Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
É vszázadunk kezdetén Brati- slavában a Siemens-Schuc- kert cég rakta le a villamos berendezések ipari gyártásának alapjait. Ebből a kis gyárból fejlődött ki az a szocialista nagyüzem, amelyet ma határainkon innen és túl Batislavai Elektrotechnikai Művek néven ismernek, s rövidített neve. a BEZ (Bratislavské elektrotechnické zá- vody) is igen elterjedt a köztudaban. Nevét elsősorban a nagytaranszfor- mátorok gyártása tette közismertté, ám a vállalat dolgozói a jövőre is gondolnak. Ennél a vállalatnál nagy múltra tekinthet vissza a KGST-or- szágokkal folytatott együttműködés, melynek napjainkban új horizontjai bontakoznak ki. főleg a tudományos-műszaki fejlesztés területén. Amikor Nyikolaj Csirivjov. a Szovjetunió Atomenergiai Bizottságának igazgatóhelyettese látogatást tett a vállalatnál, elismerően szólt arról a több mint harminc szupravezető mágnesről, amelyeket a bratislavai elektrotechnikusok gyártottak. Ezek a mágnesek a közismert TOKAMAK berendezések számára készültek, amelyek a csaknem kimeríthetetlen energiaforrás, az irányított termonukleáris szintézis megvalósításádön gyártott transzformátorok műszaki és gazdasági színvonalából kiindulva megoldották a gyártás technológiai problémáit, s Bakuban elkezdődhetett az első mintapéldányok gyártása. A KÖZÖS MUNKA EREDMÉNYE AZ OLAJTRANSZFORMÁTOROK ÚJ SOROZATA- Az Interelektro szervezet keretében, amely a KGST-országok elektrotechnikai iparban megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének a szervezete, részt vettünk az olajtranszformátorok új egységes sorozatának kifejlesztésében - mondja Ernest Debnár mérnök, a vállalat távlati fejlesztési osztályának vezetője. - A feladatot a Záporozsiei Transzformátorkutató Intézet szakemberei koordinálták, de rajtuk és rajtunk kívül NDK-beli, lengyel, román, bolgár és magyar partnerek is részt vettek az egyes problémák megoldásában. Elmondhatjuk, hogy az új sorozat szerkezeti megoldása felveheti a versenyt a világon található bármelyik transzformátorgyár leg0 A Bratislavai Elektrotechnikai Müvek három üzemében - a villamos motorok gyárában, a transzformátorgyárban, az áramelosztógyárban, valamint a vállalat kutatási-fejlesztési részlegén ma évente több mint egymillió korona értékű árut termelnek, melynek körülbelül az egyharmadát a világ négy földrészének csaknem harminc országába szállítják. Gyors ütemben fejlesztik továbbá a villamos hegesztőberendezések gyártását. A vállalat további fontos fejlesztési irányzatát az ipari elektronikai berendezések gyártása képezi. A felvétel az ívhegesztő berendezések szerelőüzemében készült. NEMCSAK AZ ÁRAM ÁTALAKÍTÁSÁT SEGÍTIK ELŐ 'SSSSSSSSS/SSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSf/S/SSSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSSSSSSSSSffSSSS//SSSSSSSSSSSSSfSSSSSfS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSySSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS/SSSS/4 zes tartályok tervezéséhez dolgoztak ki. Újdonság ebben, hogy az együttműködő felek a szellemi termékek cseréjére is kereskedelmi szerződéseket kötnek. Az viszont régi benne, hogy habár a programokat a vállalatok illetékesei befejezetteknek nyilvánították, még várniuk kell a külkereskedelmi vállalatok jóváhagyó aláírására. A vállalatnál arra is panaszkodnak, hogy a külkereskedelem nem eléggé rugalmas az ilyen jellegű ügyletek lebonyolításában. A gyártmányokat a felettes szerv, az Erősáramú Elektrotechnikai Müvek konszern vezérigazgatóságának közvetítésével külföldön is értékesíthetik. A szellemi termékeket azonban, amilyen például a számítástechnikai program, csak külkereskedelmi vállalaton „keresztül" tudják kivinni. Eközben értékes hónapok telnek el, jóllehet a nemzetközi szakosítás éppen a megoldás folyamatában előforduló fölösleges duplicitások elkerülésére, s a kutatási és fejlesztési munkák meggyorsítására irányul. Ám a fejlesztési eredmények közvetlen cseréje a számítástechnikai programok területén sem egyszerű, mert az egyes programok elkészítésének munkaigényessége eltérő, s használati értékük is különböző, így az áraik között is jelentős különbségek vannak. A külkereskedelem rugalmatlansága azonban nem riasztja vissza az elektrotechnikai művek szakembereit a műszaki tervezés automatizálására irányuló nemzetközi együttműködésben való részvételtől. Az Interelektro keretében együttműködő szervezetek nagy jövőt látnak benne. A bratislavai elektrotechnikusok ezért további igényes feladatot vállaltak, mégpedig a száraz transzformátorok automatizált műszaki tervezéséhez szükséges számítástechnikai program kidolgozásának koordinálását. Ebben is a nemzetközi együttműködésben szerzett sokéves tapasztalataikból indulnak ki, de azt is hozzá kell tenni, hogy a kínálkozó lehetőségeket még nem sikerült eléggé kihasználniuk. MICHAL KIMLIK • A villamos motorok gyártása a hagyományos termelési programok közé tartozik. A felvételen Ctibor Fere ncik és Lubomir Dokár az FK 54S-OS generátor sztátortekercselését szerelik. • Az ipari elektronikai berendezések gyártási programja keretében a vállalat dolgozói nemrég kezdték el a BZ 1-XT és a BZ 1-AT 16 bites számitógépek gyártását. A nemzetközi kooperációban készülő számítógépek technológiai folyamatok vezérlésére, a munkafolyamatok irányítására, az anyagellátás és az ügyintézés nyilvántartására egyaránt alkalmasak, s rajzoló berendezések hozzáadásával műszaki tervezésre is felhasználhatók. 0 Vladimír Ceniga mérnök a BZ 1-AT új fölérendelt számítógép és a vállalatban eddig gyártott Mikropas technológiai számítógép összekapcsolását végzi. (A CSTK felvételei) A Bratislavai Elektrotechnikai Művek részvétele a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésében 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj nak elérésére szolgálnak. A vendég elismerő szavainak megalapozottságát az is bizonyította, hogy a szovjet partner további húsz ilyen mágnest rendelt a Bratislavai Elektrotechnikai Müvektől. A szovjet elvtársak emellett saját fejlesztésű szupravezetőjüket is felajánlották a mágnesek gyártásához, hogy a Bratislavai Elektrotechnikai Müvek és a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrotechnikai Intézete által közösen kifejlesztett termékek még jobb paramétereket érhessenek el. A bratislavai vállalat mintegy húsz évvel ezelőtt kapcsolatba lépett a Hmelnyiki Transzformátorgyárral, s a nemzetközi munkamegosztás keretében átvette a szovjet vállalat termelési programjának egy részét. Azóta évente 130-150 millió korona értékben szállítanak transzformátorokat a Szovjetunióba, miközben a gyártmányfejlesztés feladatairól sem feledkeznek meg. Természetesen nemcsak kereskedelmi partnereket látnak a szovjet vállalatokban, hanem a tudományos-műszaki fejlesztés közös útjait is keresik. A nyolcvanas évek elején a Bakui Száraztranszformátor Művek küldöttsége látogatott a bratislavai vállalatba, s együttműködést ajánlott fel az epoxigyanta szigetelésű transzformátorok fejlesztésében. A közös munka első szakaszában a külföljobb termékeivel. A fejlesztés olyan norma kidolgozásával zárult, amelyet minden résztvevő országban elfogadtak, s azt a moszkvai Standardizáló és Szabványosító Intézet is jóváhagyta. A normát a mi vállalatunk keretében működő szabványosítási részlegen dolgoztuk ki. Ez azt eredményezte, hogy sikerült egységesíteni az olajtranszformátorok paramétereit a KGST-országokban. Ez lehetővé tette ezek kölcsönös cserélhetőségét, valamint a gyártásszakosítás elmélyítését. Számos adattal lehetne bizonyítani az új sorozathoz tartozó termékek előnyösségét, megemlíthetjük például azt, hogy a transzformátorok hermetikusan zárt tartályaiban a gyártmány egész élettartalma alatt nem kell kicserélni az olajat. Sajnálkozással kell azonban megállapítanunk, hogy e csúcsszínvonalú erősáramú berendezések gyártásában mi nem veszünk részt. Az új sorozat egyes tagjait csaknem valemennyi baráti országban gyártják, csak nálunk nem. A bratislavai vállalatnál a gyártás csak a próbasorozatig jutott el, sorozatgyártásra már nem került sor. Nincs ugyanis az egész országban olyan technológiai gépsorunk, amely alkalmas lenne a hermetikusan zárt tartályok hullámlemezes falainak hegesztésére, s a vállalat nem rendelkezik devizaeszközökkel ezek vásárlására. A próbasorozat tartályait az- NDK- ban és Lengyelországban hegesztették.- Jelenleg tárgyalásokat folytatunk NDK-beli és magyarországi partnereinkkel, ahol bizonyos szabad kapacitások vannak ezekből a speciális hegesztőberendezések- böl - folytatja Debnár mérnök. - Ha legalább a hullámlemezeket elkészítenék, mi már a tartályt magunk is össze tudnánk állítani. Azonban a tartálygyártás problémájának a megoldása sem szünteti meg a vállalat gondjait a csúcsszínvonalú transzformátorok gyártásának a bevezetésében. A transzformátorok „szívét“ ugyanis a lemezekből álló vasmag képezi, s ennek felépítése döntő mértékben határozza meg a transzformátorban keletkező ör- vényáram-veszteségeket. A Frydek- Místek-i hengerműből szállított lemezek elmaradnak a külföldön gyártott lemezek színvonalától. A hengerműben egyhamar nem is fogják gyártani az ún. szuperorientált lemezeket, mert nincs hozzá megfelelő technológiai berendezésük. Az ilyen „gyenge szívvel“ aztán nehezen lehet a nemzetközi élvonalba kerülni. Atranszfor- mátorok új sorozatához pedig jobb minőségű lemezekből készített vasmagokat terveztek. Magyarországon és az NDK-ban egyáltalán nem gyártanak transzformátorlemezeket. A csekélyebb áramveszteségeket biztosító lemezeket külföldről szerzik be A Fridek- Místek-i lemezhengermüben legalább azzal igyekeznek csökkenteni az ármaveszteséget, hogy vékonyabbra hengerük a lemezeket. Ez azonban növeli a transzformátorok gyártási költségeit, mert ugyanolyan nagyságú vasmagot több lemezből kell előállítaniuk. Ez a probléma is megoldásra vár, mert az energetikusok nagyon elégedettek a gazdaságosabban üzemeltethető transzformátorokkal. AUTOMATIZÁLT MŰSZAKI TERVEZÉSSEL A tudományos-műszaki együttműködésben jelenleg a transzformátorok automatizált műszaki tervezési rendszerének a kidolgozására törekszünk - egészíti ki a tájékoztatást Debnár mérnök. - Ez a feladat a KGST-országok 2000-ig előirányzott tudományos-műszaki haladásának komplex programjában is szerepel. A feladatot ezúttal is szovjet partnerek koordinálják. Ebben a programban csehszlovák részről a mi vállalatunkon kívül a ŐKD Praha és a Skoda Plzen is részt vesz. A bratislavaiak a Záporozsei Transzformátorkutató Intézet programját akarják megvásárolni. Itt viszont a bratislavaiak automatizált számítástechnikai programja iránt érdeklődnek, amelyet a hullámlemeÚJS 8 1988. I
