Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 4. szám

AZ ATOMERŐMŰVEK ÜZEMELTETÉSÉNEK BIZTONSÁGÁÉRT SÖTÉTBE BORULT BUKAREST Áramellátási gondok Romániában A Lityeraturnaja Gazeta c. szovjet hetilap Meleg hitelbe címmel nem­rég cikket közölt a romániai áramel­látás problémáiról. A lap bukaresti tudósítója arról a „nyomasztó han­gulatról“ számol be, amely a hiá­nyosan megvilágított esti és éjszakai Bukarestre jellemző. Megemlíti, hogy a román tévé az energiahiány­ra való tekintettel naponta mindösz- sze két órán át sugározza műsorát, amely rövid hírekből, versekből és hazafias pátoszú kórusmüvekböl áll. A szigorú takarékossági intézke­dések az energia valamennyi fajtá­jára kiterjednek. Egy két-három tagú család novembertől februárig maxi­málisan havi 30, márciustól októbe­rig havi 20 kilowattóra energiát fo­gyaszthat. Vidéken ez a határ ennél is alacsonyabb. A határt túllépőknek magasabb árat kell fizetniük, vagy akár lakásukban az áramot is kikap­csolhatják. A gazdasági nehézségekkel küz­dő Romániában az államvezetés a szigorú takarékossági intézkedé­sek végrehajtásában látja a kiutat. Ez a megoldás, természetesen, nem a legkellemesebb, azonban - ahogy ezt a Román Kommunista Párt or­szágos konferenciáján megállapítot­ták - jelentős mértékben hozzájárult az ország külföldi adósságainak csökkentéséhez. A román sajtó az utóbbi időben figyelmeztetett a' Nemzetközi Újjáé- pülési és Fejlesztési Bank kizsák­mányoló politikájára. Románia kül­földi adósságai ugyanis csaknem felével növekedtek az egyes valu­táknak a nemzetközi bank által tör­tént önkényes leértékelésével. Az adósságokból származó kamatok meghaladják a 11 százalékot. Ez a kétszeres kizsákmányolás élénk vitákat eredményezett Romániában; felvetődött a kérdés, vajon helyes-e olyan szervezet tagjának lenni, amely szocialista tagállamával szemben ilyen diszkriminációs politi­kát érvényesít - írja a Lityeraturnaja Gazeta. (ÓSTK) A KGST 2000-ig terjedő komplex tudomanyos-muszaki fejlesztési programjának egyik elsődleges fontosságú feladata az atomenergetika fejlesztésének meggyorsítása. Az atomenergetika a testvéri országok együttműködése öt fő területének egyike. Kiemelt fejlesztését a szocia­lista országok dinamikus gazdasági növekedése tette szükségessé. Mint azt a gyakorlat mutatja, a békés célokra felhasznált atomenergia nemcsak hasznot jelent. Az amerikai Three Mile lsland-i atomerőműben 1979-ben és a Csernobilben tavaly bekövetkezett szerencsétlenség jelezte, hogy az atomerőmüvek biztonsága rendkívül fontos. Jelenleg ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a csehszlovák és a szovjet, vala­mint több más szocialista országbeli szakemberek. A Csehszlovák Sajtóiroda és a TASSZ hírügynökség munkatársai a moszkvai Szövetségi Atomenergetikai Tudományos Kutatóintézetben jártak. Ennek munkatársai már több éve sikeresen együttműködnek a Trnavai Atomenergetikai Kutatóintézettel. Armen Abagjan és Eduard Metke, a két intézet igazgatója interjújában pozitívan értékelte a cseh­szlovák és a szovjet szakemberek együttműködését. A közelmúltban több, a két intézet együttműködéséről szóló dokumentumot írtak alá, a munkatervek a robottechnika és a rádioaktív hulladék felhasználására vonatkoznak.-A csehszlovák kollégákkal már sok-sok éve tartjuk a kapcsolatot és az együttműködés is sikeres - hang­súlyozta Armen Abagjan. - A komp­lex program 1985-ben történt elfo­gadásával kapcsolataink jelentős mértékben bővültek, és minőségileg magasabb színvonalra emelkedtek. Az eddigi tapasztalatok lehetővé tet­ték számukra, hogy megjelöljük, melyek együttműködésünk kulcs- fontosságú problémái, kitűzzük a fő célt, és meghatározzuk a másodla­gos feladatokat. Közös erőfeszítéseinket jelenleg főleg az atomerőmüvek üzemelteté­sének biztonságára és megbízható­ságára összpontosítjuk. Ennek a bo­nyolult problémának a megoldása nemzetközi erőfeszítéseket, a kü­lönböző országok tudósai tapaszta­latainak és ismereteinek összeveté­sét, s az ipari és a műszaki potenciál együttes felhasználását követeli meg - szögezte le a szovjet tudós.- És nemcsak ezt - tette hozzá Eduard Metke. - E feladat teljesíté­se érdekében például szükséges, hogy jelentős pénzeszközökkel ren­delkezzünk. Ezért a múlt év nyarán három szocialista ország közös pénzalapot hozott létre. Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetközi gazdasági társulásba tömörültek, s Moszkvában a Nem­zetközi Beruházási Bankban bizo­nyos pénzösszeget helyeztek letét­be az atomerőmüvek felújításával és az üzemeltetésük befejezése utáni megsemmisítésével összefüggő munkák finanszírozására. Ez a probléma manapság mind időszerűbbé válik, főleg a Jaslovské Bohunice-i atomerőművel, a novo- voronyezsszki atomerőmű egyes számú blokkjával és a belojarszki két blokkjával kapcsolatosan, ame­lyek már mintegy húsz éve termel­nek villamos áramot. Nincs messze az az idő, amikor ezeknek az erő­műveknek az üzemeltetését be kell fejezni. Most tudományos úton meg kell határozni, hogy a berendezése­ket milyen módszerrel kell kiiktatni a termelésből, s mit lehet még fel­használni belőlük. Fontos az a kér­dés is, hogy meg lehetne-e hosz- szabbítani az atomerőmüvek üze­meltetésének idejét. A két intézet együttműködésének eredményeit más KGST tagországok is felhasz­nálhatják, természetesen csak gaz­dasági alapon. A Csehszlovák-szovjet atomener­getikai együttműködés fontos fela­data, hogy korszerű programokat dolgozzanak ki az atomerőművek dolgozóinak felkészítésére, és meg­teremtsék a hozzá szükséges mű­szaki eszközöket. Mint Armen Abag­jan megjegyezte, a csernobili ka­tasztrófa egyik oka az erőmű keze­lőszemélyzetének elégtelen felké­szítése volt. - Hogy hasonló esetek ne következzenek be, olyan szimu­látorokat fejlesztünk ki - mondta -, amelyeket nemcsak a szakemberek felkészítésére, hanem tudományos kutatási célokra is felhasználhatunk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy különféle helyzeteket modellezzünk, s meghatározzuk, milyen következ­ménnyel járnának a kezelők egyes lépései.- Örömmel tölt el bennünket, hogy terveink gyorsan konkretizá­lódnak - állapította meg Eduard Metke. - Megegyeztünk abban, hogy januárban hat megállapodást írjunk alá, egyebek között az arról szóló jegyzőkönyvet, hogyan járjunk el az atomerőművek megsemmisíté­sekor. Szakembereinknek a kutatá­sok során nyert ismereteit közöljük a tervezőkkel, hogy az új berende­zések kifejlesztése során hasznosít­hassák őket.- Atomenergetikai együttműkö­désünk - fejezte be Abagjan igazga­tó - a jövőben mind a tudományos kutatás terén, mind pedig a két inté­zet tevékenységének további ágai­ban továbbfejlődik. Meg kell erősíte­ni az eddigi együttműködést és to­vábbi, új kapcsolatokat kell felvenni. Az együttműködés terén nagy lehe­tőségek nyílnak, s maximális kihasz­nálásukban mindannyian illetékesek vagyunk - tette hozzá Armen Abagjan. A paksi atomerőműben, amelynek építését a KGST-tagállamok szakem­bereivel együttműködve 1975-ben kezdték meg, befejezték a 440 mega­watt teljesítményű negyedik blokk építését. Az idei évtől kezdve az erőműből a magyarországi hálózatba az országban termelt villamos áram megközelítőleg egyharmada kerül. A felvételen a negyedik blokk irányító központja látható. (A CSTK felvétele) Kávétermesztés nemzetközi összefogással Vietnamban már öt éve foglalkozik kávétermesztéssel az a közös vállalat, amely az eltelt időszakban ugyan sikeresen tevékenykedett, bár céljait nem minden tekintetben érte el. A kávétermesztésben nagy jelentőségük van azoknak az együttműködési egyezményeknek, amelyeket a Vietnami Szo­cialista Köztársaság a Szovjetunióval, az NDK-val, Bulgáriával és Cseh­szlovákiával kötött. A nemzetközi együttműködés keretében az elmúlt öt évben a kávéültetvé­nyek területe 3000 hektárról 19 000 hektárra növekedett, s tavaly a termelés már elérte a 2250 tonnát. Jobbára sikeresen teljesíti az ország az NDK-val kötött szerződésben rögzített feladatait, az első célkitűzéseket megvalósítot­ták. Idén hasonló eredmények várhatók a Szovjetunióval és Bulgáriával kötött egyezmények teljesítését illetően, feltételezik, hogy a kávétermesztés­nek a nemzetközi együttműködés keretében kitűzött fejlesztési terveit már az előző szakaszban, mégpedig 1990-ig teljesítik. A közös vállalatnak a fő célok elérésén kívül azonban további feladatok is teljesítenie kell a vietnami gazdaság jelenlegi helyzetéből eredően, amely feladatokat a Vietnami Kommunista Párt két évvel ezelőtt tartott VI. kong­resszusa kitűzött. Ezért a víztározók és az öntözőberendezések építésén kívül építőanyag-gyártó létesítményeket is kell tervezni, fejleszteni a növény- termesztést és az állattenyésztést. A jelenlegi körülmények között csak így lehet kielégíteni a közös vállalat dolgozóinak szükségleteit. A múlt év végétől a társulás a kávé kivitelére is jogosult. Ezzel kapcsolat­ban alapították meg a Vinacafe kávéexportáló és -importáló vállalatot. Ez új lépés, amely szorosan összefügg a népgazdaság irányításában a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusa óta bekövetkezett változásokkal. Az országban jelenleg 86 000 hektáron termesztenek kávét, ez a terület a négyszerese a nyolc évvel ezelőttinek. Az elmúlt években lehetővé vált, hogy a gazdaság minden szektorában valóra váltsák a kávétermesztés feladatait. Kitűzték a termőterületnek az ezredfordulóig 180 ezer hektárra való növelését, s várhatólag akkor a termelés eléri a 150 ezer tonnát. A kávé a tervek szerint egyre jelentősebb helyet tölt be az exportfeladatok teljesíté­sében, s a kivitel bővítése egyike a Vietnami Szocialista Köztársaság három fő gazdasági programjának. ■) QQ7 októberében zajlott le 15/0/ • a KGST 43. rendkívüli ülése. Nemcsak Csehszlovákiában, de a többi tag­országban is az új gazdasági mechanizmus bevezetésére készülnek, ezért ezzel egyide­jűleg a szocialista gazdasági integráció gaz­dasági mechanizmusának korszerűsítése is szükségessé vált. Az említett ülés ez irány­ban komoly eredményeket hozott. Az 1991- tól 2005-ig terjedő időszakra meghatározta az integráció mechanizmusának tökéletesíté­sét célzó feladatokat. Hét tagállam olyan közös intézkedésekben egyezett meg, ame­lyek megvalósítása nemzeti valutájuk transz­ferábilis rubelhez viszonyított, illetve egymás közötti átválthatóságának az eléréséhez szükséges. A nemzeti valuták ilyen átváltha­tósága mindenekelőtt azért kívánatos, mert a partnerállamok gazdasági szervezeteit a közvetlen kapcsolatok felvételére ösztönzi. A KGST tagországok nagy súlyt helyeznek az ötéves gazdasági tervek koordinálására és lépéseket tesznek a tudományos-technikai előrehaladás 2000-ig szóló komplex prog­ramjának gyorsított megvalósítására. Válto­zások várhatók a KGST szervezeti felépíté­sében is. Meg kell jegyeznünk, hogy a szocialista államok gazdasági együttműködése haté­konyságának növelése már régóta időszerű. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a szocialista integráció eddig nem hozott jó eredményeket. De előre kell lépni és a tagországokban meg­valósuló gazdasági reformok szükségessé teszik a KGST-n belüli kooperáció tökéletesí­tését. A szocialista országok gazdasági együtt­működése tökéletesítésének egyik előfeltéte­le a valutakonvertibilitás lehetőségének meg­teremtése. Ezt a kérdést két szemszögből kell vizsgálni: egyrészt a konvertibilitás lehetősé­gének szempontjából a KGST-n belül (a tran­szferábilis rubel átválthatósága a tagor­szágok nemzeti valutáira és a tagországok nemzeti valutáinak egymás közötti átváltható­sága), másrészt a KGST-n kívüli konvertibili­tás megteremtésének oldaláról (a transzferá­bilis rubel átválthatósága a KGST-n kívüli konvertibilis valutákra és a tagországok nem­zeti valutáinak átválthatósága a KGST-n kí­vüli valutákra). Ez a probléma az állampolgá­rok nemzetközi átutalásaival kapcsolatban és a turistaforgalommal összefüggésben is fel­merül. A nemzeti valuták átválthatóságának be­vezetése nem megy egyik napról a másikra, hiszen egész sor feltétel megteremtését teszi szükségessé. Elsősorban az anyagi feltétele­ket kell biztosítani, főként a megfelelő áruala­pot a fokozott külföldi és belföldi kereslet kielégítése érdekében. Továbbá előbbre kell lépni a népgazdaságok belső és külső egyen­súlyának biztosítását illetően, valamint szer­ves kapcsolatot kell létesíteni a kül- és belpia­ci árak között. Természetesen az elmondotta­kon túl egész sor más feltétel teljesítése is elengedhetetlen. Ami a transzferábilis rubel átválthatóságát illeti, meglehetősen fontos, hogy legalább néhány KGST-ország, köztük mindenekelőtt a Szovjetunió olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti valuták konvertibilitását. Csupán így van értelme a transzferábilis rubel pénzfunkcióit fejleszte­ni és ennek érdekében nemzetközileg egyez­tetett gazdaságszabályozási és pénz­ügytechnikai intézkedéseket hozni. Bármely nemzeti valuta konvertibilitása be­vezetésének és fenntartásának - ahogy már említettük - lényeges előfeltételei vannak. Ezek közül a legfontosabbak: a megfelelő gazdasági háttér, vagyis a versenyképes gazdaság, a nemzeti valuta reális és tartható árfolyama, valamint a kielégítő devizatartalék A megfelelő gazdasági háttér követelmé­nye mögött az a feltétel húzódik meg, hogy a konvertibilis valutát exportképes áruk fe­dezzék. Ilyen áruról pedig csak akkor lehet szó, ha a gazdaság képes a világpiac igényeit kielégítő, a minőségi követelményeknek megfelelő termékeket előállítani. A feladat tehát: a gazdaság szükségszerű szerkezeti változásával, a minőség javításával, a mun­katermelékenység növelésével megteremteni az alapot a nemzeti valuták átválthatósá­gához. A konvertibilitás bevezetéséhez, akár a KGST-n belül, akár kívül kerül érre sor, a gazdaságban szerkezeti változásokat kell eszközölni, s egyben komoly hitel- és pénz- politikai intézkedéseket kell megvalósítani. Nem kevésbé fontos a munkatermelékeny­ség növelése, amit a műszaki újdonságok bevezetése mellett a bérpolitika olyan módo­sításával érhetünk el, mely csak a kiváló minőségű és meghatározott mennyiségű munkát helyezi előtérbe. A világméretű nemzetközi munkamegosz­tásban való hatékony részvétel mindinkább szükségessé teszi a transzferábilis rubel kon­vertibilitásának megvalósítását. A nemzeti valuták átválthatóságához is meg kell terem­teni a feltételeket, s ezenkívül a rubelben történő elszámolások rendszerének tökélete­sítése is cél. E feladatok mielőbbi megvalósí­tása .szempontjából a KGST 43. rendkívüli ülése nagy jelentőséggel bír. GEORGINA MARTINOVÁ docens, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára FONTOS FELADAT ELŐTT ÁLL A KGST A CÉL: A VALUTAKONVERTIBILITÁS KÖZÖS ALAP - NEMES CÉLRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom