Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

Vasárnap 1988. július 10. A NAP kel - Kelet-Szlovákia; 04.48, nyugszik 20.36 Kö- zép-Szlovákia: 04.55, nyugszik 20.43 Nyugat- Szlovákia: 05.01, nyugszik 20.49 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 01.14, nyugszik 18.13 Közép-Szlovákia: 01.21, nyugszik 18.20 Nyugat- Szlovákia: 01.27, nyugszik 18.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AMÁLIA nevű kedves olvasóinkat 1888-ban született Giorgio de CHIRICO olasz festő, a XX. szá­zad egyik legjelentősebb olasz művésze (t 1918) • 1918-ban született James Harold ALD- RIGEangol író, elbeszélő, publi­cista. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Új FAJTÁKKAL SEGÍTIK A ZÖLD­SÉGTERMESZTÉS FEJLŐDÉSÉT Szitás Gabriella írása CSENDBEN, NYUGALOMBAN Gazdag József riportja IRÁNY A CSAPATTEST Németh János írása NEM IS OLYAN EGYSZERŰ SZÜLŐ­NEK LENNI Vladimíra Kobylková és Ji- rina Liáková ismerteti a családi életre nevelésről végzett közvéleménykuta- tás eredményeit AZ ÉLET MINT ESZTÉTIKUM Szeberényi Zoltán írása Füst Milán centenáriumára AZ ARDABIOLA Részlet JevgenyiJ Jevtu­senko kisregényéből „NEM AKAROM VISSZAPERGETNI AZ ÉVEKET“ Szabó G. László beszélge­tése TörScsik Marival Az ágcsernyői (Öierna nad Ti- sou) átrakodóál- lomás dolgozói az idei év első hat hónapjának számos mutató­ját túlteljesítet­ték. A jelentős eredményeket a vasúti átrakó­állomás a csapi vasutasokkal együttműködve érte el. A kap­csolatok nagy múltra tekinte­nek vissza, s mindkét fél részt vesz az in­ternacionalista munkaverseny­ben. Az első ké­pen: Jozef Hrab (jobboldalt) és Pavol Milosár a Szovjetunióból érkezett Lada Szamara sze­mélygépkocsik kirakását készíti elő. A második képen: Orosz László zsákolt magnezitet szállít. (Jozef Vesely felvételei - CSTK) *>v*<*w*tHI Mintegy 1100 tonna rokfortot szállít az idén Dél-, Közép-, Nyugat-, és Észak-Cseh- országba a Dél-csehországi Tejfeldolgozó Vállalat Óesky Krumlov-i üzeme. Az öt hétig érő sajtot az érlelőben rendszeresen ellenőrzik. Jelenleg bővítik az üzemet; a munka befejezése után, az év végén, a termelés eléri a 3000 tonnát. A képen: Jan Achatzy és Véra Hlásenská a közkedvelt sajt szokásos ellenőrzését végzi. (Jaroslav Sybek felvétele - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Legutóbbi három évünket teljes joggal ne­vezhetjük a fordulat éveinek. A párt, a dolgozók erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elejét venni annak, hogy az ország tovább sodródjék a gazdasági, társadalmi és szellemi válság felé. A társadalom ma már jobban ismeri és érti múltját, jelenét és jövőjét. A konkrét társadalmi, gazdasági programban testet öltő átalakítási politika milliók ügyévé válik. Ebben foglalható össze országunk politikai helyzetének lényege. Látjuk, hogyan pezsdült fel társadalmunk. Sokszínűbbé, érdekesebbé és gazdagabbá vált az ország szellemi élete. Új értelmezést nyer Marx és Lenin sok olyan gondolata, amelyet egészen a közelmúltig vagy egyoldalúan értel­meztek, vagy egyszerűen elhallgattak. A dogma- tizmussál vívott harcban újraéled a tudomá­nyos, humánus szocializmus alkotó szelleme. Az emberek ráéreztek saját felelősségükre, megszabadulnak az apátiától, az elidegenedett- ség érzésétől. A megújulás szele erősíti a nép erkölcsi egészségét. A demokratizálás gondo­latok, érzelmek, kezdeményezések hatalmas áradata előtt nyitott szabad utat. Az igaz szó, a nyíltság megszokottá válása tisztábbá teszi a társadalmi légkört, szárnyakat ad az emberek­nek, felszabadítja a gondolkodást, aktív tevé­kenységre serkent. Mindez nagyszerű, lenyűgöző folyamat, amelyben kifejezésre jut népünk minden becsü­letes és előremutató vonása. Szilárdulnak a for­radalmi megújulás erői. Az emberek hinni kezd­tek az átalakításban, s azt követelik, hogy meg­állás nélkül haladjunk előre és csakis előre. Nagyfokú öntudatról és szervezettségről tesz tanúbizonyságot a munkásosztály; munká­jával bizonyítja, hogy támogatja az átalakítást. Ez lehetővé teszi a párt számára, hogy maga­biztosan folytassa a forradalmi átalakítás politi­káját. Reagálásának tanúsága szerint a paraszt­ság is mélyen érdekelt a megkezdődött változá­sokban. A kolhozkongresszus megmutatta, mi­lyen hatalmas átalakító energiával bír paraszt­ságunk. Az átalakítás hívei a mezőgazdaságban bátran térnek át az új munkaformákra, felvérte­zik magukat a tudománnyal, a hatékony techno­lógiákkal, készek arra, hogy próbálkozzanak, keressenek, sót kockázatot is vállaljanak az új érdekében, készek teljes eröbedobással fele­lősségteljesen és átgondoltan dolgozni önma­guk és az egész ország javára. Az értelmiség felfokozott társadalmi érzé­kenységgel bír, gyorsan reagál a társadalmi változásokra; lelkesedéssel fogadta a párt felhí­vását, hogy a társadalom intellektuális, szellemi potenciálját állítsuk hiánytalanul az átalakítás 9 szolgálatába. Őszintén üdvözölte a XXVII. kong­resszuson megfogalmazott igazságleckét. Az utóbbi három év párthatározatai mély megér­tésre találtak körében. Az 1985 áprilisában megtartott központi bi­zottsági ülés óta eltelt időszak legfőbb politikai eredménye tehát az, hogy megváltozott az egész társadalmi légkör, megkezdődött a meg­újulás eszméjének materializálódása s a szovjet nép egyre erőteljesebben támogatja a párt át­alakítási politikáját. (Mihail Gorbacsovnak cc. oZKP 19. országos értekezletén elhangzott előadói beszédéből) K étszer is elmegyek mellet­te, de a hatalmas munka- csarnokban csak akkor ismerek rá, amikor fölnéz. Elég egy pil­lantás, biztosra veszem, hogy ő az akit keresek: Magic Ilona. Karcsú, sötétszőke fiatalasz - szony. A szlovák nemzeti felke­lés szocialista brigád vezetője. Szorgalmasan dolgozik, havi ter­vét 120-140 százalékra teljesíti. Látszólag csak a maga munká­jával törődik, pedig gyakran kö­rülhordozza tekintetét a műhe­lyen, megnézi, mit csinál a bri­gád többi tagja. Néha rájuk is szól, s bár néha neheztelnek is emiatt, mégis szót fogadnak, be­látják, hogy igaza van, hogy csakis szorgos munkával őrizhe­tik meg a kollektíva jó hírnevét. ■ - Más pályára készültem - mondja szerényen. - Baromfi- tenyésztő szakmunkás vagyok, mesteriskolát is végeztem, de a környéken nem találtam állást, így hát a piesoki Gépgyár helyi üzemében a tervezőosztályon kezdtem el dolgozni. Férjhez mentem, gyereket szültem, s mi­vel nem bírta a bölcsödét, otthon kellet maradnom. A munkavi­szony nélkül eltöltött három év alatt sok minden megváltozott. Egyedül maradtam a gyerekkel. Amikor iskolába ment, munka után kellett néznem. A régi mun­kahelyemen nem állhattam azonnal munkába. Itt azonnal felvettek, sót még azt is megígérték, hogy lakást kapok. Az Ígéretet egy év elteltével be is váltották. Varrni már korábban is tudott. Nem okozott számára tehát gon­dot a beilleszkedés. A trencíni ruhagyár éafárikovói üzemében néhány hét alatt bebizonyította, hogy megállja a helyét, s a kol­lektíva egyenrangú tagja tud len­ni. Néhány hónap múlva a 24 tagú közösség megválasztotta brigádvezetőnek. A tagok már megkapták a bronzjelvényeket, a közelmúltban adták be a javas­latot arra, hogy egy tagjuk az arany, négy tagjuk pedig az ezüstjelvényt is átvehesse.- Jól kijövünk egymással, ha a szükség úgy hozza, segítjük azt, aki éppen rászorul. Ha folya­matos volna az alapanyag-ellá­tás, nem kellene túlóráznunk. Sajnos, ez nem rajtunk múlik. Igyekszünk jól és tervszerűen dolgozni, de nem riadunk vissza a váratlan feladattól sem. Két műszakban dolgozik. Munkája előtt vagy után megfőz másnapra. Szerencsére tizenhá­rom éves fia jól tanul, nincs vele különösebb gondja. Tanulmá­nyait gimnáziumban szeretné folytatni. Igyekszik minél többet vele lenni, csakhogy az üzem­ben a mindennapi munka mellett más elfoglaltságai is vannak. A harmadik pártalapszervezet alelnöke, legutóbb az üzemi pártbizottságba is beválasztot­ták, a pártoktatás irányításával, szervezésével bízták meg. Fel­adatainak igyekszik mindig ele­get tenni, s hogy ez sikerül is, ennek bizonyítéka, hogy május­ban megkapta az üzem példás dolgozója jelvényt. Szereti a várost, az üzemet. Noha még csak harmincöt éves, azt mondja, innen szeretne nyugdíjba menni, mert úgy érzi, hogy itt megbecsülik a munka­társai, a vezetők egyaránt. (A Szerző felvétele)- Szeretném megszerezni az ötéves tervidőszak úttörője cí­met. Az ember nem élhet cél nélkül...Én ezt tűztem célul. Minden tőlem telhetőt megte­szek, hogy ezt elérjem, hogy mint párttag példát mutassak. Mindezt meggyőződésből te­szem. Úgy érzem, ennyivel tar­tozom az üzemnek, munkatársa­imnak, akik bíznak bennem. NÉMETH JÁNOS Cél nélkül nem élhet az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom