Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-29 / 17. szám

á Vélemények a zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségeiről Volt időszak, amikor a szocialista mezőgazdasági vállalatok a nagyüzemi termelés előnyeit kihasználva, olcsó és ele­gendő, jó minóségú zöldségfélét termeltek, s kielégítették a fogyasztók, a népgazdaság igényeit. Mindez, sajnos, már a múlté, manapság az igyekezet helyett az objektív okok emlegetése szerepel az előtérben. A mezőgazdasági vállala­tok vezetői, ha arra terelődik a szó, hogy több zöldséget kellene termelni, munkaerő- és géphiányra panaszkodnak. Ebben van némi igazság, de az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban tett látogatásunk alkalmával ellenkező véleményeket is hallottunk. tudják kielégítem a társadalmi igényléseket. A járásban lénye­gében csak a Dolny Oháj-i Efsz-ben vannak hívei a fóliasátras zöldségteremesztésnek. Ebben a szövetkezetben még a pod- hájskái termálfürdő vizét is felhasználják a zöldséghajtatásnál. Ezzel szemben más mezőgazdasági vállalatoknál visszafej­lesztik, felszámolják a fóliasátrak alatti termelést. Ezt bizo­nyítja, hogy a korábbi 35 hektár helyett az idén má csak 15 hektár a fóliasátrak területe. Ezen a helyzeten változtatni kell, és a szabadföldi zöldségfélék termelését is tervszerűbben kell irányítani. Például a Szímöi (Zemné) Efsz-ben nagy területen és eredményesen termelnek vöröshagymát és fokhagymát. Módszereiket más mezőgazdasági vállalatoknál is alkalmazni kellene. Az udvardi Auróra Efsz-ben ötven hektáron helybeveté- ses eljárással termelik a paradicsomot. A hatsoros Nibex típusú vetögéppel Cifra Ernő és Dikan Etel dolgozott. Cyprian Poljaöik, a járási pártbizottság titkára szerint elsősorban politikai-nevelő munkával, hatékony gazdasági propagandával kell ösztönözni a mezőgazdasági vállalatokat a zöldségtermesztés fejlesztésére. El kell érni, hogy a vezetők nagyobb felelősséget érezzenek a társadalmi igények kielé­gítése iránt. Ezzel egyidejűleg rugalmasabb árpolitikát kellene kialakítani, mert a gazdaságok azokat a zöldségféléket rend­szerint szívesen termelik, amelyekért jó pénzt kapnak. Oda kell hatni, hogy a szabályozók az igényléseknek megfelelően befolyásolják a zöldségtermelés struktúrájának változását. További feladat az értékesítéssel járó nehézségek mérsék­lése. A szerződések megtartásával meg kell teremteni a zök­kenőmentes értékesítés és az egyenletes ellátás feltételeit. Ne forduljanak elő olyan esetek, mint 1983-ban és 1984-ben, amikor a fokhagyma jelentős részét egyszerűen nem vették át a termelőktől. A pártbizottság titkára fontosnak tartja a korszerű módsze­rek elterjedt alkalmazását. Abból indulnak ki, hogy a munka­erőhiányt a nagy teljesítményű és pontos munkát végző gépekkel részben ellensúlyozni lehet. A mezőgazdasági válla­latok újabban azért akarnak több paradicsomot termelni, mert ehhez lényegesen kevesebb munkaerőre vap szükség, mint más zöldségfélék esetében. Az udvardi (Dvory nad Zitavou) Auróra Efsz-ben például már évek óta száz hektáron termel­nek ipari paradicsomot, persze korszerű gépek segítségével és jövedelmezően. Az Érsekújvári járás mezőgazdasági vállalatainál az utóbbi két évben alig csökkent a zöldségfélék termőterülete, de így is kevés zöldségféle terem a járásban. Például 1982-ben még 922 hektár volt a zöldségkertészetek összterülete, az idén pedig mindössze 590 hektáron terveznek zöldséget termelni a gazdaságok. A múlt évben nem kívánatos eltérések voltak az egyes zöldségfélék eladási tervének teljesítésében. A ter­vezettnél jóval több zellert, petrezselymet, sárgarépát, zöld­paprikát és fokhagymát kínáltak a termelők, viszont például a vöröshagyma esetében csak 57 százalékra teljesítették az értékesítési tervet. A felvásárló szervezetek kelkáposztából, fűszerpaprikából és karalábéból is kevesebbet kaptak a terve­zettnél. Mindent egybevetve, a zöldségeladás tervét a járás mezőgazdasági vállalatai csak 85,8 százalékra teljesítették. Marian Jurik mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusa szintén elégedetlenkedve mondotta, hogy a zöldségtermelésben túl nagyok a kilengések, ezért nem A nagyüzemi zöldségtermelés visszaesése miatt keletke­zett kiesést részben a kistermelők pótolják. Szűcs Gábor, a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége Érsekújvári Járási Bizottságának titkára ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a problémák ellenére a termelókedv elég jó. A kertbarátok évente 30-35 ezer tonna zöldséget adnak el a háztájiból. A szövetség járási bizottsága a szervezés és a felvásárlás javításával igyekszik kedvezőbb feltételeket teremteni a ház­táji árutermeléshez, összesen 75 kertbarátszervezet működik a járásban. Ezek némelyike már túl nagy, tagjainak száma ezernél is több. Ezeket több szervezetre kell osztani, hogy közvetlenebb legyen a tagság és a vezetőség kapcsolata, könnyebb a szervezés és az irányítás. A minőségi követelmények megtartására szigorúan ügyel­nek. A járásban három helyen vizsgálják laboratóriumokban a zöldség nitráttartalmát. A termés átvételének rugalmasabbá tétele céljából 10-15 új felvásárló központot nyitnak. Az alapszervezetek versenyében az érsekújvári, stúrovói, koltai, palárikovói, muzslái (Muzla), szímői, tardoskeddi (Tvrdo- sovce) és a Dolny Oháj-i ér el legjobb eredményeket. Eddig a Zelenina és a kertbarátok szövetségének szolgáltató üzeme A Dolny Oháj-i CSSZB Efsz-ben (balról) Pápai Mária, Szolár Rozália és Lencsés Gizella már a paprikapalántá­kat készítette elő a kiültetéshez (A szerző felvételei) vásárolta fel a termést. A jövőben a Jednota üzletei is besegítenek, hogy a friss áru minél előbb eljusson a fogyasz­tókhoz. A kertbarátok a társadalmi igénylésekhez igazodva, a jövőben több fokhagymát, csemegeuborkát és más keresett zöldségfélét fognak termelni. Viktor Bódi mérnökkel, a Zelenina érsekújvári vállalatának igazgatójával szintén szót váltottunk a zöldségtermelési és felvásárlási problémákról. Eddig öt járásból szállítottak zöld­séget az ország minden részébe, beleértve a cseh országré­szeket is. Az egyenletes ellátás, illetve a termelők érdekeltsé­gének növelése érdekében, például a Marcelházai (Marce- lová) Efsz-ból egész évben állandó áron vásárolták fel a zöld­paprikát. Az első osztályúért 12 koronát, a másodosztályúért 8 koronát fizettek kilónként. A kísérlet nem váltotta be teljesen a reményeket. A partnerkapcsolatok nem alakultak eléggé rugalmasan, s egyelőre nem tisztázódott, hogy kit terheljen a mulasztásokból eredő veszteség. A szövetkezet például - igaz kedvezőtlen volt az időjárás - május 25 helyett csak június 20-án kezdte szállítani a zöldpaprikát. Ez a Zeleninának több mint 1 millió korona veszteséget okozott. Ennek ellenére a vállalat nem riad vissza újabb kísérletektől, és a tapasztala­tok alapján tökéletesíti az együttműködést a kiválasztott mezőgazdasági vállalatokkal. Az Érsekújvári járásban hallott vélemények alapján arra következtettünk, hogy a jövőben kedvezőbben alakulhatnak a zöldségtermesztés fejlesztésének és jövedelmezőbbé téte­lének feltételei. Természetesen csak akkor, ha szüntelenül keresik az új megoldásokat. A határszemle alkalmával Maczkó Lászlóval, az Udvardi Efsz fökertészével beszélget­tünk. Száz hektáron termelnek paradicsomot korszerű mód­szerekkel. ötven hektáron tielybevetést alkalmaznak, ugyan­csak ötven hektáron előnevelt palántát ültetnek. Ez a zöldség­féle jól jövedelmez, és ami legalább ilyen fontos, értékesítési problémák nincsenek vele. Az érsekújvári Zeleninával és a Novofruct feldolgozó üzemmel nagyon jó az együttműkö­dés. Úgyszintén a Dolny Oháj-i Efsz-ben is tanúi voltunk a jól szervezett, korszerű zöldségtermesztésnek. Mindez arra utal, hogy kibúvók helyett a megoldásokat kell keresni, és arra törekedni, hogy a mezőgazdasági vállalatok a jövőben minél több zöldségfélét adjanak a közellátásnak. A termelési-érté­kesítési terveket az igényléseknek megfelelően kell összeállí­tani, hogy a kereslet mielőbb találkozzon a kínálattal. BÁLLÁ JÓZSEF kJ szú 9 A csilizradványi (Cilizská Radvaii) Csi- lizköz Efsz újítói már évek óta vala­mennyi járási bemutatón megjelennek egy­két új ötlettel, megoldással. Időközönként a nyitrai (Nitra) Agrokomplex országos mező­gazdasági kiállításon is bemutatnak olyan, az általánosan elterjedtnél gazdaságosabb és hatékonyabb technológiát, amelynek részle­teit a szövetkezetben dolgozták ki.- Közel harminc dolgozónk foglalkozik újí­tásokkal - mondta Vörös László mérnök, a szövetkezet műszaki szolgáltató ágazatá­nak vezetője. - Elsősorban a gépkezelők és a gépjavítók. Mindannyian megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy elképzeléseiket konkrét formába öntsék. Raj­tuk kívül olyan dolgozóink is vannak, akik társaik újítási javaslatainak megvalósításából veszik ki a részüket. A műszaki fejlesztésben tehát ók szintén segítőink. Egyébként közel másfél évtizedre visszamenően évente 12-15 újítást realizálunk, ami esetenként 500-750 ezer korona társadalmi hasznot eredményez. Az elmondottakból következik, hogy a Csi- lizköz Efsz-ben az újítói tevékenység nem kampányszerű, hanem folyamatos, konkrét feladatokat teljesítő, széleskörű mozgalom. Ezt az 1974-tól vezetett nyilvántartás, az újítási napló is bizonyítja. Tavaly például húsz újítást vezettek be. Egyebek között korszerű­sítették az istállók technológiai berendezé­seit, illetve növelték a munkatermelékenysé­get a zöldségtermesztésben. Az átalakítás­nak köszönhetően nagyobb lett a tápkockákat készítő gép teljesítménye, egy másik újítással pedig a palánták szállítását könnyítették meg. További ötletek valóra váltása elősegítette a traktorok vonóerejének jobb kihasználását a magágykészítésnél, az új gépközpontban pedig a saját megoldású konténeres olajtáro­lás érdemel figyelmet. Az alkalmazott mód­szer nemcsak az olajcserét teszi könnyebbé, de környezetvédelmi szempontból is előnyös, ugyanis itt nincs elfolyás. A szám ennyivel még nem kerek, hiszen az említett húsz újításból csak néhányról szól­tunk, de a felsorolás így, hiányosan is ösztön­zi a kérdést:- Mi az alapja, feltétele, esetleg titka an­nak, hogy egy mezőgazdasági üzemben ilyen szorgalmasan és kitartóan dolgoznak az újítók?- Alapja, feltétele van, de titka nincs - fe­lelte határozottan az ágazatvezetö. - Már csak azért sincsenek titkaink, mivel a tapasz­talatainkat szívesen megosztjuk másokkal. Aki eljött hozzánk, mert megtudta, hogy vala­mit újszerűén, a szokásosnál olcsóbban és egyszerűbben csinálunk, az sosem távozott üres kézzel. Aki érdeklődött iránta, azzal még a szervezési tapasztalatainkat is megosz­tottuk.- Ilyenkor elsősorban milyen tanulságokat említenek? A céltudatos szervezést mindig kiemeljük. Újításokkal foglalkozó bizottságunk rendsze­resen megjelöli a megoldásra váró tematikus feladatokat. Egyes feladatokra, munkabeosz­tásuk szerint, néhány munkacsoport tagjainak a figyelmét külön is felhívjuk. Mivel az egyes részlegeken dolgozók szocialista munkabri­gádokba tömörülnek, az adott tematikus fel­adat megoldását a brigád is szorgalmazza. Sokat jelent, hogy a gépjavítókat szakosítot­tuk. így a szerelők tökéletesen megismerik a gondjaikra bízott gépeket, hamarább felis­merik a tökéletesítés módját. Szerintem per­sze a bátorítás, a közvetlen segítség és az ösztönzés szintén sokat jelent. Ha az újító igényli, ötlete alapján elkészíttetjük a műszaki rajzokat. Említést érdemlő, hogy az újítókat nálunk a csoportvezetőkkel és művezetőkkel együtt valamennyi vezető tisztségviselőnek kötelessége segíteni. A szövetkezet vezető­ségének arra is van gondja, hogy az erkölcsi és az anyagi elismerés együtt járjon, ösztönzi a kezdeményezést, hogy az arra érdemes újításokat járási, sőt szlovákiai méretben is népszerűsítjük és terjesztjük, ami szövetke­zetünknek és az újítónak egyaránt rangot, elismerést jelent. Nálunk egyetlen ésszerűsí­tő ötlet, jobbító szándékú javaslat sem veszik kárba.- Az újítókat szövetkezetünkben valóban sokoldalúan és hatékonyan segítik - mondta Zalka Lajos gépszerelő. Tíz évvel ezelőtt, huszonhat évesen adta be első újítási javas­latát, s azóta rendszeresen újít. így a kérdés­re, hogy megéri-e, a saját tapasztalatai alap­ján válaszolhatott.- Aki az újításokból akar meggazdagodni, annak nem éri meg. Igaz, hogy a jutalom sohasem marad el, de a juttatás összege nincs arányban azzal az időráfordítással, fizi­kai és személyi munkával, amit egy-egy új ötlet gyakorlati megvalósítása igényel. Az újítókat a pénzjutalmon kívül egyebek is ösz­tönzik.- Például?- Elsősorban annak tudata, hogy segítet­tek megoldani valamilyen problémát. Például pótolni a hiányzó alkatrészt egy hasonló al­katrész átalakításával, vagy a régi felújításá­val, s így a veszteglő gépet ismét munkába állíthatták. Az ember számára ez fölöttébb jó érzést, elégedettséget jelent. Ilyen örömet éreztem én is, amikor az E-516-osok egyes részegységeinek átalakításával a szemes ku­korica betakarításánál csökkentettük a meg­hibásodási arányt, és ezzel együtt a kény­szerpihenők számát, az időveszteséget.- Ha jól értettem, többes számot használt.- Ha nehéz vagy sürgető a feladat, a sike­res megoldás érdekében mindig többen fo­gunk össze. így a megvalósításhoz szüksé­ges idő lényegesen lerövidíthető.- Most is Így van - vette át a szót Vörös László. - Lajos irányításával egy hattagú csoport vállalta, hogy a szükséges szakmai felkészülés után összeszereli az üvegháza­kat, mivel a szállító vállalat a szerelést nem vállalta.- Számomra és a társaim számára termé­szetes dolog, hogy vállaltuk a feladatot, hi­szen a termálvizet üvegházak nélkül nem hasznosíthatjuk - felelte Zalka Lajos. - Nem lesz könnyű dolgunk, de az elhatározásunk erős, és amit vállalunk, azt teljesítjük. Még akkor is, ha közben sok új dolgot kell megta­nulnunk. Már voltunk ,,üvegháznézöben“, alaposan szemügyre vettük, mit és hogyan kell, illetve lehet megoldani. Bízom benne, hogy rövidesen ismét elmondhatjuk: eszünket és fantáziánkat a köz érdekében, mindenki javára hasznosítottuk. PrR. ffrfnp és ösztönzik az újítókat fi fi fi fi KükI V Ili p fiyfi I w fijg fi elk U jjj auP fi mgt ki 0 fi fi 0 fi*l I ui 4A.I Ü fi fifiH - \ C*1 ■ 1 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom