Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-12 / 32. szám
C-JC A Körmöd hegység mélyének kincseit - finom szemcsés aranytartalmú pirit formájában - a vidék lakossága már ősidők óta ismerte. Ennek első konkrét bizonyítékai időszámításunk elöttről, mintegy 700 évvel korábbról származnak. Az aranyat és ezüstöt tartalmazó ércerek messzi tájakról csalogatták ide az embereket, akik előbb a külszínen, majdpedig a föld mélyén találták meg azt, amivel egykoron minden értéket - még az embert is - mérték... A monda szerint az egykori Saskö - ma Őasov - várurai errefelé vadásztak, s egy lelőtt sólyom tollai közt aranyszemcséket találtak. Ezen a helyen, a mai Kremnica határában nem sokkal azután kezdték el az Nem tudhatjuk, hogy a város alatti aranytartalmú ércből mennyit is hoztak felszínre az évszázadok folyamán. Feltehetően ezer és ezer tonnát, mígnem a kremnicai arany- és ezüsttartalmú ércek jelentősége fokozatosan csökkent. Az egyre csökkenő nemesfémtartalommal együtt az itteni ércek bányászata megdrágult, növekedtek a költségek, hiszen egyre mélyebbre kellett hatolni a föld belsejébe. A 20. század hatvanas éveiben a kremnicai aranyércek egykori, messze földön híres gazdagsága - úgy tűnt - végleg a múlté lett. Az itteni ércbányászat abban az időben már veszteséges volt. Ezért bezárták a Kremnicától körülbelül egy kilométernyire levő Ludovika tárnát, Ján Hovoriő olvasztár munka közben aranytartalmú ércet bányászni. Igaz, azelőtt már évszázadokkal korábban a környékbeli települések lakói a patakból mosták ki az aranyrögöket, s a patakon felfelé haladva jutottak el addig az aranymezőig, amely nagyjából megfelelt a lelőtt és megtalált sólyom helyének. A föld mélyében rejlő aranykincsnek köszönhette megalakulását Körmöcbánya, a mai Kremnica is, amely rövidesen gyors fejlődésnek indult. Miután Róbert Károly magyar ki: rály 1328. november 17-én Körmöcbányát városjoggal ruházta fel, elkezdődhetett a város első aranykora. Az uralkodó ebben a városban telepítette le a mai Pukanec, Banská Belá, és az akkor már virágzó bányaváros, Selmecbánya (Banská Stiavnica) legjobb bányamestereit. Csatlakoztak hozzájuk később Kö- zép-Európa bányavidékeiről azok, akik nemcsak ezt a nehéz szakmát ismerték, hanem akiket a meggazdagodás reménye is hajtott - első sorban Csehországból, Galíciából, Sziléziából, Bajorországból és Ausztria bányavidékeiről. Róbert Károly király Kutná Horából pénzverő mestereket is idetelepített, így 1335-ben a körmöcbányai pénzverdében már háromféle aranypénzt is vertek: az aranydukátokat - a firenzei pénzérmek mintájára, míg a kisebb dinárokat és garasokat a budai polgárok ízlése szerint. Körmöcbánya Európa „arany közepe" lett. A mintegy harminc bányamalom évente legalább 130 ki- logrammnyi 12 karátos aranyat termelt. amelyen keresztül 1808-tól az ottani bányászok a felszínre juttatták az ércet. Ekkorra már 376 méter mélységig jutottak, és a föld mélyében 34 790 méternyi folyosót vájtak. Ma a Ludovika tárna műszaki kultúrem- lék. Az egykori arany időkre emlékeztet ... ÚJJÁSZÜLETÉS A puszta emlékezés aztán csak rövid ideig tartott. Elkövetkezett a kremnicai bányászat reneszánsza. Az ok egyszerű: a közben eltelt évtizedek alatt okultak a gazdasági szakemberek, akik korábban mindig veszteséget mutattak ki. Időközben azonban az arany világpiaci ára ugrásszerűen felszökött, s ezzel együtt pedig előtérbe került annak igénye, hogy újra felmérjék az immár alacsony fémtartalmú arany-ezüst érckészletet. Kremnica térségében ez azért vált időközben nehézzé, mert 1969-ben teljesen felhagytak a geológiai kutatásokkal, és ráadásul betemették, hozzáférhetetlenné tették a föld alatti vájatokat.-Saját szakembereinkkel kezdtük meg 1982 közepén újból az alapos geológiai felderítést - tájékoztat Olivér Finka, a kremnicai Ércbányák igazgatóhelyettese hogy megállapítsuk Sturecban a Schrá- men telep érceinek arany- és ezüstkészletét. Ebből a célból egy új kutatótárnát nyitottunk a Ludovika tárna fölött, mintegy 460 méter hosszan. Az Andrej tárnát további négy vágat egészíti ki, amelyeket a felmérések céljaira hajtottunk. Az alapos geológiai kutatást megnehezítette számunkra az, hogy gyakran „találkoztunk" egykori betemetett bányafolyosókkal, „a földmozgások miatt megszakadt erekkel, sőt megbomlott tektonikai szerkezettel is. Ez utóbbi az 1443-as földrengésnek köszönhető, amikor is a stureci Aranyhegy egy része a földcsuszamlást követően több tucat méterrel korábbi szintje alá került. A hegy ' akkor beomlott térsége évszázadokon keresztül érintetlen maradt, s mi most ezt próbáljuk felderíteni. így az összevont kutatási alapból nyitották meg végül is a Ludovika tárna fölötti Andrej kutatótárnát. A kremnicai bányászokat a vas tám- szerkezettel és egyéb bányaberendezésekkel a Liptovská Dúbrava-i és a Hodruáa-Hámre-i ércbányák dolgozói segítették ki. A Ziar nad Hronom-i alumíniumkohó dolgozói pedig az arany-ezüst ércek egykori flotációs dúsítójának rekonstrukcióját végezték el. így megteremtődtek az itteni ércek feldolgozása új technológiájának kísérleti lehetőségei. TÖBB MILLIÓ TONNÁS KÉSZLET A jelenleg folyó geológiai felmérést a Spiéská Nová Ves-i Földtani Kutatóintézet dolgozóival végzik a kremnicai bányászok, és 1989 végéig mintegy hat és fél millió tonna érc külszíni bányászatának lehetőségeit mérik fel. Ez alatt olyan érceket értünk, amelyeknek tonnája legalább másfél gramm aranyat és 15 gramm ezüstöt tartalmaz.- A már felmért lelőhelyen - folytatja a tájékoztatást Olivér Finka - mintegy 4500 kilogrammnyi aranyat és ennél tízszer-tizenötször több ezüstöt tartalmaznak az ércek. Az ércben azonban ráadásul a mik- roszkópikus nagyságrendű arany kovakőbe ágyazva található. A korábbi flotációs módon így ebből ezt a nemesfémet aligha tudnánk kinyerni. Ezt csakis az ún. kianizáció- val tehetjük, ami nem más, mint Az Andrej kutatótárna fölött az évszám - 1988 egy új fejezet kezdetét jelenti ◄-----------------------------------------------------a finomra őrölt ércnek nátriumkianát segítségével történő közvetlen kilúgozása. A kilúgozás után az arany és az ezüst az így keletkező oldatban található, amelyből cinkpor segítségével kicsapódnak. Ezt aztán hevítjük, s az olvasztókemecéből kikerülő öntecs tartalmazza az aranyat és az ezüstöt. Ez az öntecs ekkor még inkább szürke, mint sárga, mert sokkal több bennük a „kísérőfém" - az ólom, a cink és a réz - mint az arany és az ezüst. Ezeket az öntecseket aztán Kremnicából a Véstec u Prahy-i SAFINA vállalatba küldjük, amely Csehszlovákiában a nemesfémek monopol feldolgozója. Ebben a vállalatban aztán az említett öntecsekből nyerik ki a színaranyat és az ezüstöt. KORSZERŰSÍTÉS Tehát a kremnicai arany idők új fejezete kezdődött el, mégpedig 1986. július 22-én. Ekkor, 16 évvel az itteni ércfejtés beszüntetése után, újra elindultak a zúzok, s a gömbmalomban apróra darált ércből keletkező szürke pépet nagy acéltartályokba „terelték". Majd a kilúgozás és szűrés után megjelent szürke por a salakképzó anyagokkal együtt az olvasztókemencébe került, a különvált fémkeveréket pedig kokillákba azt jelenti, hogy október végéig, de legkésőbb november közepéig ezt a munkát el kell végezni, s utána a következő év áprilisában tudjuk csak folytatni. Nagyon hiányzik egy kazánház, de legalábbis a folyadékok közvetlen hevítésének lehetősége. Kremnicán 1986-ban 2 ezer tonna ércet, tavaly pedig már 4 ezer tonnát dolgoztak fel, amely tonnánként 1,5 gramm aranyat és 15 gramm ezüstöt tartalmazott. A lúgo- zóban képesek lennének több ércet is feldolgozni ezzel az új technológiával. Itt azonban az okoz gondot, hogy a zúzás és őrlés a régi módon történik. Az újonnan üzembe helyezett gömbmalom e század harmincas éveiben készült. Ha az említett berendezéseket felújítanák, illetve korszerűbbeket, nagyobb teljesítményűeket helyeznének üzembe, akkor évi 30 ezer tonna érc feldolgozása is lehetővé válna. Ezeket a rekonstrukciós munkálatokat a Kremnicai Ércbányák dolgozói az elkövetkező években akarják megvalósítani. A mintegy 20 millió koronát igénylő termelés-korszerűsítési tervdokumentációt már készítik a brnói Ércfeldolgozási Tervező Intézet dolgozói. Ha pedig a távolabbi jövőbe tekintünk, és figyelembe vesszük a 9. illetve a 10. ötéves tervidőszak fejlesztési terveit, akkor feltűnik, hogy Kremnicában új üzem is épül, amelyben évente 300 ezer tonna érc feldolgozása válik lehetővé. Margita Stefanícková, a kilúgozás utáni szűrést végző gép előtt öntötték. Az öntecsek további sorsáról pedig már szólt a kremnicai ércbányák igazgatóhelyettese. Amikor 1986 közepén felújították az aranybányászatot, a tervben arra az esztendőre hét kilogramm színaranyat és 54 kilogramm ezüstöt terveztek... i- Mindezt csak nehezen sikerült végül teljesíteni - fűzi hozzá Peter Gacov, a Kremnicai Ércbányák műszaki és szervezésfejlesztési osztályvezetője, s a magyarázattal sem marad adós. - Sok problémánk volt két dúsító áttételeinek szállítása körül. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói a tartályokat időben rendelkezésünkre bocsátották, azonban jugoszláv kooperációs partnerük a berendezés áttételeinek szállításával nagyon megkésett. Ráadásul itt van a kianizáció sajátos problémája, amelyről tudni kell, hogy ez tulajdonképpen szezonmunka. Ugyanis a kilúgozáshoz legalább 15 Celsius-fokos hőmérséklet kell, ez A világon már másutt is alkalmazott technológiának, amelynek révén az alacsony arany- illetve ezüsttartalmú ércek feldolgozása is gazdaságosabbá válik, a tulajdonképpeni hazai „főpróbája" folyik immár két év óta. A közeljövőben pedig az egész országban erre az ércfeldolgozó technológiára akarnak áttérni az érintett vállalatok - éppen a kremnicai tapasztalatok felhasználásával. Ha a jövő évtized terveiben tovább lapozunk, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy az ezredfordulóig jelentősen megnövekszik Kremnicában a külszíni ércfejtés, és ezzel együtt az új technológiával történő ércfeldolgozás. Az évezred utolsó évében a terv szerint 60 kilogramm aranyat és 450 kilogramm ezüstöt kell az itt bányászott ércből kinyerni. Amint az a fentiekből kitűnik, Kremnica új arany idők küszöbén áll... JULIUS TADIAN A mai „aranycsinálás" nem képzelhető el korszerű laboratórium nélkül. Így Zuzana Barniaková laboránst alighanem minden alkimista megirigyelné... Az öntecs tisztítása. Ebben a mintegy 10,8 kilogrammos „darabban" megközelítőleg egy kilogramm a színarany (A szerző felvételei)
