Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

A nemzetközi politika realista szemléletét tükröző legutóbbi események közé sorolhatjuk azt is, hogy június 25-én Luxemburgban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség képviselői közös nyilatkozatot írtak alá a hivatalos kapcsolatok felvételéról. A KGST és az EGK jelentős nemzetközi gazdasági szervezetek, s kölcsönös kapcsolataik normalizálásából mindkét fél számára előnyös feltételek származnak. A közös nyilatkozat aláírásával kapcsolatban V. Drobkov és V. Sa- rov, a szovjet Pravda munkatársai kérdéseket tettek fel Vjacseszlav Szicsovnak, a KGST titkárának.

• ön, Vjacseszlav Vlagyimiro- vics, hogyan értékeli a hivatalos kapcsolatok felvételét az EGK és a KGST között?- Elsősorban azt kell leszögezni, hogy a nyilatkozat aláírásával lezárult az a rendhagyó helyzet, amelyben az alapításának 40. évfordulójához közeledő KGST és a fennállásának negyedik évtizedébe lépő EGK között nem voltak hivatalos kapcsolatok. Ennek a rendhagyó helyzetnek a felszámolásával elsősorban kedvezőbb feltételek alakulnak ki a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok feljesztéséhez a két szervezethez tartozó országok között. Emellett külön is ki szeretném emelni azt a körülményt, hogy új távlatok nyílnak meg a KGST és az EGK széles körű együttműködése előtt a legkülönbözőbb területeken, s a nagy közös tervek megvalósításában. Ugyanakkor a kapcsolatok felvétele a KGST és az EGK között nagyon kedvező hatást fog gyakorolni a politikai légkörre Európában és az egész világon.

• Milyenek az együttműködés távlatai a KGST és az EGK között? Melyek ennek a legfontosabb és legígéretesebb irányzatai?- Példaként megemlíthetem a környezetvédelmet. Napjainkban az ökológiai problémák sok esetben nem oldhatók meg egyetlen ország keretei között. Ehhez gyakran még több ország közös erőfeszítése sem elégséges, mert nem ritkán kontinentális vagy globális jellegű problémákról van szó. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen az eddigi tapasztalatok cseréjének és a közös programok megvalósításának óriási jelentősége lehet.

Megemlíthetjük továbbá az európai közlekedési hálózat fejlesztésének és tökéletesítésének a kérdését. Különböző nemzetközi értekezleteken és tanácskozásokon vettem részt az NSZK-ban, Olaszországban és Belgiumban, ahol többek között a közlekedési együttműködés távlatairól is szó volt a KGST és az EGK országai között.

A Deutsche Babcock részvénytársaság és a Skoda Plzefi konszern képviselői júliusban tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésre vonatkozó keretszerződést írtak alá. A szerződés értelmében a partnerek együttműködnek egyes gépipari, energetikai és fűtési berendezések kutatásában és fejlesztésében, azzal a céllal, hogy csökkentsék a füstanyagokkal okozott légszennyezés mértékét. A Deutsche Babcock társaság gazdag tapasztalatokkal rendelkezik saját berendezéseinek világszerte elterjedt üzemeltetésében. Kereskedelmi

Az energetika is a legfontosabb területek közé tartozik. Miért ne gondolkozhatnánk el például közösen a nagy európai energetikai rendszerek létrehozásában való együttműködésről? Tudvalevő, hogy minél nagyobb egy energetikai rendszer, annál megbízhatóbban és stabilabban működik.

Mindkét fél jelentős mértékben érdekelt a tudományos-műszaki együttműködés kérdéseiben. Közismert, hogy a KGST már két és fél éve dolgozik a tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig előirányzott komplex programjának megvalósításán. Valamivel korábban mint nálunk, Nyugat-Európában is hasonló programot fogadtak el, amely Eureka néven ismert. E két program kiemelt irányzatai elég közel állnak egymáshoz, vagyis mindkét fél számára előnyös lenne az

amelyek az egyes árucikkekkel való kereskedelemre vonatkoznak. Egyes KGST-országok kormányközi megállapodások alapján is fejlesztik gazdasági kapcsolataikat az EKG országával. Megemlíthetem például a Szovjetunió megállapodását egy EGK-országokkal a földgáz szállításáról, valamint vegyipari, kohászati és könnyűipari nagyvállalatok építéséről. Az utóbbi időben egyre több vegyesvállalat is létesült.

Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos nyugati körök állandóan a folyamatok fékezésére törekednek, meg akarják nehezíteni a szocialista közösség országainak a részvételét a nemzetközi kereskedelmi együttműködésben. Akadályozzák a hitelek felvételét, s szigorúan ellenőrzik az általunk vásárolt áruk összetételét. Az árucsere terjedelme ezért nagyon ingamegoldani. Közelebb kellett hozni egymáshoz a felek álláspontjait, mégpedig az alapvető kérdésekben való meghátrálás néBcül.

Ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy az 1986-1987-es években az Európai Parlament különböző csoportjainak a küldöttségei jártak nálunk, voltak köztűk konzervatívok, szociáldemokraták és kommunisták is. Az Európai Partement képviselőinek aktivitása tehát szintén szerepet játszott, akik támogatták a kapcsolatok normalizálását a KGST és az EGK között. A gazdasági érdek és a politikai akarat, amely mindkét fél részéről megnyilvánult, végül is meghozta a gyümölcsét.

Ha részleteznénk a nyilatkozat aláírását elkészítő munkálatok időtartamát, a levelek és a küldöttségek cseréit, a megbízottak konzultációit,

mai Szerződésben szerepelnek, vagyis Nyugat-Bertinre is. A tárgyalásokon két nyilvánvaló körülményből indultunk ki. Senki sem vonja kétségbe Nyugat-Berlinnek az NSZK- hoz és az EGK további országaihoz fűződő reális gazdasági kapcsolatait A másik oldalon viszont nem tehet szó politikai és különösen nem katonai integrációról Nyugat-Bertin és az NSZK között. Ezt az 1971. szeptember 3-án kötött négyhatalmi megállapodás világosan leszögezi. Végül találtunk egy olyan formuláctót, amely mindkét fél számára megfelelt, s így a „területi függelék“ bekerült a nyilatkozat szövegébe. Egyúttal a KGST képviselői kilenc tagország felhatalmazása alapján kijelentették, hogy a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatainak felvételéről szóló közös nyilatkozat semmiben sem érinti és nem is érintheti az 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodást, s az EGK képviselői megerősítették, hogy ezt a kijelentést tudomásul vették.

• A nyilatkozat aláírása után milyen munka következik?

Közös érdekű nyilatkozat

együttműködés számos konkrét probléma megoldásában.

A kereskedelmi kapcsolatokban és a gazdasági fejlesztésben rendkívül nagy jelentőségű lenne a standardizál ás sál és a termékek szabványosításával kapcsolatos kérdések megoldása. Érdekeink ezen a területen is nagyon gyakran egybeesnek.

Az előbbiekkel összefüggésben azonban hangsúlyozni kell, hogy habár a nyilatkozat aláírása nagyon fontos lépés volt, ez csupán első lépésnek lehet tekinteni. Most további konkrét tettekre van szükség - s ezeket nem kell későbbi időre halogatni - meg kell kezdeni a részletes tárgyalásokat a KGST és az EGK közti gyakorlati együttműködés lehetséges területeiről. A KGST részéről ezzel kapcsolatban saját ún. „csomagtervet" készítünk elő.

• A szervezetek közti hivatalos kapcsolatfelvétel nem zárja ki az egyes KGST-országok kapcsolatainak a fejlesztését az Európai Gazdasági Közösséggel. A nyugati sajtóban néha olyan nézetek is előfordulnak, hogy a KGST a nyugati világ megosztására, ellentéteinek kiélezésére törekszik. Mit tudna erről mondani?- Ilyen jellegű állítások mindig voltak és a jövőben is lesznek. Ezeket figyelmen kívül kell hagyni. Mi a Tanácsban olyan közös álláspontra helyezkedtünk, hogy a KGST és az EGK közti kapcsolatok felvétele nemcsak nem akadályozza, hanem éppen ellenkezőleg, elősegíti a kapcsolatok fejlesztését az egyes KGST-országok és az Európai Gazdasági Közösség között. E felfogás helyességét az is bizonyítja, hogy már konkrét lépések történtek ebben az irányban. A Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Bulgária kinyilvánította, hogy hajlandó hivatalos kapcsolatokat felvenni az Európai Gazdasági Közösséggel. Feltételezhető, hogy rövidesen sor kerül az illetékes kereskedelmi szerződések kidolgozására és aláírására is.

• A KGST és az EGK tagországai azonban eddig is kereskedtek egymással.- Igen, és elég jelentős terjedelemben. Emelett a KGST számos európai tagországa úgynevezett szakágazati megállapodást is kötött az Európai Gazdasági Közösséggel,

kapcsolatainak negyedrészét ez a szakágazat képezi, s az NSZK területén vezető szerepet tölt be a füstgázok kén- és nitrogén- oxid tartalmának csökkentésében.

A Skoda és a Babcock konszernek közös akciókat akarnak megvalósítani nemcsak a hagyományos európai térségben,, hanem elsősorban Latin-Ameri- kában, a Kínai Népköztársaságban, valamint a Perzsa-öböl mentén fekvő államokban. A Deutsche Babcock csoport már körülbelül 20 éve van kapcsolatban a Skoda konszern vállalataival. Közös energetikai

tag, amire a gyakori árváltozások is kihatnak, főleg a tüzelő- és a nyersanyagok csoportjában.

Az árucsere terjedelme a KGST és az EGK tagországai között 1987- ben körülbelür 40 milliárd rubelt ért el, ami valamivel több volt, mint

1986-ban, de kevesebb mint az

1983-1985-ös években.

A KGST-országoknak az EGK- országokba irányuló kivitelében több mint 60 százalékot képeznek a tüzelő- és a nyersanyagok, beleértve az élelmiszeripari nyersanyagokat. A gépek és berendezések részesedése csupán 7 százalékos. A KGST-országok behozatalában viszont a gépek és a berendezések több mint 35 százalékos arányt képviselnek. Ezzel a helyzettel természetesen nem lehetünk elégedettek, s a KGST keretében az említett arányok megváltoztatására törekszünk.

Azzal számolunk, hogy a nyilatkozat aláírása új kezdeményezéseket indít el, s elősegíti a kiegyenlítettebb gazdasági kapcsolatok kialakítását a KGST és az EGK tagországai között. Nézetünk szerint ezen a területen, a kölcsönös árucsere szerkezeti összetételének megváltoztatásában, s a korlátozások teljes felszámolásában igen jelentős tartalékok vannak. Az élet megköveteli a gazdasági együttműködés új formáinak szélesebb körű bevezetését is: a közös vállalatok és részvény- társaságok alapítását, a közvetlen kapcsolatok fejlesztését stb.

• A Pravda olvasói leveleikben gyakran felteszik a kérdést, hogy miért vezetett ilyen hosszú út a nyilatkozat aláírásához. Hogyan válaszolna erre a kérdésre?-Az ilyen irányú tárgyalásokat két szakaszra bonthatjuk. Az első kapcsolatok a KGST és az EGK között már 1973-ban elkezdődtek, de akkor a felek nagyon eltérő szempontokból közelítették meg a kérdést, így a tárgyalások nem is vezettek konkrét eredményekhez. A KGST 1985 áprilisában újból kezdeményezte a konzultációkat a kapcsolatok felvételéról. Azóta három év telt el, s ezalatt a KGST Titkárságának, valamint az Európai Közösségek Bizottságának képviselői, szakemberei számos hivatalos és nem hivatalos tanácskozáson vettek részt. Bonyolult kérdéseket keltett

beruházások kivitelezésében együttműködtek Brazíliában, Magyarországon, a Kínai Nép- köztársaságban, Marokkóban és más államokban. A július 5-én és 6-án tartott tárgyalásokon részt vettek a Skodaexport és a Mercanta külkereskedelmi vállalatok képviselői is. A két konszern együttműködése a legközelebbi időszakban a kazángyártás és a hőtechnikai berendezések területén bontakozik ki, s ebben legnagyobb mértékben az I. Bmói Gépgyár, valamint a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár konszemválla- latok vesznek részt. (IB Skoda)

azt tapasztalnánk, hogy rendszerint két-három hónapot keltett a válaszokra várni. Ez érthető is hiszen az Európai Gazdasági Közösségnek tizenkét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tancsának pedig tíz tagországa van. Ezek mindegyikének véleményeznie keltett az új dokumentumot, az új javaslatokat a kompromisszumokat, ami egyáltalán nem volt könnyű dolog.

• Tudjuk, hogy aránylag sokáig tartott a vita Nyugat-Bérűn kérdésében. Milyen feltételek között sikerült megegyezésre jutni?- Ez valóban a legnehezebb kérdések közé tartozott. A vita az ún. területi függelék körül folyt. Az EGK nevében aláírt korábbi dokumentumok mindig tartalmaztak egy olyan formulációt mely szerint az adott dokumentum azokra a területekre is érvényes, amelyek az Európai Gazdasági Közösséget megalapító Ró- Mi felkészültünk arra, hogy becsületesen és következetesen teljesítsük a megállapodásokat. Ugyanezt várjuk az Európai Gazdasági Közösségtől.

A KGST fejlődésében jelenleg rendkívül felelős időszakot élünk. Folyamatban van az együttműködés, a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának az átalakítása. A tagországok az együttműködést és saját gazdaságukat is magasabb minőségi szintre akarják emelni. Bízunk benne, hogy a szocialista közösség szerepe tovább növekszik a világméretű folyamatokban. A KGST a világgazdaság még hatalmasabb és még dinamikusabb fejlődő részévé, s még vonzóbb partnerré válik a gazdasági együttműködésben. Erre utal többek között az Európai Gazdasági Közösséghez fűződő kapcsolatok normalizálása is.

(Tyzdenník aktualít)

A szovjet iparban nagy figyelmet fordítanak a termelési folyamatok gépesítésére és automatizálására. A Rigas Manufaktúra rigai pamutipari üzemben, a Lett SZSZK-ban a műszaki fejlesztés lehetővé tette, hogy a felvételen látható Lilia Kokinová szövőnő az eddigi 13 helyett 19 szövőgépet kezeljen. Az üzem szakemberei által végrehajtott komplex gépesítés, valamint számos újítási javaslat megvatóskása eredményeként számos kézi munkaműveletet maguk a gépek és speciális rendeltetésű manipulátorok végeznek el. (ÓSTK felvétele)

A magyarországi kohóiparnak ebben az évben hárommillió torma acélt kell gyártania, mégpetág a termelés gazdaságosságának növelése, s a termékválaszték minőségi összetételének alapvető javítása mellett. A Dunaújvárosi Vasműben az elmúlt évhez viszonyítva 70 ezer tonnával növettk a nyersvas, s ugyancsak 70 ezer tonnával az acél termeléséL A Salgótarjáni Hengerműben befejezték a 170 millió forint értékű felújítási munkákat, ami lehetővé teszi a kiviteli termelés növelését. A felvételen a hengermű új, korszerű berendezése látható. (ÓSTK felvétele)

Együttműködés a légszennyezés csökkentésében