Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

SZERGEJ VORONYIN uv kiscica története Mesélek egy történetet, amely egy kiscicáról szól. Egy nagyon kicsi, gömbölyű cicáról, aki nap­hosszat a földszinti ablakpárká­nyon üldögélt, és onnan figyelte a világot. A meleg napsugarak simogatták, a tavasz illata álom­ba ringatta. Olyan jól érezte ma­gát, hogy még dorombolni is el­felejtett. Ahogy Zoja meglátta a cicust, felkiáltott, és már haza is akarta vinni.- A cica nem a miénk - mond­ta édesanyja. Zoja mérgében elsírta magát. Tudta, sírással mindent elér, és hogy édesanyja teljesíteni fogja kívánságát. Jól van, jól van, ne sírj már!- nyugtatta Zoját édesanyja Mindketten bementek a ház­ba, bekopogtattak a házmester nénihez és megkérdezték tőle:- Eladná nekünk azt az ara­nyos cicát?- Eladni nem adom, de ha a kislány nagyon akarja elvihetik. Pitypangnak hívják. Zoja nagyot ugrott örömében, felkapta a cicát és úgy magához szorította, hogy az ijedten elnyá­vogta magát.- Ne hagyja, hogy kínozzák!- kérte a házmester néni Zoja édesanyját. - Még nagyon ki­csike.- Dehogy is! Zoja jó kislány, ne nyugtalankodjon! - válaszolta az anyja. Alighogy hazaértek, Zoja tejet öntött egy kis tálba és Pitypang orra alá tolta.-Egyél... egyél szépen!- mondogatta. - Egyél, mert so­se lesz belőled nagy macska! De Pitypang úgy látszik nem volt éhes. Csak prüszkölt, kapá- lódzott, menekülni próbált.- Szóval te ilyen szófogadat- lan vagy! Majd én rendre taníta­lak! Nesze, nesze! - suhintott kettőt-hármat a cica hátára és a sarokba dobta. Pitypang cso­dálkozva nézett körül, majd. mintha semmi sem történt volna, kényelmesen elhelyezkedett a földön.- Szegénykém - szaladt hoz­zá Zoja. - Biztosan álmos vagy. Megvetem az ágyadat. Egy kis­párnát tett a székre és a cicát ráfektette. Egy darabig nézte a kis dorombotót, de hamarosan elunta magát, és huzigálni kezd­te a cica bajuszát.- Én sem alszom, te se aludj! Most maslit kötök a nyakadba. Valahonnan előhúzott egy ró- * zsaszínű szalagot, s a cica nya­kán szép masliba kötötte. De Pitypangnak sehogyan sem tet­szett a masli. Kis mancsaival megpróbálta leráncigálni. Mikor ez nem sikerült, a földön csúsz­va nyávogott, kétségbeesetten forgolódott, mert a szalag fojto­gatta.- Nézd anya, milyen mulatsá­gos most Pitypang - nevetett Zoja.- Miket ki nem találsz, te cso­dabogár! - nevetett az anya is. A szegény cica már kínjában nem is tudta, mit csináljon. Ügyetlenül vergődött, nyávogott: borzasztó volt elviselnie azt az utálatos maslit a nyakán.- Mindjárt megpukkadok a nevetéstől - szólt az anya.- Vedd már le róla azt a szala­got, mert még eltépi! Zoja engedelmeskedett. Pity­pang megnyugodott.- Anya, szeretném megfür­detni Pitypangot. Csinálj nekem meleg vizet! - mondta a kislány.- Minek fürösztenéd, hiszen tiszta. És mindamellett a macs­kák nem szeretik a vizet.- De én akarom! - vágott vissza Zoja, és sírásra görbült a szája.- No, nem bánom. Mindjárt hozom a meleg vizet. Zoja belerakta a cicát a lavór­ba és mosni kezdte. Pitypang tüsszögött, mozgolódott, nem tetszett néki a fürdőzés.- Várj csak, még be sem szappanoztalak - mondta Zoja. És már habzott is a cica feje. Bizony nem sokáig tűrte ezt Pitypang, jól megrázta magát és Zoja egészen vizes lett.- Milyen rossz vagy! Nesze, nesze neked! - megintcsak jól elverte szegény cicust. Aztán fogta, és kihajította az ablakon, ki az utcára. Még szerencse, hogy kint sü­tött a napocska. A csúnyácska, vizes kis Pitypang egy sarokba húzódott, ahol nem érte a szél. Éppencsak hogy megszáradt, mikor a kapuban megjelent Zoja.- Nem haragszom rád, habár jól lefröcsköltél - mondta. - Gye­re játszunk még egy kicsit! Te leszel most a babám, én majd szépen elaltatlak. Becsomagolta Pitypangot egy törülközőbe és ringatni kezdte: - Aludj baba, aludjál... Pitypang nem akart aludni, és főleg nem a törülközőben. Végül is Zoja megunta a dolgot, a cicát lerakta a földre és otthagyta. így telt el Pitypang első napja Zoja társaságában. Másnap, sőt harmadnap és negyednap is ez folytatódott. Amikor Pitypang en­ni akart, Zoja azért mérgeske- dett, mert a cicus nem volt haj­landó aludni, s így tovább... Se- hogysem tudtak megegyezni. Egy hét elteltével nem lehetett ráismerni a valamikor pufók, fe­hér, fényes szőrű, nyugodt kisci- cára. A lesoványodott, borzas, nyávogós kis állatot Zoja, mint megunt játékot kitette az utcára, és sorsára hagyta... Egy napon Zoja édesanyjával sétára indult, amikor házuk föld­szinti ablakpárkányán egy na­gyobbacska fehér cicát pillantott meg. Kiabált, sírt, magyarázko­dott, hogy ő bizony hazavinné ezt a cicát. Édesanyja, csak azért, hogy az ő kedves, ara­nyos, jó kislánya ne sírjon, meg­kérte a házmester nénit:- Legyen szives adja el ne­künk a macskáját, nagyon meg­tetszett a kislányomnak.- Másodszor már bizony nem adom oda - válaszolta a néni.- A kislányról tudom, nem szere­ti az állatokat.- Hogyhogy nem szereti? m- Szeretem szeretem - erős- ködött Zoja -, csak akkor rossz cicát adott nekünk a néni.- Nincs igazad kislány. Pity­pang mindig jó cica volt. Gyen­géd kezekben most is jól viselke­dik. Mert ugye tudod, hogy ez Pitypang? - mondta a néni, és ölébe vette a cicát. Zoja sírt. toporzékolt, de min­den hiába. A cicát nem kapta meg. Pitypang a nyár végére megnőtt, és gyönyörű, nagy macska lett belőle. URBAN GABRIELLA fordítása DEÁK MÓR Úton Zakatol a vonat, vonatot a zakat, előre is tolat - mindenem rám szakad. Dülöngél a hajó, hajókál a dülöng, no, ha semmi se jó - én se leszek különb. Zötyörög a szekér, szekerez a zötyög, amíg sehova ér - addig borsot török. Megorrol rám az orr, alá nem is adom. Bizony, mindehol jó - de legjobb; a napon. Wmi m \.\ \ t l Bambuszevő félmaki A bambuszmedvével rokon táplálkozásé, azaz szinte kizáró­lag zsenge bambusz hajtásokra és a növény szárának belső, lédús rostjaira specializálódott félmakifajt fedeztek fel újra Ma­dagaszkáron Fianarantsoától keletre egy őserdőben - adja hírül a BBC Wildlife magazin. Először 1985 elején Corrine Dague francia biológus hívta fel rájuk a figyelmet, majd 1986-ban más szakemberek is megerősí­tették, hogy az övezet minden bi­zonnyal egyébként egyetlen re­zervátumban sem található álla­tok legeslegutolsó menedéké­nek tekinthető. Berhard Maier nyugatnémet kutató véleménye szerint várat­lan felbukkanásuk szoros kap­csolatban lehet a körzetben még háborítatlanul bambuszos terü­letek nagyságával, noha a szige­ten nagy erőkkel folyó intenzív fakitermelés már ezeket a része­ket is veszélyezteti. Az egyik NSZK-beli áruház­ban bemutattak egy automata nagymamát. Ez voltaképp egy életnagyságú számítógép, amelynek lágy műanyag bőr mö­gött rejlik gépi lelkiélete. Jóságot sugárzó arcának mimikája állít­ható - boldogan tekinthet az ég felé, kifejezhet segitökészséget stb. A műanyag nagymama botjá­ra támaszkodva, nehézkesen jár, de tud kávét inni. Edényt mosogat minden mennyiségben, elmeséli életét. A kikapcsoló­gomb segítségével bármikor el­hallgattatható. Az automata nagymama első­sorban a gyermekek számára MINITÖRTÉNETEK Számháború van a táborban, az egyik harcos lihegve érkezik a főhadiszál­lásra.- Titkos üzenetet hoztam! - kiáltja.- Na és? Mi az a titkos üzenet?- Gőzöm sincs. Annyira titkos, hogy még nekem sem mondták meg. xxx Pityut megcsípte a táborban a légy, a doktor előhúzta a fecskendőt, adott neki egy injekciót.- A mindenségit - ámult Pityu. - Nem is éreztem semmit. Hogyan tetszett csinálni?- Hja, fiacskám - mondta a doktor -, azelőtt én állatorvos voltam. És a pácienseim harapni is tudtak. Gondolkodom, tehát... Megfejtés A január 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: hiába; 1,5/2. Nyertesek: Mihály Péter, Rapp (Ra- povce); Kocsis Károly, Komárom (Ko- márno); Bodnár Andrea, Bodolló (Bu- dulov); Kovács Atilla, Rimaszécs (Ri- mavská Seő); Pék Denisa, Királyhel- mec (Král'ovsky Chlmec). Legalább kettő megfej­tését kérjük. ZAHID HALIL Egy dió hullt az ösvényre, 0s­És széttörött két felére. Három varjú nem tud Sehogyan sem o Elosztani két fél diót Egyenlően. 3 S akkor, Ez biz’ roppant érdekes: Újabb két dió leesett. sO És azok Is kettétörtek, at Him. i Ahogy ösvény-földet értek. U S most a három c 3= Fekete varjú nekilát hát Elosztani a dió-zsákmányt. Drukkoljunk, sikerüljön nekik! S ha elosztották a kettétörött Diókat egyenlőn egymás között ­Egy varjúra hány dió esik? SZALÓKI SZABOLCS fordítása + ?fs JHL o 4 4 1J1J ° o 4 ISS í>$ó Mennyit ér a felső, a közép­ső és az alsó sorban sze­replő ház? I | ■ ■ M ■ Dr. Meier gyors és hatékony védelmi lépéseket sürget. Első­sorban az élettér fokozottabb megóvását tekinti a legfonto­sabbnak, de egy félvad körülmé­nyek közötti tenyésztési program mielőbbi beindítását is javasolja. I I Itt a műnagymama! jelent örömet. Kissé recsegő hangon ugyan, de altatódalt énekel nekik, amikor szüleik tár­sasági kötelezettségeiknek tesz­nek eleget. Tizenöt különböző gombbal tizenöt német népmese elmondására állítható be. Hasz­nálat közben öreg ajka nedvessé válik. A nagymama a kutyát is elvi­szi sétálni. Kiküldhetik a bejárati ajtóhoz, megnézni, ki csengetett odakint. Ha netán betörők - ak­kor csípőből molyirtószer nagy­ságú, könnygázzal teli, apró go­lyókat zúdít a nemkívánatos vendégre. Bár az automata nagymama prototípusa annyiba kerül, mint egy autó, sorozatgyártása azon­ban olyan árcsökkenést eredmé­nyezhet, hogy a széles vásárló- rétegek érdeklődését is felkelt­heti. Gyártói úgy vélik, eljön az az idő, amikor nem lesz háztar­tás múnagymama nélkül. Az igazi nagymamák pedig - mint ez már manapság is elő­fordul - magányosan üldögélnek majd a virágos ablakok mögött, és azon búslakodnak, hogy sen­ki sem igényli segítségüket. Bemard Katsch WM tmI WM WM ■I I Mi ÚJ s-If 1988. II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom