Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-20 / 20. szám

FŐ A BECSÜLET- Nemrég találtam az utcán egy pénztárcát - újságolja a barátjának Lajos. - Ezer korona volt benne. Visszavittem a tulajdonosának, és képzeld, csak tíz korona jutalmat kaptam érte. Hát nem disznóság az ilyesmi?- Bizony az! Ha nekem hoztad volna vissza - bezzeg tőlem száz koronát kapsz! TELEFON- Miért nem veszi fel a kagylót, Micike, amikor cseng a telefon? - érdeklődik a főnök.-Ó kérem - feleli a titkárnő -, a legtöbbször úgyis magát keresik! SZABADSÁG- Drágám, menjünk el néhány hétre szabadságra! - kéri az asz- szony a férjét.- Nem lehet, szívem - feleli a férj -, hiszen gondolnunk kell az adós­ságainkra!- Drágám, hiszen ezt Spanyolor­szágban is megtehetjük! FRIZURA- Nem egyezem bele, hogy ilyen rövidre vágasd a hajadat! - jelenti kf feleségének a férj.- No és te talán engedélyt kértél tőlem ahhoz, hogy megkopa­szodjál? ANYÓS- Hallottam, hogy derék és szor­galmas férfihoz mentél feleségül.- Ezt csak a kedves anyósom mondhatta! JÓ BARÁT A váratlanul hazatérő férj rajta­kapja a feleségét a legjobb barátjá­val. Haragosan formed rá:- Szép kis jó barát vagy te! Már a harmadik feleségemnek csavarod el a fejét! SZERENCSE- Valóban nagy szerencsém volt a levelező partneremmel - meséli boldogan Lili. - Majdnem minden­nap levelet írt nekem, és a jövő héten lesz az esküvőm - a pos­tással! GYERMEKÉSZ- Hová mész, Évike?- Anyuka megvert. Visszame­gyek a gólyához! Hallottuk A NÉMA EMBERT NEHÉZ SZAVÁN FOGNI AFORIZMÁK Egyes emberekből már csu­pán néhány bűvös szenvedély hiányzik ahhoz, hogy valóban tökéletesek legyenek. Madame de Sévigné A történelem Írás az egyik mód arra, hogy megszabaduljunk a múlttól. J. W. Goethe Én sohasem gondolok a jövő­re. Az magától is elég korán eljön. Albert Einstein Kultúránk három fiókból áll, ezek közül kettő bezárul, mihelyt egyet kinyitunk: munka, tanulás, szórakozás. Karl Kraus Az az ember a valóban szelle­mes, aki sok poént ismer, azt azonban elfelejtette, hogy kitől származnak. Axel von Ambesser Az emberiség katasztrófája az, hogy az ostobák magabizto­sak, az okosok pedig kétségek­kel vannak tele. Bertrand Russel Melyik nő ne ismerné el szi­ves örömest azt, hogy a partner­választásnál a férjének jobb volt az ízlése, mint neki? Viktor de Kowa Az okosság azzal az előnnyel jár, hogy az ember butának tet­tetheti magát. Az ellenkezője már jóval nehezebb. Kurt Tucholsky Angliában jóval nagyobb az érdeklődés a lovak egyenlőtlen­sége iránt, mint az emberek egyenlősége iránt. G. K. Chesterton A műveltség napról napra egyre kisebb lesz, mivel a siet­ség napról napra növekszik. Friedrich Nietzsche Azok, akik puszta szórako­zásból utaznak téli üdülésre a hegyek közé, egészen mást értenek a jó hóviszonyokon, mint a síelők. Toni Sailer A tudás fája: az élet fája. Byron Aranykornak azt a korszakot nevezték, amikor még nem is­merték az aranyat. Alphonse Karr APRÓHIRDETÉS „Elvált férfi vagyok. Becsületes, szerény, szorgalmas nőt keresek - aki hajlandó befejezni a félig meg­kötött pulóveremet.“ SÍRÁS- Miért sírsz, szívem? - tudakolja feleségétől a férj.-Az jutott eszembe, hogy már olyan régen nem sírtam! A hét vicce- Ha annyira elégedetlen veled a főnököd, akkor miért nem mondott fel már régen?- Biztosan azért, mert úgy gondolja, hogy egyetlen olyan alkalmazott sincs, aki kiismerné magát abban a káoszban, amelyet én magam után hagyok! BŐKEZŰSÉG- Kérek 50 szál piros rózsát! -Teremtő isten, mit követett el? NAGY KÜLÖNBSÉG- Mondd, Mici, mi a különbség az első és a második férjed között?- Havi 1000 korona! MEDVENYOM- Nézd, itt vannak a medvenyo­mok, én követem őket; és akkor meglátjuk, merre ment az állat- mondja a vadász a társának.- Én meg elindulok visszafelé, hogy megnézzem, merről jött,- mondja a másik. TAPINTATLAN KÉRDÉS- Mondja kérem, hány éves ma­ga? - kérdezi az egyik utas a zsúfolt villamoson a mellette álló férfitől.- Harmincnégy. De miért érdekli?- Csak azért kérdezem, mert eb­ben a korban voltaképpen már meg kellene állnia a saját lábán! BALESET Ödön balesetet okozott.- Ha jól értettem - mondja az ügyvéd -, azt kell bebizonyítanunk, hogy az a kerékpáros, akit elütött, száz kilométeres sebességgel szá­guldott át az útkereszteződésen, és az a macska, amely az út jobb szélén szaladt, olyan nagy volt, hogy akadályozta önt a látásban! PAPAGÁJ Lajos beszélő papagájt vásárol - de az otthon sehogy sem akar megszólalni. Lajos végül elkezdi ta­nítani.- Halló, halló, halló! - mondja neki minden áldott nap. A papagáj egy ideig hallgatja, végül megunja és megszólal:- Mással beszél! NE ZAJ0NGJAT0K GYEREKEK, APÁTOK CSENDÉLETET FEST! (Kiss István rajza) Felbe rt Hurrá! Növeljük a példányszámot! A Gépigép Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének irodájá­ban megszólalt a telefon:- Hallom - mondja a helyettes a kagylóba.- Itt a Pergőtűz szerkesztősé­gi titkársága. A telefonnál Karfió- lossyné. Szeretném figyelmez­tetni, hogy talán tévedésből nem küldtek újabb megrendelést a két nagy méretű hirdetésük közlésére. Az egyik különböző gépeiket reklámozza, a másik szakembereknek kínál munkale­hetőséget. Kérem azonnal küld­jék a szokásos megrendelést a hirdetés ismételt közlésére. Természetesen előre intézke­dem, hogy a nyomda számítson rá, és helyezzék el a lapunkban hirdetésüket...- Ne intézkedjen! A hirdeté­seket már nem kell közölni.- De hiszen eddig mindig kö­vetelték, hogy hirdetéseik la­punkban megjelenjenek.- Igen, de a továbbiakban nem ragaszkodunk a közlé­sükhöz.- Csak nem kaptak elegendő megrendelést, s vállalatuknál már annyi szakember jelentke­zett, amennyire szükségük van?- öreg ördögöt. Egyetlen megrendelést kaptunk, de idő­közben azt is visszavonták. Állí­tólag lépeink, akarom mondani gépeink meghibásodnak még mielőtt beállítanák őket a gépte­rembe. De ez kizárólag a vásárló hibája, minek csomagolják ki gé­peinket. Munkára pedig egy árva lélek sem jelentkezett.- Hm - válaszolta a gondos, figyelmes titkárnő, - akkor pedig igazán nem szabadna fölhagyni a hirdetésekkel. Vagy talán a hir­detések szerény grafikai kivitele­zésével, előnytelen elhelyezésé­vel elégedetlenek, s azért állnak el a közöltetésüktől? Bocsássa meg tolakodó kíváncsiskodáso- mat, de nekünk tudnunk kell, mennyiben vagyunk mi vét­kesek.- Nem, nem követtek el sem­miféle hibát sem, hacsak azt nem, hogy nem ingyen közük.- Ingyeeeen...? - hangzott az elnyújtott kérdés. - S miért ingyen?- Mert egy fityingünk sincs többé gazdaságtalan befekteté­sekre. Azok a hirdetések pedig semmi hasznot sem hajtottak.- S egy hónappal ezelőtt még volt hasznuk?- Nem, de mostanáig más volt a helyzet. Sok mindenre volt keret. „Fölülről“ automatikusan jóváhagyták, hát hirdettünk. Ami igaz, az igaz; formális volt ugyan, tehát fölösleges, de ma­guknak jól jött az az összeg, hát „áldoztunk" rá.- Szerkesztőségünknek je­lentős bevétele származik a hir­detésekből.- Vállalatunknak pedig fölös­legesen kidobott pénzt jelentet­tek, általában pedig meggondo­latlan papírpazarlás. De amíg ál­lami dotációt kaptunk rá, hát mi­ért ne tettük volna. Ám most, az átalakítás korszakában; anyagi támogatás fuccs, jelszavunk a takarékosság.- Rendben van, helyettes elv­társ, ezt értem, de ki téríti meg a szerkesztőségek, illetve a kia­dóvállalatok veszteségét, amit el kell szenvedniük az elmaradt hir­detések miatt?- Nézze, kedves Kelbim- bóssyné asszony...- Karfiólossyné kérem.-Elnézést. Közgazdász va­gyok, a zöldségfélék területén tájékozatlan. Sok gondom van vállalatunk gazdasági problémá­ival, ennek ellenére sajátomnak tekintem gondjaik megoldásá­nak kérdését. Javaslom: sürgő­sen szüntessék be a hirdetések közlését. Nem azokra az aprókra gondolok, melyekben a kilenc- venkét éves apóka csinos húsz­évest keres egy életre, vagy a gazdi keresi kutyuliját, amely c-mollban ugat. Azokat a hirdető magánszemélyek megfizetik. A nagyméretűekről beszélek, melyekben a vállalatok ajánlat­ják, amijük nincs, vagy olyan szakembereket keresnek, ami­lyeneket sehol sem képeznek. Fél, sőt egész újságoldalakat pazarolnak ilyenekre, s ha nem közük, a vállalatoknak megma­rad a pénzük, önöknek a papír, és növelhetik a példányszámot. Tudtommal nálunk sehol sincs elegendő újság, tehát az embe­rek szívesen megvásárolnák.- Köszönöm a jó tanácsot, csak nem tudom, mit szól hozzá a kiadónk.- Alkalmazkodik az új gazda­sági mechanizmus követelmé­nyeihez. Különben sem fizethet rá, mert a hirdetésekért befolyó összeg helyett, az eladott pél­dányszámokért megkapja a pén­zét. Mi azt a pénzt, amit eddig kidobtunk a hirdetésekre, mától a dolgozók jobb munkafeltételei­nek a megteremtésére fordítjuk, s csak úgy özönlenek majd vál­lalatunkhoz a dolgozók. Kiváló minőségű termékeket gyártunk, megfelelő áron kínáljuk, előre megígérem önnek, ha mindez beválik, gazdaságilag előnyös lesz, akkor lapjukhoz azonnal el­küldjük megrendelésünket a hir­detések közlésére. KODAY BERTA fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom