Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 3. szám

Fejezetek a téli olimpiák történetéből (1) A nyári olimpiák már régen a sportvilág érdeklődésének középpontjában álltak, amikor a téli játékok rendezésének a gondolata felvetődött. Az ötlet megvalósítása nem ment könnyen, sok-sok huzavo­na előzte meg a fehér olimpiák meg­születését. Skandinávia országai ugyanis minden követ megmozgattak ellene, riválist láttak benne, féltették tőle az Északi Játékok (gyorskorcso­lyázó-versenyek) és a Holmenkollen síversenyek anyagi és erkölcsi sike­rét. A NOB 1921-ben végül is úgy döntött; próbáljanak nyélbe ütni egy téli versenysorozatot, s majd elválik. Megpróbálták. És 1925-ben a NOB prágai kongresszusán hivatalosan a téli olimpia rangjára emelték a fran­ciaországi Chamonix-ban egy esz­tendővel korábban rendezett verse­nyeket. így indult el a nyári olimpia „kis­testvére“ azon az úton, amelyen járva a műsor lépésről lépésre gazdago­dott, színesedett CSEHSZLOVÁKIA-KANADA 0:30! Ti­zenhat ország 294 sportolója versenyzett 14 számban az első téli olimpián, amely a finnek és a norvégok párharcát hozta. Az utóbbiak valamennyi síszámot megnyerték, ugróik itt nyitottak új korszakot aerodinamikus stílusuk­kal. Thomas Haug mindkét futószámban (18 és 50 km) és az északi összetettben aratott győzelmével máig egyedülálló sorozatot ért el. Chamonix másik kiemelkedő alakja a már 31 éves finn Thunberg megtörte a norvég gyorskorcsolyázók hegemóniáját. A „jég Nur- mija“ három számban győzött, egyszer má­sodik, egyszer harmadik lett. A mükörcsolyá- zó-versenyeken tűnt fel egy akkor még alig 12 éves norvég kislány, Sonja Henie, akinek potyogtak a könnyei, amikor megtudta, hogy utolsó. Hollywood későbbi csillaga három következő olimpián győzött, s ez párját ritkítja az ötkarikás mükorcsolyázás történetében. Akárcsak az, hogy Kanada jégkorongcsa­pata 85:0-ás(ü) gólaránnyal jutott a döntőbe, ahol 6:1-re verte az USÁ-t. A csehszlovák válogatott akkor szenvedte el rekordveresé­gét: 30:0 arányban kapott ki Kanadától! A szövetségben fölényben levő Sparta-veze- tök saját csapatukat küldték az olimpiára, mondván, hogy az jobb a válogatottnál... Csehszlovákiát 29 sportoló képviselte az első olimpián. A műkorcsolyázó Sliva volt a legeredményesebb, a negyedik helyen vég­zett, a korongozók ötödikek lettek. Magyaror­szágról négy síelő utazott Chamonix-ba, a legjobb közülük a 22. lett. A nemzetek nem hivatalos pontversenyét Norvégia nyerte nagy fölénnyel. GÓLT SEM KAPTAK. A svájci St. Moritz- ban rendezték 1928-ban a most már hivata­los második fehér olimpiát. A síversenyek hatalmas meglepetéssel kezdődtek: az esé­lyes norvégok és a finnek elviaszolták lécei­ket, s a latyakos havon a svédek egymás között döntötték el a versenyt. Gyorskorcso­lyázásban a veterán Thunberg (35' éves) három aranya mellé újabb kettőt szerzett; mükorcsolyázásban Sonja Henie megkezdte o 5 ■*>í w o a ■SC m * c 5 a a E •§ o o 15 *o Q> «.OLYMPISCHE WINTERSPI StMortte lfcíft/et Az alig 12 éves Sonja Henie bemutatko­zása a téli játékokon hármas diadalának sorozatát. A15 esztendős norvég kislány nemcsak tudásával, sok ug­rásból álló műsorával tűnt ki, hanem öltözé­kével is. A rendezők és a pontozóbirók nem kis meglepetésére rövid szoknyában(!) jelent meg az olvadástól latyakos jégen (zászlócs­kák jelezték a bukás veszélyét rejtegető lyu­kakat), amikor még a „midi“ volt a divat. A csehszlovák jégkorongozóknak ezúttal sem ment a játék. Kiestek a selejtezőben Kanada most sem kímélte ellenfeleit, senki­nek sem adott kegyelmet: Svédországot 11:0-ra, Svájcot 13:0-ra, Angliát pedig 14:0- ra verte, s úgy nyert bajnokságot, hogy még gólt sem kapott! St. Moritzban megszületett az első cseh­szlovák érem: Rudolf Burkert síugrásban a harmadik helyet szerezte meg. A legjobb magyar versenyző a gyorskorcsolyázó Eöt­vös volt, tizedik lett. Indult a jéglabdáról áttért magyar jégkorong-válogatott is, de mindhá­rom mérkőzését elvesztette. Ezen az olimpi­án is a norvégok érték el a legtöbb sikert, fölényük azonban már nem volt olyan nagy, mint 1924-ben. A második helyre az USA jött fel. JÉGPANKRÁCIÓ. Az amerikaiak nem ta­karékoskodtak az anyagiakkal, hogy a New York állambeli Lake Piacidét az 1932-es olimpia révén híressé tegyék. A rendezők óriá­si közönségsikerre számítottak, de ráfizetés­sel zárult a nagy vállalkozás. A „reklámfogá­sok" a versenyeket sem kerülték el. Veszé­lyes siterepeket jelöltek ki, cikcakkos kanya­rokkal építették meg a bobpályát (több életve­szélyes sérülés is előfordult), gyorskorcsolyá­zásban pedig együttes indítást alkalmaztak. Mert a páronkénti idörefutás unalmas lett volna a szenzációra éhes amerikaiaknak. Thunberg, az ötszörös olimpiai bajnok a tömegrajt hallatán nem is indult. Igaza volt; a „rudlifutás" jégpankrációvá vált. Nem az abszolút tudás, hanem a kíméletlen könyök­lés, dulakodás érvényesült. Ezt élvezték a né­zők. Nem is csoda, hogy az érmek 90 száza­lékát az amerikaiak nyerték. Az északi számokban viszont megőrizték elsőségüket a skandinávok. Síugrásban első győzelmét aratta a kongsbergi Ruud család leghíresebb tagja, a mindössze 166 centi magas Birger Ruud. Műkorcsolyázásban Sonja Henie (állítólag 24 koffer társaságában érkezett az olimpia színhelyére!) ismét teljes sikert aratott. Meg­szakadt viszont a svédek sorozata: Lake Piacid óta nem tudnak nyerni világversenyen. A jégkorongtorna kétfordulós volt, mert csak négy csapat indult: Kanada, USA, Né­metország és Lengyelország. A kanadaiak hosszabbítás után keservesen győztek 2:1 -re a kíméletlenül védekező amerikaiak ellen, a visszavágó pedig háromszori hosszabbítás után is döntetlenül végződött. A nagy távolság miatt a résztvevő orszá-' gok száma 17-re csökkent. Csehszlovákiából csak hat sportoló utazott a tengerentúlra; Anton Barton hatodik lett az északi összetett­ben. A Rotter-Szollás kettős a harmadik he­lyen végzett a páros műkorcsolyázásban, s megszerezte Magyarország első érmét a téli olimpián. KANADA KONTRA KANADA! Nem sok­kal az 1936-os játékok rendezésének odaíté­lése után Németországban már horogkeresz­tes zászlók lobogtak, életbe léptek a hírhedt nürnbergi zsidótörvények. A politikamentes sportot hirdető - ugyanakkor a Szovjetunió meghívásától mereven elzárkózó - NOB nem változtatta meg döntését. Pedig több ország­ban mutatkozott bojkott hangulat. így az 1933-ban uralomra került Hitler a náci propa­ganda céljaira használhatta fel az olimpiát Garmisch- Partenkirchenben 28 ország 755 versenyzője szerepelt, s ez rekordot jelentett. A havas versenyek három alpesi számmal gazdagodtak. Műsorra tűzésüket vihar előzte meg, mivel a skandinávok hallani sem akartak róla. Végül a NOB kompromisz- szumot kötött; felvette az alpesi összetett versenyt, az északiaknak pedig „bánatpénz­ként“ a 4x10 km-es sífutóváltót. Az alpesi versenyek szépséghibája volt, hogy a NOB - a profizmus vádjával - kizárta a résztvevők közül a svájci osztrák síoktatókat. Tehát semmi új a nap alatt! Az alpesi sízök már akkor is gondot okoztak a Nerpzetközi Olimpiai Bizottságnak. De nemcsak éz jelen­tette a szenzációt! Lake Piacid síugróbajnoka, Birger Ruud. aki Garmischban megvédte elsőségét, leg­gyorsabbnak bizonyult a lesiklóversenyen! Ruud minden kétséget kizáróan nagyszerű síző volt, ám manapság még a legnagyobb sportzseni sem lenne képes hasonló bravúr­ra. Mindez bizonyítja: hogyan változott meg a sportvilág 50 év alaítt. Jégkorongozásban megtört a kanadaiak hegemóniája! Nagy-Britannia csapata sze­rezte meg az elsőséget, 2:1-re legyőzte a tengerentúliakat. Kanada legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy a győztes - két kivételtől eltekintve - naturizált kanadaiból állt. A csehszlovák jégkorongozásban még mindig béka-egér harc folyt; egyes játékoso­kat alaptalanul favorizáltak, így rossz volt a közösségi szellem a csapaton belül, illetve a korongozók és a vezetők között. A váloga­tott a középdöntőben mindenkitől kikapott: Kanada 0:7, Anglia 0:5, USA 0:2. A negyedik téli olimpia hőse a 32 eszten­Rajtoi a négyes bob St. Moritzban (Archívumi felvételek) ◄-------------------------------------------------------­dős norvég Ballangrud volt: három arany- és egy ezüstérmet nyert a gyorskorcsolyázás­ban, s nagyban hozzájárult, hogy Norvégia ismét a legeredményesebb ország lett az olimpián. EGY KIVÉTEL. A második világháború után 1948-ban újra a svájci St. Moritzban csendültek fel az olimpia ismert dallamai. A kizárt németek és japánok nélkül is 2' ország 710 sportolója indult, miután Ausztrá­lia egyetlen képviselője még a megnyitó előtt a lábát törte! Tizenkét esztendő alatt teljesen kicserélő­dött a mezőny; nem véletlen hát, hogy a pont­versenyben azok az országok kerültek az élre, amelyeket elkerült a háború. Az egyre népszerűbb alpesi számok most már nem­csak összetett versenyek formájában, hanem önállóan is műsorra kerültek. Az elképesztő­en nehéz pályákon két arany- és egy bronz­érmével a francia Oreiller volt a legeredmé­nyesebb férfiversenyző. Annyira a sebesség megszállottja volt, hogy később autóverseny- téssel próbálkozott, és 1962-ben a gyorsa­ság áldozata lett. Említettük: 1948-ban teljesen kicserélődött a mezőny. Egy kivételtől eltekintve: Birger Ruud. Már 37 esztendős volt, szorgalmasan készült, de nem sokkal a játékok előtt megsé­rült, és csak a norvég csapat vezetőjeként utazhatott az olimpiára. Egy napig volt veze­tő. Tovább nem bírta. Újra felcsatolta a sílé­cet, egyszer-kétszer nekirugaszkodott, és sa­ját felelősségére elindult a versenyen. És ezüstérmet nyert a síugrásban! 16 évvel első aranyérme és 12 éves kihagyás után! Fan­tasztikus teljesítmény. Akárcsak a műkorcso­lyázó Dvight Buttoné volt: új elemekkel, a töb­bi között a nevét viselő ülöforgással lepte meg a közönséget. A KAPITÁNYRA HALLGATTAK. Meglep­hette volna a világot a csehszlovák jégko­rong-válogatott is. Még sosem állt olyan közel az olimpiai győzelemhez, mint St. Moritzban. A csapatot a szlovák származású Metej Buckna irányította, aki Amerikába vándorolt szülök gyermeke volt. A fiatal Buckna 1933- ban az LTC Praha meghívására jött Cseh­szlovákiába; a háború alatt visszament, majd a felszabadulás után újra hazánkba jött, és vezetésével világbajnokságot nyert a cseh­szlovák válogatott. Buckna edzősködése alatt Síugrás az olimpián ezelőtt 50 esztendővel St. Moritzban játszott először a csapat előre megszabott taktika szerint: „testőröket" állít­tatott az ellenfél veszélyes csatárai mellé, figyelmes, biztonságos védöjátékra kérte ko- rongozóit. Csakhogy a játékosok nem mindig teljesítették az edző utasításait. Ki is tört a „béke“ Buckna és Viliam Zábrodsky csapatkapitány között, mert a ka­pitány a nyílt támadójáték híve volt. A koron­gozók ugyan tisztelték Bucknát, dé inkább a kapitányukra hallgattak. A védők is erőltet­ték a támadásokat, aminek az lett az eredmé­nye, hogy felesleges gólokat kapott a csapat. És végeredményben ez döntött. Kanadával ugyanis 0:0-ra játszott a válogatott, de mivel sokkal rosszabb volt a gólaránya, a tengeren­túliak visszaszerezték elsőségüket. Cseh­szlovákia ezüstérmes lett. Talán nem érdektelen felsorolni a korongo­zók nevét: Bouzek, A. Bubnik, Drobny, Hajny, Jarkovsky, Konopásek. Modry, Pokorny, Ro­zinák, Sláma, Stibor, Stovik, Tróják. Troulsi- lek, O. Zábrodsky, V. Zábrodsky. A magyarok 1948-ban érték el a legtöbb helyezést: páros mükorcsolyázásban a Ki- rály-Kékessy kettős ezüstérmet nyert. Nagy meglepetésnek számított, hogy a gyorskor­csolyázó Pajor az északiak közé ékelődve a negyedik helyet szerezte meg TOMI VINCE VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10., telefon 309, 331-252. 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az S2LKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemeben (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5., telefon: 335-090. 335-091. Hirdetési iroda közéleteknek 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15.. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadas előfizetési díja negyedevenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgalat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. * /

Next

/
Oldalképek
Tartalom