Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
COOOOOSOOOSOOOCCCOOCOGOOOOCO! [MOZAIKOK EGY SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDRÓLI csinálni, hogyan lenne egy-egy munkafolyamat olcsóbb, gazdaságosabb.- Ezt a bárasztalt én terveztem és a járási kiállításon nagy sikere volt - mutatta az egyik félig kész darabot Bertók József. - A tizenkét év alatt ez a hatodik újításom. Nem tagadom, a pénz is ösztönöz, de az elismerés, a dicséret is nagyon sokat jelent. Az embert készteti, hogy törje a fejét, mit lehetne egyszerűbben, anyagtakarékosabban megoldani, amivel önmagán túl a műhely és a szocialista munkabrigád érdekeit is szolgálja. Aránylag olcsót, ugyanakkor hasznosat és tetszetősét csinálni ugyanis nem egyszerű, hanem nehéz, kitartást és türelmet igénylő munka. De ha van megértő háttér és ösztönző segítség, mint itt nálunk, akkor a nehéz is könnyebben megoldható. EGY MŰSZAK A MEGTAKARÍTOTTBÓL- Szerintem a jó munkahelyi légkör a kezdeményezés és a termelési sikerek lényeges feltétele - summázta a tanulságot a brigádve- zetö. - Az emberi kapcsolatokra ezért is nagyon odafigyelünk. A problémákat a termelési értekezleteken beszéljük meg, közösen, tárgyszerűen és nyíltan. Járható és eredményes utat választottunk, ezt teljesített vállalásaink is bizonyítják. A fél év alatt a tervezettnél kevesebb munkaerővel egyhónapos késést sikerült behoznunk. Olyat, amit rajtunk kívül álló okok idéztek elő. Az itt dolgozók többsége saját kezdeményezésből több munkaművelet végzését sajátította el, hogy szükség esetén pótolni tudja hiányzó kollégáját. Mindenki szocialista gondozásba vette gépét, és az év folyamán annyi anyagot takarítunk meg, amennyi egy műszak termeléséhez szükséges. A szalagfűrésszel dolgozó Mezei László minderre egy, de annál többet mondó gondolattal reagált.- Olyan közösségben dolgozom, ahol megbecsülik igyekezetemet és a jó munkát, önmagámmal tudnék nehezen elszámolni, ha gondos szabással nem járulnék hozzá az anyagtakarékossághoz. EGRI FERENC Az ISTER Járási Ipari Vállalat kárpitosmü- helyében tizenkilencen dolgoznak. Mindany- nyian tagjai az 1972-ben alakult szocialista munkabrigádnak, amely nemcsak a vállalatban, hanem a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is az élenjáró kollektívák közé tartozik. A tagok többsége már elnyerte az ezüstjelvényt és az aranyért versenyez. Nem kis eséllyel, azt a munka közben folytatott beszélgetések is bizonyítják. SIKEREINK TITKA: TÖRŐDÉS AZ EMBERREL László Éva a megalakulástól tagja a brigádnak. Egy fotel bőrhuzatának kifeszítése teljes egészében lekötötte figyelmét, érthető tehát, hogy válaszai rövidre kerekedtek.-Feszíteni kell, hogy sima legyen, de ugyanakkor érzéssel és vigyázva, mert a bőr könnyen behasad. És ezzel anyagtakarékossági vállalásunkat veszélyeztetném, no meg a prémiumot is. A személyi értékelésben a teljesítmény és a minőség mellett ugyanis az önköltség is meghatározó mutató. László Éva párttag. A kárpitosmúhelyben és a bútorüzemben dolgozó kommunisták pártcsoportjába tartozik. A közös pártcsoport szerinte jó megoldás.- A két részleg termelése egymásra épül így nagyrészt a munkával kapcsolatos gondjaik is közösek. Ezeket a pártcsoport ülésén megvitatjuk. A közös álláspontot a kommunisták a részlegek termelési értekezletén a pár- tonkívüliekkel is megbeszélik. Egyben megmagyarázzák, hogy mit és miért javasolnak, így a feladat lényegét mindenki megérti, és miután elfogadta a határozatot, teljesítéséért öntudatosáéban dolgozik.- És ha mégsem?- Ilyen nincs. De tegyük fel, hogy előfordulnak. Akkor az illetővel személyesen elbeszélgetnénk. Biztosra veszem, hogy nem eredménytelenül. Mi ugyanis egy összetartó nagy család vagyunk. Nemcsak a teljesítményekre figyelünk, hanem az emberrel is törődünk. Ha valaki nem teljesíti a normáját, azt is megkérdezzük, hogy mi a baja, milyen gondjai vannak, miben lehetünk a segítségére. A FIATALOK IS BELEÉPÜLNEK A KOLLEKTÍVÁBA- Harag, nézeteltérés, vagy meg nem értés miatt tőlünk még senki sem ment el. Sőt éppen fordítva, visszajött az új munkahelyéről, mert itt jobban érezte magát. És az is sokat bizonyít, hogy a mi közösségünkbe a fiatalok is minden nehézség nélkül beépülnek - mondta Bertók Mátyás mester, a szocialista munkabrigád vezetője, majd bemutatta a brigád legfiatalabb tagját, Németh Angélát.- Második éve dolgozom itt, de úgy veszNémeth Angéla is jól érzi magát a kollektívában tartoznék. Kedvesen fogadtak és mindenki szívesen segített. A szakiparban tanultákat az itt dolgozók gyakorlati tapasztalataival együtt eredménnyel tudom hasznosítani. A mester már többféle munkafeladattal bízott meg, és mindig megbeszéltük az észrevételeket. Nagyon jólesett és ösztönzött is, amikor megdicsérte munkámat és elismerte igyekezetemet.- Ez csak természetes - tért vissza az utóbbi gondolathoz a mester, miután Németh Angéla visszaült a varrógéphez. - Az elmúlt évtizedek alatt számtalanszor tapasztaltom, hogy a fiatalok szinte kivétel nélkül nagy elhatározásokkal, de ugyanakkor némi félelemmel és bizonytalansággal lépnek munka- viszonyba. Ha a kezdéshez nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást, akkor gyorsan kedvüket vesztik, sót a jobb reményében új munkahelyre menekülnek. Szocialista munkabrigádunk emberközpontú tevékenységében mi erre is gondolunk. A kezdőt többféle munkával bízzuk meg. Olyanokkal is, amelyek elvégzéséhez bizonyos ügyességre van szükség. Kezdetben együtt dolgozunk, magyarázok, majd csak figyelem munkáját. Ami jói megy, azzal már bármikor megbízom, ami kevésbé, azzal csak akkor, ha valaki mellette lehet, hogy szükség esetén segítsen, így a fiatal egyrészt megtanul dolgozni, másrészt elér egy elfogadható keresetet, ami ösztönzi. A legfontosabb pedig, hogy megtalálja helyét és jól érzi magát a kollektívában. AKI MÁSUTT IS MEGPRÓBÁLTA Újabb bemutatkozás és további bizonyíték, hogy a kárpitosmúhely kollektíváját nemcsak a tervmutatók és a túlteljesített normák teszik élenjáró szocialista munkabrigáddá. Kántor Béla csoportvezető régebben itt kezdte, majd további két munkahelyen dolgozott, végül pedig visszajött.- Jól érzem itt magam, összetartó a kollektíva, az emberek egymással szemben megértöek és figyelmesek. Nemcsak a munkahelyen, hanem szükség esetén még a magánéletben is segítünk egymásnak. Aki itt dolgozik az elmondhatja, hogy jó munkájáért az anyagiakat, de a szerintem ugyancsak fontos erkölcsi elismerést és a dicséretet is megkapja. Ha valaki valamit megcsinált, eredményeivel kiérdemelte, azt a többi nem irigyli. Mint újítónak is ez a tapasztalata, ugyanis a mesterrel és Bertók Józseffel együtt kitartóan törik a fejüket, hogy mit lehetne jobban nek, mintha már évek óta a kollektívához Egy rövid eszmecsere. László Éva és Bertók Mátyás A szalagfűrésszel dolgozó Mezei László (A szerző felvételei) Párbeszéd a vállalatokkal A DOLGOZÓ IFJÚSÁG FELKÉSZÍTÉSÉHEZ Az ifjúságnak a munkásfoglalkozásra való felkészítése mindig meghatározó része volt művelődési rendszerünknek, így volt ez 35 évvel ezelőtt is, amikor megalapítottuk az állami munkaerötartalékok új iskoláinak rendszerét, amelynek feladata volt a szakképzett munkások új, aktív nemzedékének felkészítése a fejlődő ipar számára. Ugyanígy van ez ma is, amikor a munkaerő összetétele jelentősen megváltozott, és nagy szerephez jut a gazdaságban a műszaki értelmiség: azonban a munkásosztály továbbra is a gazdasági fejlesztés alapvető erejét alkotja, és döntő befolyása van az egész társadalom fejlődésére. Kétségtelen, hogy a mai munkásifjúságot nem csupán a szakmunkásképzők formálják, társadalmi állásfoglalásra, erkölcsi, politikai profiljára erősen hatnak országunk általános társadalmi problémái, amelyeket az átalakítás folyamán kell megoldanunk. A nyilvános vitákban számtalanszor szóba kerül, hogy a szakmunkásképzésben is lépést kell tartani a kor követelményeivel. Annál is inkább, mivel az új gazdasági mechanizmus .bevezetése nagyobb követelményeket állít a szakmunkásfiatalokkal szemben is. Az új körülmények között is meg kell őrizni a szakmunkásképző iskolák rendszerét, eddigi koncepcióját, amely abból az alapelvböl indul ki, hogy a munkásfiatalok felkészítése rendkívüli jelentőségű az egész társadalom számára. Ezért úgy kell irányítani, hogy megfeleljen a társadalmi igényeknek. A szakmunkásképzők beolvasztása az egyes vállalatokba és gazdasági egységekbe sok pozitív eredményt hozott, főleg nagy gépipari vállalatoknál. Azonban ezt a rendszert úgy kell továbbfejleszteni és formálni, hogy a szakmunkásképző iskolák megőrizzék önállóságukat, főleg a tantervek összeállításában, de a nevelés és oktatás általános módszertani elveinek meghatározását illetően is. E kérdésekkel kapcsolatban párbeszédre kellene törekedniük a vállalatokkal, hogy megismerjék szükségleteiket és tapasztalataikat. Elsőrangú kérdés annak tisztázása, milyen legyen a szakmunkásképzőkben az oktató-nevelő munka koncepciója, elsősorban az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés aránya. Tudatosítanunk kell, hogy a szakmai nevelésnek kulcsszerepe van az oktatási-nevelési folyamatban. Ez alapvető célja az egész pedagógiai munkának. Természetes, hogy a munkásfoglalkozások fejlődnek, átalakulnak és a termelési folyamatban gyarapodnak a bonyolult munkásszakmák. Egyre több elméleti tudásra van szükség. Arra például, hogy a munkás ismerje a termelési terveket, ellenőrizze és irányítsa a bonyolult rendszereket, elemezze a vegyi mintákat és hasonló. Mindenekelőtt ezért fontos az ifjúságnak olyan erkölcsi, politikai vonásokra szert tennie, amelyek kiindulói az élethez fűződő pozitív kapcsolatának, mint például a kitartás, felelősség, az egészséges becsvágy, s az a törekvés, hogy jó minőségű munkát nyújtson; kiváló, elismert dolgozóvá váljon, aki törekszik a nagyobb hatékonyságra, a tudomány és a technika úi vívmányainak alkalmazására.. A szakmai felkészüléssel összefüggésben megfelelő helyet kapjon atantervek- ben ez a követelmény is. Ezért a szakmunkásképző iskolában meghatározó a szakoktató mesterek kiválasztása. Az ő szakképzettségükön, erkölcsi magatartásukon és pedagógiai képességeiken nagyon sok múlik. Szükséges tehát minél előbb megoldani a szakoktatók szociális helyzetének problémáját, hogy ez a foglalkozás atraktíwá váljon. A szakoktató mesterek legyenek szakmailag a legfelkészültebbek, emberi magatartásuk példamutató, akik az ifjúsággal szemben megértők. Kiválasztásukat a kádermunka nagyon fontos feladatának kell tekinteni valamennyi vállalatnál és pártszervezetben. Természetes, hogy nem szabad lebecsülni a szakmaielméleti képzést, sőt az ifjúság iskolán kívüli nevelését sem. Az elméleti oktatásnak növekvő jelentősége lesz a munkásfoglalkozások jellegének megváltozásával. Nagyon jelentős és nehéz feladat az ifjúság iskolán kívüli nevelése, melynek gyakran nem szentelnek kellő figyelmet. Ennek komoly következményei ismertek. Fontos, hogy az eddigi jó tapasztalatok felhasználásával átdolgozzuk a nevelőmunka tartalmát és módszereit. Át kell értékelni a nevelőkről kialakított véleményt is. Olyan tapasztalt pedagógusokat kell e feladattal megbízni, akik képesek megérteni az ifjúság problémáit és amellett megvan a természetes tekintélyük. A szakmunkásképző iskolákban jelenleg az általános műveltséget nyújtó tantárgyak oktatása nem kielégítő. Ezek tananyaga bővült a kötelező iskolalátogatás meghosszabbodásával. Nyilvánvaló, hogy növelni kell a fiatal munkások általános műveltségét, lépést tartva e téren is a kor követelményeivel. Az átalakítás és a tudomány fejlődése megköveteli a szakmunkásképző iskolákból szélesebb látókörű, műveltebb fiatal szakmunkások kerüljenek ki. Fölmerül azonban a kérdés, hogyan lehetne jobban serkenteni a mukásfoglalkozásra készülő fiatalságot a tananyag elsajátítására. Ezeket a kérdéseket tovább kell elemezni, összefüggésben oktatási-nevelési rendszerünk legutóbbi módosításával. Figyelembe kellene venni a Szovjetunió iskolapolitikájának jelenlegi törekvését, amely azt célozza, hogy a kötelező általános múveltséa megszerzését már az alapiskolában el kell kezdeni. A legalapvetőbb, amiben javulást kell elérni: a szakmai felkészítés. Másrészt az is igaz, hogy a szakismeret munkába lépés után bővül és tökéletesedik a leginkább, itt alakul ki véglegesen a fiatalok munkásprofilja is. Ezért meg kell követelni az üzemektől és más munkahelyektől, hogy lehető legjobb feltételeket teremtsék meg a szakma gyakorlati elsajátításához, tökéletesítéséhez, hogy a fiatalokat tapasztalt mesterek irányítsák, akik nevelni tudják őket, és segítik beilleszkedésüket a munkakollektívákba. Ilyen feltételek megteremtése nemcsak a gazdasági vezetők feladata, hanem a pártszerve- zeteké is JAROSLAV HAVELKA kandidátus Prága
