Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
Y A kaktuszbékák Kirándulni voltunk. Rendben is lett volna minden, ha apa nem figyelmeztet folyton. Kisági, hogy tartod a fagyistölcsért, Kisági lassan nyald a fagyit, megfájdul a torkod, Kisági, ne bántsd a ci- cust, megkarmol, Kisági, megint a teritőre csöpögtetted a málnaszörpöt! Kisági így, Kisági úgy, hallgathattam naphosszat. Apa nem is tud igazán kirádnulni. Miután hazaértünk, fogtam apa féltett kaktuszait és beraktam az akváriumba a halak közé. Bosszút akartam állni. Apa erre azt mondta, Kisági, ez rossz tréfa volt, mert a kaktuszok teleszívják magukat vízzel, és éjszaka hatalmas tüskés békává változik mind. Dühösen elrohant otthonról, egyedül hagyott a tüskés békákkal. Nagyon féltem. Ha apa szeretne, ilyet nem tenne velem. Tudja, hogy legjobban a békáktól félek. Nem tudtam, mitévő legyek. Aztán eszembe jutott: felhívom a tudakozót, megkérdezem, küT denének-e egy gólyát a Zsom- bék utca hatvanhatba. Mi gólyákkal nem foglalkozunk, mondta a néni, de közölte, hogy melyik intézet igen. Telefonáltam oda is. A bácsi megkérdezte:- Ugye, kitömött gólyát szeretnél?- Nem, nem - ellenkeztem -, olyat, amelyik megeszi a kaktuszbékákat. Ezen nagyon meglepődött. Megkérdezte, honnan van kaktuszbékám.- Az akváriumból - montam.- És hol volt a kaktuszbékád, mielőtt az akváriumba került volna? - kérdezte.- Cserépben - mondtam* Ezen méginkább meglepődött, és apukámat kérte a telefonhoz.- Nincs itthon - mondtam -, és ne tessék azt hinni, hogy a kaktuszbékákról gyerekekkel nem lehet tárgyalni. A gólyát addig szeretném, amíg apukám nincs itthon, mert ha tudna róla, nem engedné, hogy a gólya felfalja a kuktuszbékákat. TALLÓSI BÉLA Kisági naplójából- Sajnos, nem tudok segíteni - mondta -, ugyanis nincs kak- tuszbékaevő gólyánk. Lefekvés előtt apa bejött hozzám, és egy nagy dobozt nyújtott felém.- Ajándék? - kérdeztem.- Igen - válaszolta. Mi is lehetett volna már a dobozban, mint egy kitömött gólya. Cicamag és tintahal Apának a lélegzete is elakadt. Azt mondtam, szeretnék egy tarka kiscicát, vegyünk cicamagot. Elültetjük, aztán reggelenként megöntözöm, hogy mielőbb kikeljen a cica. Nem, mondta apa, a cicák nem földben teremnek, azok lesznek. Lesznek, de hogyan? Hogyhogy csak úgy lesznek? Nem igaz, hogy ha akarok egy kiscicát, az csak úgy lesz, mert akkor már rég lenne kisci- cám. Apa azt mondta, ne nyafogjak, a cicák lusta, kényes kis vacakok, folyton nyávognak, nem szereti őket. Én sem szeretek sok mindent, mégis van. A cicák megeszik az egereket, mondtam. Nálunk nincs egér, ellenkezett apa. Jó, akkor egeret is akarok. Igen, akarok, mert egér nélkül unatkozna a tarka cicám. Apa felháborodott, márcsak az hiányzik, egy egér a lakásban. Nem egy, mondtam, több. Délután előszedtem apa szerszámos ládáját. Lyukakat csináltam a falba. Igaz, nem úgy sikerültek, ahogy szerettem volna, de az egerek talán Így is el tudnak bújni, ha majd kergeti őket a cicám. Rohantam apához, hogy elújságoljam, kész vagyok az egérlyukakkal. Nem mondhatom, hogy túlságosan lelkesedett volna. Aztán azzal álltam elő, ha nincs cica, ha nincs egér, akkor tintahalat akarok. Kidobjuk azokat az ócska aranyhalakat, úgyse tojnak aranytojást, és helyettük tintahalunk lesz az akváriumban. Erre azt mondta, tintahalat nem lehet akváriumban tartani, mert az tengeri hal. Na látod, mondtam, az egér nem tengeri, hanem háziállat, és ■nekünk mégsincs, miért nincs. Azt mondta, tévedek, mert az egér nem háziállat. Akkor miért mondta nagyi, hogy az éléskamrájában elszaporodtak az egerek, és megették a tepertőjét. A nagyi nem akarta, mondta apa, hogy elszaporodjanak, a háziállatot viszont akarja az ember. És a nagyi egérfogókat rakott le, hogy kiirtsa az egereket. Na látod, mondtam, mégis csak jó, ha lesz egy tarka cicám, az majd megeszi az egereket. Mondtam már, szólt, apa, nálunk nincsenek egerek. De lesznek, mondtam, a nagyi majd küld. Csomagban. Ki látott már ilyen telet! Csapdát állít a napsugárnak, pancsikál, mint vásott gyerek, a hóról, lám, megfeledkezett. Nagymama szól: „Az a sok atom!" Apu meg: „Nahát, mondhatom, szerteség elég...“ Én meg azt gondolom okoskodjanak csak felnóttmód, hordjanak össze hetet-havat, végre lesz hó talpam alatt... (he-he!) Gondolkodom, tehát... Betűrejtvény 5760 1890 576 210 72 30 12 SZÁMOK VARÁZSA Az ábrán látható számok bizonyos törvényszerűség alapján következnek egymás után. Egyikük sem törtszám, a felső mezők számai függetlenek az alsó mezőkben lévőktől. Ha felismered a törvényszerűséget, úgy bizonyára be tudod írni az üres mezőbe az odaillő számokat! MEGFEJTÉS A január 7-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 5x4-3+7:2:6+8=ÍO; az A-val jelölt irányba. Nyertesek: Tokár Adrián, Vága (Váhovce); Németh Péter és Katalin, Nagyölved (Veiké Ludince): Bognár Sándor, Felsövá- mos (Horné Myto), Hruska Annamária, Leléd (Lela); Markus Mónika, Andód (Andovce). Hányadikra, kérem? A 19. században már szinte a század elejétől próbálkoztak felvonók készítésével. 1830 körül számos európai gyárban használtak hidraulikus felvonókat, amelyek hajtására a vízvezetékben levő víz nyomását használták fel. Az ilyen berendezések biztonságosak, de lassúak voltak. Mivel a tervezők meg akarták gyorsítani a lift mozgását ezért a fülkét, a járószéket kötélre vagy láncra függesztették. Ez ázonban nem volt biztonságos megoldás. A megoldásra 1853-ban jöttek rá. A feltaláló, Elisha Otis egy New York-i kiállítóteremben több napon át bemutatta a közönségnek az általa szerkesztett modell működését. Egy kötélre erősített felvonófülkében saját maga ereszkedett le, a kötelet közben elvágták, s csodák csodája, ° fülke nem zuhant le nagy robajjal a földre, hanem mozdulatlanul levegőben maradt. A mosolygó Otis a fülkéből integetett az elképedt nézőközönségnek, és diadalmasan kiáltotta:- Hölgyeim és uraim, mindannyian megmenekültünk! A váratlan, meglepő hatás egy rugónak volt köszönhető, amely a kötél elszakadásakor azonnal kilökte a felvonót megállító szerkezetet. Ilyen biztonsági szerkezettel ellátott felvonót 1857-ben szereltek fel először, mégpedig az E. G. Haughwout Társaság New York-i raktárában. Gőzgéppel hajtották. Az angol Turner 1876-ban szerkesztett a londoni főposta számára egy páternoszternek elnevezett liftet. A láncokkal összeerősített, folyamatosan mozgó fülkék rendszere ugyanolyan elven alapult, mint a kerékpárlánc. Négy évvel később keletkezett az első, villamos energiával működtetett felvonó. Az Eiffel-torony pneumatikus gyorsliftje 1899-ben (átszállóállomás) A német Siemens gyár készítette. 1889-ben a háromszáz méter magas Eiffel-toronyba hidraulikus gyorsliftet szereltek fel. Ez a felvonó lehetővé tette, hogy óránként 2000 embert vigyenek fel a magasba. A múlt század végén már többfajta felvonó létezett. Nem kellett egyebet tenni, mint kiválasztani a megfelelő típust, esetleg némi tökéletesítést is eszközölni rajta, felszerelni, s máris vigan lehetett használni. Ez a látszólag egyszerű és látszólag csupán a kényelmünket szolgáló találmány is nagy szerepet játszott - és játszik ma is - a civilizáció történetében. Például lehetővé tette magasabb házak építését. Addig legfeljebb ötemeletes házakat építettek. Mikor az Egyesült Államokban 1904- ben kipróbálták a fogaskerekek nélkül működő felvonót, ezt az egyszerű és gyors szállítást lehetővé tevő, aránylag olcsó berendezést, nekifoghattak a felhőkarcolók építésének is. Olyan magas épületek épültek, mint például 1907-ben Singer 41 emeletes felhőkarcolója, vagy 1930-ban a 85 emeletes Empire State Building, amely 380 méteres magasságával sokáig a világ legmagasabb épületének számított. A felvonókat széleskörűen alkalmazni kezdték a bányákban (a személy- és szénszállításban), valamint a kohókban is (a nagyolvasztók megtöltésénél). Az anyagszállításhoz lejtős aknákat képeznek ki, amelyek végén rendszerint billenőszerkezet szolgálja a tartalom önműködő kiürülését. A teherfelvonókat üzletekben, áruházakban, raktárakban használják. Személyfelvonót a négyemeletesnél magasabb házakba szerelnek fel. A teherfelvonó lehet kis méretű (betétek, iratok szállítására használják, száz kilogrammig terhelhető) és nagy. Ez utóbbit bútorok, autók és egyéb, ötezer kilogrammnál nem nehezebb terhek szállítására használják. A legfeljebb öt személyt szállító személyfelvonókat az igénybe vevők maguk kezelik, az ennél nagyobb befogadóképességű személyfelvonókhoz liftkezelő is szükséges. A felvonók teherbírása 320-800 kg között van. A 12-16 fülkével működő páternoszter megközelítőleg 0,20 méteres sebességgel mozog másodpercenként. Ez a mérsékelt sebesség lehetővé teszi, hogy az utasok az egyes emeleteken a lift mozgó fülkéibe szánjanak be. Akkor sem fenyeget bennünket veszély, ha a fülkével az alsó vagy a felső váltótéren áthaladunk. Sót még akkor sem történhet bajunk, ha ki- vagy beszállás közben véletlenül beszorulnánk. A mennyezet alatti védőrács vagy egyéb jelzőberendezés azonnal leállítja a felvonót, ha valamilyen tárgy vagy személy rendellenesen kerül az aknatérbe. A közönséges felvonók másodpercenkénti sebessége 0,6 méter. A gyorsított felvonóké 0,6-1,2 métert tesznek meg másodpercenként. A gyorsliftek sebessége több mint 1,2 méter másodpercenként. Ma már léteznek tökéletesen automatikus vezérlésű felvonók is. Ezek ajtaja önmagától nyílik és csukódik, túlterhelés esetén pedig a felvonó magától megáll. (Részlet a szerző Hallgatag barátaink című könyvéből). LADISLAV SVIHRAN I BÉ SHE I Ni ■■ i wm 198E |
