Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
A nyúl és környezete $ A tenyésztőknek tudniuk kell - legtöbben tudják is hogy állataik ^ gazdasági tulajdonságai nagymértékben függenek a környezettől. Az ^ állatok környezetét tehát úgy kell alakítani, hogy tegye lehetővé a ked- ^ vezö tulajdonságok kialakítását, másrészről olyan fajtájú, hasznos tulaj- $ donságokkal rendelkező nyulakat kell tenyészteni, melyek az adott ^ környezeti viszonyok között nyújtják teljesítményük maximumát. ^ A takarmányozás döntő jelentőségű, hiszen tőle függ a testtömeg ^ alakulása, az ellenálló- és teljesítőképesség. A takarmányok adagolásá- ^ nak, elosztásának megtervezésekor figyelembe kell venni a nyúl emész- ^ tőszervi adottságait, nagy rostigényét. Csak táppal vagy abrakkal nem ^ lehet egészséges állatokat nevelni, mert a bélflóra kedvezőtlen alakulása ^ miatt lágyul a bélsár, elszaporodnak a kórokozó baktériumok. A takarmá- ^ nyok összeválogatásakor szem előtt kell tartani a nyúl fehérje-, vitamin- 5 és ásványianyag-szükségletét. Arra is gondolni kell, hogy a helytelen tárolás miatt a keverékek hatóanyagai lebomolhatnak, a nyirkos vagy ^ túlzottan meleg levegő esetén a vitaminok hatásukat veszíthetik. A fülledt $ szálas takarmány értéke csökken, sót felfúvódást okozhat. A barnássár- $ gára szárított széna igen ízletes, jó takarmány. D-vitamin-tartalma is ^ figyelemre méltó, karotintartalma azonban lényegesen kisebb, mint | a zöld színűé. | A takarmány adagolásánál vigyázni kell. Ha fölösen adjuk, pocsékolás ^ lesz a következmény, másrészről csökken az állatok étvágya. A te- í nyészállatok túletetése egyenesen káros, még a szőrzet sűrűségére és ^ rugalmasságára is kedvezőtlen. ^ Az évszakváltozásokkal együtt járó takarmányváltáskor - a zöld ^ etetéséről a szénákéra való áttéréskor - vitamin- és lédús takarmányok ^ nyújtásával lehet serkenteni az ivari működést. A hormonális működésre ^ kedvező a napraforgómag, tökmag és szója etetése. Az időjárási ^ tényezők is nagymértékben befolyásolják az életfunkciókat. A hőszabá- ^ lyozás a nyulak esetében bonyolult, mert izzadságmirigyek hiányában ^ a hőelvezetés lehetősége igen csekély. Állandó napfényben ezért nem szabad elhelyezni a nyulakat, különösen nem az albínókat, amelyeknek | még a bőréből is hiányzik a festékanyag, tehát nem képesek védekezni § a napsugárzás ellen. A nyulak fülének fontos szerepe van a hőszabályo- $ zásban. Tartós, nagy melegben néhány milliméterrel meg is hosszab$ bodik. s ^ Az éves szaporítási terv kialakításakor figyelembe kell venni, hogy ^ erős melegben a nyúlanyák tejtermelése a csekély mennyiségű takar- ^ mány felvétele miatt csökken, s ezért nagyobb a kicsinyek elhullási ^ aránya. A vágónyúlnevelök tapasztalhatják, hogy hidegben élénkebb ^ anyagcsere hatására nő az étvágy, a takarmányfelvétel, s természetesen $ fokozódik a súlygyarapodás. ^ A magas relatív páratartalom a nyulakra veszélyes, főként, ha meleg ^ van. Ilyenkor gyakori a légzőszervi bántalom, ami az ellenállóképesség ^ csökkentése miatt elöbb-utóbb termeléskieséssel párosul. A fény az életfunkciókra, az ivari tevékenységre hat nagymértékben. ^ Állandó sötétségben sem lehet szaporítani, mert abnormálissá válik az $ ivari tevékenység. A fény jótékony hatású, bár a nyulak fényigénye ^ mérsékeltebb más gazdasági állatokénál. A ketrecek milyensége, elhe- ^ lyezése, méretezése függ a tenyésztő beruházási lehetőségeitől. A saját ^ kezűleg készített ketrecek alapterülete tetszés szerinti lehet. Sajnos ^ a gyári ketrecek nagyon szűkek. Kisebb alapterületen legfeljebb a fleg- ^ matikus természetű, középnagy testű fajtákat - az új-zélandi fehéret, $ bécsi kéket - lehet elhelyezni, s § A helytelen gondozás miatt rossz szokásokat vehet fel a nyúl, s ez ^ kedvezőtlen a termelésre. Az erőszakosan fedeztetett nőstény például ^ fialás, majd a választás utáni pároztatási kísérletekkor gyakran terméke- ^ nyíthetetlen. Sokan panaszkodnak harapós, agresszív baknyulakra: ^ viselkedésük hátterében rendszerint korábbi durva bánásmód, ütlegelés ^ áll. Türelmes bánásmóddal a rossz szokások egy része megszüntethető. ^ A csoportok nagyságától is sok függ. A nagyobb csoportokban tartott ^ növendék nyulak között mindig több a támadó, az agresszív egyed, mint $ az 1-2 növendék elhelyezésére alkalmas ketrecben elhelyezettek $! között. ’ K. L. Gyomok vagy nem gyomok? Újabban sok a vita a gyomnövény fogalmának értelmezése körül. A ni- vódíjjal kitüntetett Mezőgazdasági Lexikon hagyományos meghatározása szerint: „gyom minden olyan növény, amelyet nem vetettek, hasznot nem hoz“. Szerény tapasztalataim nyomán ettől függetlenül azt hiszem, hogy kár volna minden, a kertben vagy a szántóföldön díszlő, nem szándékunkból odakerült növényt egy kalap alá vonva gyomnak minősíteni. Sokkal kézenfekvőbb az a felfogás, hogy gyomok az olyan növények, amelyekről még nem derült ki, milyen hasznot hajthatnak. így például a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) egyik-másik faját élelmiszer-, illetve takarmánynövényként termesztik, sőt némelyek magvainak lisztjéből kenyeret is sütnek. Ami pedig a kiskertet illeti, különösen a zöldsaláta-alapanyagok választéka bővíthető egyes, nálunk még gyomként nyilvántartott növények levelével. Többek között üdítő, élénkítő hatásáért, gazdag vitamintartalmáért dicsérik a gyermeklánc- füvet (Taraxacum officinale). A virágzás előtt szedett leveleiből készített saláta csészényi mennyisége a felnőtt ember napi A-vitamin szükségletének körülbelül háromszorosát tartalmazza. A víztorma (Nasurtium aquati- cum) hasonló mennyiségben a napi C-vitamin szükséglet kétszeresét és az A-vitamin szükséglet teljes egészét fedezi. Mindkettő tartalmaz ezen felül vasat, meszet és fontos nyomelmeket. Más „gazok" szintén alkalmasak lehetnek ún. „tavaszi serkentő saláta" céljára. Ilyen például a borbálafű (Barbarea vulgáris), többféle madársóska (Oxalis), a galambbegy (Valerianella locusta) stb. Nagyon valószínű, hogy érdemes volna a táplálkozásra felhasználható növények körét velük és - a ma még talán tüzzel-vassal irtott - társaikkal kiegészíteni. Annál is inkább, mivel a vadon termő haszonnövények többsége igénytelen, edzett, bóter- mő és meghálálj^ a kíméletet. S. P. KkEi1E§!ZT,i1E JT,\^É NI VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Pierre de Ronsard: A nyárról című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Ú, O, T, É, T). 13. A földkéreg rétege. 14. Időegység. 15. Villamos energiát termelő üzem. 16. Vizsgál. 18. Testrész. 20. Névelő. 21. Korea része. 22. Juttat. 24. Nyakvédő. 25. Hidrogén, neon. 27. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: ö, N). 29. Rádium, alumínium. 30. Dagály. 32. Iskola. 33. Az alvilág révésze. 36. Új - görögül. 38. Kötö- zöpólya. 40. Aminek indái vannak. 42. Díszruha. 44. Magyarországi település. 46. Fasorral szegélyezett út. 47. Európai nép. 49. Nevel. 51. Kevert lég! 52. János bácsi. 54. Naenia fele. 56. Ómen azonos hangzói. 57. Nagyképű. 61. Ó. A. S. 62. Maró anyag. 64. Vissza: Kötőszó, 65. Duplán halandzsa. 67. Cégrövidítés. 68. Díjaz. 70. Izrael egyik városából való. 73. Kelmefestő eljárás. 75. Hosszú idővel ezelőtt. 77. Afrikai ország. FÜGGŐLEGES: 1. Sisak azonos hangzói. 2. Nyerészkedő. 3. Női név. 4. Román város. 5. Vissza: tova + Y. 6. Osztályzat. 7. Trombitahang, 8. Hamis. 9. Madridi sportegyesület. 10. Azonos betűk. 11. A. Ó. 12. Almanachban van! 17. Enyhén lejtős. 19. Növény. 23. Azonos betűk. 25. Ószeres. 26. Az idézet második sora (zárt betűk: L, T, ü, R, Z). 28. Ü. S. F. 29. Síkság. 31. Régi iskolatípus. 34. Szór. 35. Sír. 37. Olajat tartalmaz. 39. Magyarországi település. 41. Ilyen eszköz is van. 43. Vissza: önkényeskedő ember. 45. Az USA lakosságának elnevezése. 48. Zincum. 50. Görög betű. 53. Itallal kínálgat. 55. Lengyelországi város. 58. Város Brazíliában. 59. Kötőszó. 60. Francia filozófus. 62. Magyar vezér. 71. Hogyishívják. 72. Sokáig. 63. Ilyen terem is van. 66. I E. K. 74. A múlt idő jele. 76. Asztácium, rénium. 68. Taksa. 69. Gallium. A július 22-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Minél több a saját hibánk, annál nehezebben vesszük észre mások erényét. Könyvjutalomban részesülnek: Kerekes János, Bratislava, Egerváry Zoltán, Kassa (Koáice), Ladányi Zsuzsanna, Kalász (Klasov), Tyukos Árpádné, Galánta (Galanta), Deisler László, Komárom (Komárno). A szőlőtermesztési munkáknak a szüret a csúcspontja. Megfelelően és gondosan kell felkészülni rá. A szüret legmegfelelőbb időpontját pontosan kell meghatározni, mert egyebek között ettől függ a terméshozam nagysága és minősége. A szőlő akkor érett, amikor a bogyók cukor-, sav- és aromaanyag-tartalma egyensúlyban van. Virágzás után apró, sötétzöld bogyók fejlődnek a szőlőn. Ebben a növekedési szakaszban a bogyók jelentős mennyiségű szerves savat, de nagyon kevés cukrot tartalmaznak. Szőlőskertjeinkben - a fajtáktól és az időjárástól függően - augusztusban, szeptemberben vagy október elején véget ér a szőlőbogyók növekedése, és kezdetét veszi az érés. A kemény bogyók megpuhulJanuár - március április május június július augusztus szeptember október november - december A szóló fejlódési szakaszai nak és jellegzetes színt kapnak. A szőlő héjában jellegzetes színanyag képződik és megváltozik a termés vegyi összetétele. Jelentősen csökken a szerves savak meny- nyisége és nő a cukortartalom. Ebben az időszakban keletkeznek a szőlő ún. bukés, aromatikus anyagai. Az alkalikus ásványok (K, Ca, Mg) jelenlétének növekedéA szőlő érése és a szüret sével az érőfélben lévő szőlőben háttérbe szorul a savtartalom. A szóló érettségét minden termelő egyedül állapíthatja meg érzékszervei segítségével. A termelő értékeli a fürtök nagyságát, a bogyók puhaságát. A héjnál figyelembe veszik az áttetszőséget és héjvastagságot. Az érett szőlő héját összefüggő viaszps réteg borítja, az érett fürtök váza egészen elfásodott. ízleléssel a cukor- és savtartalom egyensúlyát, illetve összhangját értékelik, ízleléssel állapítjuk meg az aromatikus anyagok mennyiségét is. Sokkal fontosabb a szőlő cukortartalmának megállapítása, amit mustfokolóval végzünk. Az érett csemegeszőlő cukorfoka legkevesebb 17-18, a borszőlőé 18-21 legyen, attól függően, hogy az adott fajta melyik minőségi osztályba tartozik. A korai szőlőfajták nálunk augusztusban érnek (Csaba gyöngye, Irsai Olivér, Szőlőskertek királynője, Favorit, Pannónia kincse stb.). A legtöbb fajta azonban csak szeptemberben és októberben érik. A szüretet több szakaszra oszthatjuk. Ezek szerint lehet elöszüret, rendes szüretelés, késői szüret és utószüret. Elószüretet akkor végzünk, ha a szőlő egy része megkárosodott (pl. jégverés, rothadás, madarak kártétele). Itt a fő cél, hogy elejét vegyük a betegségek terjedésének. Számolni kell azonban azzal, hogy ilyenkor a termés minősége gyengébb, hisz teljes érettség előtt szedjük le a szőlőt. A rendes szüretet akkor kezdjük, amikor a szőlő elérte az átlagos cukortartalmat, de figyelembe vesszük az egyéb minőségi követelményeket is. Késői szüretet csak alkalomszerűen végeznék, mégpedig a különlegesen jó termőhelyeken és ott, ahol az időjárási feltételek kedvezőek. Ilyenkor a legjobb minőségi szőlőt mintegy 8-15 nappal beérés után szüretelik. így a termés mennyisége ugyan csökken, de ezért a bor jobb minősége bőven kárpótolja a termelőt. Utószedést csak a jó évjáratokban és az erre megfelelő fajtáknál (pl. rizling) alkalmaznak. A rendes és az elöszüret alkalmával az érett szőlőt elkülönítik a kevésbé érett terméstől, és külön-külön dolgozzák fel. Ezáltal rendkívül jó minőségű bort kapunk. Különlegesen jó időjárási feltételek esetén, amikor az ősz száraz és napsütéses, a legjobb minőségű szőlőt addig hagyják a tőkén, amíg a bogyó víztartalma olyannyira csökken, hogy a szőlő aszúsodni kezd. Ilyen szólóból rendkívül jó minőségű bort lehet készíteni. Ami a csemegeszőlőt illeti, a szüretnél ügyeljünk arra, hogy a bogyót bevonó védőréteg ne károsodjon. A sző- lófürtnek csak a szárát fogjuk meg, s azonnal ládába rakjuk. Előtte azonban speciális bogyózó ollóval egyenként csípjük ki a rothadt vagy felrepedezett bogyókat. A borszőlő szüretelésénél használatos edényeket alaposan tisztítsuk meg, mossuk ki. Legalkalmasabbak a műanyag vagy mázas edények. Alkalmatlanok a cinke- zett vagy rézbádogból készült kannák, mivel ezek károsan hatnak a must és a bor kémiai összetételére. Helytelen a műanyag zsákok használata, mert hosszabb tárolás esetén befülled, ecetesedik a szőlő. ÉVA JAMBOROVÁ mérnök
