Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
Telepítsünk spárgát A spárga Európában és Ázsiában őshonos növény. Tudatos termesztése Európában több évszázados múltra tekint vissza. A spárga igen kedvelt zöldségféle a nyugat-európai országokban annak ellenére, hogy az ára - persze indokoltan - messze fölülmúlja az egyéb zöldségeket. Kiváló ízanyagokkal és jó étrendi hatással bíró növény. A friss zöldspárga 100 grammonként 0,5 milligramm A-provitamint, B,-, B2- és B6-vitaminból pedig háromszor annyit tartalmaz, mint az uborka vagy a sárgarépa. Különösen sok C-vitamint tartalmaz a spárgasíp hegye. Említésre méltó a cukor-, a nyersrost-, valamint az ásványsó-tartalma. A spárga értékét növeli, hogy április első napjaitól június közepéig szedhető, olyan időszakban, amikor viszonylag kicsi a zöldségfélék választéka. Előnye, hogy kis tömegű sípból is kiváló étel készíthető, ízesítésre használható. A friss sipok hűtőszekrényben 4-5 fokon 6-8 napig jól tárolhatók. Elófözött állapotban fagyasztva 8-10 hónapig károsodás nélkül eltartható. A zöldspárgafajták erős növekedésúek. Ha kedvező a víz- és tápanyag ellátásuk, akkor a hajtások nyár közepére elérhetik a 160-200 cm magasságot. A nővirágú egyedeken lévő 7-8 mm átmérőjű, kárminpiros, gömbölyű bogyók igen tetszetösek, ami a spárgatő díszítő hatását erősíti. A spárgát csak napos helyre telepítsük, mert nem túri az árnyékot. Ezért számára a kert olyan részét célszerű kijelölni, ahol az évek múltával- a fák felcseperedése után - teljes napsütést élvezhet. A spárga évelő növény, legalább 15-20 évig foglalja el a területet, másrészt csak akkor növekedik erőteljesen, ha gyökérzetével mélyen képes a talajba behatolni. Ezért célszerű a telepítésre szánt területet legalább 60-80 cm mélyen megforgatni, esetleg a vízzáró réteget is áttömi. Ha a magoncokat egy sorba telepítjük, akkor legalább egy méter szélesen és 60-80 cm mélyen ássuk meg a talajt. A spárgatövek erőteljes növekedéséhez nemcsak mélyforgatott területre, hanem tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodásé és kedvező szerkezetű talajra van szükség. Ahhoz, hogy ezeket a feltételeket a növény megtalálja, a talajelőkészítéskor négyzetméterenként 8-10 kiló istállótrágyát vagy 10-20 kiló jó minőségű komposztot, esetleg tőzeget, valamint 7-10 deka szuperfoszfátot és 10-20 deka kálisót kell a talajba bedolgozni. A magoncokat a vegetáció befejeződése után, az őszi időszakban a fagyok beálltáig vagy kora tavasszal, amíg a talaj hőmérséklete 8-10 cm mélységben nem melegebb 5-6 foknál, 100-140 cm sortávolságra, 20-25 cm tötávolságra és 15-18 cm mély barázdába telepítjük. A magoncok telepítése előtt - a megmunkált, megforgatott talajban- 20 cm mély barázdát nyitunk, abba érett istállótrágyát, jó minőségű komposztot vagy biohumuszt adjunk oly módon, hogy a barázdák alján 3- 4 cm vastagságú, összefüggő trágyaréteg legyen. Ehhez folyóméterenként 3-3,5 kiló anyag szükséges. A barázdákba szórt szerves trágyát 4- 6 cm vastag talajréteggel borítjuk, majd erre helyezzük a magoncokat úgy, hogy a rügyek egy irányba, a barázda hossztengelyével párhuzamosan helyezkednek el. A magoncokat 5-8 cm vastag talajréteggel takarjuk. Az új spárgatelepet tavaszi telepítés esetén négyzetméterenként 40-50 liter vízzel célszerű beöntözni a biztonságosabb eredés végett. Ha a telepítéshez szükséges szaporítóanyaghoz nem tudunk hozzájutni, úgy magunk is felnevelhetjük a magoncokat. Ehhez vásároljunk vagy gyújtsünk magot. A zöldspárga magját április elején 2 cm mélyen szaporitóládába vagy nagyobb cserépbe vetjük, és legalább 22-25 C-fok hőmérsékleten tartjuk, vigyázva, hogy a talaj sohase száradjon ki. A kelés 10-11 nap múlva várható. A kis növények 18-20 nap múlva máregy-két hajtással rendelkeznek, és így túzdelésre alkalmasak. Az egyenletesen fejlődött magoncokat •8-12 cm-es cserepekbe, tápanyagban gazdag, laza talajba tűzdeljük. Gondos ápolás után 8-10 hét múlva a magoncok már elég erősek lesznek ahhoz, hogy kiültethessük őket a jól előkészített talajba, állandó helyükre. Az ültetés a vegetációs időben bármikor történhet. Áz új ültetvény ápolása az első évben a gyomosodás elleni kapálásból, a kártevők és a kórokozók elleni folyamatos védekezésből, fejtrágyázásból és gyakori öntözésből áll. A leggondosabb ültetés ellenére akadnak majd tőhiányok, amelyeket pótolni szükséges. Nagyon fontos, hogy ősszel, a vegetációs időszak végén a spárgaszárakat tőből vágjuk le, és égessük el, mert ezekben sokféle kártevő és betegség telelne át és károsítaná a következő évben a fiatal növényeket. A zöldségspárga sípjai a sík talajból emelkednek ki. Szedésüket csak a harmadik évben kezdjük meg, hogy a tövek jól megerősödhessenek. Ekkor a szedés rendszerint április elejétől időszerű és június közepéig folytatható. A sípok akkor alkalmasak a levágásra, amikor a pikkelyleveleik még zártak és a sípok hossza maximálisan 20-25 cm. A termő spárgasíp hozama tövenként 20-40 dkg. F. B. A könnyezés is megárthat Húsz töke lugasszölö van a kertemben. Egy részük kifejezetten érzékeny atavaszifagyokra-rendszeresen károsodnak. Úgytanultam, hogy ezeknél a késői metszés az ajánlatosabb. Csakhogy ilyenkor már megindul a nedvkeringés, erős a könnyezés, ez pedig rügykárosodást (vakulást) okozhat. Hiába vágtam bármilyen irányba ferdén a vessző végét, a nedv mégis ráfolyt valamelyik rügyre, ott megkocsonyásodott, s ha rajtamaradt, az a rügy ki sem hajtott. A károsodás megelőzésére mindenfélével próbálkoztam, míg végre megtaláltam a módját. Egy eldobott autóbelsögumiból 30-40 mm átmérőjű körtárcsákat vágtam, s rajtuk 3-5 mm-es lyukakat készítettem. A metszés során meghagyott vesszöcsonk végére húzva ezeket úgy forgattam, hogy a lecsöppenö nedv egyik rügyet se veszélyeztethesse. Nálam bevált: könnyezéstöl azóta egyetlen rügy sem károsodik. K. SZ. A VISSZAVÁGÁS ÉS A RITKÍTÁS HATÁSA A gyümölcsfák metszésének célja, hogy a többi termesztéstechnológiai munkaművelettel (a talajmüve- léssel, tápanyagpótlással, öntözéssel, növényvédelemmel) összhangban növeljük a terméshozamot, javítsuk a gyümölcs minőségét, fenntartsuk a termöegyensúlyt és meghosszabbítsuk fáink termókorát. E célok érdekében fontos, hogy a metszés módját és mértékét mindig a gyümölcsfa biológiai, élettani sajátosságainak megfelelően válasszuk meg. Visszametszéskor a korona valamelyik alkotó elemének csak egy részét vágjuk le, mig a ritkítás során a hajtásképletet tóból távolítjuk el. A visszemetszés és a ritkítás hatása lényegesen eltérő, még akkor is, ha mindkét metszési móddal azonos mennyiségű növényi részt távolítunk el. Visszametszés esetében a vessző csúcsrügyét vágjuk le, amely a növekedést serkentő és gátló hormoné*' központja. Az eves vesszők csúcsrügyeinek lemetszése miatt a fa elveszti szabályozó rendszerét, ami növekedési hullámot vált ki. Ez erős metszés esetén sok erős hajtást (az oldalsó rügyek mellett az alsók kihajtását is) és kevés termőrügy kialakulását eredményezheti. Az ilyen károsan erőteljes növekedés az erős visszametszés nyomán túlsúlyba jutott gyökértömegnek is tulajdonítható. A ritkított fák koronája lazább, ezáltal javul a megvilá- gítottság. A sebzésí inger nem vált ki hosszanti növekedést. A visszametszés mindig több új hajtást eredményez, mint a ritkítás. Visszametszéssel a hajtásnövekedést növelhetjük, a ritkítással pedig a korona különböző részeinek jobb megvilágítását idézhetjük elő. Ez kedvez a termőrügyek kialakulásának. T. L • A ritkítás (A) és a visszametszés (B) művelete Az európai szőlőtermesztés történetének legnagyobb csapását kétségkívül a szólögyökértetú. vagyis a filoxéra be- hurcolása okozta. Európában a kártételét először Franciaországban észlelték a múlt század derekán Nem sokkal később, 1872-ben már Bécs és Bratislava környékén is károsított. A szólögyökértetú szinte ijesztő gyorsasággal terjedt. Hozzávetőlegesen két évtized alatt a Kis-Kárpátok szőlőültetvényeinek nagyobb része károsodott vagy kipusztult. Sok termelő a tönk szélére jutott, s közülük többen kénytelenek voltak kivándorolni. A filoxéra kártételének csak röviddel a századforduló előtt sikerült gátat vetni, mégpedig az ellenálló amerikai fajták behozatalával, illetve az amerikai alanyokra történő oltásokkal. Csakhogy addigra az ország szőlőültetvényeinek több mint a fele - hozzávetőlegesen 230 ezer hektár - kipusztult. A szölógyökértetü teljes kifejlődése két évig tart. Fejlődési ciklusait jól ismerjük, a kártevő leírását valamennyi komolyabb szakkönyv tartalmazza. Még a közelmúltban is úgy hittük, hogy ennek a veszedelmes kártevőnek a teljes fejlődési ciklusa kizárólag az amerikai - ma már többnyire csak alanyként használt - fajtákon figyelhető meg. Ezeknél a szőlőfajtáknál a gyökérzet károsítása ugyan nem ölt veszélyes mértéket, viszont a kártevő levéllakó változatai, amelyek ún. gubacsokat képeznek a leveleken, néha az egész lombfelületet beborítják. A fertözöttség az alany vesszöhozamának csökkenéséhez és a minőség romlásához vezet. A magyarországi Kövesháton 1986. augusztusának végén például 56 gubacsot számláltunk meg levelenkénti átlagban. Hasonló mértékű fertözöttségröl kaptunk jelzéseket Ausztriából. Ami még nagyobb figyelmet érdemel, újabban több szerző figyelmeztet arra, hogy a filoxéra levéllakó alakját már az európai, sőt az interspecifikus fajták levelein is megtalálták. Például a magyarországi Abasáron 1986-ban a leányka, otto- nell muskotály, rizling-szilváni, szaszla, piros tramini és kékfrankos szőlőfajták lombján károsított. Másutt a bianca, cserszegi fűszeres, cabernet franc, rajnai riz- ling és kunbarát fajtákat károsította. Tavaly az európai fajtákon kevésbé károsított a filoxéra levéllakó változata. Egyelőre nem tudjuk, hogy ezt a hatékonyabb növényvédelem eredményeként kell-e elkönyvelnünk, vagy egyszerűen a megváltozott időjárási feltételek következtében alakult igy a helyzet. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a hazai és külföldi tapasztalatok ismeretében fokozott figyelmet kell szentelnünk ültetvényeink egészségi állapotának, s fel kell készülnünk a szölógyö- kértetú levéllakó alakja elleni védekezésre. Ez már csak azért is fölötébb fontos, med az utóbbi években több helyütt telepitettek interspecifikus fajtákat, melyeknél a kártétel veszélye meglehetősen nagy A szölógyökértetü elleni védekezésben igen jó eredményeket értek el a speciális fogószalagok alkalmazásával. A gyümölcsfák növényvédelméből ismeretes hernyófogó övékhez hasonló szalagok a kártevő vándorlási időpontjának meghatározásában. a vegyszeres növényvédelem legmegfelelőbb időpontjának előrejelzésében szintén nagyon jó szolgálatot tehetnek. A jókor kijuttatott piretroid készítmények megbízhatóan irtják a szőlőültetvényeinket újfent komolyan fenyegető szólögyökértetút. RENCZÉS VILMOS KÉR VÍZSZINTES: 1. Norvég múkorcso- lyázónö. 9. Amerikai műkorcsolyázó. 12. Zenebona. 13. Spanyol sízö. 14. Magyar származású osztrák színész. 15. Törökországi város. 17. Idegen férfinév. 18. Amerikai gyorskorcsolyázó. 19. Arról a helyről. 21. Csavar. 23. U. Z. 24. Bulgária autójele. 25. Amerikai hír- ügynökség. 27. Létezni. 29. A füst közepe. 31. Helyet foglal. 33. Osztrák sízö- nö. 35. Az információ egysége. 37. Romániai város. 39. Megszólítás. 40. Kísértet. 42. Kipusztítom. 44. Vízipipa (ék. h.). 46 Áraszt. 47. Rag. 48. .akaszt valamit. 49. Japán pénzem. 51. Norvég sífutó. 52. Füzet. 54. Ad acta. 56. Élőlény. 58. Vurstliban van! 60. Elek, Nándor. 61. Knock out. 63. A mohamedán isten. 65. Francia sizö. 67. Időmérő. 69. Gyümölcs. 71. Nikkel, lítium. 72. Vércsatornáik. 73. Férfinév. 75. Vissza: új - görögül. 76. Finn sífutó. FÜGGŐLEGESE. Szovjet gyors- korcsolyázónö. 2. Város az USA-ban. 3. Nikkel, radon. 4. Anna, Olga. 5. Hidrogénklorid. 6. Táplálkozhat. 7. Elbeszélés. 8. Első osztályú. 9. A bárium és a jód jele. 10. Pakisztán államnyelve. 11. Vissza: tudatott valamit. 14. Svéd sífutó. 16. Osztrák sízö. 18. Hélium, nitrogén. 20. Azonos betűk. 22. Ébred. 26. Besúgó. 28. Római kettő. 30. Szovjet sífutónö. 32. Tegu koreai város névváltozata. 41. Létezik. 43. Indium. 44. Új Zéland és Uruguay autójele. 45. Szovjet gyorskorcsolyázó. 48. Svájci néprajzkutató. 50. Azonos betűk. 51. Lengyelországi félsziget. 53. Kéreti magát. 55. Szándékozik-e? 57. Duplán halandzsa. 59. Az irka közepe. 62. Autómárka. 64. Halott. 66. Ficsúr. 67. Csehszlovák műkorcsolyázó. 68. Nó- rika azonos hangzói. 70. Német író. 73. M. A. 74. Numero. 76. Méter. TÉLI OLIMPIÁK EGYÉNI BAJNOKAI A március 11 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Hogyha virág lennék, ölelnélek jó illattal; hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; Könyvjutalomban részesülnek: Tücsök Gézáné, Komárom (Komárno), Zsillé Valéria, Kajal (Kajal), Bodnár Ferenc, Kassa (Kosice), Abonyi Andrea, Zselíz (Zeliezovce), Böjti Flórián, Stúrovo
