Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK ÉS KERTBARÁTOK EGYARÁNT VÁLLALKOZHATNAK Vadon termő vagy termesztett, gyógyhatású anyagokat, illóolajat, savakat és egyéb hasznos anyagokat tartalmazó növények, melyek szárított állapotban természetes gyógyszerül, vagy gyógyászati hatóanyag előállítására szolgálnak. Talán így lehetne egy mondatban jellemezni a természet legősibb, kimeríthetetlen gyógyszertárát, a tudomány által „orvosi“ vagy „gyógy“ jelzővel illetett növényeket, amelyeket az atom és az űrutazás korában, a mind jobban fejlődő vegyészet mellett sem vesztették el létjogosultságukat. Gyűjtésük, illetve termesztésük iránt mind többen érdeklődnek. A haza'r gyógynövény-kereskedelemnek a hlohove- ci Slovakofarma nemzeti vállalat malackyi üzeme a szervezője, amely Szlovákia területén 10 felvásárló részleget üzemeltet. Illetve-tizenegyet, de a malackyi központban csak a szövetkezetek és állami gazdaságok által termesztett gyógynövényeket vásárolják fel. Mindezt az üzemrészleg dolgozójától, Jarmila Caunerovától tudtam meg, aki a gyógynövénytermesztés népszerűsítésének szakembere.- Itt, a Slovakofarma malackyi üzeménél nem csupán gyógynövények felvásárlásával foglalkozunk - említette Jarmila Caune- rová. - Készítünk és csomagolunk gyógy- tea-keverékeket, különféle fűszerkész ítmé- nyeket, és kisebb mennyiségben aromati- zált ecetet is gyártunk. A mi feladatkörünkbe tartozik továbbá a szárított, különösebben még nem kezelt gyógynövények hazai és külföldi értékesítése.- Az eredményeket illetően, elégedettek a tavalyi esztendővel?-Tervfeladatainkat teljesítettük, tehát elégedettek lehetnénk. A felvásárlást öt százalékkal túlteljesítettük, s összesen 1 millió 134 ezer kilogramm szárított gyógynövényt vettünk át a gyűjtőktől és a kistermelőktől. Ennek ellenére nem vagyunk megelégedve a teljesítményeinkkel, mert egyre többen érdeklődnek a gyógynövényekből készülő termékeink iránt, mi pedig csupán 30 százalékban tudjuk kielégíteni a keresletet. Korlátozott raktározási és fel- dolgozási kapacitásaink miatt nagyobb feladatra nem vállalkozhatunk. Pozitív változás e téren csak évek múlva várható, amikor sok kerül az üzem bővítésére.- A jobb alapanyag-ellátás szempontjából, milyen elvárásaik vannak a termelőkkel, illetve a vadon termő gyógynövényeket gyűjtögetőkkel szembe?- Vannak olyan gyógynövények, amelyekből az utóbbi években sok gyűlt össze raktárainkon, de olyanok is, amelyekből tavaly megint nem sikerült beszerezni a kellő mennyiséget. Lényegesen többre volna szükség például kamillából, apróbojtorjánból, hársfa- és bodzavirágból, ezerjófűből, orbáncfűből, valamint szárított narancshéjból, ami kitűnő exportcikknek bizonyult.-A narancshéjjal kapcsolatban nekem a zöldség-gyümölcs szaküzletekben olvasható felirat jut az eszembe, amely a déligyümölcsök héjának vegyszeres kezelésére hívja fel a vásárlók figyelmét. Fogyasztásra nem, de gyógyszeripari alapanyagnak jó a vegyszeres narancshéj?-A narancshéj gyűjtése iránti érdeklődés megcsappanása ezzel valóban összefügg. Sőt! A felirat megjelenését követő egy-két évben olyan keveset kaptunk a? élelmiszer- és gyógyszeriparban főként festékalapanyagként hasznosított narancshéjból, hogy még az exportfeladatainkat sem tudtuk teljesíteni. Azóta a laboratóriumi ellenőrzések során bebizonyítottuk, hogy bő vízben, alapos mosással eltávolíthatók a déligyümölcs héjáról a szermaradványok.-Térjünk vissza az üzem bővítésének kérdéseire. Ha jól tudom, új adminisztratív épület és raktárhelyiség építését, a termelő részleg bővítését és új csomagoló gépsorok vásárlását tervezik. Számolnak-e azzal, hogy a kapacitás bővítése után több gyógynövényre lesz szükségük, s van-e arra kilátás, hogy a szükséges alapanyagokat be tudják szerezni?-A nemesítöknek köszönhetően egyre gyarapszik a háztáji vagy nagyüzemi termesztésre alkalmas gyógynövények száma. Például a kamilla, orbáncfű, borsosmenta, orvosi zsálya és apróbojtorján minden gond nélkül termeszthető. Ezek beszerzése a jövőben nem szabadna, hogy különösebb gondot okozzon. Viszont nem mondható el ugyanez néhány olyan vadon termő gyógynövényről, amelyeknek a gyűjtése kevésbé jövedelmező. Mindenesetre bízunk abban, hogy jobb népszerűsítő munkával, de elsősorban kedvezőbb felvásárlási árakkal sikerül vonzóvá tenni az olyan gyógynövények gyűjtését is, mint amilyen a kislevelű hárs, a bodzavirág vagy a martilapu.- Az utóbbi időben sok kertbarát panaszkodik, hogy nem tudja értékesíteni a megtermelt gyógynövényeket. Várható-e javulás ezen a területen?- Igen, legalábbis mi arra törekszünk, hogy javuljon a helyzet. A területi felvásárló részlegek vezetői üzemünk nevében bárkivel szerződést köthetnek különféle gyógynövények termesztésére és szerződéses felvásárlására. Mondom, különféle, nem valamennyi gyógynövény termelésére, mert a raktárkészletünket nem áll szándékunkban növelni. Célunk, hogy a jövőben csakis azoktól fogunk termesztett gyógynövényeket felvásárolni, akik termelői-átvevői megállapodás alapján vállalkoztak a termelésre. Aki szerződés nélkül lát munkához, ezentúl is panaszkodni fog, hogy nem talál vevőt az árujára. A szerződésre egyébként a vetőmag beszerzésénél is szükség lesz.- Ez annyit jelent, hogy aki nem értékesítési céllal termeszt különféle gyógynövényeket, az ezentúl nem fog hozzájutni a vetőmaghoz?- Nem, arról szó sincs. A kertbarátok közül sokan termelnek saját célra gyógynövényt, s ezt továbbra is támogatni akarjuk, hiszen őket már nem kell nekünk, a gyógyszeriparnak ellátnia. Tőlük általában néhány grammnyi vetőmagra kaptunk megrendelést, aminek nem tudunk eleget tenni. Viszont megállapodtunk a Semex szakágazati vállalattal, hogy ezentúl a gyógynövények vetőmagját is ők fogják forgalmazni. A kertbarátok akár utánvételre is megrendelhetik a vetőmagot a vállalat vevőszolgálatánál (Semex, odborovy podnik, Zásielko- vá sluzba, Púchovská 12, 835 08 Bratislava).- Van-e termelési tanácsadó szolgálatuk?- Van, de az ilyen szolgáltatást inkább a nagytermelők, tehát a szövetkezetek és állami gazdaságok igénylik. A felvásárló részlegeken tapasztalt dolgozóink vannak, akik jártasak az agrotechnikában, s készségesen adnak tanácsot a kertbarátoknak. Egyébként felvásárló részlegeinken az érdeklődők szakirodalomhoz is hozzájuthatnak.- Tudom, hogy az ön asztalára kerülnek a mi olvasói leveleinkhez hasonló kérdések, kérések. Ezzel kapcsolatban mi az, amiről még ma nem esett szó, viszont a levelekben gyakran szerepel?- Sokan számonkérik tőlünk, hogy az üzletekből miért tűntek el a hagyományos « csomagolású, tehát az olcsóbb gyógyteák, s miért csak a porciózott - drágább - teák kaphatók? A válaszunk: a hagyományos csomagolású gyógyteák kiszerelését nődolgozóink még mindig kézzel végzik, évi teljesítményük mindössze 2,3 millió tasak. A kereslet ennél jóval magasabb, amit az is jelez, hogy az igények kielégítésére a géppel csomagolt további 900 ezer tasak gyógytea sem elegendő. Javulásra csak az üzem bővítése-korszerüsítése után lehet számítani. GÁGYOR ALÍZ A hűvös, csapadékos időjárás jelentősen megnehezíti az idei termés megalapozását. A mezőgazdasági vállalatok dolgozói - a hétvégeket is beleértve - minden kedvező percet kihasználnak az időszerű munkák ütemének meggyorsítására, hogy mindenütt agrotechnikai határidőben a talajba kerüljön a tavasziak vetőmagja. Felvételünk a garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz-ben készült, amely az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban az elsők között fejezte be a tavaszi árpa vetését. (Kádek Gábor felvétele) Meg kell gyorsítani a korszerűsítést Nyugodt nap volt az üzemben. Amint a vezetőktől megtudtam, a pecsenyecsirkék vágását néhány nappal későbbre tervezték, s a szusszanásnyi pihenőt megbeszélésekre, és a műszakokra való jobb felkészülésre használták ki. Mert a cíferi Nyugat-szlovákiai Baromfiipari Vállalat galántai üzeme igényes feladatok előtt áll, nem járhat a régi úton. Az egyenletes termelés feltételeinek megteremtésével egyidejűleg, keresniük kell a lehetőségeket új termékek előállítására. És a takarékosság is mindinkább előtérbe kerül, akárcsak a minőség javításának követelménye. Amíg az igazgató halaszthatatlan ügyeket intézett, Vedródi Terézzel, a felvásárlási részleg vezetőjével az elmúlt év eredményeit elemeztük, és felmértük, hogy az idén milyen körülmények között indultak. Meggyőződtünk róla, hogy a kisebb-nagyobb problémáktól eltekintve, a 8. ötéves tervidőszak második évében előreléptek. A dolgozókollektívák mindent megtettek a termelési és felvásárlási tervfeladatok teljesítéséért. A legjellemzőbb adatok azt bizonyítják, hogy az üzem jó úton halad, és ha a dolgozók munkakezdeményezése tovább fokozódik, akkor az üzem a tervidőszak harmadik évében nem marad adósa a társadalomnak. Tavaly a tojásfelvásárlás tervét 101,1, a baromfihús-felvásárlásét pedig 100,7 százalékra teljesítették. A járásban két mezőgazdasági vállalattal kötöttek tojásfelvásárlási szerződést. A Sókszelöcei (Selice) és Szenckirályfai (Král'ová pri Send) Efsz-ből az időtervnek megfelelően szállították az étkezési tojást. Biztató, hogy nem adódtak komoly problémák a felvásárlási feladatok teljesítése körül. Például januárban a tervezettnél 9,4 százalékkal több tojást kapott az üzem a termelőktől. Igaz a Szenckirályfai Efsz a tyúkállomány cseréje miatt lemaradt a termelésben, mégsem merültek fel nagyobb problémák, mert a Sókszelöcei Efsz viszont 135,9 százalékra teljesítette értékesítési feladatát. A baromfihús-felvásárlás tervét teljesítette az üzem, de pecsenyelibából kevesebbet kapott a tervezettnél. Az idén a jövedelmezőség alakulása miatt nehézségek adódtak elő a szerződések megkötésekor. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaság az 1988-as évre nem kötött szerződést kacsahizlalásra, pedig ebben a gazdaságban hagyománya van a kacsatenyésztésnek. Úgy látszik, egyre nehezebb lesz a víziszárnyasok tenyésztését fejleszteni. Beszélgetés közben kiderült, hogy a mennyiségi mutatókat az üzem majdnem kivétel nélkül teljesítette, viszont a minőség nem úgy alakult, ahogy szerették volna. Ennek számos oka van. A felvásárlási részleg vezetője elmondotta, hogy az átvett tojásnak 73,57 százaléka volt elsőosztályú, 26,43 százaléka pedig másodosztályú. A felvásárolt pulykáknak 93,1, a csirkéknek 77,3, a hízott kacsáknak 69,4, a hízott libáknak pedig csak a 64 százaléka felelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. Ezen bizony el kell gondolkozni. Keresni, kutatni kell az okát, hogy a minőség miért nem alakult kedvezőbben. Az üzemgazdász utalt arra, hogy a termelővállalatoknál nagyobb gondot kellene fordítani például a tojás osztályozására. Ha például túl törékeny - vagyis vékony héjú - tojást szállítanak, akkor elég sokat csökkentett áron kell eladniuk. Ezt a kárt meg lehetne előzni lelkiismeretesebb válogatással. Azonban úgy látszik, más okok miatt is nagy az eltérés a minőségben. Igaz, tíznaponként ellenőrzik az osztályozást, de ez még mindig kevés. Elég sok huzavona van akörül, hogy az üzemben létesítsenek-e újra osztályozót. Jelenleg más járásokba kell szállítaniuk a Galántai járásban termelt tojást, hogy megállapítsák, melyik minőségi osztályba sorolható a termék. Ez nem csupán idöv^zteséget jelent, hiszen a szállítás sokba kerül. Jozef Puchly mérnök üzemgazdász szintén bekapcsolódott a beszélgetésbe. Véleménye szerint, a víziszárnyasok tenyésztése azért nem vonzó a mezőgazdasági vállalatok számára, mert túlságosan megdrágult a takarmánykeverék. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban is erre hivatkoznak. Hozzáfűzte, ha nem javul a helyzet, akkor előfordulhat, hogy a nagyüzemekben hizlalt kacsa és liba hiánycikké lép elő. Ideje lenne tehát minél előbb intézkedni, hogy ez az ágazat az igényeknek megfelelően fejlődhessen. Michal Sevka mérnök, a feldolgozó üzem igazgatója gondterhelten értékelte a múlt évet. Annak ellenére, hogy általában jó munkát végeztek, és a fő tervmutatókat teljesítették, nem sikerült megvalósítani minden elképzelésüket. Aggasztó, hogy jelentősen növekedtek a termelési költségek. Talán nem lett volna nagy baj, ha ezzel együtt nő a nyereség. Mint mondják, éppen az ellenkezője történt. A teljesítmények tervét 791 ezer koronával teljesítették túl, a termelési költségeket pedig 1 millió 153 ezer koronával lépték túl. Ehhez hozzájárultak a már említett szállítási költségek is. Az igazgató számítása szerint, havonta mintegy 200-250 ezer koronába kerül egyes termékek fölösleges szállítása. Ezen a helyzeten gyorsan változtatni kell. Meg kell mondanunk, hogy a galántai baromfifeldolgozó üzem eléggé mostoha körülmények között dolgozik. Évek óta alig változott itt valami, pedig már az előző ötéves tervidőszakban szó volt arról, hogy hozzálátnak a korszerűsítéshez. A dolgozók munkakörülményei sem a legjobbak. Hiányzik a gyorsütemú korszerűsítés és a határozottabb termelési program. Kezdeményezóen csirke- és tyúkhúsból préssajtot készítenek, a baromfi porciózását pedig egyre jobban a fogyasztók igényeinek megfelelően végzik. Azonban, amint az igazgató elmondotta, a bürokratikus ügyintézés miatt jelentősen elhúzódik az új termékek gyártásának és az új csomagolási módszerek alkamazásának engedélyezése. Több önállóságra volna szükségük. Szinte hihetetlen, hogy ebben a járásban, ahol nagy mennyiségű tojást termelnek és többféle baromfit hizlalnak a mezőgazdasági vállalatok, a feldolgozó üzem elavult technológiával dolgozik és zömmel nagy élőmunka-ráfordítással állítja elő a termékeit. A járás lakossága nehezményezi, hogy például nem fogyaszthatnak a helyben megtermelt tojásból, hanem be kell érniük azzal, amit más járásokból kapnak (bár lehet, hogy éppen a sajátjukat kapják vissza minősítés után). Az üzem vezetőivel folytatott beszélgetés során arra a megállapításra jutottunk, hogy a baromfiipari vállalat eddig nem sokat törődött galántai üzemének fejlesztésével. Bár végeztek az egyes részlegeken kisebb javításokat, de az oly szükséges korszerűsítés nagyon lassan halad. Pedig az üzem lelkes kollektívája szívesen vállalna többet a baromfiipar feladatainak teljesítéséről. Amint mondották, valamikor jó osztályozó részleg is működött az üzemben. Ez egyrészt növelte a gazdaságosságot, másrészt sok embernek adott jó munkalehetőséget. Talán ezt a szempontot is figyelembe kellene venni, ha a galántai üzem fejlesztéséről esik szó. » BÁLLÁ JÓZSEF
