Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-02 / 35. szám

Vasárnap 1988. szeptember 4. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.59, nyugszik 19.12 Kö- zép-Szlovákia: 06.06, nyugszik 19.19 Nyugat- Szlovákia: 06.12, nyugszik 19.25 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 23.28, nyugszik 16.06 Közép-Szlovákia: 23.35, nyugszik 16.13 Nyugat- Szlovákia: 23.41, nyugszik 16.19 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ROZÁLIA nevű kedves olvasóinkat • 1843-ban született Ján Le- voslav BELLA szlovák zene­szerző (+1936) • 1908-ban született Richard WRK3HT amerikai néger regényíró és novellista (+1960) • 1918-ban született URBÁN Ernő magyar költő, író, újságíró (+1974). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A SZOCIALISTA BRIGÁDOK BÖLCSŐJÉNÉL Morvay Gábor cikke NEMZETKÖZI TERRORIZMUS Görföl Zsuzsa írásának 2. része NEM A PÉNZ ÉS A DICSŐSÉG A FONTOS Egri Ferenc riportja TURISTA VOLTAM JAPÁNBAN Péterfi Szonya riportsorozatának 3. része • AZ ÉLET SZÖVETSÉGESE Fónod Zoltán cikke Tersánszky Józsi Jenő centenáriumára HATTYÚDAL AVAGY MESE A VARÁZSLÓRÓL, AKIT NYUGDÍJBA KÜLDTEK Lendvay Tibor szatírája „A HITEM A KIRÁLYSÁGOM1* Szabó G. László interjúja Az Élet fája ifjúsági tábor résztvevői - elsősorban főiskolások - a Martinban létesítendő falumúzeum felállításában segédkeztek. Nem is olyan könnyű fával dolgozni - állítja Filip Vech a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola hallgatója Rónáid Liptáknak (elöl) a bratislavai Műszaki Főiskola diákjának. (Vladimír Gabco felvételei - öSTK) Stílusos környe­zetben, autenti­kus helyszínen adták elő a Prágai Színművészeti Főiskola végzős növendékei az A vranovi vár avagy IV. Károly császár megme­nekülése című darabot, amelyet 1859. november 29-én mutattak be a vranovi várban. A színművet Pav- lína Janská muzi- kológus fedezte fel a vár levéltárá­ban. Felvételünk a vár teraszán ké­szült. (Vít Koröák felvétele - ÖTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A küldöttségek vezetői összegezték az 1986- ban és 1987-ben folytatott együttműködést, va­lamint a KGST tevékenységének eredményeit. Ismertették az országaikban folyó szocialista építőmunka fő kérdéseit. Megállapították, hogy országaik figyelmének középpontjában azok a feladatok állnak, melyek pártjaik kongresszu­sainak és a jelen ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági fejlesztési tervekből erednek. Mindenekelőtt a népgazdaság erősíté­sére, hatékonyságának és kiegyensúlyozottsá­gának fokozására helyezték a hangsúlyt. A szocialista közösség országaiban a dolgo­zók fokozott erőfeszítéseinek eredményeként növekedett a társadalmi termelés, további sike­reket értek el a társadalmi programok valóra váltásában. Ezt a gazdasági mechanizmusok tökéletesítését szolgáló intézkedések is előse­gítették. A KGST-tagországok többségében a gazdaság növekedését az utóbbi években gyakorlatilag teljes egészében a munkatermelé­kenység fokozása révén biztosították. Fejlődtek a tudományos-műszaki haladás gyorsítását, a társadalmi termelés hatékonyságának foko­zását meghatározó ágazatok és termelési ágak. Javultak más minőségi mutatók is. Az ülésszakon ugyanakkor megállapították, hogy még mindig nem használják ki teljes körűen a lehetőségeket a KGST-tagországok népgazdaságainak új műszaki és technológiai bázisra, a fejlődés erőforrás-takarékos útjára való átállást. Megállapították, hogy az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, a szocialista nemzetközi munkamegosztás el­mélyítése egyre fontosabb tényezőjévé válik a KGST-tagországok politikai és gazdasági éle­tében, társadalmi-gazdasági fejlődésében. Kö­zös erővel folytatódott a KGST-tagországok komplex programjának, a tudományos-műszaki fejlődés 2000-ig szóló komplex programjának a valóra váltása. Integrációs létesítmények épültek: ilyenek voltak többek között a jamburgi gázlelöhely kiaknázásához szükséges létesít­mények, a Haladás gázvezeték, a hmelnyickiji atomerőmű. (Részlet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakáról kiadott közleményből)- Harminchárom éve dolgo­zom a kereskedelemben, ebből tizenhármat textilüzletben, hú­szat pedig az óra- és ékszerbolt­ban. Ennyi évi felelősségteljes, fárasztó munka után néha kime­rültnek érzem magam, de sze­rencsére az én szakmám olyan, hogy nem lehet megunni. Min­den nap hoz valami újat: örömet vagy bosszúságot, mert ahol ennyi ember fordul meg, mint nálunk, mindenre fel kell készül­ni. A vevők nem egyformák. Szeretek az emberek közt lenni, kiszolgálni őket, a szép, tetsze­tős dolgokat eladni nekik. Vallomásként mondotta el ezt, két vevő kiszolgálása közben Sárkány Júlia. Nem volt számára nehéz szavakba önteni azokat a gondolatokat, melyek szerint évek óta él. Szakmaszeretete nemcsak abból érződött, aho­gyan az eltelt évtizedekről be­szélt, hanem abban is megnyil­vánult, ahogyan a vásárolni szándékozóktól érdeklődött, mit kérnek, ahogyan az árut kínálta.- Van-e annál nagyobb öröm, mint amikor például egy boldog nagymama betér hozzánk, hogy érettségiző unokájának ajándé­kot válasszon. Persze nemigen tudja, mi a divat, milyen fülbeva­lót, nyakéket viselnek manapság a fiatalok, és várja, hogy ajánljak neki valamit. Természetes, hogy a legszebbet kínálom. Milyen kiválasztásában és a feleség elégedetten viseli az általunk megfelelőnek tartott darabot. Nem túlzások ezek, hiszen az olyan kisvárosban, mint Somorja (Samorín), ahol csupán egy ék­szerbolt van és a lakosság jó része ismeri egymást, a kedves, igyekvő eladó természetesnek tartja, hogy jó kapcsolatot te­remtsen a vevőivel.- A szép szóért nem kell fizet­ni, de az eladónak nem szabad vele takarékoskodni. Abba nem fáradhat bele, ha türelmesen el­mondja minden vevőnek, mit mi­ért ajánl, ha udvariasan szolgálja ki. A boltba nemcsak a vásárolni szándékozók térnek be, hanem olyanok is, akik meghibásodott Apró örömök, megtisztelő kitüntetés öröm, ha néhány nap múlva el­jön és köszönetét mond, hogy eltaláltam a nagylány Ízlését. Különösen ezek a sikerélménye­im, mert a mi szakmánkban az ilyen apró örömök az elégedett­ség forrásai, ezekből merítjük az újabb erőt. Kedves esemény például az is, amikor a tétovázó, ajándékot választani nem tudó férjnek segítünk egy-egy ékszer órát vagy ékszert hoznak javít­tatni. Az üzlet mellett ugyanis kis műhely van, melyben három ügyes kezű mester indítja el újra az időmérőket, vagy igazítja helyre a meghibásodott ékszert.- öt nap alatt javítunk, és ezt be is tartjuk. Nem csaphatjuk be a megbízót, aki esetleg a kör­nyékről utazott be hozzánk. Erre nagyon ügyelünk. És az üzletvezető arra is ügyel, hogy mindig megfelelő választék várja a vevőket. Gon­dosan rendeli az árut, mindig szem előtt tartja, hozzájuk azért térnek be a vevők, hogy örömü­ket leljék egy-egy szép tárgyban, vagy megpróbáljanak örömet szerezni az itt vásárolt aján­dékkal.-Annak, aki ezt a szakmát választja, sok mindenről le kell mondania. Férjem sokat segített gyermekeim nevelésében, hisz szinte egész nap az üzletben vagyok. Reggel nyolctól este ha­tig, kivéve az ebédszünetet, ami csupán arra elég, hogy hazaro­hanjak ebédet főzni, vagy a va­csorát előkészíteni. Garai Mária kolléganőmmel tizenhét éve dol­gozunk együtt. Megértjük egy­mást, megbízunk egymásban, s ez nagyon fontos. A tervteljesí­téssel nincs különösebb gon­dunk, évek óta folyamatosan eleget teszünk az elvárásoknak, a leltárhiány is ismeretlen szá­momra. A közelmúltban Sárkány Júlia megkapta a Kiváló munkáért ál­lami kitüntetést. Meghatottan vette át a nem mindennapi elis­merést, s amint mondotta, tulaj­donképpen csak akkor tudatosí­totta jelentőségét, amikor újra a boltban, a munkatársai között, apuit mögött lehetett. DEÁK TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom