Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-22 / 16. szám

Ellenőrizzünk:, de ne rongáljunk! HA MINDANNYIAN KEZDEMÉNYEZNÉNK... Az együttműködés gondjairól és eredményeiről a minőségellenőrzésben Az anyagok és a termékek kiváló minősége - minden állam gazda­sági haladásának egyik feltétele. E feltétel biztosítása terén fontos szerep illeti meg az anyagot nem rongáló ellenőrzés módszereit és eszközeit. A KGST-tagországok e területen folytatott együttműködéséről Fe- liksz Szosznyin, a műszaki tudományok doktora, a Szpektr Moszkvai Tudományos-Termelési Egyesülés vezérigazgató-helyettese számol be. POLITECHNIKAI INTÉZET TESSÉK BELÉPNI! A temesvári Traian Vuia Po­litechnikai Intézet egyike Ro­mánia legnagyobb és legkor­szerűbb műszaki felsőoktatási intézményeinek. Elektrotech­nikai, mechanikai, gépészeti és vegyészeti karát 6 ezer hall­gató látogatja. Az intézet szorosan együtt­működik a termeléssel. Csak tavaly 59 millió leire szóló szerződéseket kötött ipari vál­lalatokkal. Ezt a sikeres együttműködést az intézet ki­tűnő felszereltsége, több mint 300 laboratóriuma és „mikro- gyára“ teszi lehetővé, ahol már nem egy kiváló terméket és technológiát fejlesztettek ki. Itt született például az első román ipari robot, amelyet a temesvári Electromotor vállalattal együttműködve fej­lesztett ki, továbbá az első ro- botizált rugalmas gépsor, és több más robot. A népgazdaság kiemelt fon­tosságú programjaival össz­hangban a politechnikai inté­zet folyamatosan bővíti kuta­tási területét és a csúcstechni­ka problémáira összpontosítja figyelmét. Az energetikai program keretében folytatja a hagyományos és nem ha­gyományos energiaforrások kutatását. Az atomprogram keretében egy kutatóintézettel együttműködve atomerömúvi szállító- és emelóberendezé- sek, valamint mérő- és ellen- őrzőberendezések fejleszté­sén dolgozik. A gépipar terüle­tén elsősorban a gyártási fo­lyamatok komplex automati­zálásának és robotizálásá- nak legújabb lehetőségeit ku­tatja. Mindezen feladatok mel­lett nem hanyagolja el a kör­nyezetvédelmi szempontokat sem. (ŐSTK)- Mi a nem rongáló ellenőrzés? Milyen felszereléseket gyárt a Szpektr egyesülés?- Ismeretes, milyen szigorú köve­telmény a gépek és berendezések megbízható működése. Emiatt mindinkább szükség van tökéletes ellenőrzési módszerekre és eszkö­zökre, különösen a nem rongáló ellenőrzés eszközeire, ami egyéb­ként a minőség megvizsgálásának legoperatívabb és legeredménye­sebb módja, amely nem rombolja szét a vizsgált mintát. A Szpektr Moszkvai Tudomá- nyos-Temelési Egyesülés, amely az anyagot nem rongáló ellenőrzés eszközei kidolgozásának vezető szervezete a Szovjetunióban, 1976- ban jött létre a moszkvai introszkó- piai tudományos-kutatóintézet és két műszergyártó üzem bázisán. Különféle felszereléseket konstruál­nak, például hibakereső készüléke­ket a termékben és anyagokban le­vő repedések és rétegződések meg­állapítására, hőmérséklet-, zajszint- ellenőrző készülékeket, vastagság­mérőket. A nem rongáló ellenőrzés eszkö­zei az iparban csupán a szilárdsági tartalék pontos kiszámítása követ­keztében a termékek anyagigényes­ségének 15-20 százalékos csök­kentésére nyújtanak módot, és így több millió tonna értékes fém megta­karítására adnak lehetőséget. Azon­kívül a munkaerő-tartalékok terén is lényeges megtakarításra nyílik kilá­tás: a Szovjetunióban ma a termelés területén dolgozóknak mintegy 10-15 százaléka a termékminőség ellenőrzésének rendszerében tevé­kenykedik. összehasonlításul: ez a mutató például Japánban egy szá­zalék. A mi készülékeink és beren­dezéseink lehetővé teszik a szóban forgó területen dolgozók számának jelentős csökkentését, az ellenőrzés színvonalának növelése mellett.-A KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja a nem ron­gáló ellenőrzés céljára a műszerek, valamint a technológiai folyamatokat ellenőrző automatizált eszközök széles skálájának létrehozását irá­nyozza elő. Miben fejeződik ki a Szpektr egyesülés részvétele a program e pontjának teljesítését illetően?- Egyesülésünk a „Nem rongáló ellenőrzési eszközök létrehoházása gépek, berendezések és szerkeze­tek alkatrészeinek vizsgálatára az 1986-1990-es években“ probléma­kör védnöke. A tagországok a szó­ban forgó probléma keretei között széles körű programot dolgoztak ki, amely új műszerek és berendezések közös fejlesztését irányozza elő számos szocialista országban. Eze­ket a feladatokat azokkal a szerző­désekkel összhangban teljesítik, amelyeket az egyesülés bolgár, csehszlovák, magyar és román vál­lalatokkal és szervezetekkel kötött. A program előkészítése során figye­lembe vették a szocialista országok tudományos-termelési és technoló­giai potenciálját. Meg kell jegyezni, hogy a tagországok a legutóbbi években jelentős sikereket értek el a termékminőség ultrahangos, rönt- genográfiai és elektromágneses ellenőrzési módszereinek fejleszté­sében. Ami pedig az e tematikára vonatkozó szovjet elméleti kutatáso­kat illeti, ezek nem maradnak el a tőkés országokban végzett kutatá­sok színvonala mögött. A KGST- országok közös munkája tehát lehe­tőséget ad arra, hogy 1989-1990-re befejezzék a kijelölt tudományos­kutatási munkálatokat, és elkészítsék a felszerelés kísérleti modelljeit.- Milyen műszerek kifejlesztésé­ről van szó és miben különböznek ezek a jelenlegiektől?-A bolgár Központi Gépgyártási Intézettel és a V. I. Lenin Gépgyártá­si és Elektromechanikai Főiskolával együtt a moszkvai Szpektr egyesü­lés például szerkezetvizsgáló ké­szülékeket és univerzális burkolat­vastagságmérőt dolgoz ki. A jelenle­giekhez képest ezek az új készülé­kek tömörebbek, a mérések széle­sebb skáláját képesek elvégezni. A bolgár intézet részvételével komp­lex hibavizsgáló laboratórium is ké­szül, amelyet az olaj- és földgázve­zetékek építésénél és üzemelteté­sénél fognak felhasználni. A TRA- KIS szövetkezettel (Magyarország) együtt pedig tovább dolgoznak a komputeres tomográf kifejleszté­sén. Ennek segítségével nemcsak az öntvényekben és a hegesztett illesztéseken levő hibákat lehet majd regisztrálni, hanem pontos helyzetü­ket is meg lehet állapítani. A romá­niai Elektrotechnikai Ipari Tudomá­nyos Kutatóintézettel folytatott együttműködés keretében a rezgés hatására a termékekben keletkező hibák feltárására alkalmas berende­zést szerkesztenek. A szóban forgó esetben a lézeres interferometria módszerét használják fel, ez lehető­vé teszi a rezgés szintjének érintke­zés nélküli megmérését a nehezen hozzáférhető szerkezeti részegysé­gekben és alkatrészeknél, ahol a hagyományos kontaktmódszerek nehezen vagy egyáltalán nem alkal­mazhatók. Két csehszlovák szerve­zettel, a Tesla konszernnel és a bra- tislavai Szlovák Műszaki Főiskolával közösen örvényáramú berendezést és szerkezetvizsgáló készüléket dolgoznak ki. Ezek rendeltetése: a ferromágneses acélok fizikai-me­chanikai jellemzői szabványosságá­nak ellenőrzése. Ezekben a készü­lékekben természetesen elektroni­kus mikroszámítógépek fognak mű­ködni. Csupán néhány készüléket emlí­tettem példaként azok közül, ame­lyek kifejlesztését 1990-re tervez­zük. Gyakorlati alkalmazásuk gaz­dasági eredménye csupán a Szov­jetunióban meghaladja az évi 40 millió rubelt.- Ilyen technikát kidolgozni nyil­ván nem könnyű. Ehhez alapos ku­tatásokra, átgondolt szakosításra és a közös munkák operatív összehan­golására egyaránt szükség van. Ho­gyan valósul meg mindez a gyakor­latban?- A KGST-országok vállalatainak többségével közvetlen kapcsolato­kat létesítettünk, bár mint említet­tem, a munkák bizonyos részét szerződéses alapon végzik. A Szpektr és a társvégrehajtó szer­vezetek között kötött szerződések (ezek rendszerint kétoldalúak) meg­határozzák a kidolgozandó gyártmá­nyokkal szembeni műszaki követel­ményeket, a résztvevő országok hozzávetőleges szükségleteit, a tel­jesítés határidejét, stb. A munka ön­finanszírozás alapján folyik - mind­egyik fél a programból rá eső részt segíti anyagilag. Megállapodtunk partnereinkkel, hogy a kísérleti mo­dellek elkészítése után megvizsgál­juk azt a kérdést, hogy meg lehet-e szervezni ezeknek a gyártásszako­sítás vagy kooperáció keretében tör­ténő elkészítését és milyen mennyi­ségben.-A munkálatok során bizonyára van elég probléma.- Természetesen. Például nem könnyű dolog meghatározni mind­egyik fél szükségleteit a közösen kidolgozandó termékekkel kapcso­latban, megjósolni a tervezett gyár­tás célszerű volumenét. A komplex program alapján végzett munkák idejében történő finanszírozása te­rén is akadnak nehézségek. Az él­szervezeteknek egyelőre nem áll jo­gukban, hogy koordinálják a társ­végrehajtó vállalatok tevékenységét. Más problémák is vannak, amelye­ket a közeljövőben meg kell oldani. Például a nemzeti szabványok kö­zött levő különbségek, a KGST- szabványok kismértékű alkalmazá­sa. Azonkívül jelenleg, amikor együttműködésünk a tudományos­kutatási téma kidolgozásának sza­kaszában van, még nem ütköztünk bele az egymásnak kölcsönösen szállítandó szerkezeti részegységek és alkatrészek árképzésének prob­lémájába. Bizonyos készülékek és berendezések sorozatgyártásának megszervezése során azonban már felmerül ez a probléma, minthogy a különböző országokban a termelé­si költségek terén lényeges különb­ségek vannak. A közelmúltig sok gondot okozott a munkatársak KGST-országokba történő utaztatása. Ennek megszer­vezése néha több hónapig tartott, aminek pedig a feladatokkal össze­függő munkák operatív elvégzése vallotta kárát. Mára a helyzet jelentő­sen javult, ez a probléma úgyszólván már megoldódott. Jó néhány nehézséggel találko­zunk akkor is, amikor az integráció nem közvetlen kapcsolatok létesíté­se útján valósul meg, hanem szer­ződéses alapon, külkereskedelmi szervezetek közvetítésével. A gya­korlat azt mutatja, hogy ebben az esetben sokkal több ideig tart a szervezési kérdések megoldása - a tervek egyeztetése és a szerző­dések megszövegezése. Ezt a hely­zetet, nézetem szerint, elsősorban a közvetítő szervezetek tehetetlen­sége és lomhasága idézi elő. Úgy vélem, többet ígérnek a közvetlen kapcsolatok, különösen akkor, ha újfajta felszerelések közös létreho­zásáról van szó - hiszen éppen itt van szükség az operatív tevékeny­ségre. Ez elsősorban a kiemelt irá­nyok keretében folytatott kooperáció fejlesztésénél fontos. A tudományos-műszaki együtt­működés területén általában még sok probléma és nehézség van. De szilárd meggyőződésünk: megvan­nak a lehetőségeink ezeknek a le­küzdéséhez. A legfontosabb, ami ehhez kell: hogy e folyamat vala­mennyi résztvevője kezdemé­nyezzen. Az interjút készítette: VITALIJ KONZSUKOV (APN) Az ukrajnai Zaporozsjében, a Kommunár Autógyárban meg­kezdődött az új Zaporozsec, a ZAZ-1102-es sorozatgyártása. A kis gépkocsinak tetszetős formája, új motorja, elsókerékmeghajtása és kényelmes utastere van. A kísérleti próbák azt bizonyították, hogy a gépkocsi egyaránt megbízható a Kaukázus hegyei között, a közép­ázsiai sivatagokban vagy a hideg Szibériában. A tervezőknek sikerült a gépkocsi üzemanyag-fogyasztását mintegy 30 %-kal csökkenteni. Óránként 90 kilométeres sebességnél a gépkocsi 100 kilométeren mindössze 4,8 liter benzint fogyaszt. Az új modell 4 hengeres, 50 lóerős motorjához feleannyi üzemanyag kell, mint előd­jéhez. A motor megbízható működését elektronikus gyújtásrendszer és víz- hűtés szavatolja. A motor nagy átté­tele jelentős üzemanyag-megtakarí­tást tesz lehetővé. A motornak az alváz tengelyére merőleges elhelye­zése nemcsak a gépkocsi utasteré­nek növelését tette lehetővé, hanem azt is, hogy a motortérben helyezzék el a pótkereket és a szerszámkész­letet is. A motor javított dinamikája révén a gépkocsi állóhelyzetből 18 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilo­méteres sebességre. A korábbi mo­dellhez képest az új Zaporozsec több mint 100 kilogrammal köny- nyebb. A Cseljabinszki Kohászati Kombinátban megkezdték az első és eddig egyetlen PK-600 elneve­zésű hengersor meleg-üzemű pró­báját. A jövőben ezeknek az aggre­gátoknak kell felváltaniuk a kalapá­csokat itt éppúgy, mint az ország más vállalatainál. Lehetővé teszik majd a termelés növelését, az alap­vetően gépgyártó egységek számá­ra készülő termékek minőségének, a kohászok munkakörülményeinek javítását. Az új hengersor például, bárme­lyik kalapácsnál háromszor termelé­kenyebb. A berendezés teljes be­szabályozása után pedig ez a muta­tó növekedni fog. Fontos ezen kívül még, hogy - az aggregát automati­záltságából adódóan - a kiszolgáló személyzet számát a minimumra csökkentik, az üzem pedig megsza­badul az ütöberendezések okozta kíméletlen dübörgéstől. Az új cseljabinszki hengersor ér­deklődést váltott ki a külföldi szak­emberekben. Például a POLDI cég (Csehszlovákia) képviselői kifejez­ték készségüket, hogy együttmű­ködjenek a folyamat kidolgozóival. De a japán és a nyugatnémet kohá­szat szakemberei is érdeklődnek. Leningrádban olyan műszert fej­lesztettek ki, mely a gramm egymil- liárd résznyi mennyiségű folyadék összetételének analizálására is ké­pes. A vizsgálat tárgya lehet például egy élő sejt kivonata. A műszert a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos-műszaki egyesülésében készítették az NSZK számára. Hasonló technikai eszkö­zök gyártására a frankfurti „Biotro- nik“ céggel építenek ki kooperációs kapcsolatokat. A műszer-részt a Szovjetunióban készítik, az elekt­ronikát - az általunk átadott doku­mentáció alapján - az NSZK-ban, - mondta Vszevolod Sevkunov, aki részt vett a készülék kifejlesztésé­ben. A partner vállalja magára az újdonság reklámozását és értékesí­tését is. Az eredmények felkeltették az orvostudomány és a mikrobioló­gia területén dolgozó szakemberek figyelmét. Például azzal, hogy a ké­szülék hordozható, takarékoskodni lehet a szorbentekkel, melyek nélkü­lözhetetlenek a vegyelemzéshez. A szorbentek felhasználását az egy- harmadára lehet csökkenteni, s ez nem csekélység, mert ezeknek az anyagoknak egyetlen grammja több tucat dollárba kerül. Eredeti a lézer­rendszer konstrukciója is, mely a műszer nagy pontosságát garan­tálja. (APN) A lengyel népgaz­daság fejlesztése központi tervének fő qélja 1988-ban, hogy megteremt­se a gazdaság hatékonyabb fej­lesztésének és az életszínvonal emelésének felté­teleit. A nemzeti jövedelemnek a tavalyihoz ké­pest 3,2-3,8, az ipari termelés vo­lumenének pedig 3,4-3,7 százalék­kal kell növe­kednie. A mieleci repü­lőgépgyárban most próbálják ki a mezőgazdasági célokra szánt leg­újabb típusú repü­lőgépet, amely a Dromader-Su- per nevet kapta. Egyébként a Dro- mader repülőgé­pek Európa, Ázsia és Amerika több országában elter­jedtek. A felvéte­len a gyár szere­lőcsarnoka lát­ható. (ŐSTK-felvétel) ÚJ! 10 1988. IV. Három hír a Szovjetunióból

Next

/
Oldalképek
Tartalom