Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
A Nővé Mesto nad Vá- hom-i VÚMA Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézetben számos automatikus szerelöbe- rendezést fejlesztettek ki a tömeggyártást végző gépipari szakágazatok, főleg az autóipar számára. A felvételen Michal Jarábek és Lu- dovít Gelo, a kutatóintézet szerelői a Jiskra Tábor nemzeti vállalatnál a gyújtógyertyák szerelését végző automata beindítását készítik elő. A KGST-országokban a korszerű mikroelektronikai technológiai berendezések kifejlesztése és gyártása napjaink legfontosabb feladatai közé tartozik. Hazánkban a Nővé Mesto nad Váhom-i VÚMA Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet koordinálja az ezzel kapcsolatos munkákat, s dolgozói közvetlenül vesznek részt az egyes részfeladatok megoldásában. A kutatók nemzetközi kollektívájának nemcsak az egyes berendezések tipizálásáról és standardizálásáról, valamint az egyes országokban elért eredmények egyeztetéséről kell gondoskodnia, hanem a gyártásszakosítási együttműködést is meg kell szerveznie. Ma már egyetlen KGST-ország sem engedheti meg magának, hogy ne használja ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket az ilyen bonyolult berendezések kifejlesztésénél és gyártásánál. A Nővé Mesto nad Váhom-i kutatóintézetben a külföldi kapcsolatok keresését a szakemberek devizamentes cseréjével kezdték. A mikroelektronikai technológiai berendezések szakaszán sikerült is kiépíteniük két jól működő „információs hidat“, egyrészt a varsói Ipari Elektronikai Intézettel, másrészt az NDK-beli Carl Zeiss Jena kombináttal. egy új optikai rendszer kialakításán dolgoznak. Ha a partnerek elérik a kitűzött célokat, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban már a 9. ötéves tervidőszakban be lehetne vezetni e fontos technológiai berendezések szakosított, illetve kooperációban megvalósuló gyártását. Az együttműködés sikere és ereje elsősorban a felek szakmai felkészültségétől függ. káló gépek fejlesztési programját 21 pontban foglaltuk össze. Ha a régi módon dolgoznánk, a „mindenki mindent csinál" elv szerint, bizonyos eredményeket Így is el lehetne érni, de ezek már nem lennének versenyképesek a világpiacon. Tulajdonképpen ma már a sokoldalú együttműködés sem vezethet kielégítő eredményekhez a közvetlen kapcsolatok fejlesztése, a szakosított nemzetközi kutatócsoportok munkája nélkül. Az ENIMSés a VÚMA együttműködését is ilyen irányban akarjuk fejleszteni, bár ez még bizonyos nehézségekkel jár.- A problémák elsősorban az árak területén jelentkeznek - veszi át a szót Vjacseszlav Vasziljevics Jevszejev, az ENIMS nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője. - A Magyarországon gyártott generátorok például négyszer drágábbak a nálunk gyártottaknál. Ennek az oka abban rejlik, hogy habár ezek a generátorok nagyjából egyformák, de különböző gazdasági feltételek között készülnek. Ilyen esetekben a kompromisszumok keresése a kutatásifejlesztési időt is meghosszabbítja. A műszaki dolgozók például már elvégezték a munkájukat, az árak egyeztetésére azonban még várni kell. Egy másik nyitott probléma a szabadalmi jogok védelmével függ össze. Ha nálunk valamit megoldunk, a Szovjetunió területén nincs problémánk a találmány értékesítésével. A külföldön való értékesítés azonban a Vnyes- tyehnyika külkereskedelmi vállalat közvetítésével nem ilyen rugalmas. Ez a közbeeső láncszem megnehezíti a munkánkat. kij, az ENIMS kutatóintézet önálló tudományos dolgozója, aki a gépek numerikus vezérlésével foglalkozik. - Ismerjük iparunk lehetőségeit is, azt, hogy jelenleg még ezeket a berendezéseket nem tudjuk nemzetközi csúcsszínvonajon előállítani. A végső minőség egyaránt függ az elektronikai vagy a-me- chanikai alkatrészek minőségétől, valamint azoktól a gépektől is, amelyeken a gyártás megvalósul. Mindez azonban nem jelent okot árra, hogy borúlátóan értékeljük a helyzetet. Iparunknak csupán néhány világszínvonalú berendezésre van szüksége. Mi azonban arra törekszünk, hogy a KGST-országokból érkező megrendeléseknek is legalább 80-90 százalékban eleget tegyünk. Ezt a feladatot azonban nem a már létezőnek a másolásával akarjuk teljesíteni, hiszen minden szükséges feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a saját utunkon haladjunk. Szeretnék azonban hozzászólni a nemzetközi együttműködést fékező, adminisztratív jellegű akadályok kérdéséhez is. Ez mostanában gyakori beszédtéma. Mi, az ENIMS feltételei között ennek az ellenkezőjét is tapasztaljuk. Az utóbbi időben olyan szabad kezet kaptunk, hogy még nem is tudjuk kihasználni teljes mértékben az adott lehetőségeket ... Az érdekeltségek sokfélesége A Nővé Mesto nad Váhom-i VÚMA kutató- intézet néhány évvel ezelőtt „gazdát“ cserélt. Az elektrotechnikai iparhoz került. Ez természetesen azzal járt, hogy az elektrotechnikai ágazat vezetői a reszort szükségleteihez igazodó feladatokkal és megrendelésekkel halmozták el az intézetet. A korszerű elektronikai elemeket és műszereket csak korszerű technológiai berendezéseken lehet előállítani. Az alkatrészgyártó üzemeknek például a félvezető alkatrészek tokozásához egyre több automatizált berendezésre van szükségük. Az ilyen berendezések iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Kifejlesztésük és gyártásuk tehát a komplex program egyik fontos feladatává vált. A feladatot a lengyel PIE Warszawa kutatóintézet koordinálja. A megoldásban a VÚMA kutatói is jelentős részt vállaltak. Eduard Mandeük mérnök, a mikroelektronikai szakosztály vezetője lelkesen beszél az elért eredményekről. A kutatóintézetben kifejleszAmikor jó a karmester...- Nagyon sok függ attól, hogy milyen rugalmasan dolgozik az a szervezet, amely a KGST keretében a fő feladat megoldását koordinálja - magyarázza Ján Nemec mérnök, a kutatóintézet nemzetközi tudományos- műszaki együttműködési osztályának a vezetője. - Ezt a komplex program egyik további fő feladatán tudnám a legjobban szemléltetni, mégpedig a lézertechnikái technológiai eljárások kifejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatban, ahol a munkák csehszlovákiai koordinálása szintén a mi feladatunk. Ezen a területen jó „karmesternek“ bizonyul a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Lézertechnológiái Tudományos Kutatási Központja. Ezen az akadémiai munkahelyen kezdettől fogva világosan látták a célokat, s a program lebontásánál, a részfeladatok elosztásánál is rugalmasan jártak el. így mi is konkrét célokra irányíthattuk a munkánkat. Idejében megtudtuk, hogy mit várnak tőlünk, s a partnereket is megkereshettük. Ezen a területen fontos partnerré vált számunkra a Leningrádi Finommechanikai és Optikai Intézet. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy ez a kétoldalú együttműködés szerződéses alapra épül, ami fokozza a kölcsönös kapcsolatok konkrét és kötelező jellegét. A partnerek közös munkatervben rögzítették a tennivalókat. Szerződést kötöttek a szakemberek deviza- mentes cseréjéről is. Közös kutatási munkahely létesítésével is számolnak. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése a lézeres fémmegmunkálás területén a legcélravezetőbb útnak bizonyul. A partnereknek van is miből kiindulniuk. A Nővé Mesto nad Váhom-i kutatók jelentős haladást értek el a műveleti részegységek fejlesztésében, a leningrádiak pedig Anton Pavlik konstruktőr a szívószelepek szerelését végző automatikus berendezés működését magyarázza az NDK-beli Norbert Berndt technológusnak. Ezt a moszkvai ENIMS szerszámgéptechnikai tudományos kutatóintézethez fűződő kapcsolataik is bizonyították. E tudományos kutatóintézet magas színvonalú munkáját az is jellemzi, hogy az itt kifejlesztett szikraforgácsolási eljárások licenceit neves svájci, NSZK-beli, olasz és spanyol cégek is vásárolják. A minőségen van a hangsúly Habár az ENIMS kutatói elég magas minőségi színvonalat értek el a szikraforgácsoló berendezések kifejlesztésében, ennek ellenére megfelelő külföldi partnereket kerestek, akikkel érdemes lenne erőiket összekapcsolni. Számításaikból a Nővé Mesto nad Váhom-i kutatóintézetet sem hagyták ki, annál is inkább, mert a két intézet közti tapasztalat- csere és a műszaki dokumentációk cseréje immár 15 éves múltra tekinthet vissza. Gendrih Alekszandrovics Alekszejev mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, az ENIMS egyik laboratóriumának a vezetője elismerően nyilatkozik a csehszlovákiai kutatók munkájáról.- A helyzetet értékelve úgy látjuk - mondja, - hogy a KGST-országok 1991 -töl kezdve nagy pontosságú és nagy teljesítményű szikraforgácsoló megmunkáló központokat vásárolhatnak Csehszlovákiától. Ezek mechanikai részegységeit a Povaiská Bystrica-i Gördülőcsapágygyár, a villamossági részeket pedig a Tesla Vráble konszernvállalat fogja gyártani. Mi egyébként azért jöttünk ide, hogy felmérjük, miként haladnak a munkák a KGST- országok tudományos-műszaki haladását 2000-ig előirányzó komplex program erre a területre vonatkozó feladatainak a teljesítésében. Az elektrofizikai és elektrokémiai megmunA ÖSTK felvételei A kutatóintézet az elmúlt év folyamán számos külföldi megrendelésnek tett eleget az automatizált szerelőegységek különböző típusaiból. A felvételen az NDK-beli Stossdemp- ferwerk Hartha vállalat számára készített automatikus berendezés látható, Bohuslav Marták szerelő a villamos érzékelőket állítja be. Kíváncsian fordítottuk tekintetünket Ján Havalec mérnökre, a műszaki tudományok kandidátusára, a kutatóintézet villamossági megmunkálási szakosztályának helyettes vezetőjére, azzal a várakozással, hogy a Poly- techna külkereskedelmi vállalat munkájáról ő is elmondja a véleményét.- Alapjában véve nincs okunk panaszra. Amennyiben egyes határidők elhúzódtak, ennek inkább az volt az oka, hogy nem tudtuk elég pontosan meghatározni az igényléseinket. Itt a saját tapasztalataimról beszélek. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy napjainkban a megoldások sürgőssége gyakran megkövetelné, hogy közvetítők nélkül intézkedhessünk külső kapcsolatainkban. Saját ötleteikre támaszkodnak Valóban sok itt a feladat, az idő pedig kevés. A szikraforgácsoló megmunkáló központokból egyelőre nagy a hiány. A KGST- országok többnyire a nyugati piacokon szerzik be ezeket. Mint már említettük, a moszkvai ENIMS kutatóintézetben kifejlesztett eljárásokat a legigényesebb külföldi cégek is vásárolják, ugyanakkor az értékes hazai elgondolások lassan öltenek testet konkrét, alkalmazható gépek formájában. A késést sokféle módon lehet bepótolni. Gyakori módszer az is, amikor áttanulmányozzák a világon előforduló legprogresszívebb berendezéseket, s igyekeznek hasonlókat előállítani. Ennek azonban van egy szépséghibája. Ha sikerrel is jár ez a munka, egykét lépéssel mégis csak elmarad az élvonaltól ...- Mi először prognózisokat készítettünk arról, hogy műszaki vonatkozásban mi várható a jövőben, s arra törekszünk, hogy a kitűzött fejlesztési célokat minél jobban megközelítsük - magyarázza Viktor Anatoljevics Gorsztett berendezés automatizáltságának a szintje világviszonylatban is az élvonalhoz tartozik. Az egész berendezést számítógép vezérli, s az alkatrészek tokozásánál minimális mértékű az élőmunka-szükséglet. A siker fényében azonban sötétebb foltok is vannak. A berendezést vezérlő számítógép megbízhatósága nem éri el a kívánt mértéket. A tápforrásokból például a rossz minőség miatt kétszer annyit kell rendelniük, mint amennyire valóban szükség lenne. A hidraulikára is panaszkodnak... A nálunk készülő számítógépek nagyobb méretűek, mint a külföldiek, habár teljesítményük azonos szintű. Ennek ellenére a VÚMA tokozó berendezése az eredeti megoldásoknak köszönhetően kisebb helyet foglal el, mint az NSZK-ban gyártott konkurens berendezés. Ezt az előnyt azonban nem érvényesíthetik a megbízhatóság alacsonyabb szintje miatt. A nem kielégítő minőségű alkatrészekből nehéz olyan berendezést összeállítani, amely a nemzetközi csúcsszínvonallal is felveszi a versenyt. Márpedig a megrendelők ilyeneket várnak. Azt azonban a VÚMA dolgozóitól nem lehet elvárni, hogy amikor egy új feladatba kezdenek, azonnal a csúcsra kerüljenek. Annál is inkább, mert az új feladatok száma nem csökken, hanem inkább szaporodik. A komplex programban való részvétel nélkülözhetetlenül fontos, de a reszort is egyre többet kíván a kutatóktól. Ilyen helyzetben különösen hangsúlyozni kell, hogy a szakosítás a csúcsszínvonal elérésének alapvető feltétele. A VÚMA kutatói például már több éve foglalkoznak az ultrahangos megmunkáló berendezések fejlesztésével és gyártásával, s az ENIMS kutatóival együttműködve világszínvonalú gépet hoztak létre. Ez is meggyőző bizonyítéka volt a nemzetközi szocialista együttműködés előnyösségének. MICHAL KIMLIK JOZEF SUPSÁK 1988. A csúcsszínvonal feltétele | szakosítás
