Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-18 / 11. szám
U " nneplöbe öltözött emberekkel telt meg a terem. Elégedettség látszott az arcokon, mert a zárszámadó közgyűlés résztvevői már a termelési értekezleteken értesültek a pénzügyi mérleg kedvező alakulásáról. Azt is tudták, hogy egyes szakaszokon bizonyos mulasztások történtek, ezért kíváncsian várták az értékelő beszámolót, amely a még igényesebb feladatokról is tájékoztatta őket. # A megnyitó után Kazlov László mérnök, a sárói (Sárovce) Béke Efsz elnöke ismertette a tagok kezdeményezését és szorgalmát dicsérő, elemző beszámolót. Kiemelte, hogy a dolgozók többsége megértette: jó eredményeket csak akkor lehet elérni, ha mindenki helytáll a munkahelyén. Idézte Korpás Gábor mérnöknek, a szövetkezet volt elnökének az 1986-os évi zárszámadó közgyűlésen elhangzott szavait. Ezek szerint, mindig névre- szólóan kell bírálni, még akkor is, ha egyeseknek ez nem tetszik. Mindenkinek ismernie kell a hibáit és a feladatait. A lehetőségek kihasználásával az 1987-es évben lényegesen előre lépett a szövetkezet. A cukorrépa kivételével minden vonatkozásban teljesítették értékesítési feladataikat. Az idén még aktívabban dolgoznak, mert jó eredményekkel akarják megünnepelni a földművesek nagy évfordulóját. Negyven évvel ezelőtt Tőrén (Túra) alakult meg az ország első egységes földműves-szövetkezete. Az egyesítés óta ez a gazdaság a sárói szövetkezethez tartozik. A megkezdett úton tovább haladva, bizonyítani akarják a kollektív szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés létjogosultságát. A beszámoló foglalkozott a munkafegyelem megszilárdításának jelentőségével, és értékelte a termelés eredményeit. Volt miről beszélni, mert a dolgozókollektívák hatékony munkát végeztek. A növénytermesztés az elképzeléseknek megfelelően fejlődött. A korszerű módszerek alkalmazásával több növénynél csúcshozamot értek el. Ószi búzából 6,18, tavaszi árpából 6,25, zabból pedig 4,89 tonna termést takarítottak be hektáronként. Nagy fordulat történt a szemes kukorica termelésében, jól kihasználták a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer útmutatásait. Ez lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a kukorica átlagos terméshozama 900 hektáron 7,13 tonna volt. Még ezzel az eredménnyel sincsenek megelégedve. A cél: 8 tonna szemes kukoricát termelni hektáronként. A napraforgó az ekecsi (Okoc) termelési rendszer alkalmazásával szintén bő termést adott. Átlagos hektárhozama 3,05 tonna volt. A cukorrépa-termesztés problémáit szintén alaposan elemezte a beszámoló. Több negatív tényezőt említett. Részben a rossz csíraképességü vetőmag, részben a rosszul végzett egyelés következtében egyes parcellákon a szükségesnél ritkább volt a növényzet. A kiszántógépek 10-25 százalékos veszteséggel dolgoztak. Ezzel a problémával már a termelési értekezleten is foglalkoztak, s olyan határozat született, hogy az idén jobban felkészülnek a feladatra, s mindent megtesznek azért, hogy ismét elérhessék az évekkel ezelőtti 40 tonnás hektárhozamot. A korai burgonyájuk tavaly szép bevételt nyújtott. Hektáronkénti termelése 11,05 tonna volt, s a termés 80 százalékát magas áron értékesíthették. A takarmányalap feltöltéséhez a másodnövények is hozzájárultak. A perko után például silókukoricát és cirkot vetettek. Az energiában gazdag keverék hatására az állatok termelékenysége lényegesen növekedett. Nagy eredménynek számít, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére lényegesen túlteljesítették a zöldség- és dohányeladási tervet. A tervezett 25 tonna fűszerpaprika helyett szintén többet, összesen 32,9 tonnát adtak el. A zárszámadó közgyűlésen a kertészeti csoport tagjainak munkáját tehát joggal dicsérték. Az állattenyésztésben a korábbi problémák megoldása után kedvező változásra került sor. Növekedett a szarvasmarha-állomány, kocánként 18,14 malacot választottak el, s a munkafegyelem megszilárdítása hozzájárult a termelési költségek csökkentéséhez. A sok számadat bizonyította, hogy a szövetkezet tagjai minden lehetőséget kihasználtak a termelés növelésére. Kibontakozott a szocialista munkaverseny, melynek résztvevői közül többen a járási élvonalban végeztek. Az állattenyésztésből Oíga Kútková, Magdaléna Striőková, a növénytermesztésben Hámornik József, Szúcs Zoltán és Kutka Tibor végzett rangos helyen a járási szocialista munkaversenyben. Ki kell emelni, hogy a kissárói (Maié Sárovce) állattenyésztési központ az élet- és munkakörnyezet javításában a járásban az első helyre került. Bár a szocialista munkaverseny szervezését még tökéletesíteni kell, a szövetkezetben a mun- \ kakezdeményezés fokozódik. Sidónia Danie- licová mérnök, a személyzeti osztály vezetője arról számolt be, hogy a hat szocialista munkabrigád példáját követve, a szövetkezet tagjai mindent megtettek vállalásaik teljesítéséért. Az összegezés után megállapították, hogy az 1 642 000 korona értékű kötelezettségvállalást lényegesen túlteljesítették. A munkában a gabonatermesztők és az építkezési csoport tagjai jártak az élen. Az eredményeken felbuzdulva, a szövetkezet tagjai az idén a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére 2 millió 70 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. A szövetkezet tehát eredményesen halad tovább a négy évtizede megkezdett úton. Megszilárdult a munka- és technológiai fegyelem, amelynek hatására javult a pénzügyi gazdálkodás. Lépő János üzemgazdász megállapította, hogy az utóbbi években egyre jövedelmezőbbé vált a termelés. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt gazdasági évet 9 426 000 korona nyereséggel zárták. Az üzemgazdász azonban rámutatott, hogy a mindennapi munkában még elég sok a hiányosság. Kiemelte, hogy a jövőben jobban kell ügyelni a tervfegyelemre, és hatékonyabb ellenőrző munkát kell végezni. A járási szervek részéről a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatban több értékelés hangzott el. Korpás Gábor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgató-helyettese kiemelte, hogy a jó munka eredményeként a Sárói Efsz ismét a Lévai (Levice) járás legjobb mezőgazdasági vállalatai közé tartozik. Véleménye szerint, kedvezőek a feltételek a termelés növelésére. Hangsúlyozta, hogy a haladásnak egyik fő előfeltétele a korszerű termelési módszerek alkalmazása. A mindennapi munka mellett ápolni kell a hagyományokat. Korpás mérnök javasolta, hogy a volt Tőrei Efsz megalakulásának 40. évfordulóját méltóképpen ünnepeljék meg. Cyril Mérés, a nagygyőródi (Verky Öúr) Győzelmes Február Efsz elnöke szintén azt hangoztatta, hogy jó úton jár a Sárói Efsz tagsága. Kifejezte meggyőződését, hogy a zárszámadó közgyűlésen összegezett tapasztalatok még jobb munkára ösztönzik a szövetkezet tagjait. A zárszámadó közgyűlésen elfogadón, konkrét és igényes feladatokat tartalmazó határozat a biztosítéka annak, hogy az idén tovább javulhatnak az eredmények a sárói Béke Efsz-ben. BÁLLÁ JÓZSEF A nyugdíjba vonuló szövetkezeti tagok példás helytállásukért elismerő oklevelet és ajándékot kaptak a zárszámadó közgyűlésen (Vladimír Őechvala felvétele) A garamkövesdi (Kamenica nad Hronom) Virágzás Efsz zárszámadó közgyűlésén Tóth Róbert elnök a szövetkezet múlt évi gazdálkodását alacsony színvonalúnak minősítette. Valószínűleg abból indult ki, hogy az önálló elszámolási egységek termelési értekezletein több ízben elhangzott: a vártnál gyengébb termelési eredmények nem csupán a kedvezőtlen időjárás következményei. Az esetek többségében nagyon kedvezőtlenül hatottak azok a hibák és fogyatékosságok, amelyek a munkaszervezésben és az ellenőrzés szakaszán mutatkoztak, s amelyek a munka- és technológiai fegyelem lazaságát bizonyítják. A gazdasági mérleg fő mutatói egyébként megnyugtatóak. Az 1900 hektáros gazdaság a múlt évben 37 millió korona teljesítményt ért el, a tervet 1,4 százalékkal túlteljesítette. A termelési költségek összhangban voltak a teljesítményekkel, így a jövedelem is kedvezően alakult. Elérte, kissé meg is haladta a tervezett 3 millió 247 ezer koronát. Úgy hírlik, járási méretben ez az eredmény jónak minősíthető, és a garamkövesdi Virágzás Efsz továbbra is a járás mezőgazdasági vállalatainak élvonalába tartozik. A termelésfejlesztés előterében - az országos programmal összhangban - a gabonatermesztés állt, s a gazdaság ezen a szakaszon érte el a legjobb eredményeket. Az 5,43 tonnás hektárhozam, amely az itteni természeti adottságokhoz mérten gazdag termésnek minősíthető, az évi áruforgalmazási tervfeladatok teljesítésén túl, az előző évi adósság egyharma- dának törlesztését is lehetővé tette. Az elnöki beszámolót persze nem a pozitív eredmények méltatása jellemezte. Ahogy az előző években, úgy az idén is a tervfeladatok teljesítésében mutatkozó problémák ismertetése és az eredményzsugorító okok nyílt feltárása állt a beszámoló előterében. Ezúttal kissé szokatlan terméskiesésekről hallottunk. Például a cukorrépánál harminc, a szőlőnél harmincnyolc, a vöröshagymánál tizenhat, az évelő takarmányoknál tizenkét, a takarmányrépánál pedig hatvan százalékos terméskiesés volt. A termelési feladatokat az állattenyésztési ágazat sem teljesítette. Például a hústermelésnél 2,2, a tejtermelésnél pedig 4,4 százalékos volt a lemaradás.- Az elemzések arra utalnak, hogy a termelési eredmények í. 18. alakulására kedvezőtlenül ható objektiv tényezők mellett a lemaradás mértékét az is növelte, hogy szövetkezetünk tagjai közül többen felelőtlenül viszonyulnak a közös feladatokhoz: elhanyagolják a növényápolási munkákat és az állatgondozási teendőket - hangsúlyozta a beszámoló. Erre engednek következtetni azok a lényeges különbségek, amelyek egyes dolgozók vagy termelöcsoportok termelési eredményeiben mutatkoznak. Például a cukorrépánál az egyes dolgozók által gondozott parcellákon 50 százalékot meghaladó hozamkülönbségeket tapasztaltak, szőlőből pedig a garamkövesdi részleg dolgozói hektáronként két tonnával kevesebbet szüreteltek, mint a bajtai és a pusztai részleg dolgozói. Megítélések szerint, ez a hozamkülönbség, amely a bevétel lényeges csökkentését eredményezte, a dolgozók, illetve a csoportok munkájában mutatkozó lényeges különbségeknek a következménye. A dolgozók munkájában és termelési eredményeiben tapasztalt különbségekkel az állattenyésztési ágazat valameny- nyi részlegén gond volt. A sertéstenyésztésben volt a legrosz- szabb a helyzet. Például a napi súly gyarapodási átlag 450 és 600 gramm között változott. Vannak persze jó példák. Említést érdemel Pál József helembai sertésgondozó, aki a múlt esztendőben kocánként 6 választott malaccal termelt többet, mint a társai. Megállapítást nyert, hogy főleg a bajtai és a garamkövesdi sertésgondozók gyenge termelési eredményei miatt nem tudta a szövetkezet a hizlalda részére az utánpótlást saját forrásokból biztosítani, illetve a szövetkezeti tagok igényeit kielégíteni. A hizlalda kapacitásának optimális kihasználása céljából kénytelenek voltak más gazdaságoktól malacot vásárolni, ami a termelési költségek növekedéséhez, a sertéstenyésztés jövedelmezőségének csökkentéséhez vezetett. Jövedelemcsökkenés a minőségi követelmények betartásában észlelt különbségek miatt is előfordult. Állítólag bizonyítható hanyag magatartás következtében a tejtermelésben a szövetkezetnek mintegy 500 ezer korona kára keletkezett. A növénytermesztési ágazatban a gyenge minőségű áru forgalmazása hozzávetőlegesen 750 ezer korona bevételtől fosztotta meg a gazdaságot. A termelés fejlesztésének egyik lehetőségét a szövetkezet vezetősége már évek óta a feladatokhoz való viszony javításában, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításában látja. A felelőtlenség ellen a hanyag dolgozók nyilvános megrovásával és pénzbírság kirovásával, illetve a kötelezettségvállalási mozgalom kibontakoztatásával harcolnak. A vállalásokat általában a zárszámadó közgyűlésen fogadták el. Évente több mint húsz kisebb-nagyobb munkakollektíva vállalt kötelezettséget. így volt ez a múlt esztendőben is. Teljesítésükről Tóth Ignác, a növénytermesztési ágazat vezetője számolt be. Egyebek között megállapította, hogy a szövetke- i zet tagsága egy évvel ezelőtt 1 millió 163 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt, s azt hetvenegy százalékra teljesítette. Ez is jelzi, hogy a már korábban bírált hibákat és fogyatékosságokat a múlt évben sem sikerült kiküszöbölni. Vagyis a hibák elleni harcnak ez a formája nem bizonyult hatékonynak. Ezért az idei közgyűlésen a formális kötelezettségvállalások helyett a munkaszervezés és az ellenőrzés színvonalának emeléséről, a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítá- | sának lehetőségeiről beszéltek. Kötelezettségvállalások persze az idei zárszámadón is születtek. Az előterjesztett két kollektív vállalás azonban úgy tűnik, reálisabb a múltbelieknél. Baka István brigádvezetö például bejelentette, hogy a gépesített brigád a rendelkezésre álló műszaki eszközök kihasználásával: korszerűsíti az istállótrágya kezelésének és kijuttatásának technológiáját; a tavaszi árpa betakarításánál és utókezelésénél jobban ügyelnek a minőségre, hogy a termésnek legalább hatvan százalékát sörárpaként lehessen értékesíteni; a vöröshagyma betakarításának és utókezelésének korszerűsítésével kedvezőbb értékesítési feltételeket teremtenek; a lucerna szárításánál korszerűbb módszert alkalmaznak, s így energia-takarékosabbá teszik a szánakészítést. A tehenészet dolgozóinak kötelezettségvállalását Pavlovics Erzsébet állatgondozó ismertette. Elmondotta, hogy a tej minőségének javítására, a termelés jövedelmezőségének fokozására törekednek. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt Igor Novák, a járási pártbizottság titkára. Jellemezte a járás mezőgazdaságának helyzetét, ismertette az idei tervfeladatokat és szólt az átalakítási folyamatból eredő tennivalókról. Egyebek között kiemelte, hogy a szavak helyett a tettek mezejére kell lépni. Ideje, hogy az alapos felkészülés érdekében mindenütt részletesen elemezzék a jelenlegi helyzetet, s ne várjanak felsőbb utasításra, mert maguk a gazdaságok vezetői és tagjai tudják a legjobban, hogy körülményeik között mi a teendő. A közgyűlés jóváhagyta a szövetkezet idei termelési és pénzügyi tervét, amely a múlt évi valósághoz viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelés 11,7 százalékkal, az összteljesítmények 17,1 százalékkal, és a nyereség 19,1 százalékkal történő növekedését irányozza elő. PATHÓ KÁROLY Nyíltan beszéltek A legnagyobb tartalékot az emberi hozzáállásban látják
