Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-24 / 25. szám
A Bánovce nad Bebravou-i Tatra vállalat Európa 14 országába szállítja teherautóit. Legnagyobb megrendelője a Szovjetunió, ahová tavaly csaknem 3400 T 815 S1 A és S1 B típusú teherautót küldött, így exportfeladatait 103 százalékra teljesítette. A felvételen Jón Vesely alkatrészeket hegeszt (A ÓSTK felvétele) öntözőberendezéseink külföldön A KGST-tagországok 2000-ig (esetenként 2005-ig, sőt 2010-ig) terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programját az egyes országok sajátos feltételeit figyelembe véve dolgozták ki. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a program teljesítése érdekében több szempontból is foglalkozni kell a két- és sokoldalú kapcsolatokkal. Mindenekelőtt azt kell elérni, hogy rugalmasabbak és egyszerűbbek legyenek, mint eddig. A Tanács tevékenységének mechanizmusát is át kell alakítani. Az idén júliusban többek között ezek a kérdések szerepelnek napirenden a KGST 44. ülésén, amelyre Prágában kerül sor. Az ülésen elsősorban az egységes árképzés, a normatívumok és egységes jogi előírások problematikájáról lesz szó, de megvitatják a fogyasztási cikkek gyártása fejlesztésének kérdéseit is. Szintén az érdeklődés középpontjában lesznek majd a közvetlen kooperáció, a közös vállalatok, valamint a nemzeti valuták átválthatóságának problé- nái. Várhatóan fokozott figyelmet fordítanak a szállítási határidőkkel kapcsolatos kérdésekre, a termékek minőségének javítására. Ez utóbbi azért is lényeges, mert el kell érni, hogy ne csak a szocialista országok tanuljanak másoktól, hanem technológiáik, újítási javaslataik, találmányaik iránt licencvásárlás formájában a fejlett nem szocialista országok is érdeklődjenek. Jelenleg nemcsak magára az újító- és feltaláló mozgalomra fordítanak figyelmet, hanem arra is, hogy az új ötleteket a lehető legrövidebb időn belül bevezessék a gyakorlatba, illetve gyorsan terjesszék azokat. Konsztemtyin Vasziljevics Frolov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Géptani Intézetének igazgatója a találmányok és újítási javaslatok bonyolult kérdéseivel foglalkozva, többek között a következőket mondta:- Mi az oka annak, hogy a Szovjetunióban a találmányoknak és újítási javaslatoknak csupán egyhar- madát vezetik be a gyakorlatba? Miért hasonló a helyzet a többi KGST-tagországban? Úgy gondolom, mindenekelőtt gazdasági kérdés, hogy az ipar miként tudja befogadni az újat, milyenek hozzá a feltételei. A jelenlegi körülmények között vajon nem elönyösebb-e számára a régi, bevált termékeket gyártani, az ismert technológiákat alkalmazni, amelyek esetében nem kell kockáztatni? Tudatosítani kell, hogy az újat, a forradalmit, a jó minőséget, vagyis az innovált termékeket nem lehet elavult technológiákkal gyártani. Ezzel összefüggésben felmerül az árképzés kérdése. Meg kell határozni minden újdonság árát, s az a jó, ha sikerül elérni, hogy az árak csökkenjenek. A probléma megoldását illetően fontos, hogy harcoljunk a sztereotípiák ellen, amelyek meglehetősen hosszú életűek. Az is lényeges, hogy az elektronikával, a számítógépekkel és a számítástechnika más vívmányaival összefüggésben az emberre figyeljünk. Végezetül arról sem szabad megfeledkezni, hogy az újért való harc nagy kockázattal jár és ezt csak kevesen vállalják...,- Véleménye szerint miért van ez így?- Azért, mert a társadalomban az újítókat szinte semmilyen tisztelet és figyelem nem veszi körül. A közvélemény mániákusoknak tartja őket, olyanoknak, akik mindenáron ki akarnak találni valamit.- Mit javasol a helyzet megoldására?-Mindenekelőtt azt, hogy mielőbb hozzunk létre egy KGST-ala- pot, amely a feltalálókat és az újítókat támogatná. Ebben az alapban r adatbank formájában - gyüjtenénk össze az információkat a találmányokról és újítási javaslatokról, főként azokról, amelyeket a tagállamok a nem szocialista országoknak is felkínálhatnak. A fiatal feltalálókat minden téren támogatni kell legalább úgy, mint a fiatal jégkorongozó- kat, labdarúgókat, illetve más sportolókat. Ha a feltalálóknak és újítóknak lehetőséget adnak ahhoz, hogy dolgozzanak és megvalósítsák ötleteiket, háromszoros energiabefektetéssel látnak munkához. Különösen fontos, hogy ezek a dolgozók külföldön is szerezhessenek ismereteket. Lehetővé kell tenni, hogy vásárokra, szimpozionokra járhassanak, meglátogathassák a gyárakat, intézeteket. Ez esetben maradéktalanul érvényesülnie kell annak az elvnek, mely szerint nem szerezhet magasabb képesítést az, aki nem ismeri saját szakterületének gyakorlatát más üzemben, különösen külföldön. Hiszen ha világszínvonalú terméket akarunk gyártani, cikkor azt tökéletesen kell ismernünk. És nemcsak magát a készterméket, hanem a környezetet is, ahol kifejlesztik és gyártják. Nagyon örülnék, ha a szovjet újítók elutaznának Magyarországra, Bulgáriába, Csehszlovákiába és a többi szocialista országba. Mivel a gépipar a népgazdaságok előrehaladásának az alapja, a KGST-n belül azt a határozatot hozták, hogy „A gépipar és az automatizáció problémái“ című folyóiratot nemcsak angolul adják ki, mint eddig, hanem orosz és magyar nyelven is megjelenik. A tagországok ezenkívül javasolják egy speciális információs tévéújság kiadását a KGST számára. Hangsúlyozni kell: ha a népgazdaság gerince a gépipar, akkor az automatizáció a gépipar fejlesztésének az alapja. Ez azt jelenti, hogy az automatizáció esetén az alkatrészeket, normákat és árakat szükségszerűen egységesíteni kell. A további gyakorlatot illetően kizárt, hogy egy dollár a Szovjetunióban 63 kopejkába, Csehszlovákiában pedig 22-23 koronába kerüljön. Ez irányban éppen a KGST 44. ülésén várhatók változások. Természetesen ebben az esetben nemcsak az árakról van szó, hanem a jogviszonyokról is, valamint a normák közelítéséről, majd pedig egységesítéséről. Ugyancsak megoldásra várnak a közös vállalatok alaptőkéjével összefüggő kérdések. Említést érdemel, hogy Magyarországon már 256 vegyesvállalat alakult nem szocialista partnerek bevonásával. A legközelebbi években a KGST- tagországokban az atomenergetikában kerül sor komplex automatizálásra. Az 1986-ban lezajlott csernobili tragikus események ellenére a tagállamokban egész sor tudományos munka foglalkozik az atom- energetika kérdéseivel. Ezért a területen meglehetősen gyors az előrehaladás, miközben az atomerőművek üzembiztonságának kérdéseire jóval nagyobb súlyt helyeznek, mint korábban. Ezen a téren Csehszlovákia a Szovjetunióval való együttműködésben sok pozitív változást könyvelhetett el, s ugyanez jellemző a paksi atomerőműbe irányuló szállításokra. Egyébként Csehszlovákiáiban az ezredfordulón a villamosenergia-fo- gyasztásnak több mint a felét az atomerőművek fedezik majd. Hasonlóképpen lesz ez az NDK-ban is, ahol Magdeburg körzetében 1000 megawatt teljesítményű atomerőművek épülnek. A lengyel szakemberek a Szovjetunióba és Bulgáriába utaztak, hogy segítsenek az atomerőművek építésében, s tapasztalataikat majd otthon hasznosítsák. Csehszlovákia 1986 végén egész sor szerződést írt alá a szovjet partnerekkel a közvetlen tudományos- műszaki kapcsolatokról. Ezek alapjául 1987 márciusában megalakult a Skoda-Uralmas közös vállalat. Ez az első olyan nemzetközi vállalat, amely hengerművek gyártására szakosodott. A Skodának jelentős szerepe van az energetikai gépgyár- tásban, ezért a szovjet partnerekkel való szerződéskötések során az atomerőművek berendezéseinek gyártására helyezte a súlyt. Jelenleg a Skoda dolgozói szovjet munkatársaikkal az anyagszilárdság kérdéseivel foglalkoznak az 1000 megawatt teljesítményű reaktorokban (Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és a Szovjetunió számára készülő WER-1000 típusú reaktorokról van szó). így a KGST-tagországokban a Szovjetunión kívül Csehszlovákia is gyártja majd ezeket a hatalmas reaktorokat. Egyébként a csehszlovák és szovjet szakemberek a hasonló teljesítményű turbinák gyártásával kapcsolatos problémákat is közösen oldották meg. VLADIMÍR RYMAREVIŐ- ALTMANSKIJ A Sigma konszernnek a legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. A kivitelre szánt termékek közül - amelyeket a konszern exportszervezete, a prágai In- tersigma szállít külföldre - ipiari szerelvényeket, szivattyúkat, öntözőberendezéseket exportál keleti szomszédunknak, évente csaknem 2 milliárd korona értékben. Ezek a termékek a népgazdaság minden ágazatában, de főként a mezőgazdaságban hasznosíthatók. A Sigma első öntözőberendezései már 1965-ben üzemeltek a Szovjetunióban, s fokozatosan számos szivattyúállomás is épült itt, ugyancsak csehszlovák berendezések felhasználásával. A szovjet megrendelők elégedettek a Sigma termékeivel, mivel megbízhatók és a gyár a szervizt is biztosítja. Ezzel összefüggésben azonban meg kell jegyezni, hogy gyakran nagy gondot okoz a pótalkatrészek beszerzése. Néhány évvel ezelőtt a Sigma a szerviz biztosításáról kötött egyezményt a moszkvai Traktorekszport vállalattal a kis területek öntözésére használt berendezések javítására. Ennek alapján a javítási munkákat a moszkvai partner által megbízott szervezetek végzik el. A szerződés aláírása óta a szovjet fél részéről nem érkezett reklamáció. Az áthelyezhető és más típusú öntözőberendezések karbantartására is nagy figyelmet kell fordítani. A szervizt az Agroservis céggel együttműködve biztosítják. A szivattyúállomások és öntözőberendezések némely típusaiban sok a szovjet alkatrész, így a biztonságos üzemelésről közösen gondoskodnak a kereskedelmi partnerek. A berendezést kezelő személyzetet a moszkvai csehszlovák műszaki központban készítik fel szimulációs berendezések segítségével. A Sigma konszernnek a Szovjetunióba irányuló szállításai a kivitel jelentős részét teszik ki. Éppen ezért a gyártónak nem mindegy, hogy berendezései hogyan működnek az üzlet lebonyolítása után. (Svét hospodárstvi) A Szovjetuniót a munkanélküliség veszélye fenyegeti - állítják Nyugaton. Ebben a legnagyobb szocialista országban ugyanis tavaly több százezer embernek kellett elhagynia munkahelyét. Mi lett velük? Senki sem maradt munka nélkül, ha csak azokat nem számítjuk, akik nyugdíjba mentek - írja a TASZSZ. Azoknak az embereknek, akiknek az átalakítás következtében el kellett hagyniuk korábbi munkahelyüket, több munkalehetőséget is felkínáltak. Ez a váltás természetesen megkövetelte a szakképzettség növelését, vagy az átképzést. A létszámcsökkentés miatti munkahelyváltoztatással általában senkit nem ért anyagi kár. Egyébként a Szovjetunióban az 1988-1990-es években az átalakítás következtében a létszámcsökkentés 3 millió, 2000-ig pedig 16 millió embert érint majd. Ennyi embernek új munkahelyet adni nem könnyű, de a tervgazdálkodás keretében teljesíthető feladat. Hol létesíteni a munkahelyeket? Ebben a vonatkozásban még elegendő a tartalék. Először is a gyárakban növelni kell a műszakszámot. Például a megmunkálógépieket napjainkban csak 1-1,5 műszak alatt működtetik. Ezért az a cél, hogy a gépieket két, esetenként három műszakban használják ki. A másik tartalék a szolgáltatások eddig nem éppen sűrű hálózata. A Szovjetunióban jelenleg a produktív lakosság nem egész 20 százaléka dolgozik ezen a területen, míg az USA-ban ez az arány több mint 50 . százalék. A helyzet javításához emberek millióira van szükség a Szovjetunióban. (ŐSTK) Erről Is szó lesz a KGST 44. ülésén Segítsük az újítókat és feltalálókat Számok, adatok, tények • A Szovjetunióban az 1987-ben gyártott termékeknek mindössze 9 százaléka érte el a világszínvonalat. Ez az arány 5 százalékkal marad el az 1986-ban elért eredményektől. Az Izvesztyija rámutatott arra, hogy a termékek alacsony műszaki színvonala következtében csökken a kivitel. Tavaly például az exportált gépek, berendezések és közlekedési eszközök részaránya az összkivitel- ben 1960-hoz viszonyítva 25 százalékkal csökkent, míg a fűtőanyagok és energia kivitele ugyanebben az időszakban 22 százalékkal növekedett. A helyzetet az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvény sem befolyásolta. • 1981 óta Lengyelország csaknem 18 milliárd dollárt fizetett ki nyugati hitelezőinek, ennek ellenére 18,8 milliárd dollárral növekedtek adósságai ezekkel az országokkal szemben s napjainkra elérik a 40 milliárd dollárt. Ez a nagymértékű eladósodás a magas kamatok következménye, amelyeket a még vissza nem térített hitelek után kell fizetnie. Lengyelország évente körülbelül 2 milliárd dollárt utal át a nyugati bankoknak, miközben adóssága éves átlagban 2,4 milliárd dollárral emelkedik. Az adósságnövekedés megállítására minden évben legalább 4,4 milliárd dollárra lenne szükség, vagyis a kivitel kétharmadát erre a célra kellene fordítani. • Magyarország konvertibilis elszámolású fizetési mérlege 1988 első három hónapjában 254 millió dolláros deficittel zárult a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált 485 millió dolláros hiánnyal szemben. A javulásban döntő szerepet játszott a kedvező első negyedévi külkereskedelmi mérleg. Március végén Magyarország konvertibilis elszámolású nettó adósságállománya 11 milliárd dollár, a bruttó adósság piedig 17,3 milliárd dollár volt. • Várhatóan június végén kezdi meg a Szovjetunió második nyugati kötvénykibocsátását. Az NSZK-ban kibocsátandó kötvények frankfurti bankárkörök szerint 7-10 éves lejáratúak lesznek, éves kamatuk 6,5-6,75 százalék körül alakul. A kötvénykibocsátást a Dresdner Bank szervezi, ebben segítségére lesz a Commerzbank, a Deutsche Bank, a Westdeutsche Landesbank Gironzentrale és további 120 pénzintézet. • Kuba és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződést írt alá, a korábban megkötött egyezményeket pedig meghosszabította. Ez az első lépés a közvetlen kapicsolatok felvételéhez az országok termelő vállalatai között. • Ki akarja bővíteni telefonhálózatát a magyar posta. Ez év végéig 105 ezer új telefonállomást létesít, közülük 95 ezer a vidéki hálózatot bővíti. A közeljövőben előkészítik egy új telefonközpont építését a fővárosban. Jelenleg Budapesten közvetítótorony épöl, amelynek üzembe helyezésével (1989) jelentősen megnövekszik a magyar főváros telefonhálózatának kapacitása. • Lengyelország kibővíti licencvásárlásait külföldön. Az 1981-87- es években 17 alkalommal került sor vásárlásra, ebből 10 licencet 1987- ben vett meg az ország. A legtöbb ügyletet (13) a fejlett tőkés országokkal bonyolították le. Lengyel- ország legjelentősebb partnerei a nyugatnémet és amerikai társaságok. • Ebben az évben a Szovjetunió több mint 1,4 milliárd dollár értékben vásárol mezőgazdasági termékeket az Egyesült Államoktól, ahonnan először 1984-ben hozott be gabonát. Napjainkban az importált gabonafélék 30 százalékát az USA-ban vásárolja. ÚJ 1988 Munkanélküliség a Szovjetunióban?
