilván szigorú és pontos utasításokhoz igazodva, függőlegesen és vízszintesen geometriai szelvényekre bontják. Jerá, de akkoriban még keltakorinak vélték. Újra kijöttünk ide 1982-ben és azóta mintegy másfél kilométernyire elhúzódó sávban bemértünk 28 sírhelyet, késő bronzkoriakat is. Ebből csak három volt felszántatlan. Ezeknek egyike a Halomi dűlőben most látott Kishalom, illetve a közelében a Zöldhalom. Ez utóbbinak helyrajzi elnevezése nagyon érdekelt, mivel Magyarországon, Szeged környékén is volt egy ilyen nevű, de szkítakori - magyarázza a vágsellyei (Sal'a) születésű és magyarul kitűnően beszélő régész. . - Miért értékes a Kishalom? - teszem fel a naiv, de egyben provokáló kérdést.- Elsősorban azért, mivel itt felszántatla- nul megmaradt az alsórétegben a bronzkori temetkezési hely, a később ráépült hallstattkori sírkamrák, sőt a legfelső rétegben az időszámításunk XVII.-XVIII. századából származó temető is. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy az antropológusoknak ilyen korból viszonylag kevés emberi csont áll a rendelkezésükre. Kint a terepen az említett rétegezödést szemléltetően is megmutatja a sírdomb e célra megőrzött, egymással farkasszemet néző két-két „ellenőrző földpillérén", amelyeknek függőleges felületén színben és struktúrában is kivehető nemcsak az eltérő jelleg, hanem - bejelölve - az egyes sírok helye is, itt-ott kikandikáló csontmaradványokkal.-A földpillérek megőrzésének további célja, hogy ezt a sírhalmot, mivel ilyenből már kevés akad, a feltárási munkálatok után visszahelyezhessük eredeti állapotába, s Így magyarázószöveggel ellátva, emlékeztessen régmúlt időkre. Egyébként itt a bronzkori rétegből egyelőre csak a melléksírt tártuk fel.- Mit találtak benne?- Többek között hat kerámiaedényt, bronzból készült tőrt, tűt, borotvát, mégpedig az időszámításunk előtti 1200-as évekből, a korabeli felső társadalmi réteg tagjainak sírjaiban. Itt jegyzem meg, hogy korábban ezen a tájon a Csallóközben nem bukkantak e bronzkori kultúrának nyomaira. A fősírt jövőre tervezzük megnyitni. Ami pedig a hallstatti sírkamrát illeti, abból a múlt hét közepén vettük ki az utolsó leletet, összesen 28 kerámiaedényre bukkantunk itt. A lakókocsiban majd előtte is egy faasztalon keményre szikkadt, okker színű, nagyjából két ökölnyi, formátlan agyagrögökre téved rá a tekintetem.- Mi a csuda ez? - kérdem s a magyarázat nem késik:- A temetőben feltárt késő bronzkori lakótelep cölöpházainak sövényfalát tapasztották be ezzel a vályogszerű masszával. A település titkainak teljes feltárása jövőre kezdődik. De a falmaradványok és az alapok már ma is igen fontos leletek. Cáfolják azt a tudományos feltevést, hogy ezen a korábban mocsaras vidéken a késői bronzkorban nem volt település. Más leletek pedig archeológiái bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy ezen a tájon a középkor- (Folytatás a 2. oldalon) „Akkor van nekünk férfiaknak jó dolgunk, amikor a nők veszik kezükbe a spachtlit, a kisseprüt, meg az ecsetet“ - mondja Csenkey Rezső (baloldalt) és véleményéhez csatlakozik Méry László (középen) is. A feltárás kezdetén, július derekán még nem sejtették, hogy milyen leletekre találnak a jányoki Kisdombban 1988. szeptember 23. XXI. évfolyam Ára 1 korona
