Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-20 / 20. szám

■ A Szovjet és az Ausztrál Televízió megállapodása értel­mében az előbbi megkezdte műsorsugárzását az ausztrál nézők számára. A műsort a szovjet távközlési műhold közvetíti - díjtalanul. Ausztrá­lia lakosságából kb. egymillió­an értenek oroszul. * * * ■ Kíméletlen harc folyik a néző­kért a televíziók között Olaszor­szágban. A RAI elkeseredetten küzd három magánadóval. Mint állami intézmény ugyanis csu­pán annyi előnyt élvez, hogy a magántévék nem sugározhat­nak élő adást és híradót. Az ellentétek már kora reggel kiéle­ződnek, amikor mind a RAI, mind az egyik magánadó két­órás műsort sugároz. A magán­adó negyedórával előbb is kezd, és ezt az előnyét igyekszik ki­használni. Műsorvezetője termé­szetes egyszerűségével vonzza a nézőket. ■ „A képek háborúja“ folyik tovább, Dél-Afrika felszólította a nyugati televíziószervezetek riportereit és forgatócsoport­jait, hogy ne továbbítsanak sem képet, sem írásos beszá­molót Dél-Afrikából. Az egyet­len eszköz a videokamera, amellyel a riporter hiteles ké­pet adhat az ország politikai eseményeiről. * * * ■ Akár több négyzetméteres képernyő is kialakítható azon a televíziókészüléken, amelyet a Science Factor Org (New York) tervező iroda fejlesztett ki. A nagy felbontó képességű léze­res készülék 8000 sorból áll, ko­moly konkurencia lehet a film­technikában. A készülék házi használatra ma még igen bonyo­lult, az ára is magas (50 ezer dollár). ■ Finnország harmadik televí­zióműsora eddig csak Helsin­kiben és környékén volt fog­ható, most adáskörzetét jelen­tősen megnövelik, a lakosság 40 százalékát kívánják elérni vele. ■ Az amerikai ABC tévéhálózat bejelentette, hogy videokazettán rendszeresen közzéteszi hír-, ri­port- és szórakoztató műsorait. ■ Ami eddig Európának vagy az USA-nak nem sikerült: Dél- Korea könnyűszerrel betört a japán elektronikai piacra. 1986- ban még csak 9(!) televí­ziókészüléket és 400 kép­magnót adtak el Japánban, 1987- ben már 40 ezer televízi­ót és 6600 videót. Az előretö­rés a mikroelektronika más termékeinél is tart. A dél-koreai termékek jó 25 százalékkal olcsóbbak, a hibaszázalékuk viszont 0,4 körül mozog. A gazdasági siker oka a japán ipar erős szakosodási folya­mata. * * * ■ A Super Channel 15 európai országban 8,6 millió háztartást ér el kábelen keresztül, 1987 telétől más-más európai nyelven napi három órában tervez mű­sort, amelyhez angol felirat járul­na. Az első két adássorozat né­met és holland nyelvű lesz. A műsort az egyes országok te­levíziós műsorszerkesztőivel együtt állítják össze. Az adások gerincét tájékoztató, magazin- és kvízműsorok alkotják. ■ Hordozható, képernyővel ellátott készüléket dobott pi­acra az USA-ban a Sony cég, illetve amerikai képviselője, a Masaoki Marita. A készülék képernyője 4 hüvelyk átmérő­jű, amelyhez 8 milliméteres in­tegrált képmagnó járul. O tthon van minden műfajban. Behízelgően romantikus, amikor Oliver Barrettet, az előkelő harvardi egyetemistát játssza a Love Storyban. Szellemesen célratörő, amikor Bassaniót, a türelmetlen sze­relmest alakítja A velencei kalmár­ban. A kaktusz virága Igorjaként va- rázsos humorú lírai hős. A mennyből a telefon lelkes Silvestro atyájaként vérbeli musicalszínész. A televízió­ban főleg zenés műsorokban láthat­- és a végén irgalmatlanul megsze­rettem. Ez az, mondtam, ebből kell monodrámát írni, és át is írtam. A szerzői jogvédő irodában viszont, amikor bejelentettem, mire készü­lök, kedvesen azt tanácsolták: jobb, ha elfelejtem az egészet. Hol az a színház, amely dollárezreket fizet a bemutató jogáért? Ne is harcoljak érte, teljesen felesleges. Erre kér­tem az író címét, de nem tudták megadni. Segal müncheni ügynöké­»••••■ ■ ■ ■ • * 1 Otthon van min­den műfajban (Helyey Zsuzsa felvétele) Találkozás Gergely Róberttal juk. Olasz börtöndalokat vagy orosz románcokat ugyanolyan stílusérzék­kel, ugyanolyan könnyedséggel ad elő, mint francia sanzonokat vagy magyar kuplékat. Legutóbb a Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat utcai énekeseként és a Godspell győztes bohócaként remekelt a képernyőn.- A Love Story „sztorija“ érdekel. Hogy gondolt egy nagyot, monodrá­mát írt a könyvből, és addig ügykö­dött, amíg nyélbe nem ütötte a bu­dapesti bemutatót.-Akkor kezdjük az elején: hét évet töltöttem a Pécsi Nemzeti Szín­házban. Panaszra nincs okom, hi­szen jó és változatos szerepeket játszottam. De amikor úgy döntöt­tem, hogy elég a vidéki évekből, azt is elhatároztam, hogy emelt fővel, jó érzéssel, s főleg: szép előadással köszönök el a várostól. Azt, hogy szeretem a zenés darabokat, s imá­dok táncolni és énekelni, mindenki tudja rólam, aki ismer, ezért másra vágytam, valami egészen másra. Egy régi olvasmányom jutott az eszembe. Erich Segal könyve, a Love Story. Előkerestem, elolvastam EZ + AZ a címe a Magyar Televízió ha­marosan induló új szórakoztató műsorának, amelyről a szer­kesztő, Szilágyi András beszél. - A hetvenperces műsorban melyet Heltai András vezet - neves, népszerű tévés szemé­lyiségek rovatait láthatja a néző. Az első adásban nyolc-tíz rovat jelentkezik, de a tervek szerint újabb - vagy más - rovatok is képernyőre kerülnek majd. Cé­lunk, minél több ismert, közked­velt embert szerepeltetni. Marton Frigyes összeállítása Galéria címmel jelentkezik, és részint MTI-fotók alapján politi­kusok, állami vezetők humoros fényképfelvételeit mutatja be. Aczél Endre szatirikus hangvé­telű Mini-fórumán amelyet kö­zönség előtt rögzítünk - meghí­nek írhattam csak, akitől ugyanazt a választ kaptam, amit a jogvédő­ben. Hogy a mű színrevitelére egy­szerűen nincs lehetőség. Időközben szerencsére Segal címét is megsze­reztem, s hogy ki vagyok, mit aka­rok, neki is megírtam. Jött is a válasz tavaly szeptemberben: engedélyezi a monodráma bemutatását és sem­miféle anyagi követelést nem tá­maszt a színházzal szemben, csu­pán arra kér, küldjem el neki a Love Story monodráma-változatát. Ettől kezdve szabad volt a pálya. Bach, Mozart és a Beatles műveinek fel- használásával előbb Pécsett, aztán Budapesten, a Vigadóban majd az Operettszínház zsebszínpadán ad­tam elő Oliver és Jennifer történetét.- A személyes érdeken túl, gon­dolom, más valami is közrejátszott abban, hogy kiharcolta a bemutató jogát.- Sokféle műfajban, sokféle sze­repet játszottam az elmúlt évek so­rán, ezt már említettem, de mindig is tudtam: a néző leginkább az igaz, emberi történeteket szereti. És a Love Story megható, szenvedélyes vott vendégek, például Pálfy Jó­zsef, Árkus József válaszolnak a kérdésekre. Knézy Jenő rova­ta, a Csupa-sport elsőnek a téli olimpia humoros oldalát tárja a néző elé. Antal Imre Fotóalbu­mában egy-egy híres ember fo­tóiból válogat. Megjegyzem, szeretnénk, ha a nézők megír­nák, kinek az albumára kíváncsi­ak. Peterdi Pál rovatának címe: Tücsök és bogár, s címéhez hí­ven sok minden furcsaságról szó esik majd benne. Kudlik Júlia Horoszkóp rovata háromféle horoszkóp „jóslatát“ ismerteti. A rovatok mellett öt-hat per­ces összeállítást adunk Gálvöl- gyi János show-jából, természe­tesen új felvételek alapján. Lesz­nek külföldi filmbejátszások is, egy valami viszont nem lesz: kabaréjelenet, mert hiszünk ab­ban, hogy a szórakoztató műsor enélkül is megállja a helyét! (pm) Három tévésorozat Hemingway-ről Ernest Hemingway élete olyany- nyira gazdag volt, hogy negyed év­századdal a halála után is újból és újból foglalkoztatja a művészeket, irodalomkutatókat, kritikusokat. Nem múlik el év, hogy ne jelenne meg róla tanulmány, ne kerülnének elő müveinek töredékei, ismeretlen szö­vegei. A televízió számára is örök kihívás és téma, ezt igazolja az is, hogy három filmsorozat készült az íróról. Az egyik, A fehér bálna, több európai tévéállomás közös produk­ciója (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Jugoszlávia), bekap­csolódott ezenkívül a munkába Ku­ba is. A főszereplő Victor Garber kanadai színész. Az NSZK-beli so­rozat, amely olasz, francia, nagy- britanniai és amerikai összefogással készült, egy ismert amerikai tévészí­nésznek, Stacy Keachnek osztotta ki az író szerepét. Kuba, Mexikó és az Egyesült Államok közösen forgat­ta a harmadik sorozatot, amelyben Hemingway-t Paul Navarra szemé­lyesíti meg. A három sorozat háromfélekép­pen közelíti meg az író életét és egyéniségét. Az amerikai, Heming­way kubai kapcsolatára helyezi a fő súlyt, A fehér bálna az író spanyolor­szági éveire és arra a belső konflik­tusra összpontosít, amely az írót az eufóriából a depresszióba sodorta. A harmadik, „német“ sorozat teli kalanddal, akcióval és a fiatal He­mingway európai újságíró-éveit, a spanyol polgárháború és a máso­dik világháború eseményeit vizsgál­ja és eleveníti fel. (er) szerelmi történet, mégha sokaknak banálisnak tűnik is. Nem akarom elemezni a művet, de azt, amit a vé­ge sugall, ki kell hogy mondjam: ha elveszítünk valakit, akkor általában kapunk is helyette valakit. A példa: Oliver. Amikor leukémiában meghal a szerelme, megjelenik mellette az apja, akivel korábban örökös konflik­tusban állt.- Ez a nagy-nagy siker, amit a Love Storyval ért el, bizonyára nem marad folytatás nélkül.-1980-ban, amikor elvégeztem a főiskolát, Kerényi Imre, az osztály- főnököm azt tanácsolta, menjek le Pécsre, ott megtanulhatok egyet s mást. Igaza volt. De most, Buda­pesten, mindent elölről kell kezde­nem. Egyelőre szabadúszó vagyok, de mint vendég, három színházban is játszom. Volt, ahol hat próbával vettem át azt a főszerepet, amelyre a kollégám hat hétig készült. A Se- gal-mű új fejezet az életemben. Ezt én jártam ki magamnak, segítség nélkül, teljesen egyedül, s hogy si­került, ez újabb akadályok legyőzé­sére serkent. Mert akadályból van éppen elég ezen a pályán. De nem ijedek meg most már senjmitől sem. Erősnek és felkészültnek érzem ma­gam. Ha fényképész lennék, mert azt az iskolát is kijártam, akkor most a fotózásról is ugyanekkora vehe­menciával beszélnék. Én ilyen va­gyok, nekem egyfolytában forr a vérem.- Biztosan azért, mert egyfolytá­ban sínen van.- Sínen? Lehet. De remélem, a pokol felé tartok. Mert „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak men­ni“. A hitem megvan hozzá. És azt nem veheti el senki. SZABÓ G. LÁSZLÓ ISKOLATÉVÉ - KÉPMAGNÓVAL Az „iskolatelevízió“ csaknem egyidős a hazai televíziózással: egy emberöltővel ezelőtt jelentek meg a képernyőn az első oktatóműsorok, amelyek az iskolai oktatás kiszélesítését, elmélyítését szolgálták. Mivel egy tévékészülék ára lényegesen alacsonyabb, mint egy laboratóriumi berendezésé, nagy segítséget jelentett ez különösen azoknak az iskolák­nak, amelyekben csupán tábla és kréta volt. Az órarendet, persze, úgy kell összeállítani, hogy a tanulók láthassák a műsort. Egyetlen tantárgy esetében nem is jelentene gondot ez, de négy-öt esetében már szinte megoldhatatlannak tűnik az összehangolás, így az iskolatévé adásait nem mindig lehet „kihasználni“. Mindez a televízió sugárzási rendjéből, jellegéből következik: az adás kezdési időpontjához a nézőnek kell alkalmazkodnia. Nem volt ez mindig így, napjainkban pedig - a műszaki fejlődésnek köszönhetően - ismét változik a helyzet. Az első oktatóműsorok a harmincas évek végén jelentek meg, nem sokkal a hangosfilm feltalálását követően. A normálfilmes hordozható vetítőgépek hozzáférhető ára lehetővé tette, hogy tetszés szerinti idő­pontban egyre több iskolában vetíthettek oktatófilmeket. Ha a pedagógus szükségesnek tartotta, akár többször is levetíthette a filmet. Áz iskolafil­mek gyártásának rendszertelenségét, sajnos, hosszú átfutási idő tetézte: nem mindg azt vették filmszalagra, amit a tananyag megkívánt; olykor gyorsabban váltották egymást az iskolai reformok, mint a műsorok. Ennek következtében a hatvanas évekre csökkent az érdeklődés a film­kölcsönzés iránt, s kezdett rendszeressé válni az iskolatelevízió. Egyes találmányok - még ha első pillanatra nem is tűnnek különösen jelentősnek - gyökeresen megváltoztatják az életünket. Ezek közé tartozik a képmagnó is, elterjedtebb nevén a video, amely kezdetben csak a televíziós stúdiók munkáját forradalmasította. A felvett műsor azonnal visszajátszható, vágható és még aznap sugározható volt, ráadásul aránylag olcsó ez a technika, hiszen a nyersanyag - a mág­nesszalag - többször felhasználható. A házi képmagnózás természete­sen elsőként a szórakoztatást szolgálja, még napjainkban is csak elenyésző mértékben használják egyéb célokra. Elérhető ára - olcsóbb, mint a normál filmvevítő - viszont kifejezetten vonzóvá teszi intézmé­nyek, így elsősorban iskolák számára. Nagy előnye, hogy a felvett műsor szükség szerint beilleszthető az oktatási folyamatba: bármikor vissza­játszható a diákok számára, sőt bizonyos részletek vagy akár az egész adás is megismételhető. A mai körülmények között a tudományos ismeretek konzerválása nehéz helyzetbe hozhatja a szakembereket: ismereteik mindennapi bővítése nélkül tudásuk fokozatosan devalválódik. Több időt kell fordíta­nunk a jövőben a nyelvtanulásra is. A képmagnó ebben szintén felbecsül­hetetlen szolgálatot tehet. Hasonló a helyzet a tudományos ismeretter­jesztés és az oktatómüsorok területén. Fontos információkkal gazdagod­hatnak a fiatalok, amikor a kamera segítségével ellátogathatnak azokba a korszerűen berendezett üzemekbe, amelyekről tanultak, olvastak. Az ilyen jellegű ismeretbővítö filmek nagymértékben segíthetik őket a pálya- választásban, csökkentve annak veszélyét, hogy véletlenszerűen, vaktá­ban, meggondolatlanul válasszanak maguknak pályát. A termelés és a gazdaság további fejlődésének egyik alapfeltétele a megfelelő oktatómüsorok készítése, amelyeket - épp a szerteágazó igények miatt - már nem a televízió sugároz majd: mindenki hozzájuthat a kölcsönzőben. És ki más készíthetné ezeket az oktatóműsorokat, „iskolatévé-adásokat“, ha nem a tévé szakemberei, akik évtizedek óta ezzel foglalkoznak. OZOGÁNY ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom