Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-05 / 31. szám
JÓZSEF (március) Jégtáblák keletkeznek a kertben. A jég vékony kérgén átbúvik a tulipán. A hó eltakarodása után mindjárt kibúvik a jácint, a nárcisz, a hóvirág. Éjjel gyenge fagy, reggel köd. Mocskos víz folyik az olvadó hóból. Fület szúró, hideg szél. Szél tördeli a szomorúfűz gallyait. Növény! 1910. március elején első zöld levelecskék a bodzafán és a sárga ribizkén. Első virágnyitó a lőne. Március vége felé már gombosodik a vadgesztenye ága. Mandulafa 1915-ben április 9-én nyílt. Pitypang: napos helyen egyidőben a kajszibarackkal. Kajszibarack virágja 1921-ben március 26-án nyílt. Állat. Mihelyt a fű zsendül, bárányok ellenek. A tücsök betegen ül a napon. A pókok soványan bújnak elő, s mint a beteg ember, sütkéreznek a napon. Március ötödiké tájt megjelent az első gyík a kőfalon. Veréb már március végén kezd fészekrakást. (Ahogy viszi a pelyhet a szájában.) Csirke. Mihelyt a föld fagya felengedi, elöbúvik a pók s a varangy. Előbb a vadászok, mind a vad. öt érzék. Kezet kékítő, hideg szellő. Rút idő. 1917-ben március elején nagy havazás, 7-én délután szél s hideg essö, mintha láthatatlan tüessö volna, hideg s szúrós. 1918. március 31. Virágzó jácintok elfagytak. Viráguk mintha érintetlen volna, de a virágszár vékonyra fonnyadtan terül el a földön. Sohasem láttam máskor fagyott jácintot. Katonai gyakorlótér. Cigánypurdé kiül a napsütésbe és hegedül. Hóolvadás: szennyes kendőkkel van teleszórva a mező, a domboldal. (Felbontja az idő lepadlott fagyait. A felfakadt fagyok sárral elegyülnek. A jég porolja a fákat.) Bába-fergeteg: hózivatar. Eleven idő: szép, napos. GYÖRGY (április) Képtár. Virágvasárnap. Húsvéti öntözés. Ibolya. Borjútánc a réten. Bárány. Csikó. Gödölyék. Csibe csak április második felében. Gyermekek. Tehenek ugrándozva jönnek ki az istállóból, táncolnak, dörgölődznek a fákhoz. összecsukja kelyhét a fázó tulipán. Az ég kékségébe sárga füzérekben rajzolódik bele a szomorúfűz. Tavasszal vakondtúrások a réten. 1913-ban a kékdarázs már március 26- án megjelent. Pókok már április elején kerek hálókat szőttek, holott légy még nincs. Pók hamarébb van a légynél. Cserebogár első megjelenése 1913-ban április 25-én, egybeesik a szilvafa első leveleinek bontakozásával. Kajszibarack bimbóinak első kinyílása 1915-ben 17-én. 1921-ben már március 26-án, 1922-ben április 18-án. Orgona első virága 1918-ban 23-án. Április végén is tar még az akác-, az eper-, a trombitafa. Írisz. 1919-ben 23-án elökanyarodik a levelek ollójából a bimbó. Feneyöfa. Egyesek már 23-án gombosodnak. Cseresnyefa virágzik 20-a után, őszibarack pirosán. Kajszi tíz nappal előbb, vagy két héttel is. Mahónia április 20-án virágzik. Pitypang 1915-ben április 8-án nyílt egyes helyeken, de általánosan csak 22-én, 1918-ban tíz nappal korábban. 1'919-ben már április 10-én mindenütt. 1921-ben már március 26-án. 20-a: a vadgesztenye fakadása. Fakózöld rongyokként lógnak a levelei. 1918. április 21. Már a vén fák nemcsak levelesek, hanem már a virág is félarasznyi. 28-a: a pitypang virágzik, a tulipán is, a mahónia is, a fű araszos, a szőlő gombos. 1913-ban, április elsején a kecskerágófa * * Az íróra emlékezünk, születésének 125. évfordulója alkalmából. s bodzafa gyermekujjnyira leveles, iharfa s vadgesztenye bimbódzik, pünkösdi bokorrózsa is mutatja bimbóit. 1915-ben csak 5- én kezd zöldülni. Szilvafa 1918-ban 10-én már teljes virágzásban. Kecskerágó. 1918-ban már zöld bokor az első héten. Bodza. A második héten már teljesen zöld 1918-ban. Nyírfa. 1919-ben már 5-én mintha zöld pontocskák állnának rajban a fa körül, 16- án már zöld füzérek. Hársfa. 1919-ben 23-án már leveles, de csak felenagy még a levele. Időjárás. 1911 -ben az első napok melegek, a fű zöld, mandulafa virágban; bodza, ribes, auera leveles, aztán 4-én reggel téli tájkép. Április 4-e: kék égben igen fehér felhö- gomolyok. Április vége felé. Ablakomon, ha kinézek, egy szomorú nyír új levelei, apró zöld szí- vecskék lebegnek. Á gally oly vékony, hogy nem látni. Túr már a vakond. Fülemüle első éneke. 1918-ban 18-án szilvafa-virágzás s meggyfavirágzás. 1919- ben első megszólalása egyidőben a kajszibarackfák virágzásával, április első hetében. Veréb. 22-én már hordja a pelyhet 1919- ben. Fecske érkezése. 1918-ban 15-én. Vélhetőleg összeesik a kajszibarack virágzásával, mert 1921-ben április 18-án érkezett Pestre, s nálunk aznap nyílt ki a fák virága. 1922-ben csak május 2-án jelentek meg az első fecskék. Kakukk 1918-ban 23-án. Cserebogár megjelenése 1918-ban 10- én. 1922-ben is. Rigó 1922-ben csak május 2-án. NEPOMUKI (május) MéhÁposzméh, hernyó, kékdarázs, zöldessárga pók, csiga, pillangók. Nyájas nézésű, vidám fürge, mohó kiskacsák. Varangyos béka. Fecske, rigó, fülemüle, gólya, barázda- billegető. Kiskacsa csak a hónap közepén, a fagyosszentek után mehet vízre. Borjú, kecske, bárány. Első rózsa 1911-ben 18-án. Nagy, havas hegy alakú felhő napnyugta felé. Éjjel essö. A fecske május közepén kezdi rakni a fészkét. (1911.) Paprika-palánták kiültetése a második héten. „Add uram Isten, hogy térdig járjunk a sárban!" Labdarózsa a hónap közepe táján virágzik, de 20-án még virít. 1919-ben még június első hetében is. Pünkösdi rózsa a hónap végén. A szomorúfűzfa a hónap közepén hányja a pelyhét. Az akác egyszerre nyílik a bodzával, 1911-ben 18-án. Esténkint sok cserebogár a hónap első heteiben. , A piacon a hó elején palántákat árulnak. 1916-ban az akác később valamivel, de a vadrózsa nyílt egyidejűleg, 25-e táján. 1921. május 2-án már -nyíltak az első akácfürtök, de a bodza még nem. Bodza virágzik május második felében. Május végén a klemátisz. Cseresnye érése május 27-én; az egres még zöld. A marha nagyokat harap az útszéli kövér fűből. Utolsó héten a veréb a virágos akácfán hál. Orgonabokor, később az írisz. Virágzik a tamariszk: 1916-ban május első hetében. Fagyosszentek. Kis, fehér buzogányok állnak a fűben. Vékony zöld nyelecskén fehér pehely-buzo- gányok. Ez csak olyan játékbuzogánya az erdei tündér-gyerekeknek, törpék gyerekeinek. Esti ég sárga, violaszín. írisz a hónap első felében, de ha hidegek a hetek, később is, 1919-ben még június 10-én is. Birsalmafa a hónap első felében virágzik. Olajfa illatozni kezd: 21-én 1918-ban. Cseresnye első piros szemei 20-án 1918-ban. Csipkerózsa 20-án 1918-ban. Bodzavirágzás kezdődik 20-án 1918- ban. Rigó párosán röpköd fáról fára; flótáz a hím, s felel rútul a tojó. Rigó: trululiu fliululiu. Fülemüle: fűfűfű tiiu tiiu. Fehér pillangók sokasága szállong a napfényben, s úgy ellepik néhol a gyümölcsfákat, mintha fehéren virágzanának. Zöld, nagy rózsabogár nagy zúgással száll s kereng, falnak megy, s mindig a hátára esik. Cserebogár. Kutya is csaholva futkos éjjel, s ugat utána, ha felkanyarodik a bogár. Megeszi, ha elkaphatta. Hó végén magzik a fű, s kaszálják a rétet. Virágzik az akác, valamivel előbb a bazsarózsa s a labdarózsa. Csibék az anyjok mellett, mikor már nem férnek a szárnya alá, alusznak. Kisebb korukban egy csibe az anyja hátán. Milyen azonos a családi életük az emberével! A kutya ott alszik, s orra előtt a csibe, mégse kapja be. PÉTER ÉS PÁL (június) Margaréta. 1913 június eleji nagy hőségben a szirmai megborzolódtak, visszapöndörödtek. Diófa már árnyékos. Szomorúfúz. Tamariszk már méternyi hajtású. Szulák felfut a fűszálra, egy napok óta heverő öntöző kupa csövére. Olasz jázmin virágba borult gallyain fehér pillék sokasága - mintha a virágai szállon- ganának körülötte is. Akácfa. A búza könyököt kap (megtörik a szára). Zengedező legyek. Rózsabogár nagy zúgása, egy-egy percre nagy koppanása, s mindig a hátára esik s nem bír felkelni. Fürj. Poszméh. Hárs virágzása 1915-ben 17-én. Liliom nyílik 1915-ben 16-án. 30-án a szőlő akkora, mint az apró sörét. Hó elején virágzik a rózsa, a pünkösdi rózsa, olajfa, deucia. Veréb a vízbe hajló virágszálon - nézi magát a kis, tenyérnyi tócsában. Fecskék a telegráf-dróton. Harmat terhétől hajló lombok, s essö után is. Fecskék fekete nyilakként szállnak/ Csiga az esső után sétál, két szarvát kiöltve. Bölcs állat, soha nem siet. Ki látott valaha ideges csigát? Nyugvó nap - fák hegyén, mint rengő arannyá vált szappanbuborék. Kelő hold - mikor a síkon kel, meggyullad, mint egy lágyságában rengő aranytojás. 1914 júniusa igen essős'. Sok csiga. Fák, bokrok buján leveleztek. Különösen a bodza, juhar, labdarózsa, vadszólő, bürök. Hangya magasra dombosítja a fészkét. Légy 25-én oly nagy sokaság, hogy zsonganak, mint a méhkas, a fiatal fenyőfák napsütötte felső lombjai között. Hó végén világosodik a kajszibarack, érik a meggy, ribizli, szamóca. Essö után mintha a virágok sírnának. Hó közepén: hársfa virágzik, érik a cseresnye. 1914-ben június második felében. Hó elején: virágzik a jázmin, olajfa, mar- gitvirág, pünkösdi. rózsa, bodzafa, szőlő, deucia. Deucia kivételével 1914-ben mind virágzott május utolsó hetében. SZABADULÁS (július) .. .Mikor érett kalászok árnyéka hajlik az útra. Legyek. A nyitott ablakú szobában nagy dongók sokadoznak, egyik vastagabb hangú a másiknál. Nagyot koppan az ablakon, hogy az ember elájulna, szétloccsanna az agyveleje, de ő sietve kanyarodik vissza, s ide-oda keres, míg végre hirtelen leül s elgondolkodik. Tök. Gyomok. Kajszibarack. Érik 1915-ben 10-én kez- dődöleg. Jött estefelé a szél 1915-ben 14-én, s a barackot lerázta. Reggel összeszedjük. Sárgarigó sűrűén látogatja. A jércék is kóstolgatják. Földbe törlik utána az orrukat. Jércék. Az első héten s valamivel már előbb is kezdődik falun a kirántott csirke évadja. Aprómarha. A kakas már kicsi korán is bátrabb. A csirke mindig sír. A kacsa mindig vidám-nyájasan, bizalmasan néz. Madarak. Veréb július első hetében bocsátja szárnyra a fiait. Mályva nyílt 1915-ben a második héten. 1918-ban a sárgadarazsak, rágták a bimbókat. Július 1. A forró nap után következik három zivataros nap, éj, hűvös országos esső. A szél és a gyümölcsfák. Egy pillangó az ablakon vergődik. Vegyes. Szulák első virágnyitása 1916- ban 13-án - fehér pohárkái. Katáng első virágai 1916-ban 13-án- kék csillagai. Virágok júliusban. Nézd a Lange-féle német könyvben! Bódi szilva kéklik 20-án 1915-ben, 13-án 1916-ban. Ehető 23-án 1915-ben, már az első héten 1920-ban. Diófa. Már ebben a hónapban eléri a végleges nagyságát a dió, már a hónap elején. Elsőbb a rozsot aratják. Minden arató férfi után egy marokszedő nő. Fűszálra kanyarodó szulák. Barom légy. Rekedt kacsák. Sárga bögyű; vidáman, barátságosan néz apró, fekete szeme. Felhők. Bárányos az ég. Fecske. E hó első hetében repülnek ki a fiókák. Ülnek a drótokon. 1918-ban születés-hó első hetében jöttek elő, de már július végén is láttam, hogy etetik őket az eresz- csatornán. Zivatar. Nagy dörgés-ropogás, holott az ég egyharmada tiszta, de az ég fele nehéz felhők, s villámlások cikáznak szokatlan recsegéssel. Fülledt levegő, de egy szem eső sem esik. Essö. 1915-ben 19-én. Délelőtt borulat. 16 Reom. fok. Délután nagy cseppek. Nagy, vizes fűben rothadt kajszibarackok. Vízgyöngyök, különösen a tamariszkfán. A fenyőfáról csepeg esső után a leghosszab- ban. Csiga mászkál mindenfelé. Csibés tyúk a nagy záporban fa alá húzódik, onnan megy a tyúkházba, szokott hálóhelyére. A kutya combig sáros. 20-án 1915-ben rút, hideg esső, hogy meleg ruhát kellett ölteni. A föld mélyen átpuhult, a fű szinte láthatóan nőtt, bokrosodott. 1918-ban a hó elején, délben kezdődött zivatar késő este végződött. Nem volt tomboló. csak a felhők nem fértek el az égen. Hőség. Kajszifák a leglankadtabbak. Föld vagy kő: mintha tüzes lapon járnánk. Fűlankasztó, legyes nyári nap, mikor még árnyékban is lóg a nyelve a kutyának. Az első napon a legyek megjelenése s betolakodása a szobába. Kánikula. Gyík a napon. Kutyák lógó nyelvvel. Verebek tátogó szájjal ülnek az essóvizes hordó szélén és tekintgetnek bele. ^ Források kiszáradnak, kutak elapadnak- 1922 júliusának első fele. Madár nem szól, még a rigó sem. Legyek milliói zsonganak, dandároznak a levegőben. Komló, fű sárgul. Tök levelei fonnyadós zöld rongyok. Csak a szulák, földibodza, katáng zöld diadalmasan. Meggyullad a világ! A folyosónk cementkockáin palacsintát lehetne sütni. Janiga József: A Csallóközi motívumok című sorozatból
