Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-01 / 13. szám

kJ szú 21 )88. IV. 1. A palántanevelés során a fütött hajtatótér tökéletesebb kihaszná­lása céljából a palántákat áttúzdeljük. Minél korábbi kiültetéshez neveljük a növényeket, a nagy költségráfordítással járó tüzdelés annál gazdaságosabb. Szinte valamennyi palántáról nevelt hajtatott zöldségfajt szoktuk tűzdelni. Kivétel a saláta, ha a magját közvetlenül a tápkockába vetjük. Nem alkalmazzuk a túzdelést a szabadföldi (kései) kiültetésnél. ahol a nagy kézimunkát igénylő munkafolyamat már nem térül meg a kisebb energiafelhasználással. A tüzdelés során - még ha azt a legnagyobb óvatossággal végezzük is - a gyökerek egy része leszakad, a palánta megsérül. Ezáltal a palántanevelési időszak meghosszabbodik, kezdetben a vegetációs fejlődés gyengébb lesz. Ugyanakkor a gyökerek meg- szaggatásával a virágzást, és ezáltal a termésérést előbbre hozhat­juk. A tüzdelés mellett szól a jobb helykihasználás és az ebből adódó energiamegtakarítás. Szakmai körökben leginkább a tüzdelés idő­pontja körül vannak viták. Helykihasználás miatt előnyösebb lenne minél később tűzdelni, minél tovább súrú vetésben nevelni a palántá­kat. A kései tüzdelés ellen szól a növény gyökérzetének korlátozott regenerálódó képessége. Minél korábban sérül meg a növény gyökérzete, annál hamarabb fejlődik újjá. és minél később tűzdeljük át a palántát, annál vontatottabb a cserepekben, a tápkockákban a növény regenerálódása. Élettani szempontból a két szikleveles kor kezdetén, gazdasági oldalról nézve a két lombleveles stádiumban a legjobb a növényeket átültetni. A tüzdelés. illetve az eredés sikerét döntő mértékben befolyásolja a tápkocka- vagy szaporitóláda-föld nedvességtartalma és tápanyag- tartalma. Száraz közegben törik, pattan a gyökér, rosszabb esetben a szár is. sok a sérülés, nagy a kiesés. Legjobb sárszerúen nedves tápkockába tűzdelni, még akkor is. ha ezt sokan növény-egészség­ügyi okokból helytelennek tartják. Nem elég, ha nagyon nedves a tápkocka, célszerű a túzdelést követően is öntözni, hogy a gyökerek közül a levegő kiszoruljon. Fontos a palánták szempontjából az optimális hőmérséklet, a 20-25 fok. Ez paprikára, paradicsomra és uborkára vonatkozik, a káposztafélék esetében és a fejes salátánál elegendő a 16-19 fok. A léghőmérsékletnél fontosabb a közeg hőmérséklete, mert a hideg tápkockában a gyökeresedés nem tud megindulni, arról nem is beszélve, hogy sokkal nagyobb a palántadólés veszélye. A rossz gyökeresedést kiválthatja a tápkockaföld magas sótar­talma, ami akkor fordul elő, ha túl sok műtrágyát használtak. Ilyenkor a túzdelést követően a gyökerek 2-3 nap után megbámulnák, elhalnak. Hasonló tünetekkel jár, ha a földhöz éretten istállótrágyát kevertek, és a melegben fejlődő ammónia megperzseli a hajszálgyö­kereket. Gyepkockánál - és erre a dinnye- és uborkatermesztök figyelmét szeretném különösen felhívni! - a gyomirtó szerek szoktak súlyos károkat okozni akkor, ha a gyepet gabona- vagy kukoricaföl­dek közelében vágják. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a lelkiismeretes munkát. Csak ügy szabad tűzdelni, ha előtte lyukat készítettünk a tápkockában - ezt csinálhatja maga a tápkockagyártó gép is aminek az oldalához nyomjuk az ujjúnkra hosszan elfektetett palán­tát. örök veszély a hosszú köröm, mivel könnyen megsérthetjük a növény szárát. SZ. F. Az édesgyökérről Az édesgyökér (Glycyrrhiza glab­ra - sladké drievko hladkoplodé) a hüvelyesek családjába tartozó évelő növény. Szára 50-150 cm ma­gas, szétágazó, levelei szamyasan összetettek, virágzata fürtös, termé­se hüvely. Karógyökere 2-3 ujjnyi vastag, elágazó, gyógyhatását a népgyógyászat ősidők óta kihasz­nálja. A nyirkos, mészben gazdag, fris­sen istállótrágyázott területeket ked­veli. A száraz, köves talajokon nem érdemes foglalkozni vele. mert vé­kony és szerteágazó gyökeret nevel. Palántáról vagy gyökérdugványról szaporítják. A magot tavasszal hi­degágyba vetik, az előnevelt palántát ősszel vagy a következő év tava­szán ültetik ki 30 cm tó- és 60-80 cm sortávolságra. Gyökérdugvány­nak a termesztett vagy vadon termő növények ujjnyi vastag gyökere a legmegfelelőbb. Ezt 10-15 cm-es darabokra vágják s a dugványokat a már említett telepítési távolságnak megfelelően úgy duggatják ferdén vagy függőlegesen a talajba, hogy legalább 5 cm-es talajréteg védje a gyökérdarabkákat a kiszáradástól. Az édesgyökér glycyrrhizint, asz- paragint, keserúanyagot, keményí­tőt stb. tartalmaz. Közülük legfonto­sabb a glycyrrhizin, amely gyógyítja a köhögést és kedvezően hat a mel­lékvesék működésére. Ez azért ér­demel említést, mert a mellékvesék termelik a szervezet víz-, ásványisó- és cukor-anyagcseréjét szabályozó, valamint a szervezet ellenállóképes­ségét növelő hormonokat. Az el­mondottakból következik, hogy az édesgyökémek köptető, görcsoldó, reumát és gyomorfekélyt gyógyító, vizelethajtó és gyulladásgátló hatá­sa van, s természetesen szilárdítja az emberi szervezetnek a betegsé­gekkel szembeni ellenálló képessé­gét. A gyógyszeripar ezen túlmenő­en ízesítő gyanánt is felhasználja az édesgyökeret. Gyógyászati célokra csak a 3-4 éves gyökerek gyűjthetők. Ezeket természetes eljárással vagy legfel­jebb 35 fokos hőmérsékleten lehet szárítani. Teája főzéssel készül; egy csésze vízbe 1.5 gramm édesgyö­kér adagolható, s a teából naponta csupán egy csészével ajánlatos fo­gyasztani. A gyökérből nyert kivo­natból 0,5-1,5 grammnyit tehetünk a szirupba A javasolt adagokat nem tanácsos túllépni, mert a túladago­lásnak kellemetlen mellékhatásai le­hetnek. A gyomorfekélyben szenve­dők 20-60 gramm édesgyökér-kivo- natot oldjanak fel fél liter vízben, s az oldatot egy hónapon át kortyonként fogyasszák. Dr. NAGY GÉZA lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Egyelés helyett... El lehet kerülni az egyelést, és a vetés idejét jelentősen meg lehet rövidíteni, ha szemenként vetünk, az alábbi módszerrel: Vásároljunk néhány tekercs WC- papirt. ami olcsó, s az a tulajdonsá­ga. hogy nedvességre azonnal szét- foszlik. A kb. 10 cm széles tekercset még kettévágjuk középen (fűrésszel vagy késsel), így 80 cm hosszú csikót kapunk. Előbb az egyik, majd a má­sik csíkot középen összehajtjuk, a hajtás vonalába vékonyka ecsettel (amilyen az iskolásgyermekeknek van), sürü lisztkeményítöbe mártva, egy szem magot helyezünk. (Ujjunk­kal nem tudunk egy szem magot megfogni, de a keményítős ecset megfogja, s oda is ragasztja a papír­ra.) Répa- és petrezselyemmag ve­tésénél 2 cm-enként, máknál 4 cím­enként elég egy-egy szem mag. (Ha nem vagyunk biztosak a 100 száza­lékos csiraképességben, ragasszuk A földibolhák (Phyllotreta) úgy­szólván valamennyi termesztett és vadon növő keresztesvirágú növé­nyen károsítanak. Elsősorban a fia­tal növényeket lepik meg. Ha példá­ul a káposztafélék palántázása egy­beesik a bogarak megjelenésével, a földibolhák serege néhány nap alatt képes elpusztítani az egész ültetvényt. A termelők legnagyobb bosszúságára a retket gyakran telje­sen letarolják (nagy káposztabolha). A kártevő jelenlétére utaló, apró ke­rek rágások később szitaszerűen összefolynak. Kártételükre főleg száraz, meleg időjárás esetén kell számítani. A fejlett bogarak az első jelentő­sebb tavaszi felmelegedés idején (április) bújnak elő téli rejtekhelyük­ről, a talaj felsó rétegeiből, a kövek és falevelek alól, vagy a füves terü­letekről. Csak ritkán repülnek, in­kább nagy ugrásokkal menekülnek, ha veszélyt éreznek. Házikertjeinkben leggyakrabban a nagy káposztabolha, a csikós vagy középnagy káposztabolha és a fekete káposztabolha károsít. Nőstényeik rendszerint a növények közelében rakják le tojásaikat a talaj fel ennek dupláját, a fölösleget kika­páljuk - de akkor sem kell egyelni!) A papírcsík összenyomásra össze- ragad, ezért nem kell az egész felü­letet bekenni. Végül feltekerjük gom­bolyaggá, mint a fonalat. Vetéskor kapaheggyel sekély ba­rázdát húzunk, ebbe fektetjük el a ki­húzott gombolyagot, s azonnal leta­karjuk földdel. A sor végén ott sza­kítjuk el, ahol akarjuk. Már a vetésnél megtérül a pepe- cselö-szöszmötölő munka egy ré­sze, mert nagyon gyorsan le lehet tekerni a gombolyagot - az ágyásel- választó útról is -, és nem kell ta­posni annyit a földet, mintha kézzel szórnánk a magot. Növényeink ko­rábban indulhatnak növekedésnek, és a vetőmag-megtakarítás sem kö­zömbös - már itt megtérül a vásárolt WC-papir ára. Virágmagvak vetésé­nél különösen jó e módszer, mert a virágmagvak igen drágák. M. L. felső rétegébe. Kivétel a nagy ká­posztabolha, amely mindig a levelek fonáki részére, rakja tojásait. A kikelt lárvák csak rövid ideig, de annál nagyobb étvággyal rágcsálnak a nö­vényeken, majd bábozódnak, s júni­us végén már ismét bogarakkal ta­lálkozhatunk növényeinken. Ha ked­vez számukra az időjárás, ez az időszak ismét komoly veszélyt jelent a termelők számára. Nyár végén a kártétel fokozatosan csökken, a kártevők téli „szállás" után néznek. A földibolhák megtelepedésének, elterjedésének megelőzése céljából gondosan irtsuk a kertben előforduló gyomokat, főleg a keresztesvirágú fajokat A kiadós, esöszerü öntözés­sel sok földibolhát elpusztíthatunk. Vegyszeres növényvédelemre a káposztafélék és a retek esetében az Actellic 50 EC és a Cymbush 10 EC használható. Magtermesztés esetén az Ambush 25 EC és a Decis 2,5, kizárólag a káposztaféléknél pedig még a Decemtion 20 EC elne­vezésű készítmény is a segítsé­günkre lehet a kártevők irtásában. SZALAI LÁSZLÓ Fontos a rágófa A nyúl természeténél fogva állan­dóan rágcsáló, a metszőfogait erő­sen koptató állat. A fogak kopása és növekedése egymást kiegyenlíti, de ha ketrecben lágy eleségen tartjuk a nyulakat, és nem gondoskodunk kemény, rágható tárgyról - pl. rágó­fa beadásával a metszőfogak túl­nőnek. Előfordulhat ilyesmi akkor is, ha a fog ferde, a metszőfogak élei nem érik egymást és olyan rohamo­san nőnek a fogak, hogy az állat nem képes táplálkozni. Választás után, de később is ajánlatos rendszeresen ellenőrizni a nyulak fogazatát. Ha a választott nyulaknál fogrendellenességgel ta­lálkozunk, legjobb az állatot kiselej­tezni, mert különben állandóan ke­zelni kell a fogait. Társai még így is egy hónappal megelőzik a súlygya­rapodásban. Előfordul, hogy a tenyésztő csak későn veszi észre a nyulak furcsa viselkedését, például azt, hogy az állatok a szájukban kaparnak. A már 1,5-2 kg-os növendéket foglecsi- péssel érdemes megmenteni. Ilyen­kor az állatot szorosan lefogjuk, a fo­gai közé zsineget fűzünk, szétfeszít­jük a száját és csipófogóval lecsí­pünk a túlnőtt metszőfogakból. így a süldő két-három hetes késéssel felhizlalható az ideális vágósúlyra. K. L. Retekvetés tiplis ültetődeszkával Próbálkoztam már papírra ra­gasztva, sorba és szórva vetni a retket, legjobban azonban ez a módszer vált be. Egy 440x 260 milliméteres deszkalapot 70x50 mm-es kö­tésben 12-es fúróval kifúrtam s a furatokba akkora fatipliket ütöttem, hogy 15 milliméterrel a deszka síkjából kiálljanak. Az egyenletesen eldolgozott, lehen­gerelt talajra ráhelyezem, s láb­bal betaposom az ültetódeszkát. Az így kijelölt lyukakba szemen­ként vetem a retekmagokat, majd a vetést Basudinnal fertőt­lenített komposzttal takarom és beöntözöm. Az így vetett retek szép egyenletesen fejlődik. (mk) A FÖLDIBOLHÁKRÓL Főleg a káposztaféléket veszélyeztetik KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Nyilatkozat 8 Vá­ros az NSZK-ban. 13. Rejtvé­nyünkben Kotnensky egyik gon­dolatát rejtettük el; a gondolat első része. 15. Oktat. 16. Római hét. 17. Nemesgáz. 19. Utónév. 20. A finn márka századrésze. 22. Az áll alatti zsírpárna. 23. Néma ámítás! 25. Báltermek. 27. Újság. 28. Tabu fele. 29. Férfinél. 30. Állatok itatását végzi. 32. Nobélium. 33. Votják. 35. Nagyhatalom. 36. Holland festő. 38. Maradi. 39. ... Lanka. 40. Tenger - olaszul. 41. Olaszországi város. 42. Tantál, hidrogén. 43. Híres csip­ke. 45. Némán vés! 46. A légnyomás egysége. 48. Kötőszó. 49. Zoltán, Róbert. 50. O. Á. E. 52. Rövid elbe­szélő költemény. 54. A finis közepe. 55. Karral kapcsolatos. 57. Szalag­csokor. 58. Táplál. 59. Szláv nyelvű nép. 61. Vissza: ezen a helyen. 62. Formai. 66. ... futása (Vörösmarty). 67. A cukorgyártás mellékterméke, névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Nigériai Szudán néger törzs. 2. Telefon jelzője. 3. Hegyes képződmény. 4. Dal. 5. Cseh drámaíró. 6. Levesben van! 7. A Földet körülvevő anyag. 8. Adriai kikötőváros. 9. Sziget az Atlanti­óceánban. 10. Női név. 11. Mázsái. 12. Európai nép. 14. Ázsiai ország. 18 Csibe jelzője. 20. Régi ürmérték. 21. Görög betű. 24. A gondolat befejező része. 25. Üti. 26. Képző. 29. Női név. 31. Magyar történetiró. 34. M. S. T. 35. Ultrarövidhullám. 37. Mátka. 39. Kuruzsló. 40. Megszólí­tás. 41. ,.A“ Szavazat. 42. Tram- busz fele. 43. Háborúval kapcsola­tos. 44. A szem szivárványhártyájá­nak gyulladása - fonetikusan. 47. Szibériai folyó. 48. Becézett női név. 51. Csurgó. 53. Lesotho és Tunézia festő. 62. Latin köszönési formula, autójele. 54. Idegen női név. 56. 63. Kalácsban van! 64. Íme. 65. Füzet. 58. Elpihen. 60. Németalföldi Kötőszó. A március 18-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: ... nő a hóvirág, tavaszt remél, zsúpos tetőkről a jégcsapok leszakadnak. Könyvjutalomban részesülnek: Valló Béla, Bratislava, Nyári Ágota, Nagy- megyer (Calovo). Balajthy Szerén, Gesztete (Hostice), Nagy Katalin, Király- helmec (Kráf. Chlmec), Léces Zoltán, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). Mire ügyeljünk a tűzdelésnél?

Next

/
Oldalképek
Tartalom