Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
Lengyelország gazdasági nehézségei Amint azt Wladyslaw Baka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Irodájának a tagja, a központi bizottság titkára nemrég megtartott varsói sajtótájékoztatóján kifejtette, Lengyelországnak érdekében áll a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítése a szocialista és a fejlődő országokkal, valamint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a kapitalista államokkal. Rámutatott, hogy az ország gazdasági nehézségeit csak a gazdasági reform második szakaszának következetes megvalósításával, s az ipari termelés szerkezetének mélyreható változtatásával lehet megoldani. Kijelentette továbbá, hogy az ország jelenlegi adósságállománya megközelíti a 40 milliárd dollárt, ám a helyzet egyáltalán nem reménytelen. Az előirányzott program szerint az adósságok törlesztését úgy biztosítják, hogy az ország adósságállománya 1991 -ig még növekedni fog, ebben az évben 43-44 milliárd dolláros szinten stabilizálódik, majd pedig fokozatosan csökkenni fog, amit a már jelenleg is biztatóan növekvő kiviteli termelés tesz majd lehetővé. E program megvalósítása azonban jelentős mértékben függ attól, hogy Lengyelország milyen mértékben tudja normalizálni gazdasági kapcsolatait a hitelező országokkal, s milyen eredményekkel zárulnak a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal folytatott tárgyalások. Komoly problémát jelent a belső pénzügyi és piaci egyensúly megteremtése. Ha a lakosság bevételei továbbra is évi 60 százalékkal, az árak pedig 45-46 százalékkal fognak növekedni, miközben a belkereskedelmi áruellátás csak 3-4 százalékkal növekszik, ez oda fog vezetni, hogy az áruval és szolgáltatásokkal nem fedezett vásárlóerő értéke eléri az 1 billió zlotyt, ami az összes lakossági pénzbevétel tíz százalékának felel meg. Ezért nagyon gyorsan végrehajtott intézkedésekre van szükség, habár ezek hatása nem jelentkezik azonnal. Lengyelország gazdaságában a mélyreható szerkezeti változások keretében elkezdődött a ráfizetéses vállalatok felszámolása. Wladyslaw Baka rámutatott, hogy ez a folyamat ki fog szélesedni, s a gazdasági hatékonyság növelésére, a gazdaság egyensúlyi helyzetének kialakíSZOVJET TERMÉKEK A BUDAPESTI ŐSZI NEMZETKÖZI VÁSÁRON Interjú Vlagyimir Koszarimovval, a Szovjetunió kiállításának igazgatójával tására fog irányulni. (ŐSTK) • Milyen az idei szovjet kiállítás szerkezete, hol lesznek a legfontosabb részlegei?- A Szovjetunió részvétele a szocialista országokban rendezett nemzetközi kiállításokon teljes mértékben megfelel a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását célzó programnak, mivel a vásár nemcsak az eredmények bemutatására szolgál, hanem kiváló alkalom tapasztalatcserére, távlati szerződések kötésére is, valamint nagyszerű lehetőség közvetlen termelési kapcsolatok létesítésére. A szovjet kiállítás összterülete a budapesti őszi vásáron meghaladja az 1300 négyzetmétert. Ez a tavalyinál valamivel kisebb, de a magyar piacon érdeklődésre számító választék gazdagsága nem marad el a tavalyi kiállításunk mögött. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar minden ágazata képviselve lesz a vásáron, s a termékeket gyártó vállalatok, köztük a Rosa Luxemburg nevét viselő Krasznaja Róza Selyemkombinát, az Elektronika tudományos-termelési egyesülés, a Volgái Autógyár termelési egyesülés, a Vlagyimir lljics Művek, az Elektroszila, a Kujbisevi Villamoskészülék-gyár stb. közvetlenül is részt vesznek a kiállítás anyagának összeállításában. • Meg tudna nevezni néhány kiállításra kerülő terméket?- A Szovelektro külkereskedelmi egyesülés kiállítási részlegén a látogatók különböző típusú mosógépeket, porszívókat, ventilátort, elektromos kávédarálót, s egyéb villamos háztartási berendezéseket láthatnak. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Bakkondicionyer bakui termelési egyesülés által gyártott háztartási légkondicionáló készülékek, amelyek fűtésre és hűtésre egyaránt használhatók, minimális áramfogyasztás mellett A Magyarországon már népszerűvé vált háztartási villamos szivattyúk, kézi fúrógépek és más barkácsoló szerszámok szintén szerepelnek a kiállítás anyagában. A Tyehnointorg külkereskedelmi egyesülés részlegén Szaratov és Orszk márkájú hűtőszekrények, Rakéta és Csajka porszívók, s más háztartási villamos készülékek láthatók, s nagy érdeklődésre tarthatnak számot a rádiók, a televíziós készülékek, valamint a fényképezőgépek is. Közülük főleg a Rubin és a Siljalisz márkájú televíziós készülékeket, a VEF és a Vega típusú zenegépeket, valamint a Ragyiotyehnyika magnetofonokat emelném ki. A Verasz külkereskedelmi szervezet a Szovjetunióban legnépszerűbb Minszk márkájú hűtőszekrényeket mutatja be. Érdekes és színes lesz a Novoekszport külkereskedelmi egyesülés részlege is, ahol a porcelán- és kerámiaipari termékek, a szőnyegek és a népművészeti iparcikkek gazdag választékát fogják kínálni. A Raznoekszport külkereskedelmi egyesülés hagyományos termékeivel szerepel a vásáron, főleg konfekciót, kötöttárukat, bőrdíszműárukat, oren- burgi kendőket és csipkéket mutat be. A lett bútoripari termékek sem fognak hiányozni a vásárról, a látogatók megtekinthetik a Szmiltime hálószobabútort, a Freda bútorokat és a Kirasz kárpitozott bútorokat. • Minden vásár egyúttal újdonságok bemutatására is szolgál. Milyen kiállítási tárgyakat mutatnak be először a budapesti vásáron?- Először állítunk ki Budapesten filmvetítő berendezést. Ez öt stabil részegységből áll, s 35 milliméteres filmek vetítésére alkalmas. Ez a berendezés jól bevált a szovjet filmszínházakban, gazdaságos, megbízható és nagy igénybevételt is képes elviselni. A Poljot, a műszergyártási minisztérium új külkereskedelmi szervezete a Csajka, a Szlava és a Poljot márkájú férfi- és női karórák széles választékát mutatja be. Ezek jól ismertek Magyarországon, a modellek többsége azonban először látható a budapesti nemzetközi vásáron. Az Enyergomasekszport külkereskedelmi egyesülés először mutat be különböző vasedényeket, fém étkészleteket, kerti szerszámokat valamint különféle lakatosszerszámokat. Nagy érdeklődésre tarthat számot az 1 kW teljesítményű Malis villamos szivattyú, valamint a városi lakások számára készített gyermeksportkomplexum. A szovjet export újdonságai közé sorolnám a „gyermekváros" játékegyüttest is, amelyhez homokozó, hinta, csúszda és létra is tartozik, vagyis minden, amit a gyermekek udvari játékaik során igénybe vehetnek. • A Szovjetunió kiállításain hagyományosan külön is részt vesz valamelyik köztársaság vagy terület. Az idei vásáron melyik területi egység Jog szerepelni?- Ez alkalommal az Orosz Föderáció voronyezsi területe fog bemutatkozni. Itt van az Elektronyika nevű hatalmas rádiógyár, melynek termékei közé tartoznak a kiállításon is látható képmagnók, televíziós készülékek, magnetofonok, elektronikus számítógépek. • Az Avtoekszport külkereskedelmi egyesülés mit mutat be a vásáron?- Az Avtoekszport a szovjet autóipar újdonságait, a VAZ-2109, a Moszk- vics-2121 és a ZAZ-1102 típusú gépkocsikat szerepelteti a vásáron, de a Rigai és a Lvovi Autógyár termékei is itt lesznek, köztük különböző típusú kerékpárok, s a SZKIF-500-as autópótkocsi is látható lesz a vásáron. Mindehhez még hozzá szeretném tenni, hogy a vásár alkalmából a voronyezsi terület népművészeti együttese is szerepelni fog Budapesten. GEORGIJ MEJZEROV Az NDK gondoskodása az Elba tisztaságáról Az NDK-ban a nyolcvanas évek folyamán több mint 100 biológiai víztisztítót helyeztek üzembe, amelyek elsősorban a városi szennyvizek tisztítására szolgálnak. Ezex a berendezések a főváros, Berlin környékén az ipari és háztartási eredetű szerves szennyezöanyagok 90 százalékát tartják vissza. Hans Reichelt, az NDK Környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztere a Neues Deutschland napilapnak adott interjújában az Elba folyó vizének védelméről is szólt. Hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nemzetközi együttműködésben kell megoldani, mert az Elba folyórendszerének'53 százaléka az NDK, 33 százaléka Csehszlovákia, 12 százaléka az NSZK, 1-1 százaléka pedig Lengyelország és Ausztria területére jut. Ebben az összefüggésben elismerően szólt a Csehszlovákiával folytatott együttműködésről, amely az 1974-ben aláírt kormányközi megállapodásra épül. Ezt a kormányközi megállapodást egy hónappal ezelőtt, az Elba hasznosítását koordináló közös bizottság ülésén pontosították. A miniszter rámutatott, hogy az NSZK-val 1983 óta valósul meg ilyen irányú együttműködés. Az NDK részéről újabb javaslatok hangzottak el Erich Honeckernek az NSZK-ban tett tavalyi látogatása alkalmából. Az NDK álláspontja szerint tovább javulhatna a helyzet, ha az NSZK nagyobb megértést tanúsítana az olyan politikai jellegű kérdések iránt, amilyen például az, hogy a két ország közti közös határ a folyómeder közepén haladjon. A miniszter egyúttal elutasította azt a vádat, mely szerint az NDK az Elba és az Északi-tenger legnagyobb szennyezője. Rámutatott, hogy Martin Grun- nernak, az NSZK környezetügyi és atomerőmű-biztonsági államtitkárának ez év július 8-án tett kijelentése szerint az Északi-tengerbe jutó foszfortartalmú hulladékanyagok 54 százaléka, s a nitrogéntartalmú hulladékanyagok 36 százaléka az NSZK- ból származik. (ŐSTK) A tervegyeztetés szervezeti előkészítése Az összevont és az ágazati munkacsoport feladatai Az Állami Tervbízottság elnökének operatív tanácskozásán június elején megtárgyalták az KGST-or- szágokkal kapcsolatos tervegyeztetések folyamatát. A KGST 43. (rendkívüli) ülésén elfogadott határozattal összhangban az 1991-1995-ös évekre vonatkozó tervek egyeztetését három szinten; kormányközi, ágazati és vállalati szinten kell megvalósítani. Az erre vonatkozó tárgyalások során figyelembe kell venni az egyes partnerországok belső gazdasági mechanizmusának változásait, valamint a szocialista gazdasági integráció mechanizmusában bekövetkező változásokat. A hajógyártás a lengyel gépipar legjelentősebb szakágazatai közé tartozik. A megrendelések számát tekintve a lengyelországi hajógyártás harmadik helyen van a világon. A növekvő feladatok megkövetelik a hajógyári kikötők, dokkok kibővítését. A felvétel a gdanski hajógyár fejlesztési munkálatairól készült. A ŐSTK felvétele A KGST-országokkal folytatott tervegyeztetések során a következő alapvető dokumentumokból kell kiindulni: • eljárási tervezet a csehszlovák szervek és szervezetek számára a KGST-országok 1991-1995-ös évekre vonatkozó tervegyeztetésének első szakaszában; • a KGST-országok tudományos műszaki haladásának a 2000-ig szóló komplex programja; • a nemzetközi szocialista munkamegosztás koncepciója az 1991- töl 2005-ig terjedő időszakra; • a KGST európai tagországai Vietnammal, Kubával és Mongóliával folytatott sokoldalú együttműködésének speciális komplex programjai; • Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének 15-20 évre szóló koncepciója; • Csehszlovákiának a KGST tagországaival folytatott hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését 2000-ig előirányzó kétoldalú programok; • a KGST-országok népgazdasági terveinek az 1991-1995-ös évekre szóló koordinációs programja, beleértve a gazdasági együttműködés sokoldalúan koordinált problémáinak a jegyzékét az 1991-1995-ös évekre és a további időszakra. Az Állami Tervbizottság más központi szervekkel együttműködve összevont és ágazati munkacsoportokat létesít a KGST egyes tagországaival folytatott tervegyeztetés megvalósítására. Az összevont munkacsoportok tevékenységét az Állami Tervbizottság egyes alelnökei irányítják. A tárgyalások előkészítésében a tervbizottsági szakosztályok képviselőin kívül részt vesznek a külkereskedelmi minisztérium, a Tudományos- Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság képviselői, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kormányközi bizottságának titkára, valamint a reszortok, irányítási szervek és gazdasági szervezetek képviselői is. Az összevont munkacsoportok tevékenysége főleg arra irányul, hogy tájékozódjanak mindkét ország gazdasági fejlődésének alapvető irányzatairól és belső gazdasági mechanizmusaik változásairól, meghatározzák a tervegyeztetés módszerét, a három szinten folytatott egyeztetés tartalmi kereteit, elbírálják a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó javaslatokat, megtárgyalják az 1990 után megvalósuló beruházások koordinálásának lehetőségeit; a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosítása szempontjából megbeszélik az ágazatközi viszonyokat és az árucsere alapvető szerkezetét, megtárgyalják a nem kereskedelmi jellegű fizetési viszonyokat (turizmus, közlekedés stb.), meghatározzák a hitelek és az egyéb gazdasági segítségnyújtás terjedelmét, s a fizetési mérleg tartós aktívumának vagy passzívumának kiegyenlítési módját, megvitatjuk a kölcsönös árucserére vonatkozó árképzés elveit, s megszervezik a tervegyeztetés folyamatát mindhárom szinten. Az ágazati munkacsoportok tevékenységét az Állami Tervbizottság megbízott dolgozói, rendszerint az illetékes ágazati osztályok igazgatói irányítják. A tárgyalások előkészítésében az Állami Tervbizottság dolgozóin kívül részt vesznek a külkereskedelmi minisztérium, a tudományos-műszaki fejlesztési szervek ágazati alakulatainak képviselői, továbbá az illetékes ágazati szervek, esetleg a gazdasági szervezetek képviselői. Az ágazati munkacsoportok tevékenysége főleg arra irányul, hogy megtárgyalják az adott ágazat fejlesztési céljait, s a gazdasági együttműködés fejlesztésében rejlő lehetőségeket, lebontsák az összevont munkacsoport által meghatározott feladatokat az adott ágazat szintjére, megbeszéljék a termelési kooperációra és gyártásszakosításra vonatkozó ágazati és vállalati javaslatokat, figyelembe véve a tudományos-műszaki haladás komplex programját, megvitassák a kölcsönös áruszállítások szerkezetét és terjedelmét, meghatározzák a kiemelt kiviteli és behozatali feladatokat, beleértve az árucsere hatékonyságának az értékelését, összefoglalják a tervegyeztetés eredményeit, beleértve a gazdasági elemzéseket, s adatokat készítenek elő a záródokumentum kidolgozásához. Az együttműködés egyes meghatározott területein a partnerrel történt megállapodás alapján ideiglenes munkacsoportokat is létre lehet hozni a konkrét problémák megoldására. Az egységes eljárás biztosítása céljából az Állami Tervbizottság külgazdasági tevékenységgel foglalkozó alelnökének vezetésével irányító bizottság is létesül, amelynek tagjait az összevont munkacsoportok vezetői, továbbá a központi funkcionális és ágazati szervek képviselői fogják alkotni. (Plánované hospodárství)
