Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-06-03 / 22. szám

M int ismeretes, a gazdasági me­chanizmus átalakításával kap­csolatban a CSKP Központi Bizottsá­gának Elnöksége és a szövetségi kor­mány úgy határozott, hogy mielőtt az egész népgazdaságban érvényre jut­nak az új alapelvek, néhány kiválasz­tott szervezetben kísérleti jelleggel el­lenőrizni fogják az új feltételek közötti gazdálkodás hatékonyságát. Felmé­rik, hogy a központi szervek „bábás­kodásához“ szokott vállalatok a két­lépcsős irányítás által biztosított önál­lóság, a teljes önelszámolás feltételei között képesek-e úgy megállni a he­lyüket, hogy eleget tehessenek a nö­vekvő társadalmi elvárásoknak. A népgazdaság ágazatai közül első­ként a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumban érvényesülnek a gazdasági mechanizmus átalakítá­sának alapelvei. Ezért nem véletlen, hogy a tárca vállalatai közül is egyre több csatlakozik a kísérletező szerve­zetekhez, vállalva az úttörő szerepet. A vállalkozók egyike a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz, melynek tagjai az idei zárszámadó közgyűlésen határozták el, hogy a második félév kezdetével áttérnek a termelés agrokombinát rendszerű szervezésére. A konkrét tervekről és elképzelésekről Andrássy Sándor mérnökkel, a tudományok kandidátu­sával; a szövetkezet elnökével beszél­gettünk.- Elnök elvtársi A szövetkezet tag­jai jóváhagyták az agrokombináttá va­ló átalakulásra vonatkozó terveket, te­hát néhány hét múlva csatlakoznak a komplex kísérletbe bekapcsolódott szervezetekhez. Mi ösztönözte a vál­lalkozást?- Több tényező is közrejátszott ab­ban, hogy ezt az utat választottuk. Közülük csupán a legfontosabbakat említem. Az egyik: az egyesülés óta nagy utat tettünk meg, s olyan színvo­nalra emeltük a termelést, hogy a je­lenlegi feltételek már nem biztosítanak szövetkezetünk számára elegendő te­ret a továbblépéshez, más szóval, gátolják a kibontakozást. A másik tény, hogy a társadálmi elvárás értel­mében az új feltételek közötti érvénye­sülésre elsőként az évek óta megbíz­hatóan gazdálkodó, tehát szilárd gaz­dasági háttérrel rendelkező vállalatok­nak kell kísérletet tenniük. Olyanok­nak, amelyek bátran alkalmazzák, sót maguk is gyarapítják és terjesztik az új ismereteket, a haladó termelési mód­szereket. Mi megfelelünk ezeknek a követelményeknek.-Tudom, kiváló eredményeket ér­nek el az öntözőgazdálkodásban, aga- bonatermesztésben, több termelési rendszer gazdájaként már nemcsak nálunk, hanem külföldön is ismerté vált a szövetkezet. Ez a vállalkozás szempontjából több mint bíztató, de vajon minden vonatkozásban, anyagi­műszaki és káderellátottság, valamint szervezési és technológiai háttér te­kintetében egyaránt felkészültek ar­ra, hogy a többi hasonló vállalatnál fél évvel korábban váltsanak lépést?- Alaposan elemeztük a helyzetün­ket, s arra a meggyőződésre jutottunk, hogy készen állunk a feladatra. A sze­mélyi és a technikaj ellátottságot te­kintve is. Dolgozóink átlagos életkora harminchat év, s a vezető tisztségvi­selők közül ötvennégynek van diplo­mája. Az új ismeretek rugalmas érvé­nyesítésére törekedve, harmincöt tu­dományos intézménnyel működünk együtt, azonkívül az újítóink, a feltalá­lóink és a komplex racionalizációs bri­gádjaink is jól dolgoznak. Jól felszerelt gépparkunk, saját laboratóriumunk van, felkészültünk a folyékony műtrá­gyák „házi“ keverésére és alkalmazá­sára, a biotechnológiai központunk­ban pedig enzimeket és nálunk kifej­lesztett fertőtlenítő szereket gyártunk. A mezőgazdasági alaptermelés fej­lesztéséhez szükséges anyagiak elő­teremtését szolgáló melléküzemág­ban külföldön is keresett termékeket gyártunk, s egyebek között az E-vita- min kisüzemi előállítására alkalmas berendezés kifejlesztésén dolgozunk. A termékeink hazai és külföldi értéke­sítését szervező kereskedelmi részle­get két évvel ezelőtt alakítottuk ki, amikor hozzáláttunk az agrokombinát rendszerű gazdálkodás jegyeit viselő tevékenység fejlesztéséhez. Ami pe­dig eredményeinket és a vállalkozás pénzügyi hátterét illeti, úgy érezzük, nem kell tartanunk az igényesebb el­várásoktól. összesen 3652 hektár mezőgazdasági földterületen gazdál­kodunk, s a múlt évben 22 millió korona nyereséggel zártuk a mérleget. Vagyis mintegy 7 millió koronával volt nagyobb a nyereségünk, mint 1981- ben. Ugyanebben az időszakban az összteljesítményeink értéke 91,5 milli­óról 143,5 millió koronára, a bruttó mezőgazdasági termelés értéke pedig 79 millióról 94 millió koronára nőtt. Az átszámított saját teljesítményből kimu­tatott munkatermelékenység 77 ezer koronáról 103 ezer koronára, a gabo­nafélék hektáronkénti terméshozama 4,97 tonnáról 7,9 tonnára emelkedett. Tavaly egy tehén átlagában 4600 liter tejet, egy hektárra számítva 519 kilo­gramm húst termeltünk. És ezzel még nem merítettük ki a munkaszervezés­ben, az öntözőgazdálkodásban, vala­mint az új tudományos ismeretek és technológiák alkalmazásában rejlő tartalékokat.- Mit remélnek a kockázatoktól sem mentes vállalkozástól?- Mindenekelőtt nagyobb önállósá­got, hogy a helyi adottságok ismereté­ben - természetesen a társadalmi és vállalati érdekek összehangolásával - belátásunk szerint határozhassuk meg a termelés szerkezetét, magunk választhassuk meg az utat, amelyen tovább akarunk haladni. Tudjuk, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelős­séggel és kockázattal jár együtt, de ez nem jelenthet akadályt, hiszen a gaz­dasági mechanizmus átalakításának alapelveivel összhangban előkészített mezőgazdasági szövetkezeti törvény életbelépése fél év múlva mindenkép­pen kötelezne bennünket a kockázat- vállalásra.- Az előkészületben lévő új mező­gazdasági szövetkezeti törvény egye­bek között számol azzal, hogy a me­zőgazdasági alaptermelés lényege­sen kibővül. Társadalmi elvárás, hogy a mezőgazdasági vállalatok élelmi­szer-ipari és kereskedelmi tevékeny­ségre is vállalkozzanak, s hatéko­nyabban járuljanak hozzá az árubő­ség megteremtéséhez, illetve a piaci választék javításához. Ezt az elvárást szintén figyelembe vették, amikor el­határozták az átállást.- Gazdálkodásunk agrokombinát rendszerű átszervezésének egyebek között az a társadalmi és gazdasági célja, hogy megteremtsük termékeink jobb hasznosításának, a termelés energia- és anyagigényessége csök­kentésének feltételeit. A jövőben még több és jobb minőségű terméket aka­runk értékesíteni. Még 120 hektáron kell kiépítenünk az öntözőrendszert, hogy az egész területen öntözőgaz­dálkodást folytathassunk. 1990-ben már az egész öntözőrendszert számí­tógépek fogják irányítani. Mivel idő­közben megoldódik a folyékony mű­trágyák alkalmazásának és az irányí­tott tápanyagpótlásnak a kérdése is, minden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy az 1990-es évek derekán a kalá­szos gabonafélék és a kukorica hek­tárhozamát legalább 9 tonnára, a cu­korrépáét pedig 5 tonnára növeljük, s közben mintegy 20 százalékkal mér­sékeljük a termelési költségeket. Az A légi (Lehnice) szövetkezet csatlakozik az experimentáló vállalatokhoz elkövetkező években felkészülünk a termés utókezelésére és csávázá- sára, hogy a gabonafélék nagyobb hányadát vetőmagként értékesíthes­sük. A szőlészetben fokozott gépesí­téssel lényegesen csökkentjük a mun­kaerő-szükségletet, az elvégzett mun­ka minőségének javítására pedig az anyagi érdekeltséget jobban érvénye­sítő javadalmazási formákat fogunk alkalmazni. Az állattenyésztésben a termelékenység növelését és a reprodukciós mutatók javítását tart­juk a legfontosabbnak. A feladat telje­sítésében a számítógépes adatfeldol­gozás, a radio-immunológiai elemzé­sek alapján végzett fedeztetés, a vér- vizsgálatok és metabolikus elemzések eredményeinek ismeretében összeál­lított takarmányadagok használata lesz a segítségünkre. Természetesen a tápok összetételét és beltartalmi értékét szintén az állatállomány igé­nyeihez kell igazítani, mégpedig nap­rakészen, amire a takarmányipar egyelőre képtelen. A gondot saját ke­verőüzem létesítésével szeretnénk megoldani. Ilyen műszaki felkészült­séggel átvállalhatjuk a Másospol kö­zös mezőgazdasági vállalattól a ser- tésnagyhizlalda üzemeltetését. Ha mindezt sikerül maradéktalanul meg­valósítanunk, akkor talán már a 8. öt­éves tervidőszak végére megdupláz­hatjuk a bruttó mezőgazdasági terme­lést, s ennek megfelelően nagyobb részt vállalhatunk a fogyasztói igények kielégítésében.- Igen, csakhogy a társadalom en­nél többet vár a holnap mezőgazdasá­gi vállalataitól. Egyebek között azt, hogy termékeik egy részét ne élelmi­szer-ipari alapanyagként, hanem vég­termékként, tehát feldolgozva értéke­sítsék. Sőt, ha egy mód van rá, maguk is vállalkozzanak kereskedelmi tevé­kenységre.- Szövetkezetünk élelmiszer-ipari jellegű termeléssel eddig nem foglal­kozott, de a tevékenységünk ilyen irá­nyú kibővítését szintén tervbe vettük. Az extrudált tésztakészítmények gyár­tásának előkészítésében jutottunk a legtovább. Most intenzíven kutatjuk az értékesítési, illetve a technológiai berendezés beszerzési lehetőségeit. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatokkal folytatott együttműködés fejlesztésével, valamint az integrációs kapcsolatok kialakításával később olyan élelmiszer-ipari termékek gyár­tására akarunk szakosodni, amelyek bővítenék a piaci választékot. Szőlő­ből, mustból és gyümölcsléből készült különlegességekre, kukoricából, po­hánkából, lencséből és triticaléból íze­sítéssel készült specialitásokra gon­doltunk, de természetesen alkalmaz­kodunk a piac, pontosabban a fo­gyasztók igényeihez. Megoldjuk ter­mékeink csomagolását, s ha ez szá­munkra is előnyösnek bizonyul, akkor saját boltokat, esetleg vendéglőket nyitunk Bratislavában és más nagyvá­rosokban. Sőt. Például Bratislava tör­ténelmi központjában elvállalnánk né­hány régi épület felújítását, ha lehető­vé teszik számunkra, hogy az épüle­tekben exkluzív szállót, vendéglőt vagy egyéb szolgáltatási létesítményt nyissunk. Egyszóval, mi felkészültünk a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésére és bővítésére, s a mező­gazdaságtól eddig idegen tevékeny­ségre is szívesen vállalkozunk, ha kezdeményezésünk megértésre talál, és az érdekek fennen hangoztatott összehangolása számunkra a kocká­zaton kívül a múltban hiányzó érde­keltséget is meghozza. KÁDEK GÁBOR A fiatalok és a biotechnológia A SZISZ legújabb kezdeményezéséről Napjainkban a biológia leginkább a határtudományok területén fejlődik, a biotechnológia pedig holnapra jelentős, hatékonyságot . :. fokozó tényező lesz. Ez nem jóslat, hamem a KGST távlati, 2000-ig kidolgozott, komplex programjának egyik megállapítása. Mégpedig az Élet ví:; címmel jelzett fejezetből, amely felsorolja a biotechnológia fejlesz- tésének legfontosabb irányait, megvalósítandó feladatait, és cél­íj programként összegezi a tennivalókat. A célprogram teljesítésé­ben, más tagországok ifjúsági szövetségeivel együtt, részt vállalt íj a SZISZ is. Ennek a vállalásnak a mikéntjéről, sokakat érdeklő és íj . érintő eseményeiről Jozef Oklamcák, a SZISZ SZKB sajtóosztá- jxjx lyának vezetője tájékoztatott. :V; Négy minisztérium - az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- íj: ügyi, Egészség- és Szociális Ügyi, Ipari, valamint Erdőgazdasági Vízgazdálkodási és Faipari Minisztériuma - és három tudományos :íií intézet segítségével és egyetértésével szerkesztette meg a SZISZ jíi Szlovákiai Központi Bizottsága a saját biotechnológiai programját. Az idén létesítendő tanácsadó és irányító központok érdekében, SS főleg az anyagi-műszaki feltételek kérdésében, hat városi nemzeti - SS bizottság (Bratislava, Kassa - Kosice -, Banská Bystrica, Nyitra :SS Nitra -, Presov, Trnava) illetékeseivel kötöttek együttműködési Sí szerződést. Ami pedig az ifjúsági munkát illeti, olyan irányelveket íj dolgozott ki a SZISZ SZKB, amelyek a tagság rétegeződését jjjjjjj figyelembe véve, az ifjú kommunistáktól kezdve a szakkörökben Sí: tevékenykedő pionírokig, mindenki számára lehetőséget teremte- SS nek a biotechnológia fejlesztésének és alkalmazásának megis- :SÍ mérésére. Sajátosan fontos szerepet kap ezzel kapcsolatosan a pályavá- :j:j:j:j lasztás előtt álló fiatalokkal való foglalkozás. Az érettségire, Sí? a szakérettségire készülők számára tanulmányutakat, tanulmányi íjíj versenyeket és vetélkedőket szerveznek a biotechnológia tárgy- xS: körében, hogy ezzel is kezdeményezésre, vállalkozásra ösztö- ijijjjj nözzék a fiatalokat. A pedagógusok közreműködésére számítva jjjjjjj szorgalmazzák, hogy a biotechnológia tárgykörében tehetséges- jjjjjji nek ígérkező diákok foglalkoztatása, érvényesülése a lehető j:j:j:j legsikeresebb legyen. Az ifjúsági biotechnológiai központ székhelye Módra lesz. :j:j:j: A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint ¥xj: a Szlovák Tudományos Akadémia patronálásával olyan intézetet :j:j:j:j létesítenek itt, mely ugyan tudományos munkahely lesz, de j:j:j:j: elsősorban az alkalmazás gyakorlati kérdéseinek megoldására í;í: szakosodik. Működését a jövő év januárjában kezdi meg. Az jjjjx intézet kutatási feladatot is kap, az enzimek biotechnológiában 'jjjjjjj hasznosítható szerepét kell tisztáznia. Ugyanakkor erre az inté- jijjjj: zetre bízzák majd a tanácsadó központok, a létesítendő klubok és ílí: szakkörök irányítását. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága már az év elején j:j:j:j: módosította az ifjúsági könyv- és lapkiadás tervét. Szakértőkből, jíííj tudományos és mozgalmi dolgozókból munkacsoportot hozott jjjjjí létre, hogy minél előbb elkészüljön az a kiadvány, amely kézi- jjjjjjjj könyvként szolgál majd a biotechnológiával foglalkozó fiatalok í:í számára. A munkacsoport teljesítette feladatát, a kézikönyv jjjjjjj szövegét már nyomtatják, s az érdeklődők hamarosan, legkésőbb jjjjjí az év végéig hozzájuthatnak. j:j:j:j: Egyébként egész sor, eddig szokatlannak számító intézke­:j:j:j:j désre is sor került. Utasították a számítástechnikával foglalkozó ;X;X bratislavai T-klubot, hogy amíg a modrai központ nem kezdi meg :j:j:j:j a működését, létesítsen biotechnológiai adatbankot. Munkacso- jjjjjj: portot bíztak meg azzal, hogy készítse elő az állattenyésztésben Sí: dolgozó fiatal szakemberek országos tanácskozását a biotechno- jjjijjj lógia időszerű kérdéseinek megvitatására. A Szlovák Műszaki líií Főiskola biokémiai tanszékén ifjúsági kollektívát szerveztek, jjjjí melynek két konkrét, az erjesztésben alkalmazható új biotechno- jjjjjjj lógiai eljárás kidolgozásával kapcsolatos feladatot adtak. ;íj:j: A legjelentősebb tettnek az számít, hogy a SZISZ védnökséget ;X;S vállalt öt munkahely fölött, ahol olyan biotechnológiai feladatok jxí teljesítésén dolgoznak, melyek a KGST célprogramjában is sze- íjx repelnek. Például a somorjai (Őamorín) Kék Duna Efsz-ben és, jjjjjjj a Komensky Egyetem Természettudományi Karán az enzimek és gének mesterséges csoportosításának,kérdéseivel, a LIKO nem- :j:jjjí zeti vállalat laboratóriumában pedig magas tápértékű, a csecse- Xxj mök részére készítendő tejtermékek és új, citromsavas készítmé- íjx nyék előállításával foglalkoznak. Nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy lássuk ezekből az intézkedésekből és tettekből a holnap sejlik elénk. HAJDÚ ANDRÁS A prágai Károly Egyetem és az Oseva nemesítő és vetőmagtermesztő vállalat közös bio­technológiai labo­ratóriumában a mezőgazdasági és dísznövények­nél alkalmazható szövettenyészté- ses szaporítási el­járásokat tanulmá­nyozzák. Céljuk a kiemelkedő tulaj­donságú biológiai anyag szaporítási időtartamának le­rövidítése és a fer­tőzésektől mentes vetőmag, illetve ül- tetöanyag előállítá­sa. A felvételen dr. Alena Kozáková fotomikroszkóppal dolgozik. (Jaroslav Hejzlar felvétele - CTK) inuuK A KHKUlUTOI

Next

/
Oldalképek
Tartalom