Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA ROBOTRONÓRIÁS Számítógépgyártás világszínvonalon Az NDK-beli Robotron a világ azon kevés elektronikai cége közé tartozik, amely saját 32 Bit-es szímítógépet gyárt. A világon jelenleg csak kis számú - szovjet és amerikai - vállalat rendelkezik a 32 Bit-es technikával, amelynek jellemzője a másodpercenkénti minimálisan egymillió művelet elvégzése. Az új berendezés a 16 Bit-es számítógéppel szemben a lehetőségek megduplázását sejteti. Azonban ez nem így van. Műveleti sebessége tízszerese, tárolókapacitása pedig 64-szerese elődjének. Ha összehasonlítanánk a két generációt, olyan minőségi ugrás adódik, mint például ami a repülés és az autózás között vein. Az ilyen számítógépeket elsősorban a mikroelektronikában kívánják felhasználni. Ezek nélkül a nagy integrált- ságú áramkörök - mint a 1 és a 4 Megabit-es tárolóchipek - fejlesztése és gyártása elképzelhetetlen volna. A vezetéklapok tervezésében és a gépipari fejlesztő munkában a termelékenység ezen komputerek alkalmazásával 500 százalékig növelhető. A fejlesztő munkák minősége is javul, hiszen a 32 Bites technika háromdimenziós ábrázolást tesz lehetővé. így különösen alkalmas a bonyolult CAD-CAM-feladatok megoldására. Ezen kívül e gépek csökkentik a fejlesztésre, illetve a termékeknek a munkafolyamatokba való beépítésére fordított időt. A 32 Bit-es számítógépekkel teljes berendezéseket és automatizált gyártósorokat is vezérelhetnek. Az új generációnál lehetséges több felhasználó részére a párhuzamos üzemmód. Jelenleg tizenhat munkahelyet lehet a gépre párhuzamosan rákapcsolni. A 8 és a 16 Bit-es technikánál a mérnökök csak egymás után léphetnek kapcsolatba a komputerrel. Ha valaki nagyobb programmal dolgozott, akkor a többieknek hosszabb ideig várniuk kellett. Az új berendezéssel tehát a munkaidő is jobban kihasználható. A Robotron kombinát terven felül 1986-ban tízezer 8 Bit-es, tavaly pedig tízezer 16 Bit-es személyi számítógépet állított elő. Ha ezeket a gépeket több műszakban használják a vállalatok, akkor húsz-harmincezer magasan kvalifikált szakember a képességeit hatékonyabban és eredményesebben tudja kibontakoztatni. A ráfordítások pedig a felhasználási céltól függően 1-2 év alatt megtérülnek. Ezek után készítették el a 32 Bit-es számítógépet, amely a népgazdasági hatékonyság növelésének újabb útját jelentheti. A magyar partnerekkel való együttműködésükre csupán két példa. Az idei Lipcsei Tavaszi Vásáron a Datacoop kisszövetkezet bemutatta korszerű elektronikus pénztárgépét, amely központi számítógépegységgel is összekapcsolható. A magyar fejlesztők kidolgozták, hogyan működtethetők ezek a gépek a Robotron számítógépeivel, hogyan lehet egyebek között nyilvántartást készíteni áruházi osztályonként, cikkcsoportonként, raktáranként. Az NDK-beli bemutatón a Videoton pedig olyan rendszert állított ki, amelyben 4 személyi számítógépet kapcsoltak össze az R-11-es nagygéppel. Ebben a - szaknyelven szólva - „szétosztott adatbázissal üzemelő" rendszerben 2 Robotron-gép is volt. (SZABÓ BÉLA, MTI) A földrengéshullámok rejtélyei A földrengés okozta rengéshullámok gyorsabban haladnak észak -déli, mint kelet-nyugati irányban. Ez utóbbiak - azt is figyelembe véve, hogy a Földnek az Egyenlítő mentén nagyobb az átmérője- a mérések azonos távolságú végpontjára 2 másodperccel hosszabb idő alatt jutnak el. Erre a jelenségre mindeddig nincsen olyan magyarázat, amely tudományosan kellően valószínűsíthető volna. A Harvard Egyetem kutatói először arra gondoltak, hogy a földrengéshullámok terjedési sebessége attól az iránytól függ, amelyben azok Földünk szilárd belső magján áthaladnak. Azt gondolták: a földmag hasonlóképpen hat, mint valamilyen hatalmas - számos kisebb, azonos irányitottságú kristályból álló - szénsav kristály. Eszerint - úgymond- a kristályok észak-déli irányítottsága az oka annak, hogy a földrengéshullámok ebben az irányban gyorsabban terjednek. A kaliforniai műegyetem szakemberei azonban azt tapasztalták, hogy e hullámok akkor is eltérő sebességgel terjednek, ha nem metszik a szilárd magbelsőt, hanem csak a vasötvözetekböl álló folyékony külső magon mennek át. Ez azért meglepő, mert a folyadéknak izotrópnak kell lennie, tehát a fizikai tulajdonságai minden irányban egyformák. Akadnak kutatók, akik arra gondolnak: a külső mag talán nem tiszta folyadék, hanem vasport tartalmazó leülepítetlen iszaphoz hasonlítható. Eszerint az eltérő hullámsebességet az okozná, hogy az olvadt vasötvözetnél hidegebb vasszernek inkább a Föld tengelye, mintsem az Egyenlítő irányában tömörülnek, s az észak-déli rengéshullámok ezekben gyorsulnak fel. Egy további föltevés szerint a magbelsónek roppant erős mágneses tere van, s ez lassítaná le az Egyenlítővel párhuzamosan haladó rengéshullámokat. Csakhogy ilyen mágneses mezőről nem tudnak. De ha volna is, akkorának kellene lennie, mint némely csillagban, s ez teljességgel valószínűtlen. Az az elképzelés sem igazolható, hogy a rengéshullámokat a külső mag folyadékának mozgása gyorsítja fel az egyik irányban, mert ez esetben ennek a mozgásnak a reálisan számítónál jóval gyorsabbnak kellene lennie. (IPM) E gyes fémek emlékeznek: ha nikkelből vagy titánból készült alkatrészt alacsony hőmérsékleten alakítunk, s ezután felmelegítjük az alakítás hőmérséklete felé, akkor ismét felveszi eredeti alakját. Ezalatt erőt is kifejthet. A gyakorlatban lehetséges egyszeri és ismételhető emlékező hatás. Segítségével munkát lehet végezni, például összekötEmlékező ötvözetek ni, feszíteni, zárni és nyitni, kapcsolni, vezérelni vagy meghajtani. Ismételt hatás eléréséhez különleges ötvözeteket használnak, a maradó alakváltoztatás mellett megfelelő hőkezelés is szükséges, igy felmelegítés és lehűlés után ismételten kiváltódik a hatás. Optimális üzemi körülmények között több milliószor is megismétlődhet a jelenség. Az emlékezést ezek az ötvözetek kristályszerkezetüknek köszönhetik, amely martenzit vagy austenit fázisú lehet. Melegítésnél és lehűlésnél a kristályok a két fázis között „ingadoznak". A bimetallokkal szemben, amelyek a hőmérséklet függvényében majdnem arányosan deformálódnak, az emlékező fémek csak bizonyos hómérsékleti határok között működnek. Ugyanakkor - azonos méretek mellett - erősebben terhelhetők. Az átalakítási hőmérséklet nagymértékben függ az ötvözet összetételétől. Nikkel-titán ötvözetek átalakítási hőmérséklete -50°C és -95°C között állítható be. Üzemi alkalmazásokhoz egy, a Krupp konszernhez tartozó cég állít elő Ni-Ti ötvezeteket ±2°C pontosságú átalakulási hőmérsékletre. Ezt azután tovább munkálják lemezzé vagy dróttá. VÉSZJELZÉS Baj bárhol és bármikor lehet. Jogos igényként merül fel egy mindenki által azonnal felismerhető akusztikus riasztójel rendszeresítése. E célra alkották meg az ISO 8201 nemzetközi szabványt. A figyelmeztetés kifejezetten épületek kiürítésére szólít fel tűz, gázszivárgás, robbanás vagy radioaktív sugárzás veszélye esetében. A feladat nehezebb, mint amilyennek hirtelenjében gondolnánk. A nehézséget a háttérrajzok okozzák, amelyek szintje, összetétele - különösen ipari környezetben - a legváltozatosabb lehet, a vészjelzésnek ebből ki kell emelkednie. Ezért az látszott a jó megoldásnak, hogy a hang milyenségére egy választékot specifikáljanak, amelyből a háttérrajzon legjobban áthatoló hang kiválasztható. A szabvány jó felismerhetöséget biztosító előírást ad a megszólalás időbeli ütemére. A szabványban meghatározott időbeliség nagy előnye, hogy vizuális és tapintási jelekben is megjeleníthető rosszul hallók, vagy a hangjel észlelését kizáró, a túl erős zajban dolgozók számára. Végül is a szabvány két paramétert ír elő: az időmintát és megkívánt hangnyomást a figyelmeztetésre kijelölt területen. A jel spektrumát a helyi körülményektől, vagy a nemzeti szabályozástól függően kell megválasztani. Az időminta a következő: háromszor egymás után fél másodpercre bekapcsol, fél másodpercre kikapcsol, utána másfél másodperc szünet és így tovább. A hangforrás bármi lehet, például csengő vagy sziréna. HAJLÉKONY KERÁMIA? A kerámiáknak sok kiváló tulajdonságuk van, rendkívül kemények, el- lenállóak a kopásokkal, vegyi hatásokkal és a hővel szemben, csak sajnos roppant ridegek és nem ütésállók. J. Karch és munkatársai a saarbrücke- ni egyetemen ugyanazon a nyomon indultak el, mint a fémtechnológusok. Olyan polikristályos kerámiát próbálnak előállítani, amelynek szemcseméretei a nanométeres mérettartományba esnek. A feltételezések szerint a szemcsehatárokon elhelyezkedő atomok a határok mentén sokkal könnyebben elmozdulnak, mint a szemcse belsejében levők. Tehát minél több a határfelület, annál jobb az anyag alakíthatósá- ga, annál kisebb a törésveszély. A kísérletek igazolni látszanak e feltevést. A „na no kristályos" titánoxid- minta 180% hőmérsékletig megőrzi Időjárás 10 év múlva A brit tengerkutatók remélik, hogy a századvégére szimulálni tudják a világóceán körforgását, s így megvalósulhat a 10 éves éghajlati előrejelzés álma. Az angol Nemzeti Környezetkutatási Tanács (United King- dom National Environment Research Council) öt nagyobb tengerészeti kutatási terv egyesítéséről számol be. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy a holnap szuperszámítógépei modellezzék a világ óceánjainak bonyolult kapcsolatait és az éghajlatra gyakorolt alapvető hatásaikat. A tudósok így 10 évre előre kiszámíthatják a Föld időjárását, s nagyon korán figyelmeztethetnek a viharokra, éhínségekre és szárazságokra. A pénzügyi elsőbbséget élveA légkörmodellek és az élet ISZÓ 8. Vili.19. Az élet olyan bolygókon is lehetséges, amelyek jóval távolabb vannak csillagjaiktól, mint a Föld a Naptól. A NASA bolygókutatói, a kaliforniai Ames Research Centerben modelleket dolgoztak ki más bolygók éghajlati viszonyaira, s ezek sokkal valószínűbbé teszik az élet létezését más naprendszerekben. A kutatók szerint egy, a Földhöz hasonló méretű bolygón a légkör valószínűleg nem felelne meg az ember számára, az élet valamilyen formái azonban fennmaradhatnak. A modellek azt kutatják, hogy a szén-dioxid koncentrációja a légkörben még átlagosan 228 millió km-es távolságnál (ennyire van a Mars pályája a Naptól) elegendő lehet-e a bolygók felmelegítéséhez és a víz megfagyásának megakadályozásához. (A Földnek a Naptól mért átlagos távolsága 150 millió km). Kiszámították, hogy ha a Föld 5 százalékkal közelebb lenne a Naphoz, akkor óceánjai elpárolognának, ha pedig 1 százalékkal távolabb volna, eljegesedne. A kutatók szerint 0,95 és 1,5 csillagászati egység közötti távolságban találhatók lakható bolygók. A Nap és a Mars közötti távolság körülbelül 1,5 csillagászati egység. (Egy csillagászati egység a Földnek a Naptól mért távolsága.) A kutatók szerint a korábbi modellek hibája, hogy nem veszik figyelembe a légkörben levő szén-dioxid, és a földkéregben levő szilikátkőze- tek közötti széndioxid-csere stabilizáló hatását. Ez a csere elősegíti a légköri és a felszíni hőmérsékletek szabályozását. A szén-dioxid cseréje a Vénusz és a Mars történetének korai szakaszában szintén szabályozta a hőmérsékletet. zó munkában nemcsak a NERC tengerészeti laboratóriumai, hanem a brit egyetemek is részt vesznek, és nemzetközi partnerek bevonását is remélik. Az oceánográfusoknak az időjárás- előrejelzésre a jelenleg használtnál tízezerszer nagyobb teljesítményű számítógépre volna szükségük; a jelenlegi fejlődés mellett ez a századfordulóra érhető el. Ma még 500 számítógépórát igényelne az éghajlat modellezése, a jövőben azonban elvégezhető lenne 20 perc alatt. A jövő évtől 15 hónapon át gyűjtik a számítógépes elemzéshez és előrejelzéshez a szélre, a hullámzásra, az úszásra, áramlásra vonatkozó, valamint a biológiai adatokat. Egy másik munkaterv az óceánok globális körforgását szimulálja. A tervek között szerepel Nagy-Britannia részvétele a Föld műholdas vizsgálatára vonatkozó 1990-es programban, melynek keretében hidro- gráfiai adatokat gyűjtenek egy kutatóhajóról, összehangolják a tengerszint-méréseket és elemzik a műholdas adatokat. Új eljárásokat alkalmaznak az óceán talajának mintavételezésére és a műholdas távmérésre. Az ötödik terv a mély óceánokban alkalmazható, ember nélküli ro- botjármúvek kidolgozása, amelyek minden mélységből rendszeresen szállítanak részletes információkat. Ezek megjelenését az 1990-es évek elejére tervezik. képlékenységét, a kalcium-fiuorid pedig még 80%-on is tűrhetően alakítható. Lehet, hogy megoldódik a kerámiák törékenységének a problémája? LÉZER A SIVATAGBAN A Szahara dél-marokkói területén a tavasszal megrendezett maratoni futásban 150 versenyző mérte össze erejét a 300 kilométeres távon. A verseny tíz napig tartott, a távot hat szakaszban kellett végigfutni. Ezúttal harmadízben került sor a szaharai futásra, de technikai szempontból be lehet számolni egy premierről is. Most először próbáltak futni éjszaka, lézeres vezetéssel. A rendszer hatósugara néhányszor tíz kilométer. A 30 W teljesítményű agronlézeres „fárosz" egy domb tetejéről indította el sugárkévéjét, amely a földfelszínt súrolva még 40 kilométer távolságban Is látható volt. A sivatagban lézert működtetni nem is mindennapi feladat. El kell látni energiával, de még ennél is nagyobb feladat a hűtés, ami szintén tekintélyes energiát emészt fel. A 42 kW teljesítményű áramforrást egy e célra szerkesztett különleges teherautó hozta a sivatagba. Egy kis cég, amely látványos fényeffektusokra specializálódott, vállalkozott a feladatra. A vállalat korábban már számos díszvilágítást készített, így Párizsban a Diadalív és az Eiffel-torony, valamint a reimsi és az oriéáns-i székesegyház részére, ugyancsak lézersugaras technikával. SÁRGARÉPAFÉLÉK: KEVESEBB KOLESZTERIN Az epesavaknak a zsírok megemésztésében van szerepük, s koleszterinből épülnek föl. A szervezetben az anyagcsere-folyamatok megújuló körforgása újjátermeli az epesavakat, de egy részük kikerül a körforgásból, s emiatt a szervezetnek koleszterinre van szüksége ahhoz, hogy belőle az epesav hiányzó mennyiségét létrehozza. Ezt a koleszterint a szervezet a vérből vonja ki, emiatt annak koleszterinszintje süllyedni fog. A szervezet akkor von ki több koleszterint a vérből, ha olyan anyag jut belé, amely epesavakat köt le. Mint azt egy philadelphiai mezőgazdasági kutatóintézetben megállapították e tekintetben különösen a sárgarépafélék rostjai hasznosak. Ezek sejtjeinek a falában ugyanis sok a pektin. A világűr kutatásában /» a Mars a legfontosabb feladatunk, és az a javaslat, hogy ezt amerikai kollégáinkkal együtt oldjuk meg ‘ ‘ - jelentette ki Roald Szaggyejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világúrkutatási Intézetének igazgatója. Együttműködési javaslatát a szovjet-amerikai ke- rekasztal-megbeszélésen vetette fel.- Valószínűleg óvatosan kell elkezdenünk, először egy autóEgyüttes erővel Szovjet tudós a Mars-kutatásról matikus, pilóta nélküli készüléket kell eljuttatnunk a Marsra. Ezután egy olyan eszközt kell együttesen kidolgoznunk, amely mintát tud gyűjteni a Mars felszínéről, és vissza is tudja juttatni a Földre - mondta a tudós. Az akadémikus egy „Mars-járó" megalkotását és fellövését javasolja, amely bonyolultabb lenne, mint amilyet az amerikaiak juttattak el a Viking program során.-Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Marstól sok millió kilométer választ el minket, a rádiójelek is több perc alatt jutnak el oda, és hogy a „Mars-járónak“ percenként több feladatot is meg kell oldania. Éppen ezért egy olyan mozgó berendezést kell konstruálnunk, amelyik önálló „ szakértői rendszerrel", mesterséges intelligenciával rendelkezik, hogy képes legyen egyedül is döntéseket hozni - hangsúlyozta. 1992-ben az amerikaiak, 1994-ben pedig a szovjetek lőnek fel megfigyelő berendezést Mars körüli pályára. Szaggyejev akadémikus véleménye szerint ez a két program kölcsönösen kiegészítheti egymást, feladataikat lehetne koordinálni. Az együttműködés olcsóbb is, hatékonyabb is. (APN)
