Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

C-JC A Körmöd hegység mélyének kincseit - finom szemcsés aranytartalmú pirit formájában - a vidék lakossága már ősidők óta ismerte. Ennek első konkrét bizonyí­tékai időszámításunk elöttről, mint­egy 700 évvel korábbról származ­nak. Az aranyat és ezüstöt tartalma­zó ércerek messzi tájakról csalogat­ták ide az embereket, akik előbb a külszínen, majdpedig a föld mé­lyén találták meg azt, amivel egyko­ron minden értéket - még az embert is - mérték... A monda szerint az egykori Saskö - ma Őasov - várurai errefelé va­dásztak, s egy lelőtt sólyom tollai közt aranyszemcséket találtak. Ezen a helyen, a mai Kremnica határában nem sokkal azután kezdték el az Nem tudhatjuk, hogy a város alatti aranytartalmú ércből mennyit is hoz­tak felszínre az évszázadok folya­mán. Feltehetően ezer és ezer ton­nát, mígnem a kremnicai arany- és ezüsttartalmú ércek jelentősége fo­kozatosan csökkent. Az egyre csök­kenő nemesfémtartalommal együtt az itteni ércek bányászata megdrá­gult, növekedtek a költségek, hiszen egyre mélyebbre kellett hatolni a föld belsejébe. A 20. század hatvanas éveiben a kremnicai aranyércek egykori, messze földön híres gazdagsága - úgy tűnt - végleg a múlté lett. Az itteni ércbányászat abban az időben már veszteséges volt. Ezért bezár­ták a Kremnicától körülbelül egy ki­lométernyire levő Ludovika tárnát, Ján Hovoriő olvasztár munka közben aranytartalmú ércet bányászni. Igaz, azelőtt már évszázadokkal koráb­ban a környékbeli települések lakói a patakból mosták ki az aranyrögö­ket, s a patakon felfelé haladva jutot­tak el addig az aranymezőig, amely nagyjából megfelelt a lelőtt és meg­talált sólyom helyének. A föld mélyé­ben rejlő aranykincsnek köszönhette megalakulását Körmöcbánya, a mai Kremnica is, amely rövidesen gyors fejlődésnek indult. Miután Róbert Károly magyar ki: rály 1328. november 17-én Körmöc­bányát városjoggal ruházta fel, el­kezdődhetett a város első aranyko­ra. Az uralkodó ebben a városban telepítette le a mai Pukanec, Banská Belá, és az akkor már virágzó bá­nyaváros, Selmecbánya (Banská Stiavnica) legjobb bányamestereit. Csatlakoztak hozzájuk később Kö- zép-Európa bányavidékeiről azok, akik nemcsak ezt a nehéz szakmát ismerték, hanem akiket a meggaz­dagodás reménye is hajtott - első sorban Csehországból, Galíciából, Sziléziából, Bajorországból és Ausztria bányavidékeiről. Róbert Károly király Kutná Horából pénzve­rő mestereket is idetelepített, így 1335-ben a körmöcbányai pénzver­dében már háromféle aranypénzt is vertek: az aranydukátokat - a firen­zei pénzérmek mintájára, míg a ki­sebb dinárokat és garasokat a budai polgárok ízlése szerint. Körmöcbánya Európa „arany kö­zepe" lett. A mintegy harminc bá­nyamalom évente legalább 130 ki- logrammnyi 12 karátos aranyat ter­melt. amelyen keresztül 1808-tól az ottani bányászok a felszínre juttatták az ércet. Ekkorra már 376 méter mély­ségig jutottak, és a föld mélyében 34 790 méternyi folyosót vájtak. Ma a Ludovika tárna műszaki kultúrem- lék. Az egykori arany időkre emlé­keztet ... ÚJJÁSZÜLETÉS A puszta emlékezés aztán csak rövid ideig tartott. Elkövetkezett a kremnicai bányászat reneszánsza. Az ok egyszerű: a közben eltelt évtizedek alatt okultak a gazdasági szakemberek, akik korábban mindig veszteséget mutattak ki. Időközben azonban az arany világpiaci ára ug­rásszerűen felszökött, s ezzel együtt pedig előtérbe került annak igénye, hogy újra felmérjék az immár ala­csony fémtartalmú arany-ezüst érc­készletet. Kremnica térségében ez azért vált időközben nehézzé, mert 1969-ben teljesen felhagytak a geo­lógiai kutatásokkal, és ráadásul be­temették, hozzáférhetetlenné tették a föld alatti vájatokat.-Saját szakembereinkkel kezd­tük meg 1982 közepén újból az alapos geológiai felderítést - tájé­koztat Olivér Finka, a kremnicai Érc­bányák igazgatóhelyettese hogy megállapítsuk Sturecban a Schrá- men telep érceinek arany- és ezüst­készletét. Ebből a célból egy új kuta­tótárnát nyitottunk a Ludovika tárna fölött, mintegy 460 méter hosszan. Az Andrej tárnát további négy vágat egészíti ki, amelyeket a felmérések céljaira hajtottunk. Az alapos geoló­giai kutatást megnehezítette szá­munkra az, hogy gyakran „találkoz­tunk" egykori betemetett bányafo­lyosókkal, „a földmozgások miatt megszakadt erekkel, sőt megbom­lott tektonikai szerkezettel is. Ez utóbbi az 1443-as földrengésnek köszönhető, amikor is a stureci Aranyhegy egy része a földcsu­szamlást követően több tucat méter­rel korábbi szintje alá került. A hegy ' akkor beomlott térsége évszázado­kon keresztül érintetlen maradt, s mi most ezt próbáljuk felderíteni. így az összevont kutatási alapból nyitották meg végül is a Ludovika tárna fölötti Andrej kutatótárnát. A kremnicai bányászokat a vas tám- szerkezettel és egyéb bányaberen­dezésekkel a Liptovská Dúbrava-i és a Hodruáa-Hámre-i ércbányák dolgozói segítették ki. A Ziar nad Hronom-i alumíniumkohó dolgozói pedig az arany-ezüst ércek egykori flotációs dúsítójának rekonstrukció­ját végezték el. így megteremtődtek az itteni ércek feldolgozása új tech­nológiájának kísérleti lehetőségei. TÖBB MILLIÓ TONNÁS KÉSZLET A jelenleg folyó geológiai felmé­rést a Spiéská Nová Ves-i Földtani Kutatóintézet dolgozóival végzik a kremnicai bányászok, és 1989 végéig mintegy hat és fél millió ton­na érc külszíni bányászatának lehe­tőségeit mérik fel. Ez alatt olyan érceket értünk, amelyeknek tonnája legalább másfél gramm aranyat és 15 gramm ezüstöt tartalmaz.- A már felmért lelőhelyen - foly­tatja a tájékoztatást Olivér Finka - mintegy 4500 kilogrammnyi ara­nyat és ennél tízszer-tizenötször több ezüstöt tartalmaznak az ércek. Az ércben azonban ráadásul a mik- roszkópikus nagyságrendű arany kovakőbe ágyazva található. A ko­rábbi flotációs módon így ebből ezt a nemesfémet aligha tudnánk ki­nyerni. Ezt csakis az ún. kianizáció- val tehetjük, ami nem más, mint Az Andrej kutatótárna fölött az évszám - 1988 egy új fejezet kezdetét jelenti ◄-----------------------------------------------------­a finomra őrölt ércnek nátriumkianát segítségével történő közvetlen kilú­gozása. A kilúgozás után az arany és az ezüst az így keletkező oldat­ban található, amelyből cinkpor se­gítségével kicsapódnak. Ezt aztán hevítjük, s az olvasztókemecéből ki­kerülő öntecs tartalmazza az ara­nyat és az ezüstöt. Ez az öntecs ekkor még inkább szürke, mint sár­ga, mert sokkal több bennük a „kí­sérőfém" - az ólom, a cink és a réz - mint az arany és az ezüst. Ezeket az öntecseket aztán Kremnicából a Véstec u Prahy-i SAFINA vállalat­ba küldjük, amely Csehszlovákiában a nemesfémek monopol feldolgozó­ja. Ebben a vállalatban aztán az említett öntecsekből nyerik ki a szín­aranyat és az ezüstöt. KORSZERŰSÍTÉS Tehát a kremnicai arany idők új fejezete kezdődött el, mégpedig 1986. július 22-én. Ekkor, 16 évvel az itteni ércfejtés beszüntetése után, újra elindultak a zúzok, s a gömbma­lomban apróra darált ércből keletke­ző szürke pépet nagy acéltartályok­ba „terelték". Majd a kilúgozás és szűrés után megjelent szürke por a salakképzó anyagokkal együtt az olvasztókemencébe került, a külön­vált fémkeveréket pedig kokillákba azt jelenti, hogy október végéig, de legkésőbb november közepéig ezt a munkát el kell végezni, s utána a következő év áprilisában tudjuk csak folytatni. Nagyon hiányzik egy kazánház, de legalábbis a folyadé­kok közvetlen hevítésének lehető­sége. Kremnicán 1986-ban 2 ezer ton­na ércet, tavaly pedig már 4 ezer tonnát dolgoztak fel, amely tonnán­ként 1,5 gramm aranyat és 15 gramm ezüstöt tartalmazott. A lúgo- zóban képesek lennének több ércet is feldolgozni ezzel az új technológi­ával. Itt azonban az okoz gondot, hogy a zúzás és őrlés a régi módon történik. Az újonnan üzembe helye­zett gömbmalom e század harmin­cas éveiben készült. Ha az említett berendezéseket felújítanák, illetve korszerűbbeket, nagyobb teljesítményűeket helyez­nének üzembe, akkor évi 30 ezer tonna érc feldolgozása is lehetővé válna. Ezeket a rekonstrukciós mun­kálatokat a Kremnicai Ércbányák dolgozói az elkövetkező években akarják megvalósítani. A mintegy 20 millió koronát igénylő termelés-kor­szerűsítési tervdokumentációt már készítik a brnói Ércfeldolgozási Ter­vező Intézet dolgozói. Ha pedig a tá­volabbi jövőbe tekintünk, és figye­lembe vesszük a 9. illetve a 10. ötéves tervidőszak fejlesztési terve­it, akkor feltűnik, hogy Kremnicában új üzem is épül, amelyben évente 300 ezer tonna érc feldolgozása vá­lik lehetővé. Margita Stefanícková, a kilúgozás utáni szűrést végző gép előtt öntötték. Az öntecsek további sorsá­ról pedig már szólt a kremnicai érc­bányák igazgatóhelyettese. Amikor 1986 közepén felújították az aranybányászatot, a tervben arra az esztendőre hét kilogramm szín­aranyat és 54 kilogramm ezüstöt terveztek... i- Mindezt csak nehezen sikerült végül teljesíteni - fűzi hozzá Peter Gacov, a Kremnicai Ércbányák mű­szaki és szervezésfejlesztési osz­tályvezetője, s a magyarázattal sem marad adós. - Sok problémánk volt két dúsító áttételeinek szállítása kö­rül. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói a tartályokat időben rendelkezésünkre bocsátották, azonban jugoszláv kooperációs partnerük a berendezés áttételeinek szállításával nagyon megkésett. Rá­adásul itt van a kianizáció sajátos problémája, amelyről tudni kell, hogy ez tulajdonképpen szezonmunka. Ugyanis a kilúgozáshoz legalább 15 Celsius-fokos hőmérséklet kell, ez A világon már másutt is alkalma­zott technológiának, amelynek révén az alacsony arany- illetve ezüsttartal­mú ércek feldolgozása is gazdasá­gosabbá válik, a tulajdonképpeni hazai „főpróbája" folyik immár két év óta. A közeljövőben pedig az egész országban erre az ércfeldol­gozó technológiára akarnak áttérni az érintett vállalatok - éppen a kremnicai tapasztalatok felhasz­nálásával. Ha a jövő évtized terveiben tovább lapozunk, akkor azt is megál­lapíthatjuk, hogy az ezredfordulóig jelentősen megnövekszik Kremnicá­ban a külszíni ércfejtés, és ezzel együtt az új technológiával történő ércfeldolgozás. Az évezred utolsó évében a terv szerint 60 kilogramm aranyat és 450 kilogramm ezüstöt kell az itt bányászott ércből kinyerni. Amint az a fentiekből kitűnik, Kremnica új arany idők küszöbén áll... JULIUS TADIAN A mai „aranycsinálás" nem képzelhető el korszerű laboratórium nélkül. Így Zuzana Barniaková labo­ránst alighanem minden alkimista megirigyelné... Az öntecs tisztítása. Ebben a mintegy 10,8 kilo­grammos „darabban" megközelítőleg egy kilo­gramm a színarany (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom