Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-06-03 / 22. szám
JSZÚ 17 38. VI. 3. TUDOMÁNY TECHNIKA A mikor elérkezik a szabadban való fürdőzés és napozás ideje, évről évre megszaporodnak a vizi balesetek, és sokan kerülnek orvoshoz börégéssel és hőgutával is. Pedig - a csecsemőket és a kisgyerekeket kivéve - minden fiatal és felnőtt jól tudja, hogy a mély és a hideg víz, valamint a perzselő napsugár bajt okoz, sőt akár az életüket is veszélybe sodorhatja! Aki rendszeresen olvas napilapot, az hétről hétre értesül a szinte elmaradhatatlan vízi tragédiákról. Egyenest megdöbbentő az a felelőtlenség, amellyel úszni nem tudó nyaralók gumimatracon vagy csónakon a mély vízre merészkednek. Nem csoda aztán, ha egy óvatlan mozdulat miatt lecsúsznak a matracról vagy kibillennek a csónakból, s a vízbe vesznek. Külön csoport az „öngyilkosjelöltek“ között azoké, akik fölhevült a fényre túlontúl érzékenyek szintén mondjanak le a napfürdőzésről! A sok ellenjavallatra való tekintettel nem fölösleges, sőt egyenest kívánatos, hogy a betegek kikérjék kezelőorvosuknak a véleményét a nyaralással (a fürdőzéssel és a napozással) kapcsolatban. A bőrét szép barnára süttetni akaró ember ne feledkezzen meg arról, hogy a nap egy olyan tűzgömb, amely - emlékezzünk csak vissza az iskolai kísérletre! - nemcsak a papírt tudja meggyújtani egy kis nagyító segítségével, hanem az óvatlanul napozó ember bőrét is megégeti. Erre különösen a hófehér bőrrel napozni kezdőknek a figyelmét hívjuk fel, akik néhány óra alatt szeretnének bronzbarnára sülni, ám ehelyett bőrüknek az - enyhébb- súlyosabb - égésével fizetnek a fokozatosság szabályának megszegéséért. Egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hogy a súlyosan VIGYÁZAT: ÉGET A NAP! testtel beleugranak a hideg vízbe, hiszen könnyen görcsöt kaphat a lábuk, s reflexesen leállhat a szívük. De nem veszélytelen a sekély vízbe való fejesugrás (koponya- és gerincsérülés származhat belőle), a nyáron oly gyakori étel- és fagylaltmérgezés, valamint a többi - egyebek között mosatlan zöldségekkel és gyümölcsökkel terjedő - fertőzés sem. Miként arra is ügyeljünk, hogy ne igyunk a folyók és a tavak vizéből, mert számos kórokozó találja meg bennük az életföltételeit, s a fürdőzés után okvetlenül tusoljunk le! NEM MINDENKINEK TESZ JÓT A nagy tavak - elsősorban a Balaton és a Velencei-tó - partján való nyaralás nem mindenkinek előnyös, hiszen a sok napsütés, a vízfelületről is visszaverődő ultraibolya sugárzás és a nagy páratartalmú levegő együtt erős inger a szervezet számára. Főképp a tüdő- és a hörgő asztmások kerüljék a vízparti nyaralást, ha nem akarják, hogy tüneteik súlyosbodjanak (nem véletlenül ajánlják nekik a „kímélő" éghajlatú hegyvidéki üdülést). De nem tesz jót a tavi klíma a pajzsmirigy-túlmúkö- désben, a magas vérnyomásban, a heveny szívbetegségben, a tüdö- tébécében, az epilepsziában és a rákban szenvedőknek sem. A nagy műtéten frissen átesettek és BADAR Univerzális zajmérő A szabványoknak megfelelő, hosszú ideig tartó zajmérés elvégzéséhez és a nyers adatok tárolásához eddig jó minőségű, drága magnetofonra vagy zajanalizátorra volt szükség, amellyel egy mérés legalább öt percig tartott. Egy brit cég olyan új zajmérö processzort fejlesztett ki, melyben a hang jellemzőinek mérését és az adatfeldolgozást elkülönítették egymástól. így mindkét egység teljes hatékonysággal működhet. A CRL 2.36 összetett adatsorozatot regisztrál, és ezt 0,125 másodperces időszakaszra integrálja. Összesen 114 000 ilyen adatot tud elraktározni. Az adatok átvihetők egy IBM kompatibilis számítógépre, ahol lemezen tárolhatók. A számítógéppel mindenfajta hangmérés megvalósítható. Mérhető az átlagos hangerő bármely időintervallumra nézve vagy egyszeri események zajának jellemzői. A kiértékelés folytatódhat, miközben a mérőegység további adatgyűjtést végez. megégetett, felhólyagosodott bőr miatt már az első nap után befejeződik az érdemi nyaralás. FÉNYVÉDŐ KENŐCSÖK Mi megy végbe napozáskor a bőrünkben? Az ultraibolya sugárzás, (legfőképp az ultraibolya B-sugár- zás) hatására olyan molekuláris változások következnek be a bőrben, amelyek a bőr leégését, hámlását, öregedését és rosszindulatú daganatát idézhetik elő. A leégésnek az első jele az, hogy a bőr kipirul s ezt kettő-négy óra múltán annyira heves fájdalom kísérheti, hogy hozzá sem érhetünk a bőrhöz. Enyhe esetben két-három nap alatt elmúlik a bőrpír és a fájdalom, súlyos esetben azonban a bőr vizenyőssé válik, felhólya- gosodik, s a fájdalomhoz hányinger, gyengeségérzés, hidegrázás, láz, sőt sokkos állapot társulhat. Nem árt tudni, hogy bizonyos vegyi anyagok (gyógyszerek, tápanyagok, kozmetikumok stb.) fokozzák az ultraibolya sugárzás hatását, ezért a fényre érzékeny bőrű személyek a nyári napsugárözön idején óvakodjanak tőlük. Ha azonban okvetlenül szedniük kell ilyen mellékhatású gyógyszereket, vagy a nap- fürdőzést kerüljék, vagy kenjenek fényvédő kenőcsöt a bőrükre, mert ezek éppen annak az ultraibolya sugárzásnak a mennyiségét csökkentik, amely a heveny leégést okozza! Aki rendszeresen bronzbarnára sütteti magát, az ne lepődjön meg azon, hogy előbb kezd öregedni a bőre, mint mértékletesen napozó kortársaié. Mik ennek a leggyakoribb jelei? A bőr sorvad, száraz lesz, idült gyulladásra és szarusodásra való hajlamot mutat, hajszálerei kitágulnak, rugalmassága csökken, ráncosodik, s a testen vörös és sárgás foltok meg rosszindulatú daganatok jelennek meg - ez utóbbiak 90 százaléka a fénynek kitett testrészeken alakul ki. A HŐGUTA A csecsemők bőre a felnőttekénél is érzékenyebb a napfürdésre. Óvatos napoztatásuk nem árt, sót egyenest kívánatos, az erős napsugárzástól azonban óvnunk kell őket, már csak azért is, mert nemcsak a bőrük éghet meg, hanem testüknek a fölhevülése miatt könnyen kaphatnak napszúrást, hőgutát. Miről ismerhető fel az óvatlan és mértéktelen napozásnak eme egyáltalán nem veszélytelen, felnőtteket is sújtó „szövődménye“? Habár kialakulása és lefolyása egyénenként más (némelykor fokozatosan jelennek meg a tünetei, nemegyszer olyankor, amikor az illető már árnyékos helyen tartózkodik, máskor meg egy szempillantás alatt tör reá a rosszulét), enyhe esetben fejfájás, szédülés és szájszárazság támad, a bőr nyirkossá válik, a szívműködés gyorsul, a légzés gyengül, s az izmok elerőtlenedése miatt a beteg összeesik,- bár nem ájul el. Súlyosabb a baj, ha eszméletvesztés következik be, vagy ha a beteg egymás után többször elájul. Ilyenkor életmentés okán azonnali orvosi beavatkozásra van szükség, ezért a beteget haladéktalanul szállítsuk orvoshoz, vagy hívjunk orvost hozzá! Ez utóbbi esetben fektessük a beteget árnyékos helyre, lazítsuk meg a ruházatát, helyezzünk hidegvizes borogatást az arcára és a mellére, s ha eszméleténél van, itassunk vele hideg vizet vagy - lehetőleg lúgos vegyhatású - ásványvizet! A bajt megelőzendő a kisgyermekek, az idősek és a szívbetegek ne töltsenek hosszú időt a tűző napon. Intéznivalóikat, kerti munkájukat, sétáikat, napfürdözésüket a reggeli vagy a késő délutáni órákra időzítsék. De az egészséges fiatalok és középkorúak se heverjenek megszakítás nélkül több órán át a napon, hanem többször, de rövid ideig süt- tessék magukat, s fürdéseket, zuhanyozásokat iktassanak közbe.-ÉLTUIC-sebességi rekord A kaliforniai Hughes kutatólaboratóriumban sebességi rekordot értek el a GaAs chippel: a kis áramkör a kettővel való osztást 1 másodperc alatt 18 milliárdszor képes végrehajtani; ez a hagyományos GaAs chip sebességének ötszöröse, a szilíciumchipének tízszerese. Az új áramkörrel tovább növelhető a kommunikációs és jelfeldolgozó rendszerek sebessége, áruk pedig még jobban csökkenthető. A szóba jöhető alkalmazási területek az üvegszálas távközlés, a szuperszámítógépek, a fejlett radarrendszerek és a távközlési műholdak. A GaAs elem a chipen található rácskapcsolások között léghidakat tartalmaz, melyek mérsékelik a kapacitásterhelést és minimálisra csökkentik az energiaveszteséget. A kísérletek során üzembiztos működést tapasztaltak a 0-18 GHz frekvenciatartományban. Az 50 nanométer vastagságú félvezető rétegeket molekuláris epitaxia-eljárással állították elő. A FET- rácskapcsolások 0,2 mikron vastagságú vezetópályáinak felvitelére elektron- sugaras litográfiát alkalmaztak. Az eddig érvényes sebességi rekordot egy 13 GHz-es osztókapcsolás tartotta, ennek működéséhez azonban - 200 fok hőmérsékletre volt szükség. Az új GaAs kapcsolás előnye, hogy a 17,8 GHz-et szobahőmérsékleten éri el, így az alkalmazáshoz nincs szükség különleges körülményekre. ENERGIAJÖVŐ A közelmúltban a világ vezető szakemberei vitatták meg a napenergia és a hidrogén mint energiahordozó felhasználásának lehetőségeit Zürichben. A hidrogén mint a jövő energia- hordozója című kerekasztal- konferencián. Néhány gondolat a konferenciáról:-A nagyberendezések - és kétségtelen, hogy a hidrogén nagytömegű előállításához nagyberendezések szükségesek - gazdaságtalanok.- A földben található energia- hordozók fogytával feltétlenül foglalkoznunk kell a gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álió napenergiával. Ennek közvetlen hasznosítása csak a napfényben Barna törpék? Sötét égitestek nyomozása A mai embert jobban megragadja a fényárban úszó városkép, a villogó, színes reklámfényekkel tarkított esti kivilágítás, mint a csillagos égbolt szépsége. Sokan szinte egész életüket leélik anélkül, hogy akárcsak elgyönyörködnének a csillagokban, nemhogy őseinkhez hasonlóan Göncölszekeret vagy Fiastyúkot „látnának“ az égre felnézve. Ma már csak a fénytől távol tárul fel igazán a szemlélő előtt a csillagos ég pompája, a látható csillagok lenyűgöző fényjátéka: pedig csupán a csillagok elenyésző töredéke látható szabad szemmel, s a többség szerényen meghúzódik a csillogó kisebbség mellett. Eleinte a csillagászok is a legfényesebb csillagokat vizsgálták, később azonban a halványabbak felé fordult a figyelmük. Hamarosan felvetődött a kérdés, milyen fényesek a legfényesebb és milyen halványak a leghalványabb csillagok. A legfényesebb csillagok a Napnál százezerszer lehetnek fényesebbek. Ma úgy tűnik, hogy ez egyúttal elvi határ is. Az energiatermelés mértéke ugyanis a csillag tömegétől függ, ami 50-100 naptömeg lehet. Felső határ tehát van, de hol húzható meg az alsó határ, hiszen az égitestek méretskálája egészen a kozmikus porszemekig tart. Természetesen senkinek sem jut eszébe porszemnyi csillagokról beszélni, de mekkorák a legkisebb csillagok? Az elméleti számítások szerint a Napnál mintegy tízezerszer kevesebb energiát termelő égitestek még csillagok, de az ennél kevesebbet előállítók már nem. A kis energiájú csillagokról nem is olyan könnyű eldönteni, hogy csillag-e az égitest. Az az égitest csillag, amelynek a belsejében megindulhat és rövidebb-hosszabb ideig fenn is maradhat valamilyen energiatermelő atommagfúzió. A csillaggá válás kritikus határa a naptömeg néhány százalékánál húzódik. Az ennél nagyobb tömegű összesűrűsödö gázgömbök elegendően nagy tömegúek ahhoz, hogy saját súlyuk hatására a középpontjukban elegendően nagy hőmérséklet és nyomás alakuljon ki a termonukleáris fúzió beindulásához. Más szóval már megvannak a feltételei annak, hogy a csillaganyag hidrogénjéből hélium keletkezzen. És ha a sűrűsödő gázgömb tömege kevéssel alatta marad ennek a határnak? Belsejében sohasem indul meg a hidrogénfúzió és az összehúzódásából származó gravitációs energia lassan szétsugárzódik a felszínéről. A kicsiny égitest felszíne is szükségképpen kicsiny, így a szétsugárzódás, a hülés is nagyon lassú lesz. A modellszámítások szerint ezek a soha lángra nem lobbanó csillagzsarátnokok akár a Nap élettartamánál (mintegy tízmilliárd év) tízszer hosszabb ideig is elpislákolhatnak. Az ilyen égitest felszíne legfeljebb néhány ezer fok hőmérsékletű. Energiáját elsősorban az infravörös tartományban sugározza ki. A valamivel melegebb, már igazi csillagnak számító vörös törpék sugárzási maximuma a közeli infravörösben van. A teljesen kihűlt, kiégett csillagok, a fekete törpék közé illeszkednek a csillaggá válás határát éppen megközelítő égitestek, a „barna törpék“. A névadással már nincs gondjuk a csillagászoknak, inkább azzal van, hogy eddig még nem találtak barna törpéket. A közelmúltban azonban ígéretes megfigyelés született. Donald McCarty, az arizonai egyetem csillagásza a Van Biesbroeck 8 nevű csillag infravörös sugárzását tanulmányozva észrevette, hogy a nagyon halvány csillagocska mellett egy még sokkal, minden eddig látott csillagnál halványabb is látszik. Rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerült megtalálni az első barna törpét, azt a világitó égitestet, amely sohasem volt és soha nem is lesz igazi csillag. Valamivel több, mint egy évvel a felfedezése után próbálták továbbvizsgálni az első barna törpét a NASA Hawaii szigetén felállított infravörös távcsövével. Az égitestet azonban nem találták meg. A felfedező szerint a sikertelenségnek az az oka, hogy időközben az égitest fél szögmásodpercnyit elmozdult. Mindenesetre az ismert barna törpék száma ezzel egyről nullára csökkent. A csillagászok azonban mindenképpen kíváncsiak a barna törpékre. Szeretnék, ha léteznének, mert létezésük részben fedezné az univerzum „hiányzó tömegét“. Egyes becslések szerint a Nap közelében az anyag fele, általában azonban 90 százaléka nem látható. Sokkal logikusabb barna törpékbe képezni ezt a hiányzó anyagot, mint például fekete lyukakba vagy más csodaégitestekbe, esetleg egzotikus részecskékbe. A másik nagyon érdekes probléma a csillagokat szülő kozmikus felhők szétdarabolásához, és a bolygók keletkezéséhez kapcsolódik. Ha sok barna törpe létezne, akkor nem szakadna meg az égitestek tömégská- lája: kevés nagy tömegű csillag, rengeteg közepes tömegű és megszámlálhatatlan parányi égitest. Sokan hiszik, hogy kell lennie a bolygóknál nagyobb, de a csillagoknál kisebb tömegű égitestnek. Paul Jose asztrofi- zikus szerint, ha létezne a Van Biesbroeck 8 kísérője, a VB 8b, akkor annak tömege ötvenszer lenne nagyobb, mint a Jupiteré. A közepe tízszer lenne hidegebb egy közönséges csillagénál, de így is elérné az egymillió fokot. A felszín hőmérséklete mintegy ezer Kelvin lenne, ami jóval alacsonyabb, a vas olvadáspontjánál. Ha valóban létezne a VB 8b, akkor nem lehetne más, mint barna törpe. A barna törpék keresésére a legígéretesebb lehetőség az infravörös mesterséges holdak adatainak elemzése, mert túlnyomórészt az infravörös tartományban sugároznak. Az IRAS (Infra Red Astronomical Satellite) műhold mérései között öt gyanús égitest akadt. Ezekről azonban hamar kiderült, hogy más típusú, jórészt nagyon távoli égitestek, infravörös kvazárok. Az újabb IRAS mérési sorozat végén, amely háromszor érzékenyebb lesz, mint az eddigiek, húsz barna törpére számítanak. Ha ez a vizsgálat sem talál egyetlen barna törpét sem, akkor biztosan nem lehet őket felelőssé tenni a hiányzó tömegért. A barna törpék keresésének másik lehetősége a kettőscsillagok vizsgálata. A csillagászok többsége egyetért abban, hogy barna törpék rejtőzhetnek olyan kettős csillagokban, amelyekben az egyik csillag tömege gyanúsan kicsi. Fényes reményeket fűznek az űrteleszkóp méréseihez, amelynek munkába állítását a Challenger űrrepülőgép katasztrófája késlelteti. A légkörön kívül dolgozó űrteleszkóp földi társainál sokkal érzékenyebb méréseket végezhet majd. Addig is a csillagászok modellszámításokkal tanulmányozhatják a barna törpék létezési, kialakulási feltételeit. Ezek eredményei megkönnyíthetik a barna törpék utáni nyomozást. (D) gazdag országokban, például Észak-Afrikában lehetséges. Ezekben az országokban a napenergia segítségével könnyen bontható a víz oxigénre és hidrogénre. A folyékony hidrogén azután könnyen és olcsón szállítható még nagy távolságokra is. A hidrogén pedig egyaránt felhasználható villamos energia termelésére és gépjárművek üzemeltetésére.- Midez gazdaságosság kérdése. Ma az így nyerendő energia nem versenyképes a fosszilis vagy nukleáris energiahordozókkal.- A napenergia előnye a decentralizálható felhasználás. A kutatók, gyakorlati szakemberek és politikusok részvételével folytatott kerekasztalvita - az ötödik ilyén a maga nemében - nem zárult egyértelműen eredménnyel, de ismét felhívta a figyelmet a jövő energiaellátásának problémáira.
