Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-17 / 24. szám
A sárgarépa és a petrezselyem tápanyagigénye A sárgarépát szervestrágyázott elóvetemény után soroljuk be a vetésforgóba. A frissen istállótrágyázott földben a répa karógyökere többnyire elágazik. A műtrágyázáskor abból indulunk ki, hogy a sárgarépa nitrogénból keveset, foszforból pedig közepes mennyiséget igényel. Növényünk káliumból kíván legtöbbet, ugyanis a kálium mindenekelőtt a termés minőségét és eltarthatóságát befolyásolja. A műtrágyák közül az egy tápelemet tartalmazók aránylag jól hasznosíthatók. A nitrogén szükséges mennyiségét két adagban juttatjuk ki. Vetés előtt adjuk a 2/3 részét, a többit majd fejtrágyázás alkalmával Magágykészítéskor 25 gramm ammóniumszulfátot vagy 10 gramm karbamidot, továbbá 40 gramm szuperfoszfátot és 30-40 gramm kálisót használunk fel négyzetméterenként. Elég gyakran előfordul, hogy a répát olyan korán vetjük, amikor még elég nedves a föld, és a műtrágyák bedolgozására gondolni sem lehet. A répa aránylag sokáig csírázik, elég későn kel, tehát megoldható a vetés utáni trágyázás. Ilyen esetekben a nitrogén-műtrágyák közül a mészam- mónsalétromot (LAV) részesítjük előnyben. Ebből 20 gramm kell egy négyzetméterre. Ez a trágya meszet is tartalmaz, amely kedvezően befolyásolja a gyökerek színeződését. Viszont ilyenkor már elég körülményes a foszfor-trágyázás, mert ez az elem viszonylag lassan mozog a talajban. Ezért jó, ha már magágykészítéskor a földbe kerül. A műtrágyázás során arra is gondoljunk, hogy a répa esetében az a legjobb, ha a tápanyagok kb. 20 cm-es mélységbe kerülnek, mert így a fógyökér mélyebbre hatol, hosszabbra nő. A sárgarépa trágyázására a közismert Cererit műtrágya is megfelel. Ebből hozzávetőlegesen 75 gramm szükséges egy négyzetméter termőterületre. A jobb hatás érdekében az adag 2/3 részét vetés után, a többit egyelés után ajánlatos adagolni. Ebben az esetben más műtrágyákkal fejtrágyázni nem szükséges, de - főleg a második adag kijuttatása után - gondoskodni kell a rendszeres locsolásról, hogy a műtrágya kellően hasson. Magától értetődő, hogy a vetés vagy egyelés után juttatott műtrágyát sekély talajlazítással be kell dolgozni a földbe. A Cererit említett mennyisége tökéletesen kielégíti a sárgarépa nitrogén- és foszforigényét, viszont a kálium-szükséglet fedezésére még 15-20 gramm kálisót kell juttatni. Ha vetés előtt egy hatóanyagú műtrágyát alkalmaztunk, akkor egyelés után kell bedolgozni a nitrogén 1/3 részét (LAV), vagyis 10 grammot. Annak ellenére, hogy a salétrom javítja a gyökerek színeződését, később ilyen műtrágyát - egészségügyi okokból - már nem szabad használni. Ha szükségesnek tartjuk, a tenyészidő folyamán lombtrágyákat (Vegaflor, Harmavit) utolsó fejtrágyázásra pedig sárga Lafolant használhatunk. Az utóbbi főleg káliumot és foszfort juttat a növényzetnek, s az a téli tárolásra szánt termés szempontjából igen előnyös. A petrezselyem szintén a második szakasz növénye, tápanyagigénye közepesnek mondható. Tápanyagpótlásra a Cererit kitűnően megfelel. A négyzetméterenkénti 100 grammos adag a növény nitrogén- és káliumigényét fedezi, foszforból valamivel többet nyújt a kelleténél. Ez azonban nem nagy baj, hiszen a foszfor a talajban jól megkötődik s feltételezhetjük, hogy a fölös mennyiség tartalékot hoz létre a következő növény számára. Persze a 100 grammos adagot kér részben ajánlatos kijuttatni, úgy, mint a sárgarépa esetében, (vetés előtt, egyelés után). Akinek egy hatóanyagú műtrágyái vannak, az vetés előtt 15 gramm karbamidot, 40 gramm szuperfoszfátot és 20-25 gramm kálisót dolgozzon be a magágyba négyzetméterenként, fejtrágyázásra pedig mészam- mónsalétromot (LAV) használjon, egy négyzetméterre 10 grammot. B. V. Barkácsolóknak ÁTHELYEZHETŐ GYEPLOCSOLÓ Egy közönséges locsolócsó végére szerelhető ez az egyszerű szórócső. Elkészítés után tetszés szerint helyezhető el bárhol a kertben és tehermentesíti a tulajdonost, mert önműködően, finom permet formájában biztosítja az öntözést. A szerelvény főrésze (1) a 25-30mm átmérőjű, 1200 mm hosszú fémcső. A cső egyik végét ráhegesztett koronggal zárjuk le. A másik végére tömlö-csatlakozócsövet erősítünk. (Amilyet az öntözőcsövek vízcsaphoz való csatlakoztatáshoz használnak). A víz a csövön egymástól 100 mm távolságra egyvonalban fúrt 5 mm átmérőjű lyukakon ár perrnét- szerüen szóródik ki. A cső támasztékait 30 x 2 mm-es laposvasból (lemezcsíkból) vágjuk le (2), s hajlítsuk háromszög alakúvá. A háromszögek csúcsaira he- gesszünk egy-egy csödarabkát (hüvelyt), amelyeknek belső átmérője lehetővé teszi az „A“ cső átcsúszta- tását. A szórócsó a kívánt helyzetben úgy rögzíthető, hogy a csődarabkára (amelyekbe előzőleg lyukat fúrtunk), ráhegesztünk egy-egy anyát és azokba szárnyascsavarokat hajtunk. Az ily módon elkészített szóró- csővel a locsolás helyét és irányát tetszés szerint változtathatjuk. K. Á. A szőlő a köztudatban szárazságtűrő növényként szerepel. Kevesen tudják, hogy a növény egy kilogramm szárazanyag előállításához mintegy 250-300 liter vizet igényel, s ebben a tekintetben nem különbözik a kultúrnövények átlagától. A gyakorlatban megfigyelt, nagyobb szárazságtűrése abból ered, hogy a gyökerei mélyre hatolnak és a talaj olyan rétegeiből is fel tudják venni a vizet, ahová más növény gyökerei nem tudnak lehatolni. A gyökérzet nagy része a forgatási mélység fölött helyezkedik el, a 40-60 cm-es rétegben. A gyökérzet egyes részei azonban sokkal mélyebbre is lehatolnak. Mély rétegű, jó levegözöttségű talajon a gyökerek 12-13 méterig terjedhetnek. Ahol magas a talajvízszint, a gyökerek mindössze 1-2 méter mélységig hatolnak le. Oldalirányban a gyökerek 6-8, sót 10-11 méternyi távolságra is eljuthatnak. Az elmondottakból következik, hogy a szőlő fejlődését az öntözés elősegíti. Rendszeres locsolásra különösen akkor van szükség, ha —pl. az udvaron létesített szőlőlugas esetében - a rendelkezésre álló teA szőlő vízellátásáról nyészterület nagy részét beton borítja. Ajánlatos szem előtt tartani, hogy csak a négyzetméterenkénti 40-50 liternyi víz képes mélyebb rétegekbe hatolni, és a túlnyomó- részt itt található szólögyökér csak ilyen mennyiségből hasznosíthat. Az összefüggő szabad területen levő szőlőt júliusban és augusztusban kétszer-háromszor hasonló víz- mennyiséggel öntözzük meg. Érés előtt egy hónappal már ne öntözzünk, mert fokozódik a rothadás veszélye. A keskeny földcsíkokba telepített, betonnal körülvett tőkéket évente nyolcszor-tízszer kell megöntözni. Az öntözés hatékonyságát fokozza a mútrágyaoldat használata. Nagyobb területeken az évi műtrágyaadagnak körülbelül egytized részét kell fejtrágyaként kijuttatni, és utána öntözni. Ahol nyáron vízkorlátozásra lehet számítani, ott tavasszal és nyár elején négyszer-ötször ajánlatos megöntözni a szőlőt. Vigyázat! Virágzás idején és körülbelül tíz nappal előtte ne adjunk vizet a szőlőnek, mert rossz termékenyülést okozhat. K. GY. Kell-e nyersrost a baromfinak? A nyersrost nem egységes anyag, vegyileg különböző anyagok (cellulóz, hemicellu- lóz, lignin, kutin) alkotják, melyeket az állatok emésztőnedvei nem képesek megemészteni. A nyers rostot csak a kérődzők bendöjében, valamint az egygyomrú állatok vakbelében lévő mikroorganizmusok által termelt cellulóz-enzim képes kisebb molekulákra hasítani. E mikroorganizmusok elszaporodására viszont csak ott kerülhet sor, ahol hosszabb ideig - több napig - van jelen a táplálék az emésztőcsatornában. A baromfiak bélcsatornája nagyon rövid, rajta igen gyorsan áthalad a takarmány (6—12 óra), tehát itt nincsen lehetőség a nyersrost megemésztésére. Növényevő állataink (szarvasmarha, juh, ló) a nyersrostnak legalább 50 százalékát képesek hasznosítani. A mindenevő sertés és baromfi a nyersrostnak alig 1-2 százalékát tudja kihasználni. Igaz, a baromfi vakbelében tovább „időzik“ a takarmány, de mivel a felvett ele• ségnek- alig 10 százaléka jut el a vakbélbe, ezért ott a cellulózemésztés nem jelentős. A növények öregedésével a sejtfalakban mind több lignin, kutin, szuberin, kovasav és egyéb inkrusztáló anyag rakódik le, a növény elfásodik, tehát nagymértékben csökken az emészthetősége. Különösen sok a nyersrost a szalmában (40-50 százalék) és a szénában (20-30 százalék). A szemesek 0,2-10 százalék nyersrostot tartalmaznak, a burgonya és a répa nyers- rosttartalma szinte jelentéktelen. Az elmondottakból következik, hogy a nyersrostban gazdag takarmányokat (pl. búzakorpa, lucernaliszt) a baromfi sokkal rosszabbul értékesíti, mint például a szarvasmarha vagy a ló. A baromfitenyésztésben tehát a nyersrostnak minimális, a takarmányozási jelentősége. Ennek ellenére 4-5 százalékos mennyiségben adagolni kell, hogy fenntarthassuk a normális bélmúködést. KOVÁCS LÁSZLÓ mérnök ínyenceknek Befőtt zöld dióból A még könnyen átszúrható, éretlen diót megmossuk, majd tűvel többször átszúrjuk, és hideg vízben 10 napig huzatjuk (pihentetjük). Közben a vizet naponta kétszer cserélni kell. A húzatást elöfőzés követi. Gyengén ecetes vizet készítünk, felforraljuk, beleszórjuk a diót, ismét forrásig melegítjük, majd 3 perc múlva a dióról leöntjük a vizet. Újabb adag ecetes vizet készítünk s ezúttal addig főzzük benne a diót, amíg az átszűrt gyümölcs szépen lecsúszik a kötőtűről. Ezután leöntjük a vizet, s a diót hideg vízzel kihűtjük. A felöntőlé 1 kg dióra 1 kg cukorból, 4 dl vízből, 4-5 szem szegfűszegből meg néhány szelet citromból készül. A cukrot a vízzel felforraljuk, leszedjük a habot, hozzáadjuk a szegfűszeget meg a citromot, újabb 3-4 percig forraljuk, majd gyorsan beletesz- szük a diót és a forrástól számítva még 1-2 percig főzzük. Ezt követően az egészet hűvös helyre tesszük és másnapig - legalább 6-8 órán át - húzatjuk (pihentetjük). Másnap a diót üvegekbe töltjük, a húza- tólevet megszűrjük, megforrósítjuk és a kompótra öntjük. A teli üvegeket lezárjuk, forró vízbe állítva erős, gyöngyöző forrásig melegítjük (100 fok), s ezt a hőmérsékletet 8-10 percig igyekszünk megtartani. Az üvegeket nem szedjük ki a vízből, hanem ruhával letakargatjuk és lassan hagyjuk kihűlni. E. L. VÍZSZINTES: 1. A vonósok fejedelme. 10. Az egri remete. 12. Hóálló anyag. 13. Város az NDK- ban. 14. Égitest. 15. A gyorsulás mértékegysége. 16. Lakoma. 17. ...Grosso, Brazília tagállama. 19. Totó fele. 20. Argon. 21. Részesül. 22. Ornitológia. 23. Nitrogén, americium. 25. új zélandi bennszülöttek istenszobra. 27. Köteléket bont. 28. Kettős betű. 29. Sarawakban élő újmaláji nép. 31. Vissza: úttesten. 33. Kálium, nikkel. 34. A futógép. 35. A nagyasszony. 38. Jutatt. 39. Város az NDK-ban. 40. Vércsoport. 42. A menlo-parki varázsló. 44. A nemzet csalogánya. 46. Római 2001. 47. A maszat közepe. 50. Nagyon kis mértékben. 51. Szovjet repülőgépek jelzése. 52... .Monaco, operaénekes. 54. Magyar festő és grafikus. 56. összetett szavak előtagja. 57. Kapós. 59. Ritka utónév. 60. A tér szélei. 61. Némán súg! 62. Esőn állni. 63....Lanka. 64. H. E. I. 65. Magyar költő. 67. Nyújtón végzett átfordulás. 69. Európai főváros. 70. Elek apó. FÜGGŐLEGES: 1. Az ördög hegedűse. 2. Dögevö madár, névelővel. 3. Egyik oldal. 4. London peremei. 5. A zongora poétája. 6. Svájci folyó. 7. S. L. 8. Gyümölcs. 9. Műszaki berendezés (ék. h.). 10. Gábor, Ödön. 11. Ámítani. 14. A tragacskirály. 16. Igeképzö. 18. Fali polc. 22. Kérdőszó. 24. Begyepesedett. 26. Fejdisz. 30. Mind - keverve. 32. A mester (Ede). 33. Szerencsét hozó tárgy. 36. Béla azonos hangzói. 37. Magyarországi megye. 39. Táblajáték. 41. A világűr Kolumbusza. 42. Gyakran szóba hoz valakit. 43. Alkohol. 45. Szórna. 46. A nagy palóc. 48. Kuckó. 49.„A“ gnóm. 52. A haza bölcse. 53. Női név. 55. Zűrzavar. 58....san, hegység. 63. össze vissza esd! 64. Melyik helyen? 66. Felhőben van! 68. Határozószó. 69. Rag. KERESZTREJTVÉNY HÍRESSÉGEK JELZŐI A június 5-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: Tpl sok az olyan ember, aki csak önmagát tartja nélkülözhetetlennek. Könyvjutalomban részesülnek: Zala József, Felsőszemeréd (Horné Semerovce), Riszner Jenő, Léva (Levice), Dósa Melinda, Fülek (Fil'akovo), Brúder Éva, Komárom (Komárno), Dancsó Sándor, Ipolyság (Őahy). Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
