Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
J szó 21 S. II. 26. HÁNY RÜGY MARADJON? A szőlő metszéséről A metszés a szőlőtermesztés egyik legfontosabb agrotechnikai művelete, amely szoros összefüggésben áll a tőke föld feletti részeinek alakításával és vezetésével. Ez a művelet azért igényes, mert a termelőnek a szőlő valamennyi tulajdonságát ismernie kell ahhoz, hogy szakszerűen irányíthassa a tőke növekedését és fejlődését. A szakszerű metszés kihat a terméshozamra és a termés minőségére, s megteremti a növekedés és a terméshozam közötti egyensúlyt. A télvégi metszést a házi kertben lehetőleg február végére ütemezzük be, amikor már teljes biztonsággal felmérhető az esetleges fagykár, s ennek megfelelően állítható be az optimális terhelés. A terhelés nagyságát átlagos feltételek között a töke rendelkezésére álló termőterület nagyságából (sortávolság x tőtávolság), és az adott fajtánál javasolt négyzetméterenkénti rügyszámból kiindulva határozzuk meg. A kísérleti és termelői tapasztalatok alapján kidolgozott útmutatás szerint, a bőtermö fajtáknál 6-8, a közepes termőképességű fajtáknál 10, a gyengébb termést nyújtóknál pedig 12 rügyre kell terhelni négyzetméterenkénti átlagban. Mivel a javasolt rügyszám különböző hosszúságú vesszórészen helyezkedhet el, a gyakorlatban többféle metszési módot különböztetünk meg. Nagyon fontos, hogy aki metszőollót fog a kezébe, biztonságosan meg tudja különböztetni a tőke föld feletti részeit. A kétévesnél idősebb fás részek jellegzetesen vastagok, sötétebb szinüek, a kérgük pedig már elhalt. Belőlük nőnek ki a kétéves, emezekből pedig az egyéves részek. A metszés szempontjából legfontosabbak az egyéves részek, a vesszők. Ezek közül is azok, amelyek a kétéves részekből nőttek ki, mert a belőlük fakadó új hajtások a legtermékenyebbek. Számos művelésmódot ismerünk. A törzs magasságától függően megkülönböztetünk alacsony- (40 cm-ig), középmagas- (80 cm-ig) és magasmüvelést. A törzs magasságától függ, hogy milyen térállásban telepíthetjük be a rendelkezésre álló területet. Alacsonyművelésnél 100-150 x 80-100, középmüvelésnél 150-250 x 100-120, magasmú- velés esetén pedig 300-350 x 120-130 centiméteres térállásban lehet telepíteni. Házikertekbe a középmagas- vagy magasművelés javasolható. A metszés módja attól függ, hogy milyen hosszú termörészt hagyunk meg az éves vesszőből. Rövidre metszéskor 1-5 rügyes csapokat, közepes metszésnél 6-8 rügyes félszálvesszőt, hosszúra metszésnél 9-15 rügyes szálvesszöt hagyunk meg. A háztáji szőlőket rendszerint vegyes metszésben részesitik, vagyis szálvesszöket, félszál- vesszöket és csapokat egyaránt hagynak a tőkéken, A metszési mód megválasztásánál abból az alapelvből kell kiindulni, hogy olyan hosszú termörészeket célszerű meghagyni, amelyek elejét veszik a buja növekedésnek, viszont serkentik a termésképzést. A hosszabb metszés a terméshozamot növeli, a rövidebb a zöld részek fejlődését serkenti, de minden fajtának ismeretesek a speciális igényei, melyeket feltétlenül figyelembe kell venni a metszésnél. Mielőtt munkához látunk, mérjük fel a tőkék egészségi és erőnléti állapotát, s vizsgáljuk meg, hogyan telelt az ültetvény (rügy- és hajtásvizsgálat). Ennek megfelelően kell módosítani a javasolt terhelést. Először távolítsuk el a tőkéről a száraz vagy sérült részeket, majd válasszuk ki az elkövetkező vegetációs időszak termő vesszőit. Ezután határozzuk meg, hogy a kívánt hozam eléréséhez mennyi szálvesszőre, félszálvesszöre és csapra, illetve biztosító rügyre lesz szükségünk, majd a fölösleges részeket eltávolítjuk. A vesszőt a rüggyel ellentétes oldalon ferdén vezetett vágással, hozzávetőlegesen 1 cm-rel a rügy fölött kell elvágni, Így a „könnyezéskor“ kifolyó növénynedv nem vakítja ki a rügyet. Ami a terhelést, illetve a metszésnél meghagyott részek hosszúságát illeti, általános alapelvként elfogadható, hogy a kiváló minőségű borok előállítására alkalmas fehérborszólőknél a négyzetméterenkénti 10-12 rügyes terhelés a legmegfelelőbb. Vagyis félszálvesszőt, esetleg szál- vesszőt és tartalékcsapokat célszerű meghagyni ezeknél a fajtáknál (rajnai rizling, piros tramini, ottonel muskotály, fehér burgundi, szürkebarát). Ugyanez a többnyire pinot noir néven emlegetett kék burgundira is vonatkozik. A finom minőségi bort adó fajták (olasz rizling, zöld veltelini, rizlingszilváni, leányka, peszeki leányka, korai piros veltelini stb.) rövid vagy félhosszú metszést igényelnek, négyzetméterenkénti 7-9 rügyes terheléssel, akárcsak a kékfrankos, az andré vagy a szentlőrinci. A tömegborgyártás fajtáit (bouvier, ezerjó, piros fehér veltelini, maiingre) középhosszú vagy hosszú metszéssel úgy kell megterhelni, hogy ne merüljenek ki a tőkék és ne csökkenjen a termés minősége. A csemegeszőlők közepes terheléssel járó, rövidebb metszést kívánnak. ÉVA JAMBOROVÁ mérnök, a Modrai Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás munkatársa A VISSZAVERŐDŐ NAPSUGARAK KIHASZNÁLÁSA A palánteneveléssel foglakozók legnagyobb gondja, hogy általában kevés a fény. Én évek óta teljes sikerrel nevelem a palántákat az ablakban és áz üvegházban. Egy-egy virágcserépbe salátát, paprikát, paradicsomot vetek, a cserepeket az ablakba teszem, s mögéjük megfelelő szögben tükröt helyezek, hogy a visszaverődő napsugarak a cserép földjét melegítsék. Ilyen módszerrel zömök, erős és egyenes palántát tudok nevelni. Az üvegházban más módszert választottam. Mint tudjuk, az üvegházi termelés sikere, egyebek között, szintén a fényerősségtől függ. Ezért az üvegházat eleve úgy építettem, hogy a hosszabb oldal délre nézzen, tehát sok fény és meleg érje. Sajnos, télen a Nap alacsonyan mozog a látóhatáron, sugarai nagyon éles szögben esnek a Földre. A sugaraknak csak nagyon kis hányada éri az üvegház földjét, a többi egyszerűen kárba vesz, mert az északi falon „kilép“. Ennek megakadályozására az üvegház északi oldalát tömör, nem átlátszó szigetelőanyagból építettem meg. Ez a fal a napfény hatására télen is jól felmelegedett, viszont az általa felmelegített levegő természetesen az üvegház felső rétegeiben helyezkedett el, ahol nem sok hasznát vettem. Gondoltam egyet, s az északi falat leragasztottam alufóliával (Alobal), amely most már visszaveri a hó- és'fénysugarakat az üvegházba, mégpedig egyenesen a földre. így a növények nem csupán délről kapnak fényt, de északról is. Az üvegház sokkal világosabb, melegebb. S. O. TERVEZÉS A NYÚLTENYÉSZTÉSBEN Tél végén legfontosabb tennivalónk az állomány kialakításának megtervezése és a tenyészanyag végleges kijelölése. Tervezéskor a férőhely- és takarmányigény, a várható szaporulat felmérése állítja feladat elé a nyúltenyésztőket. Nagyon hasznos a terveket tíznapos bontásban elkészíteni, hogy ne érjenek hirtelen fellépő, szervezetlenségből eredő kellemetlenségek. Különösen a férőhely hiánya okozhat gondot. Ha az egyszerre történő fialtatás és értékesítés valamilyen okból egy-két héttel eltolódik, kényszermegoldásokat idéz elő. Ilyen esetben aligha lehetséges a nyulak igényeit optimálisan kielégíteni, megállhat, csökkenhet a súly- gyarapodás. Ilyen és ehhez hasonló problémák kiküszöbölésére javasolom a gondos, tíznapos tervek elkészítését. A másik feladat a szaporítás. A szülők kijelölése, a párosítási terv elkészítése az állomány termelési ismerete nélkül nagyon nehéz. A párosítási terv gondos, minden irányban kiterjedő tenyésztési feljegyzések alapján készüljön. Ilyenkor már azt is tudni kell, hogy az év folyamán milyen fajtát kíván tartani a tenyésztő. Javaslom, hogy tenyészanyagként mindig fajtatiszta anyákat s bakokat tartsanak. Csakis az ilyen állomány lesz képes jó eredmény nyújtására. A fajtatiszta állatok utódai tenyészanyagként, vágónyúlként egyaránt jól értékesíthetők. Nagyobb termelési cél elérése érdekében haszonállat-előállító keresztezéseket lehet végezni, de e célra is a fajtatiszta állatok a legmegfelelőbbek. Sajnos nagy számban láthatók vágónyúl-felvásárláskor fajtajelleg nélküli, heterogén állatok. Ezek termelési eredményei mindig bizonytalanok, csak ritkán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek helyett tanácsos lenne a jelenlegi fajták közül kiválasztani azt, amely a tenyésztő viszonyai között a legtöbbet képes nyújtani. Minden termelőnek mások az elhelyezési és takarmáfgy jobb! nyozási lehetőségei, a fajták között azonban válogathat A tenyészanyag kijelölésénél számításba kell venni az állat reprodukciós képességét, vagyis, hogy fialásonként hány ép, egészséges, sima bőrű, közel egyforma nagyságú nyúlfiat nyerhetünk az anyától, s hogy az anya minden fedeztetés után termékenyül-e. Az iá fontos szempont, hogy állataink kedvező húsformájúak, szabályos alkatúak, nagy és mélyre húzódó sonkájúak legyenek. Kívánalom, hogy az állat meg tudja szokni azokat a körülményeket, ahová került, és ott kifogástalanul termeljen. Természetesen kettős feladat ez, mert nekünk is kell annyira igazodnunk az állat igényeihez, mint annak az általunk nyújtott lehetőségekhez. K. L. A metszöolló szélesebb pengéjébe bemélyedést köszörültem (lásd az ábrát), valahogy úgy, ahogy a baromfibontó ollón láttam. Tapasztalatom szerint, így sokkal könnyebb vele dolgozni. Persze a bemélyedés legfeljebb 15 mm lehet, különben túlságos- san meggyengül és munka közben könnyen elpattan a penge. I. R. NÖVÉNYVÉDELEM: Veszélyben a fokhagyma A fokhagymalégy (Suillia luri- da) kártételéről a hazai irodalomban elsőként Maflák György mérnök, a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet munkatársa tett említést. Néhány évvel ezelőtt kizárólag a Lévai (Levi- ce) járásban okozott komolyabb károkat, de ma már az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban is a fokhagyma első számú kárte- vőjeként tartjuk számon. Feltételezhető, hogy Dél-Szlovákia valamennyi járásában előfordul, ezért érdemes vele közelebbről megismerkedni. A feltűnően lassan repülő, mintegy 8 mm nagyságú, barnás színű legyek rendszerint már februárban megjelennek, ha a nappali hőmérséklet fagypont fölé emelkedik. Tömeges rajzása március első felére esik, amikor a nappali hőérséklet 10 fok körüli. Az első vegyszeres kezelést erre az időszakra kell időzíteni. A fokhagyma hajtásai ilyenkor már több centiméter hosszúak, s a legyek tojásrakása is ekkor éri el a csúcspontot. Tökéletes hatás csak úgy érhető el, ha a permetezést két hét múltán megismételjük. Sőt. Kimondottan erős fertőzöttség vagy elhúzódó rajzás esetén még egy harmadik kezelést is ajánlatos beiktatni. A legyek növényenként csupán egyetlen tojást helyeznek el, de ez elegendő ahhoz, hogy a két hét múlva kikelő lárva elpusztítsa a növényt. A legfiatalabb levelek sárgulásából arra következtethetünk, hogy a lárva már befúrta magát a növénybe. Ilyenkor a hosszában kettéhasított szárban vagy közvetlenül a hagyma fölött megtaláljuk a lárvát. Később a megtámadott növény eltorzul, levelei a földön feküsznek, figyelmeztetve a termelőt a kártevő jelenlétére. Sajnos, ilyenkor már nem sokat tehetünk, mert a lárva a talajba húzódott és bábozódott, a következő nemzedéke pedig majd csak egy év múlva károsít. A kártevő megfigyelésének szentelt figyelem ellenére előfordulhat, hogy az ültetvény 10-15 százaléka elpusztul. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legyek rajzása olykor három hónapig is elhúzódik. Aki nem figyel fel a kártevő jelenlétére, nagyobb fertőzöttség esetén 60-80 százalékos kártétellel is találkozhat. Főleg a kertbarátok nagy hasznát vehetik annak a tapasztalatnak, hogy a fokhagymalégy rendszerint az őszszel elduggatott, tavasszal korán kihajtó ültetvényben tesz kárt. Ellene a házikertekben a Metation E-50 0,1 százalékos, vagy a Soldep 0,2 százalékos töménységű oldata használható. SZALAI LÁSZLÓ KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Rejtvényünkben Dénes György: Emlékezetes február című verséből idézünk, idézet első sora (zárt betűk: O, É, A, K). 13. Rubidium, stannum. 14. Egyezkedés. 15. Hatalmas diffúz köd. 16. O. B. S. 17. Rag. 18. Búzafajtá. 20. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: D. TT). 22. Talált. 23. A peron szélei. 25. Végtelen erdő! 26. Kötőszó. 28. Svéd fiúnév. 29. Kérdő névmás. 30. Einsteinium. 32. Toronyszerű építmény. 35. Indiánok diadalmi jelvénye. 37. A gyorsulás mértékegysége. 39. Argentum. 40. Gyümölcsnedv. 42. Ádám, Elek. 48. Aktuális. 49. ... -vesz. 50. Tantál. 51 Személyes névmás. 53. Ilyen szék is van. 55. Apa. 57. Növény. 59. Mártás. 60. Határozószó. 61. Görög betű. 62. Kutya. 64. Mo- libdén. 65. Hátvéd. 67. Urán azonos hangzói. 68. A földkéreg felszíni része. 72. Néma tanú! 73. Szivacsos szerkezetű szerv. 75. ... -elemek. 76. Delejtű része! Függőleges: 1. Magyar filmesztéta. 2. A Duna mellékfolyója Ausztriában. 3. Együvé. 4. Zincum. 5. Tó Etiópiában. 6. Tallium. 7. Asszami néptörzs. 8. Tőszámnév. 9. Leprás. 10. Hegye, csúcsa - szlovákul. 11. ... mail, légiposta. 12. Zoltán, Ottó. 17. ... kál, hivataláról leköszön. 19. A. E. B. 21. Magasabb rangú angyal. 23. Keleti étel. 24. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: N, Y, Z, E, B, R). 27. És - latinul. 29. Képző. 31. Maró anyag. 33. Német pedagógus. 34. Nem drága. 36. Rajtszer. 38. Lengyel író. 41. Értelem. 43. Nátrium, fluor. 44. Sziget Indonéziában. 45. Játék. 46. Döntetlen a sakkban. 47. Az idézet második sora (zárt betűk: GY, A, O, Z, Á). 52. Szerelmi flört. 54. Omladék. 55. A bányászott ásvány alatt levő kőzet. 56. ... de Cologne. 58. Előtag. 60. Leszid. 63. Angol népi prédikátor. 65. Hátvéd. 66. Neves nyomdász. 69. Megfagyott folyadék. 70. Üj - görögül. 71. A kilátó azonos hangzói. 74. Polonium. 77. Indulatszó. A február 12-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 8. A kalóz Függőleges: 1. Manfred 34. Lara 28. Beppo 42. Káin 48. Don Juan 69. A gyaur Könyvjutalomban részesülnek: dr. Markóczy József, Kapusany, Tipary László, Tompa (Tupá), Valacsay Natália, Csallóközcsütörtök (Stvrtok na Ostrove), Demes Tiborné, Hardicsa (Zemplínske HradiSte), ifj. Molnár József, Vágkirályfa (Kráfová nad Váhom).
