Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-10 / 23. szám
A Lafranconi melletti híd - sokáig így emlegették Bratislava 1985. május 7-én épülő negyedik Duna-hídját, amely több szempontból is különbözik az előbbiektől. Az időközben hivatalosan Ifjúság hídjának elnevezett építmény lesz ugyanis az első elórefeszitett betonból készült csehszlovák folyami híd. Valószínűleg ez fogja legkevésbé szolgálni Bratislava városi közlekedését, mégis fontos szerep vár rá a főváros életében. Elsősorban az átmenő forgalom bonyolódik majd le rajta, hiszen a D 2-es autópálya szerves része lesz, amely a Duna két partján az 1/61 -es közúthoz és a D 61 -es autópálya jövőbeli szakaszához kötődik. Az Ifjúság hídjának a Duna medre közepén lesz a fő pillére, a többi pedig az árterületen. A főpillér alapozása ebben az esetben is nem mindennapi módon történt. Először 1500 tonna acélból egy duplafalú, rácsos szerkezettel megerősített úszó gyűrűt készítettek a téli kikötőben, amelyet a Dunán felvontattak arra a helyre, ahová a főpillért tervezték. Lesüllyesztették, és két fala közé 16 ezer köbméter kavicsot töltöttek, amelyet 6000 köbméternyi cement- betonit keverékkel injektáltak, hogy javítsák szigetelöképességét. Miután az így létesített „sziget“ közepéből, a munkagödörből kiszivattyúzták a vizet, a gránit talajú mederben 3 méter mély gödröt ástak az alapnak, amelyet hagyományos módon készítettek el. Erre került a hatalmas fópillér, melyet majd andezitburkolat véd. A hídtest vízszintes részének építése háromféle technológiai eljárással történik, amelyek közül meghatározó a csúszós zsaluzásos betonozás a Duna feletti két, több mint 170 méteres mező esetében. A föpillértöl kiindulva mindkét irányban 100-100 méter hosszúságban betonozzák majd így a híd szerkezetét. A közel egymilliárd koronás beruházást, Bratislava negyedik Duna-hídját, előreláthatólag 1991 végére fejezik be az építők. S hogy mihez kezdenek azután? Talán megkezdik az ötödik híd építését. A közúti híddal közös pilléreken nyugvó, szegecselt rácsos acélszerkezetű vasúti hidat is felújították, ám a Duklai hősök hídjának átadása óta szünetel rajta a forgalom. Továbbá használatára különböző elképzelések születtek, a legújabb szerint a közeljövőben egy ideig szintén a közúti forgalmat fogja szolgálni. Ez a kettős híd azonban a távlati tervek szerint lebonmagas pilon egyikében gyorslifttel, a másikban pedig szükség esetén lépcsőkön lehet a kávéházba jutni. A Szlovák nemzeti felkelés hídjának teljes hossza 431,2 méter, és 6500 tonna acélt használtak fel építéséhez. Terhelöpróbáját 126, kaviccsal megrakott, átlag 22,1 tonna súlyú teherautóval végezték. A híd az t Cgy-egy új híd építésének E megkezdése, s még inkább befejezése, azaz átadása az ( ember számára mindig is ünnepi esemény volt. Talán azért, mert a hidak - amellett, hogy tervezésük és megépítésük ma is a ( legigényesebb mérnöki munkák közé tartozik, - nem csupán a természeti akadályok leküzdét sét jelentik, hanem egyszersmind az embereket, nemzeteket, országokat összekötő kapocs A jelképei is. A közlekedés - mint minden fejlett ország gazdasági életének szerves része - fejlődéséről a társadalom igényeinek megfelelően kell gondoskodni. Különösen az utóbbi évtizedekben, amikor soha nem tapasztalt ütemben élénkült meg az egymástól távol eső országok között is a kereskedelmi és a turistaforgalom. A szárazföldi közlekedésben, legyen az vasúti, vagy közúti, óriási szerepet játszanak a hidak. Főleg abban az esetben, ha olyan európai folyam partjait kötik össze, mint a 2850 kilométer hosszú Duna, amely hét országot köt össze, másrészt, mintegy természet szabta országhatárként elválasztja, esetleg részekre osztja őket. S hogy sem egy országon belül, sem az érintett államok között ne akadályozza a szárazföldi közlekedést, hidak épültek és épülnek rajta, mint megannyi más folyón vagy folyamon. 1985-ben már 61 híd - az NSZK-ban 18, Ausztriában 20, Magyarországon 10, Jugoszláviában 4, Romániában 2, Bulgária és Románia országhatárán 1, Csehszlovákia és Magyarország között 3, Csehszlovákia területén 3 - kötötte össze a Duna két partját. Ez utóbbiak mindegyike Bratislavá- ban van, s számuk a közeljövőben még eggyel szaporodik. Az elnyühetetlen „ideiglenes“ Épül az Ifjúság hídja A mai Szlovákia területén, eltekintve a középkori úszóhidaktól, 1889-tól 1895-ig építették fel a Duna-hidak első generációját. A sort a mai Szlovákia fővárosában az 1891-ben átadott, két év leforgása alatt felépített 451,92 méter hosszú, egyenes vonalú, egyszerű rácsos tartószerkezetből készült közúti híd nyitotta meg, amelynek felső részét parabolikus ívben képezték ki. Érdekessége, hogy közvetlenül mellé, a pilléreire építettek egy éven belül (!) egy vasúti hidat is. A két hídszerkezethez összesen 3282 tonna acélt használtak fel. Egyébként a Dunán 1893-ban készült el az ugyancsak rácsos acéltartószerkezetú komáromi (Ko- márno), 1895-ben az esztergomi híd, továbbá 1909-ben a komáromi vasúti hid. A második világháború idején egyebek közt megsemmisültek a Duna csehszlovákiai szakaszának hidjai is. A felszabadulást követően - ha nem számítjuk azt a pontonodat, amelyet a jelenlegi Szlovák nemzeti felkelés hídja helyén építettek - a bratisla- vai közúti hidat állították helyre elsőként. Az eredetileg Rott-Waagner-féle csavarozott rácsos acélszerkezetű híd rekordidő alatt, nem egészen fél éven belül készült el, és 1945 közepén már Vörös Hadsereg hídja néven szolgálta a forgalmat. Szerkezetét 1951 -ben átalakították, és bár csak ideiglenes hídnak szánták, még mindig folyik rajta a közlekedés. Igaz, alapos javítások és módosítások után (1983-ban például a két szélső mezőjének tartószerkezetét teljesen kicserélték). A rekord idő alatt elkészült Vörös Hadsereg hídja A Szlovák nemzeti felkelés hídja, a főváros egyik jellegzetessége - most javítás alatt született meg a 460 méter hosszúságú, rácsos acélszerkezetű híd, amelynek felső szintjén helyezkedik el az autópálya, az alsón pedig két sínpár, egy gyalogjáró és- hídépítészetünk történetében először- kerékpárút is. A híd felső része a partokon előrefeszített monolitikus vasbeton hídfeljárókkal folytatódik, amelyekkel együtt több mint két és fél kilométer hosszúságú. A négy mezőre osztott híd vasúti része a feljárókkal együtt csaknem 2,3 kilométer. A gyalogos-, kerékpáros-, gépjármű- és vasúti közlekedést szolgáló Duklai hősök hídján ugyancsak helyet kapott többféle közmű. Maga a hídtest öt masszív pilléren nyugszik; a Duna medrének közepén levő pillér építéséhez a vízben először egy 70x35 méteres szigetet kellett létrehozni, amelyet az egyik parttal egy 90 méter hosszú, ideiglenes híddal kötöttek össze. A műúton létrehozott szigetet két sor 3 méter magas előregyártott elemmel védték, hogy ellenálljon a víz erős sodrásának. A pillér alapjának mérete 14x28 méter, s 13,5 méter mélyre nyúlik a talajba. A pilléreket a százévenként előforduló legmagasabb vízszintnek megfelelő magasságig kőburkolat védi. Az acél- szerkezet súlya a tartozékokkal együtt 13 200 tonna. A híd átadása óta a mai napig tart a hídfeljárók rendszerének építése. Az első látásra bonyolult, kialakulóban levő balparti közlekedési csomópont kezdetben nem kevés gondot okozott a rosszul tájékoztatott gépkocsivezetőknek. Az építés teljes befejezése után bizonyára mind nagyságával és szerkezeti megoldásával, mind a forgalomszervezés szempontjából a legkiemelkedőbb csehszlovákiai közlekedési építmények közé fog tartozni. A Duklai hősök hídja kétszintes Az Ifjúság hídjának épülő főpillére már kimagaslik a vízből (A szerző felvételei) üli BRATIIIAVÁBAN tásra vár, hogy kihasználva a városi forgalom szempontjából különösen előnyös fekvését, új épülhessen a helyén. Kávéház a függőhíd kapuzatán Csehszlovákiában a Duna-hidak máso- di generációját képviseli a Szlovák nemzeti felkelés hídja, amelyet 1968-ban kezdtek el építeni, és 1972 augusztusában adtak át rendeltetésének. A karcsú, elegáns acélhíd időközben Szlovákia fővárosának egyik domináns építménye, mi több, szimbóluma lett. Több okból is érdekes alkotás. A nem szakember számára elsősorban azért, mert ferde pilonjai tetején, a keresztkötésnél, léhát a kapuzaton, mintegy 70 méteres magasságban 120 személyes, lencse alakú kávéház van, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész városra és környékére. Az aszimmetrikusan felfüggesztett európai hidak között, 303 méteres fesztávját tekintve, csak a Rajnán épült düsseldorfi Knie-híd előzi meg. A három mezőre osztott hídszerkezetet középsíkjában, a főmezóben, három helyen van felfüggesztve. A hídtest, amelyben különböző közművek, például két 80 cm átmérőjű vízvezeték is helyet kapott, 30 százalékos megterhelés esetén 5000 méter sugarú körívben domborodik a víz tükre fölé, s űrszelvénye (szaknyelven a gabarit) 180x10 méter. A hidat a kapuzaton csuklós sarukon át vezetett 72 darab 70,3 mm átmérőjű drótkábel tartja, amelynek másik végét a parton egy 12 000 köbméteres betontömbben rögzítették. A két 75 méter E 16-os és E 15-ös nemzetközi útvonal része. A négysávos úttest alatt a széleken helyezték el a 3,6 méter széles járdákat: így a gépjármű- és a gyalogosforgalom nem zavarja egymást. A Szlovák nemzeti felkelés hídján jelenleg forgalomkorlátozás van, mert nagyobb karbantartási munkákat végeznek rajta. Vasút felett autópálya Bratislava délkeleti részén, a Vörös Hadsereg hídjától balra, 1977-ben kezdték építeni a Duklai hősök hídját, amelyet 1983- ban részben átadtak a forgalomnak. Ez a kombinált, kétszintes híd - technikai megoldását, szerkezetét és építési módját tekintve - nem mindennapi alkotása a csehszlovák hídépítészetnek, s európai viszonylatban is figyelemreméltó közlekedési építmény. A D61-es, Bratislavát Trenöinnel összekötő autópályának a része, s a D 2-es (Bmo-Bratislava-Magyar Népköztársaság) autópálya petrzalkai kereszteződésében kezdődik. A főváros területrendezési terve szerint meghatározott sávon belül kellett megoldani az autópálya, valamint a Központi teherpályaudvar-Ligetfalu vasútvonal Dunán való átvezetését. A híd tervezésekor többféle szempontot vettek figyelembe. A hajózási társaságok például 200 méter széles űrszelvényt igényeltek, hogy problémamentesen juthassanak be a hajók a közeli téli kikötőbe. Ezenkívül a légi közlekedés miatt a híd szerkezete nem haladhatta meg a 175 méter tengerszint feletti magasságot, és számolni kellett az autópálya, valamint a vasúti pálya nagy megterhelésével is. így BARANYAI LAJOS 1988.1