Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-24 / 25. szám
és a nemzetközi műszaki együttműködésben A sninai Vihorlat Gépgyár már évek óta a Kelet-szlovákiai kerület legjelentősebb, egyben legeredményesebben exportáló vállalatai közé tartozik. Termelési programjában összesen 202 fajta termék szerepel, főleg présgépek, kazánok, emelödaruk és különböző hidraulikus elemek. Szűcs Gyulától, az SZLKP Humennéi Járási Bizottságának titkárától tudtam meg, hogy járásukból évente több mint 450 millió korona értékű árut exportálnak. Ebből 128,2 millió korona értékűt a Vihorlat szállít, főleg a Szovjetunióba. Ezek között az idén 128 darab öntöttvasformáló présgép, néhány ipari robottal és manipulátorral működő speciális présgép, 247 darab műanyag- fröccsöntő présgép és több emelődaru szerepel. Több szakember egybehangzó véleménye szerint kevés gépipari vállalatnak van olyan saját kísérleti-fejlesztési részlege, mint a sninai gépgyárnak, amely a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeivel mindenekelőtt saját gyárában támogatja a gyártási folyamat korszerűsítését, de - elég jelentős arányban - segítséget nyújt az ország egyéb gépipari intézményei fejlesztési feladatainak megvalósításához is. A kísérleti-fejlesztési részleg eredményes munkájának köszönhetően a vállalat sokrétű kapcsolatot teremtett a tudományos-műszaki fejlesztés és termelés terén a szovjetunióbeli tiraszpoli Tocslitmas testvérvállalattal és öt alapvető témakörben részt vállalt a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósításában is. Ezekről a tényekről részletesen tájékoztatta a sajtó képviselőit Peter Hufo mérnök, a Vihorlat Gépgyár vállalati igazgatója és Michal Mindos mérnök, a gyár kísérletifejlesztési részlegének igazgatója. Bennünket elsősorban a gyár nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésének és in- tenzifikációs programja megvalósításának eredményei érdekeltek. Amint már utaltunk is rá, a vállalatnál igen jelentős szintű a tudományos-műszaki fejlesztés, ennek eredményeire épül a gyártmányfejlesztés, valamint a nemzetközi együttműködés. A tudományos-műszaki fejlesztés alapján ez a gyár a 8. ötéves tervidőszakban 172,3 millió korona értékű nyereségnövekedést, fűtőanyagból és energiából 43 ezer GJ, nyersanyagból csaknem 27 millió korona értékű megtakarítást, 60 millió korona értékű exportnövekedést kíván elérni. Célul tűzték, hogy 1990-ig a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek aránya megközelíti a 30, az új termékek árutermelési részaránya pedig meghaladja a 35 százalékot. Ezeknek az alapvető feladatoknak a szellemében dolgozták ki a gyár öt évre szóló intenzifikációs programját is. A vállalati igazgató elmondta, hogy a gyár politikai, gazdasági szervei, a társadalmi szervezetek képviselőinek bevonásával, a CSKP KB 7. és 9. ülése szellemében elemezték az elmúlt két év folyamán elért eredményeiket s megállapították, hogy az alapvető feladatokat, a termelés hatékonyságának növelésére irányuló elképzeléseket sikerül megvalósítaniuk. Teljesítették a tervezett nyereségi mutatókat, a saját termelési érték és munkatermelékenység tervét, túlszárnyalták az innovált és magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek tervezett termelési arányát. A gyár a 8. ötéves tervidőszak mindkét évében eleget tett kereskedelmi partnereivel szembeni kötelezettségeinek, mind a hazai, mind a külföldi piacon. Különösen a Szovjetunióba irányuló exportfeladatok teljesítésében ért el jelentős sikereket, de nem okozott csalódást a mohi (Mochovce), a temelíni és a dukovanyi atomerőmű kivitelezőinek sem, mert időben leszállította a megrendelt berendezéseket. A gyár vezetői fontos eredményként könyvelik el az automatizált munkafolyama- tú berendezések, munkahelyek kifejlesztését, gyártását, illetve létesítését az öntvényprések, valamint a kevésbé értékes fűtőanyagok égetésére alkalmas kazánok esetében. Az utóbbinál sikerült a kifejlesztési időszakot fél évvel lerövidíteni. Ezeket a sikereket országos és nemzetközi viszonylatban is elismerik. A sninai gépgyár a tudományos-műszaki fejlesztés legjobb eredményeiért folyó versenyben 1986-ban első helyre került a termelésigazdasági egység vállalatai között, tavaly pedig a FOND-EX’87 nemzetközi öntészeti kiállításon bemutatott automatizált fémönt- vényformázó munkahelye elnyerte a legmagasabb díjat. Természetesen, ezek a tények jelentős mértékben hozzájárultak a sninai Vihorlat Gépgyár nemzetközi hírnevének öregbítéséhez, valamint nemzetközi műszaki együttműködésének folyamatos fejlesztéséhez is. Ennek megfelelően igyekeztek megteremteni a gyárban a tudományos- műszaki kapcsolatok nemzetközi feltételeit. A vállalat és kísérleti-fejlesztési részlege programjában kétoldalú együttműködés szerepel az NDK-val a fémöntőgépek területén, a Bolgár Népköztársaság gabrovói PODEM vállalatával pedig az emelőgépek, daruk gyártása területén. A sninai gépgyár legnagyobb mértékű együttműködése egyrészt a Presovban létesített ROBOT nemzetközi társulás keretében, a csehszlovák-szovjet robotizációs program megvalósításában való részvétel útján, másrészt a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságban működő tiraszpoli Tocslitmas testvérvállalattal kötött szerződés alapján végzett közös munkában nyilvánul meg. Igen jelentős fejlesztési feladatot vállalt magára a sninai Vihorlat Gépgyár és kísérleti-fejlesztési intézete a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex programjában szereplő tudományos-műszaki tervek megvalósításából, különös tekintettel az automatizált munkahelyek létesítésére, a többféle használatra alkalmas, teljesen automatizált emelődaruk és szállítórobotok kifejlesztésében való részvételre. A vállalat vezető képviselői nem rejtették véka alá, hogy feladataik teljesítése közben milyen és mennyi nehézséggel találják magukat szemben, amelyekkel szinte naponta meg kell küzdeniük. A munkahelyeken fel kell számolni az itt-ott még jelentkező „ügyeskedést“ csökkenteni kell a túlórázást és feltétlenül tovább kell javítani a szállítói-megrendelői kapcsolatokat. A Keletszlovákiai kerület azon gazdálkodó szervezetei közé tartozik ez a gyár, amelyek már kérvényezték az önálló állami vállalattá válást. A gyár kollektívája bízik saját erejében és eredményességében. K. G. Ján Hulié és Jozef Kostrab az egyik, exportra készülő nyomás alatti fémöntvényprést szereli Róbert Berenhaut felvétele Egy új vállalat létrehozása, beindítása mindig kockázatos, s nagy felelősséggel járó feladat. Nem volt ez másképpen, három évtizeddel ezelőtt sem, amikor a Nyugat-szlovákiai kerület egykori építőipari egyesülése, az illetékes nemzeti bizottság és minisztérium jóváhagyásával, úgy döntött, hogy a Bratisla- vai magasépítő Vállalat két üzemének „összeházasításával“ önálló vállalatot hoz létre Trnavában. A helyi és atrenőíni üzemből lett Magasépítő vállalat, amint azt eddigi eredményei is mutatják, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Dolgozói nemcsak Trnavában és környékén, hanem Bratislavában, Trencínben, Pieá- t'anyban, Vágsellyén (Sala), Galántán (Ga- lanta), Senicában, Pezinokban és Malacky- ban is lakások tízezreit, iskolák és más középületek tucatjait építették fel azóta. így a Trnavai Pedagógiai Főiskolát, a piest’anyi fürdökomplexumot, a galántai és a trencíni kórházat, szakszervezeti házakat, üdülőket, áruházakat stb. A felsorolást folytatni lehetne olyan ipari létesítményekkel, mint a Horné Srnie-i Cementgyár, a Sered'i Építöelemgyár és különböző termelőcsarnokok. A vállalat jó hírnevét öregbíti néhány, építészeti szempontból színvonalas lakótelep HARMINCÉVES A TRNAVAI MAGASÉPÍTŐ VÁLLALAT megtervezése és felépítése Trnavában, Trenőínben, valamint a Művészetek Háza Pieát'anyban, amely 1985-ben el nyerte a szakágazat legjobb építménye címet. Tevékenysége a társadalmi igényeknek megfelelően elsősorban lakásépítésre irányul, s a 8. ötéves tervidőszakban a termelés 82 százalékát teszi ki, de nagy jelentőségűek számára a hazai járulékos és a szovjetunióbeli integrációs építkezések is. A lakásépítés megkönnyítése végett a vállalat dolgozói épületelemeket gyártanak, tervezői munkát végeznek, építőipari gépeket javítanak és külön figyelmet fordítanak az építési technológia fejlesztésére. Egy lakás felépítéséhez kezdetben mintegy 1200 órára volt szükségük. Ma az öntött beton alkalmazásával 610 óra elég erre. A tudományos-technikai fejlődéssel lépést tartva hasonló eredményeket értek el a középületek építése terén is. Míg a vállalat megalapítása idején használatos vázszerkezetű középületek minden egymillió korona értékének elkészítéséhez 12 ezer munkaórára volt szükségük, addig különböző A vállalat dolgozói építették ezt a szép trenőíni üzletsort is Alexander Bilőik (jobbra) munkacsoportja IS NOÉ típusú zsaluzóelemeket használ a trnavai Centrum lakótelep építéséhez (A CSTK felvételei) ésszerűsítésekkel és új munkamódszerek bevezetésével 6000órára csökkentették ezt az időtartamot, ami az egységesített épületelemek jövőbeni gyártásával valószínűleg újabb 500 órával csökken. A trnavai vállalat azonban nemcsak a hazai építkezéseken jeleskedik. A csehszlovák és a szovjet kormány 1985-ben megkötött egyezménye alapján folyó integrációs építkezési munkákból is kiveszi a részét. Az Uráli Gázipari Komplexumon a lakások építését a szlovákiai, az ipari létesítményekét pedig a csehországi építőipar kapta feladatul. Az Urál vidék északi területén fekvő Akszaj város, a gázipari komplexum leendő központja lakosságának száma a jelenlegi 10 ezerről előreláthatólag 150 ezerre nő. Új lakásokra, középületekre tehát bőven szükség lesz. A trnavai vállalat egy 33 tantermes iskolát, bevásárlóközpontot és más középületeket épít. Ebben az ötéves tervidőszakban 173 millió korona értékű munkát kell dolgozóinak elvégezniük. Teljesítményük kétszerese az otthoninak, pedig sokszor nagyon szélsőséges időjárási viszonyok között - mínusz 40 fokos hidegtől, plusz 40 fokos hőségig - dolgoznak. A szovjetunióbeli integrációs építkezések nem kis gondot okoznak a hazai vállalatoknak, így a trnavainak is, amely a legjobb dolgozóit küldte e minden szempontból igényes építkezésre a jó munkásokra itthon is nagy szükség lenne. A jubiláló vállalat vezetői bízva több ezres dolgozókollektívájuk igyekezetében, szaktudásában és eddig tanúsított áldozatkész munkájában, mégis derűlátó. Még akkor is, ha a jövőben az eddigieknél még jobb eredményeket kell elérniük, hiszen a jövő évtől a Trnavai Magasépítő Vállalat szintén bekapcsolódik a komplex gazdasági kísérletbe. Ahhoz, hogy megállja a helyét és képes legyen az önfinanszírozásra, nyereségnövekedést kell elérnie. Ehhez viszont tovább kell tökéletesítenie a munkaszervezést, rendeznie szállítói-megrendelői kapcsolatait, csökkentenie az anyagfelhasználást és a megkezdett építkezések számát. Mindez remélhetőleg sikerülni fog, hiszen nem kisebb a tét, mint Szlovákia egyik legjobb, nagy múltú építőipari vállalatánakajövöje. BARANYAI LAJOS I 1988
