Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

Vasárnap 1988. szeptember 11. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.09, nyugszik 18.57, Kö- zóp-Szlovákia: 06.16, nyugszik 19.04, Nyugat- Szlovákia: 06.22, nyugszik 19.10 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 06.12, nyugszik 18.58, Közép-Szlovákia: 06.19, nyugszik 19.05, Nyugat- Szlovákia: 06.25, nyugszik 19.11 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TEODÓRA - BYSTRÍK nevű kedves olvasóinkat • 1798-ban született Franz Emst NEUMANN német fizikus, az elektrodinamika egyik úttö­rője (t 1895) • 1838-ban szüle­tett Adam ASNVK lengyel költő (t 1897). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A PÁRTMUNKA STÍLUSÁNAK JAVÍTÁSA AZ ÁTALAKÍTÁS FOLYAMATÁBAN írta: Ján Fedorco kandidátus A VÁLASZTÁSOKAT IS TANULNI KELL Éva Bedmová cikke Hazánkban jelenleg mintegy 940 mongol fiú és lány folytatja tanulmányait szakközépiskolák­ban, szakmunkásképzőkben és felsőoktatási intézményekben. A Kassai (Koéice) Kohóépitő Vállalat Szakmunkásképző Intézetében 13 mongol fiú tanul. A képen: Temenzsargal Galinden és Baracogt Zsambaldorzs (előtérben) Lydia Gálová mérnök vezetésével technológiaórán vesz részt. (Svátopluk Pisecky felvétele - CSTK) A Brontosaurus- mozgalom a gye­rekek kalandvá­gyát, romantika­éhségét és termé­szetes kíváncsi­ságát felhasznál­va gyarapítja tör­ténelmi ismeretei­ket, az ember al­kotta értékek és a természet szép­ségeinek becsü­lésére és megőr­zésére tanítja őket. Az idei nyári Brontosaurus-tá- borok ifjú lakói fő­leg történelmi épületek meg­mentésében, régi korok emlékeinek feltárásában se­gédkeztek. A fel­vételen látható fiatalok a berouni történelmi város- központ ásatási munkálataiban vettek részt. (Petr Berger felvétele - ŐTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A gazdasági mechanizmusnak biztosítania kell a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komple­xum fejlesztésében kitűzött fő célok elérését, ahogy azokat a CSKP XVII. kongresszusa meg­fogalmazta. Ez azt jelenti, hogy tovább kell növelni az önellátás mértékét az élelmiszerek termelésében, emelni kell a közélelmezés minő­ségi színvonalát, mégpedig egyrészt az ésszerű táplálkozás követelményeihez igazodó szerke­zeti változásokkal, másrészt az élelmiszerek jobb minőségével. Mindezt a termelés haté­konyságának állandó növelésével kell alátá­masztani, az újratermelési folyamat minden láncszemében. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komple­xum irányítási rendszerében eddig érvényesí­tett szabályozók többsége összhangban van az átalakítás irányelveivel. Ezeket olyan irányban kell elmélyíteni, hogy egységes rendszert al­kossanak az egész népgazdaságban beveze­tésre kerülő alapelvekkel és szabályzókkal. Az irányítási rendszer csak akkor fejtheti ki ösztönző hatását, ha egyenlő esélyt biztosít minden mezőgazdasági vállalat számára. Egyes elvtársak a további fejlődésre vonatkozó egyenlő esélyt az egyenlő indulási feltételek fogalmával cserélik fel, ami egészen más dolgot jelent. Az átalakítás legfontosabb alapelvei közé tartozik a vállalatok vállalkozói önállóságának fokozása, a társadalmi szükségletek kielégíté­sében viselt felelősségük megerősítése, a de­mokratizálás elvének széles körű érvényesíté­se, s a dolgozók irányításban való részvételé­nek kiterjesztése. Ha a gyorsabb Ütemű gazdasági növekedés egyik feltétele a vállalkozó szellemű alkotó akti­vitás kibontakoztatása, akkor a vállalkozás al­kotó folyamatát politikai támogatásban kell ré­szesíteni. A vállalkozói készség azonban nem fejlődik ki automatikusan a vezető dolgozók tevékenységében, ezért a vállalatok egész szer­vezeti rendszerében olyan légkört kell kialakíta­ni, amely ösztönözni fogja a vállalkozói készség kibontakozását. Még nem sikerült mindenhol leküzdeni az elmúlt időszakból származó előíté­leteket az olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint a vállalkozás, a kereskedés, a nyereség stb. Egyes helyeken ezek a fogalmak még mindig „tiltott gyümölcsnek" számítanak, ame­lyek mintha a szocializmus határain kívülre esnének. Ugyanakkor az egészséges vállalko­zói készség az új gazdasági mechanizmus haté­kony érvényesítésének döntő feltétele. Meg kell tehát szabadulni a túlhaladott szokásoktól, s gyorsan el kell sajátítani a kor követelményei­nek megfelelő magatartást és viszonyulást. (Frantisek Pitrának, a CSKP KB titkárának a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komple­xum átalakításáról megrendezett országos szemináriumon elhangzott beszédéből) KAPUZÁRÁS UTÁN AZ AGROKOMPLEX ’88- RÓL Kádek Gábor, Balta József és Szitási Gabriella írásai TURISTA VOLTAM JAPÁNBAN Péterfi Szonya riportsorozatának negyedik része „AZ UJ ELVEK SZERINT IGYEKSZÜNK GAZDÁLKODNI** Deák Teréz riportja AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS FELÉ Dr. Ludmila Benkovicova cikke VIDÁM CIMBORÁK Fejes Endre novellája DÉL-JEMENI PILLANATKÉPEK Krajczár Imre útijegyzete Bár engem nem tanított, em­lékezetem megőrizte szálfa ter­metét, megnyugtató hangját, mely akkor sem emelkedett dü­hös magaslatokba, amikor pajtá­saimmal kabátok helyett egy­mást akasztgattuk a fogasra. Idestova harminc esztendő telt el azóta, és ő ma is tanít - hatvan­két évesen -, ugyanabban az iskolában. A legszebb hangú magyar pedagógus a Bodrog­közben - jegyezte meg ismerő­söm, amikor elmondtam neki, hogy Veres Jánosról készülök írni. Aki néhány órával később ki- rályhelmeci (Král'ovsky Chlmec) családi házuk tágas ebédlőjében fogad, régi ismerősként, a szek­rénysorokban külön szekrény­ben könyvek, feltűnően sok köz­tük a lexikon. Az asztalon egy tál körte, saját termés. Nézem Ve­res János arcát - tekintetéből, mint annak idején, az egyszerű­en és bölcsen élő emberek belső derűje sugárzik.- Eléggé kiegyensúlyozott életet élek. Sohasem voltak nagy igényeim, és bármi zajlott körülöttem, meg tudtam találni a nyugalmat. Nem vagyok tem­peramentumos alkat, aki azon­nal csattan. Hogy nem éltek-e ezzel vissza a gyerekek? A gye­rek gyerek. Úgy nem, hogy szemtelenkedtek volna. Szere- tet-szigor-következetesség - ezt tartottam mindig szem előtt. Van bennem ezenkívül egyfajta önfegyelmezó erő. Ál­dozatkész, józan életű emberek voltak a szüleim is, nyugodt ter­mészetű az apám, aki földműves volt, sok munkával, de jókedvvel, sosem lázadt, mindig meg tudta nyugtatni a családot. Pedig, amint hamarosan kide­rül, nem voltak éppen felhőtle­nek napjaik. Veres János Kis- csernőben (Cierna) született, kétéves, amikor Leleszre (Leles) költöznek, ott nevelkedik, aztán következik a nyíregyházi tanító­képző, melyet azonban, mint­hogy közbeszól a háború, csak negyvenkilencben fejez be, de immár nem csehszlovák, hanem magyar állampolgárként. Ott is marad Magyarországon, Horto­„Tisztelek minden gyereket" bágy széli tájon, Tiszapolgár-Fo- lyáspusztán tanít, élve kezdet­ben számos pedagógustársának akkori sorsát, petróleumlámpa fénye mellett, berendezetten ta­nítólakásban, fizetés nélkül az első hónapokban.-ötvenhat júliusában tértem haza. Panaszkodtak a szüleim, megöregedtek, elsősorban ez hozott vissza. Meg az, hogy ak­kor már működtek itt újra a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák. Egyenesen Királyhelmecre jöt­tem; jelentkeztem a járáson, hogy az oktatásügyben szeret­nék elhelyezkedni. Hatvanötig itt tanítottam, majd hat évig Bély- ben (Biel), aztán amikor meg­kezdtük ezt a lakást építeni, visszakértem magam Királyhel­mecre. Ahol, egy év kivételével, végig az alsó tagozaton művelte hiva­tását, és ott műveli ma is. Azaz a legkisebbeket oktatja-neveli.-Tisztetek minden gyereket, a legszolídabbtól a legeleveneb­big. Mindegyikbe beleképzelek valakit, mindegyikben megpró­bálok felfedezni valamit, ami ér­ték. A legrakoncátlanabbra sem tudok haragudni. Minden nap van egy vagy több pillanat, me­lyet más pályán nem tehet átélni. Lelkesedés, tettrekészség, sze­mük, mint a tükör. úgy néznek az emberre, mint édesanyára. Még­ha irigykedést tapasztalok köz­tük, az is örömmel tölt el. Nemes feladatom, hogy a vadhajtásokat nyesegessem. Hiszen ezekből a gyerekekből egyszer felnőttek tesznek. Harmincnyolc éves, amikor megnősül, felesége szintén pe- gagógus. László fia most hu­szonkét éves, elektrotechnikát tanul, főiskolás, Zsolt az idén érettségizett, orvosira jelentke­zett, felvették. Ezért is dolgozik még, hatvankét évesen, Veres János. Anyagi okokból, segíteni kell a családot, a fiúkat, csak a nyugdíjból nehezebb tenne.- Úgy érzem, még bírom egészséggel is. Ami pedig az új oktatási módszereket illeti: aki rendszeresen készül az órára, annak könnyebb az átállás, eredményesen tudja alkalmazni is az újat. Persze, nem mindig. Bő a tananyag, annyira, hogy az új ismeretek átvétele után kevés idő jut a gyakorlásra. A tanköny­vek összeállítása során jobban kellene törekedni a lényegre. Az újabbakban sok a szemléltető ábra, ez jó. Az eredményes tani- táshoz-tanuláshoz azonban más is kell. Sajnos, sok családban a gyerek nem talál nyugalmat, amelyre pedig nagy szüksége tenne. Miközben hallgatom ezeket a szavakat, eszembe jut ismerő­söm fent idézett megjegyzése. Aztán néhány kép, régi irodalmi estekről, melyeken Veres János verseket mondott. Talán ő a leg­szebben, a Bodrogközi Irodalmi Színpad, majd később a Vox humana tagjaként is.- Gyermekkoromban gyakran szerepeltem, pályám elején pe­dig irodalmat tanítottam, melyet megszerettem. Sót, tisztelem, az írók, költők mindig közelebb áll­tak az igazsághoz, mint az át­lagember. Ezt csodálom, mert éreztem, szükség van a költők gondolatainak terjesztésére. Amit tud az ember, adja ki magá­ból. Sokszor gratuláltak, János, szép volt, örülünk. Éveken át énekeltem a Bodrogközi Magyar Tanítók Énekkarában, de ez már csak volt, tejár az idő. Rengeteg a fiatal, tehetségesek, átveszik tőlünk a stafétát, folytatják a munkát, magas színvonalon. Szeretném hinni, hogy a taní­tást is, édes anyanyelvűnkön, miután Veres János, a Veres Jánosok végleg nyugdíjba vo­nulnak. BODNÁR GYULA E 1988.

Next

/
Oldalképek
Tartalom