Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

r VETERÁN CÁR CLUB KEDVEZŐBB KÉTÜTEMŰ A kétüteműi motorok reneszánszát ígérik a fejlesztők. Kétütemű autómotorokat már csak az NDK alkalmaz. Számos motorkerékpárban, illetve motorcsónakban még mindig használnak kétütemű motorokat. Mint ismeretes, ezek hátránya, hogy erősen környezetszennyezők, továbbá gazdaságtalan üzeműek. Előnyük viszont, hogy egyszerű a szerkezetük, és a motorok súlya kisebb, mint a négyüteműeké. Ausztrál kutatók kétütemű motorokat kombináltak üzemanyag-befecs- kendezó rendszerrel és így lényeges javulást értek el. A motor járása nyugodtabb lett, mivel pontosan megfelelő keveréket kap a teljes fordulat alatt. A forgatónyomaték csaknem 30 százalékkal nőtt, s ennél is kedvezőbb a növekedés alacsony fordulatszámon. Az üzemanyag­felhasználás viszont csökkent 25-30 százalékkal, elsősorban azért, mert az üzemanyagot rendkívül finoman oszlatják el a motortérben. A kipufogó gázok tisztábbak, a kén-dioxidot minden létező norma alatti szinten tudják tartani, a szén-monoxidot és a szénhidrogéneket egyszerű, platinakatalizátoros tisztítóberendezésben égetik el. Az ausztrál fejlesz­tők kétütemű V6-motormodellje 250 lóerős és csupán 95 kilogrammos. Az eredményekre felfigyelt az amerikai és a japán autóipar is. AZ AUTÓ ÉS A GYERMEK Sok fiatal házas gondolja úgy, hogy mindenekelőtt az anyagi javak­ra kell szert tenni, azután jöhet a gyermek. Ez rendjén is lenne, ha az újonnan alapított család rendes megélhetésének és a gyermekneve­lés minden feltételének biztosítását tartanák szem előtt. Gyakran azon­ban a kényelmi szempont - és mondjuk csak ki, a rátartiság az, ami miatt mindenekelőtt a gépkocsi megszerzésére törekednek néme­lyek. Pedig az autóvásárlás, a köl­csön törlesztése, a kocsi üzemelte­tése és javíttatása nem kis tehertétel a családi költségvetésben. Vannak esetek, hogy éppen, emiatt, a gyer­mek nem részesül kellő gondosko­dásban. Ismerünk apát, aki kisfiát pöttöm­nyi korától szenvedélyes autósnak neveli, s olyat is, akinek óvodás leánykája elölröl-hátulról kapásból ismeri fel az> elhaladó gépkocsik tí­pusait. Ugyanakkor ügyelnek, hogy gyermekük más tekintetben is meg­feleljen a korszerű nevelési követel­ményeknek, elsajátítsa a helyes vi­selkedés, az egészséges életmód alapelveit is. Számos szülő azonban megfe­ledkezik arról, hogy a gyermek első­sorban a felnőttek magatartását, szokásait figyeli, lesi el és utánozza. Nem csak a jó, hanem a rossz példa is ragadós. így a túlzott kényelmes­ség is. Pedig jó lenne, ha a gyermek megtanulná, hogy a gépkocsi na­gyobb távolságok áthidalására, a család szükségleteinek kielégíté­sére pl. más helyen élő rokonok időnkénti meglátogatására vagy ne­hezebb poggyász, bevásárlás szállí­tására való és munkába, óvodába, iskolába meg onnan haza sokkal egészségesebb gyalogszerrel meg­tenni az esetleg kétkilométeres utat is. A gyermeke biztonságát és testi épségét szem előtt tartó szülő nem­csak a gépkocsi szerkezetének és működésének rejtelmeibe avatja be gyermekét, hanem már kiskorától ügyel útitársai biztonságára és jó közérzetére is. Hosszabb utazás alatt többször is leáll, hogy a kocsi kiszellőzzék, utasai pedig szabad levegőn mozgásba hozzák elgém­beredett tagjaikat, elfogyasszák éte­lüket, italukat. Utalhatnánk még sok mindenre, ami egy autós családban gyermek- nevelési szempontból igen fontos, de e gondolatokat az olvasók, az autós és motoros szülők és nevelők maguk is továbbfejleszthetik. A gép­kocsin gyakran utazó gyermek sze­me előtt lebegjen az ismert jelszó: „Emberséget az utakon" és nevel­kedjék az autósok és motorosok szolidaritásának szellemében. nt j (Vladimír Studniőka felvétele) Piestany-ban így nevezik a Hon­védelmi Szövetség műhelyét, gará­zsát és kiállítási termét, valamint az épülethez tartozó udvart, ahol az automotoklub tagjai a régi, 1945 előtt gyártott autók javításával és karbantartásával foglalkoznak. Ne­vezhetnénk a régi autók múzeumá­nak is, mert időnként bemutatót, ki­állítást is rendeznek. Újabban állan­dó jellegű a kiállítás, és évente egy­szer megrendezik a veterán autók országos versenyét is. A műhelyt, amelynek Frantisek Barborik személyében felelős ve­zetője és kiválóan képzett javítója is van, rendszerint öntevékeny módon szokták igénybe venni a klub tagjai. Ki-ki maga javítja, készíti fel a ver­senyre a saját autóját. Egyébként a klub jelenlegi elnöke, dr. Milán Ábel szervezte meg öt évvel ezelőtt a műhely működését. A versenynek fő rendezője pedig Vojtech Ander- le, a klub titkára. Különös szépségük van a klub műhelyében, a kiállítási teremben, meg az udvaron látható, régi autók­nak. A Fiat Balilla, melyet 1933-ban gyártottak és amelyet nemrégiben Martin Őambor mérnök fáradságos munkával szinte újjávarázsolt, fris­sen krómozottan csillog-villog. A klub titkárának Aero 662 típusú autója pedig még csenget is, ha indításkor működni kezd a motor. Legtöbben a felvételen is látható, 1925-ben gyártott, tehát már 63 éve működő Tatra-11-es típusú autót nézték meg, amelyet a klub egyik, bratislavai tagja tavaly nyáron egy losonci (Lucenec) fürdövendégtól vásárolt. És aki jól megnézi a felvételt, láthatja: a tulajdonos engedelmével persze, két iskolás korú fiú is beleült. Nosztalgiázni? Aligha. Inkább azért, mert nyilvánvaló az autók, a techni­ka iránti érdeklődésük. A klub veze­tői viszont sajnálkozva mondták, hogy a fürdővárosba szervezetten érkező diákcsoportok közül még egyik sem látogatta meg őket. Kép és szöveg: Hajdú Endre Az NSZK autóklubjának, az ADAC-nak a „sárga angyalai" az elmúlt évben 1,25 millió vezetőnek nyújtottak segítséget. A leggyakrab­ban a villanyberendezésben akad­tak hibák. A több mint huszonnégy millió olasz gépkocsivezetőt a mai napig nem kötelezi semmilyen előírás a biztonsági övék használatára. A nyugati sajtóban ezen a téren Olaszország „fekete báránynak" számit. A jövő év kezdetétől Franciaor­szágban tizenhat éves korban lehet már hajtási jogosítványt szerezni. A közúton azonban csak gyakorlott vezető felügyelete alatt ülhetnek vo­lán mögé ezek a kiskorú sofőrök. A tizennyolcadik életév betöltése. után megkapják az „igazi" jogosít­ványt. A következő három évben az NSZK-ban 1950 kilométer kerékpá­ros utat építenek a közutak mellett. A kormány erre a célra hétszázötven millió márkát szabadít fel. Franciaországban megállapítot­ták, hogy az öt évnél idősebb kocsik 30 %-nál olyan műszaki hibák talál­hatók, amelyek balesetet okoz­hatnak. A statisztikai adatok szerint az NDK-ban a legtöbb balesetnek az építkezési vállalatok autói a része­sei. A tehergépkocsik baleseteinek 76 százalékánál, a személyautók baleseteinek 15,3 százalékánál. A motorizáció kezdeteitől a vilá­gon a közúti baleseteknél majdnem 25 millió ember veszítette életét. Jelenleg évente ez a szám három- százezret tesz ki, a sebesültek szá­ma eléri a kétmilliót. A balesetek sítási társaságoktól. Á svéd biztosí­tók már évekkel ezelőtt bevezették ezt a rendszert. Az NDK-ban tavaly 51 466 hajtási jogosítványt vontak be. Ebből 29 294 esetben az alkohol fogyasz­tása volt az indok. Az amerikai kormány különleges csoportja azt a lehetőséget vizsgál­ja, hogyan lehetne serkenteni az olyan gépkocsik gyártását, amelyek nem benzint használnak üzem­anyagnak. Többek között megren­deltek ötezer metanollal üzemelő gépkocsit. Tizennyolc év után leállították a Ford Capri típusú gépkocsik gyár­tását. A Capri 1969-ben futott le először az autógyárak gyártósza­lagairól, egyidőben az NSZK-ban és Nagy-Britanniában. összesen 1 886 647 darabot gyártottak belőle. BENZIN ÉS PORSZÍVÓ Egyes nyugati orszá­gokban hovatovább gyak­rabban kínálnak a benzin- pumpáknál lehetőséget a kocsi belsejének kitisztí­tására egy hatásos ipari porszívóval. Főleg ott al­kalmazzák ezt a szolgálta­tást, ahol a kocsi mosására automatikus mosók mű­ködnek. így az utas csak bedob néhány pénzérmét e berendezésekbe, és akár útközben is, kívül belül ki­csinosíthatja kocsiját. Bi­zonyára olyasmiről van szó, amit nálunk is követni lehetne. illíréit száma csak az erősen motorizált országokban csökken. Az USA-ban és a kapitalista or­szágok többségében a személyszál­lítás 80-90 százalékát autók bizto­sítják. Kivétel csak Japán, ahol a tö­meges személyszállítás arányban van a személygépkocsik használa­tával. A svéd Volvo 780 és 760 típusú kocsik nem nagy sikert értek el az amerikai piacon. A minőségi listákon a legkevésbé gazdaságos kocsik ti­tulusát kapták. Hollandiában a szeszes italokat nem fogyasztó gépkocsivezetők 15 %-os bonifikációt kapnak a bizto­heti tanácsunk A MOTORTOL IS FÜGG A gazdaságos üzemelés szempontjából lényeges tényező a motor. Hiszen a motor változtatja át a folyékony üzemanyagot mozgási energiává. Elsősorban a motortól függ, milyen hatásfokkal történik ez. A legalapvetőbb követelmény: legyen a motor műszakilag tökéle­tes állapotban. Ezért: tisztítsuk vagy cseréljük időben a levegőszúrőt. Használjunk az adott motorhoz előírt típusú gyújtógyertyákat. Megfe­lelő időközökben cseréljük le ezeket újakra. A gyártó által előírt időközökben cseréljünk olajat és olajszűrőt. Állítassuk be ilyenkor a motor szelepeit, gyújtását, szabályoztassuk be a karburátort. Rendszeresen ellenőrizzük az üzemanyagvezetéket - az úttestre lecsepegett elfolyt üzemanyag nem szolgáltat energiát. A fékek az utazás biztonsága szempontjából akkor teljesítik feladatukat, ha jól fogják a kerekeket. Ám, ha ez akkor is megtörténik, amikor nincs rá szükség, fölöslegesen fogy az üzemanyag. Ellenőriz­zük tehát időről időre, nem ,,ragad-e" valamelyik kerekünk. Ha hosszabb út után valamelyik kerék meleg (és a többi nem), netán forró, akkor valami nincs rendben a fékrendszerben. Leginkább elöregedett fékolajnál szokott ilyesmi előfordulni. Az öreg fékolaj „megkocsonyásodik" és fékezés után nem mindig engedi vissza fékhengert. A legjobb megoldás a fékolaj-csere. A négyütemű robbanómotorok akkor üzemelnek a leggazdaságo­sabban, ha a lehető legalacsonyabb fordulatnál a legjobban megter­heljük. Ha egy adott fordulatnál nem terheljük le, akkor a produkált energia egy része (a terhelés által szükséges és az adott fordulatnál a motor által produkált erő különbözete) a semmibe vész. Mindez azt jelenti, hogy akkor legkisebb a fogyasztás, ha a beso­rolt sebességfokozatnál a lehető leglasabban (anélkül hogy a kocsi szaggatna) haladunk. Minél gyakrabban használjuk kocsinkat ilyen rezsimben (mindig persze nem lehet) annál kisebb lesz az átlagfo­gyasztásunk. Főleg dombos vidéken, ahol gyakrabban kell kapcsol­nunk, lehet sokat megtakarítani. Sok üzemanyagot „megiszik" a fék. Nemcsak a már említett módon, hanem a normális használatnál is. Hiszen ahhoz, hogy a kocsink egy bizonyos sebességet érjen el, megfelelő mennyiségű üzemanyagra van szüksége. Ha most egy fékezéssel lelassítjuk a kocsit a mozgássá vált energia, a fékek és a gumiabroncsok súrlódása által keletkezett hőenergiává változik és „elszáll". Ezért a fékeket csak akkor használjuk, ha okvetlen szükség van rájuk. Az előrelátó sofőr időben leveszi a lábát a gázpedálról és a motor fékező hatását használja ki. A kocsit a tehetetlenségi erő viszi tovább, kihasználva a benne akkumulálódott mozgásenergiát. Tehát: A lehető leggyorsabban magasabb sebességi fokozatra kapcsolni, és a lehető legkésőbb alacsonyabbra. A motor fékezni is tud, méghozzá gazdaságosabban, mint a fékek. -di­ÚJ D 1988 4 igyekszik belénevelni a közúti forga­lom alapvető szabályait. Ehhez hoz­zátartozik saját példamutató, fegyel­mezett magatartása, más autósol' és motorosok, de kerékpárosok és gyalogosok jogainak tiszteletber tartása, veszélyhelyzetek elkerülé­se. A gyermeknek látnia és tapasz­talnia kell, hogy lelkisimeretes gép- járművezető nemcsak a közúti for­galom egyre változó helyzeteire fi­gyel, hanem körültekintő vezetéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom