Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

I szú TUDOMÁNY TECHNIKA E nnek a számítógép-osztály­nak legnagyobb gyártója az Egyesült Államok. 1977-ben 32 ezer darabot, 1984-ben már 7,6 miiliót gyártottak. A Software (a felhaszná­lói programok) iránti kereslet is ro­hamosan növekszik. A legnagyobb számítógépgyártó cég az IBM vi­szonylag későn kapcsolódott be a PC programba. Jó hírnevének és többszöri innovációinak köszönhe­tően azonban ma már az IBM kom­patibilitás (az ilyen rendszerre való csatlakoztatás lehetősége) szüksé­gessé vált más gyártók számára is. A legismertebb személyi számítógé­pek és jellemző paramétereik ismer­tetését is ennek a gyárnak a termé­keivel kell kezdeni. Az IBM PC XT 16 bites procesz- szort és 256 KBytos operatív tárat tartalmaz, amely 640-re bővíthető. Tartozik hozzá, a 83 jegyes billen­tyűzeten kívül, grafikus nyomtató és 16 színt megjelentető képernyő is. Bőséges programkészlettel rendel­kezik. Egy másik IBM a PC XT/370 különleges mikrokártyák segítségé­vel az IBM 370 nagy számítógéphez csatlakoztatható, annak teljes utasí­táskészletét használhatja. Alkal­mazhatja a magasabb szintű prog­ramozási nyelveket a Pascalt, a Fortrant, a PL/1 -et, a Basicot és a Cobolt. A Siemensnek legismer­tebb alaptípusa a Sicomp SC 16 dolgozhat önállóan vagy számítógé­pes hálózatban mint intelligens ter­minál. Alkalmazható technológiai fo­lyamatok irányításánál, szabályozá­sánál, mérésénél. A Commodore 64 nálunk is viszonylag ismert típus, 1983-ban jelent meg. Nyolc bites Motorola mikroprocesszort használ, grafikával ellátott, 16 szín megjele­nítésére képes. Ennek a típusnak 128-as változata 128 KB operatív tárat tartalmaz, amely 512 KB-re bővíthető. Az Amiga PC igazi csúcs­termék, s már a professzionális szféra határait is átlépi. Motorola processzort, 256 KB-os operatív tá­rat tartalmaz, amely 8,5 MB-ra bő­víthető. Harminckét szin 4096 kom­binációját képes megjeleníteni. Több program egyidejű feldolgozá­sára is képes. Hajlékony és merev- lemezes külső tárakat is használ. Japánban az eladási listán leg­erősebb a NEC cég, amely a piac 70-80 százalékát mondhatja ma­gáénak. S ha már az eladási listák­nál tartunk, Európában a legtöbb személyi számítógépet Nagy-Bri- tanniában vásárolják, ahol az IBM, a DEC és a hazai gyártmányú ICL és ACT számítógépek kelendők. Utána következik az NSZK és Fran­ciaország, amelyek szintén gyárta­nak saját modelleket és az is termé­szetes, hogy Olaszországban a ha­zai Olivetti, Hollandiában a Philips, Svédországban az Ericsson cégek állnak az eladási listák élén. A hazai személyi számítógép-kí­nálat ismertetését a PMD 85-os géppel kell kezdeni. Nyolc bites MHB mikroprocesszort tartalmaz, lehetővé teszi a programozást Basic, Pascal és Assembler nyel­vekben. Ennek a típusnak sorozat- gyártását a bratislavai Tesla kezdte meg, de a piaci igényeket nem győzi kielégíteni. A Banská Bystrica-i Számítás- technikai Művek gyártja a PP számí­tógép-család tagjait. Ezeknek gyár­tása hazai és a KGST-országokból származó, de a fejlettebb változa­toknál nyugati importból behozott al­katrészekre is támaszkodik. A PP 01 -es legegyszerűbb változat, a PMD 85, az IQ 151 és a SÁPI 1 mikroszámítógépekhez hasonló. Egyszerű gép, amely a széles fel­használói réteg számára készült. G/Basic nyelvben programozható. A PP 02 személyi számítógép jel­lemzője az építőelemes rendszer és az, hogy több nyelven programoz­ható. A 03-as változat már a képer­nyőt és a tárolóegységet is tartalma­zó egység. A PP 04 színes grafiká­val ellátott személyi számítógép operatív tára 128 KB. Alkalmas adatfeldolgozásra, adatgyűjtésre, irodai munkára, laboratóriumi kísér­letek irányítására. A leginkább fejlett változat a PP 05 és a PP 06 legjellemzőbb tulajdonsága az IBM kompatibilitás. Ez már nagy belső és külső tárakat használ és in­kább a professzionális szférába so­rolható (az ár alapján is). Az egyes típusok ismertetésénél többször szóba került a személyi számítógép egyik jellemző része, eleme, az operációs rendszer. Ez nem más, mint bizonyos mennyi­ségű programfelszerelés, amely át­hidalja a réseket a műszaki felszere­lés és a felhasználók igényei között. A személyi számítógépeket 60 százalékban a szövegfeldolgo­zásra és 40 százalékban játékprog­ramokra, személyi ügyvitel kimuta­tására, nyilvántartásra használják. Ezek közül a területek közül fontos néhány szót szólnunk a számítógé­pes játékprogramokról, mivel ezek erős emocionális viszonyt teremte­nek az ember és a számítógép kö­zött. A játékok segítségével a laikus megtanul bánni a számítástechnikai eszközökkel, s a mai gyerekek Így sokszor együtt nőnek fel a számító­géppel. A személyi számítógépek tették lehetővé azt, hogy a számítástech­nika a lehető legszélesebb körben elterjedjen és mindenki számára elérhetővé és megtanulhatóvá tették a számítógépekkel való munkát. A típusoknak hátrányai köny- nyen leküzdhetők a számítógé­pes hálózatok kiépítésével és így lehetővé teszik, hogy egy meghatá­rozott területen belül (gyár, vállalat) nélkülözhetővé váljék a klasszikus értelemben vett nagy számítógép és hálózat és hogy az irányítási és vezérlési rendszer a személyi szá­mítógépes hálózatra épüljön. IZSÓF CS. BÉLA MIT KELL TUDNI RÓLA? Személyi számítógépek A sokat vitatott, hazai, PMD 85-ös személyi számítógép, amelynek legnagyobb hátránya, hogy kevés van belőle. (Archív felvétel) Újabb kullancsveszély ® Az Egyesült Államok Connecticut államának egészségügyi föhatósá- B gát 1974 novemberében két anya hívta fel telefonon, mivel gyermekeik- ® nél valamiféle reumás ízületi gyulladásra gyanakodtak, s ez a fiatalkori á betegség egy életre szóló szenvedést és fizikai legyengülést okozhat. ® A riasztás nem volt hiábavaló, mert Lyme városában az idő tájt több H felnőttnél és gyermeknél reumás izületi gyulladást állapítottak meg. ® Mindez valamilyen környezetbe jutott méreg, esetleg járvány kezdetére [§{ utalt. 0 A betegség vizsgálatára létrehozott kutatócsoport kimutatta, hogy H a kór három városra korlátozódik, amelyekben a fiatalkorú reumás izületi isi gyulladás előfordulása a normális gyakoriság százszorosa - minden tíz H gyerek közül egynél jelentkeztek a tünetek. A betegek túlnyomó része a erdős vidéken élt, csak néhányan laktak a városközpontban. Megállapí- ® tották azt is, hogy a kór nem különösebben fertőző, az első tünetek E a nyári hónapokban jelentkeztek. A kikérdezettek nagy százaléka kezdet­ül ben több héten át a hason, mellkason, háton és az altesten különös B bőrkiütéseket tapasztalat. Bár egyetlen beteg sem emlékezett arra, hogy Ü valami megcsípte volna, mégis a tudósok valami ízeltlábú „közreműkö- E désére" gyanakodtak. A betegséget Lyme-kórnak nevezték el. B A feltételezett terjesztő rovart azonban nem tudták azonosítani, ® mígnem egy érdekes adatra bukkantak. Egy svéd orvos 1909-ben B hasonló jelenségről számolt be Európában: egyre növekvő vörös bőrki- ® ütést talált olyan egyéneknél, akiket egy közönséges kullancs, az Ixodes B ricinus csípett meg. A kiütést erythema chronicum migrans-nak (ECM), B azaz „krónikus vándorló vörös kiütés“-nek nevezte el. Mindez feltűnően [fj emlékeztetett a Lyme-kórban szenvedők kiütéseire - annak idején az 0 orvosok sikerrel kezelték az ECM-et penicilinnel, ami arra mutatott, hogy ® a betegség nem vírusos, hanem bakteriális eredetű. ® Miközben a Lyme-kórban szenvedők száma növekedett, az egyik B értintettnek sikerült megőriznie a kullancsot, melynek faját azonosították: ® az Ixodes damminiról van szó, az említett közönséges kullancs egyik a közeli rokonáról. A sötét látóterű mikroszkópos vizsgálat során az Ixodes 0 bélcsatornájában szabálytalan alakú spirochétákat, a baktériumok egy B sajátos típusát találták, s az ellenanyagvizsgálat kimutatta, hogy a Lyme- 0 kór ezektől származik. Az eddig ismeretlen baktérium felfedezője, Willy g Burgdorfer tiszteletére 1984-ben a Borrelia burgdorferi nevet kapta. Ez 0 után a baktériumot számos emlős, köztük egér, mezei pocok és szarvas g szöveteiben megtalálták. Kiderült, hogy ha egyszer bekerül a véráramba, B akkor mindenüvé eljut, a gazdaállatok szemébe, májába, lépébe, vesé- g jébe, agyába és heréjébe. B Az Ixodes a gombostű fejénél alig nagyobb állatka, barna színű, g könnyen összetéveszthető szemölccsel, varrdarabkával vagy egy B piszokfolttal. Életciklusa két esztendeig tart, a második nyár végén [íj a nimfák kifejlett állatokká alakulnak, általában bozótosokban, kb. egy B méterrel a föld felett helyezkednek el. ahonnan könnyen rá tudnak ugrani H a nagyobb testű élőlényekre. Az Egyesült Államokban a gazdaállat B elsősorban a virginiai szarvas. ® A kór mechanizmusára nézve két elmélet született. Az első szerint g a beteg ellenanyagaiból és a baktériumok antigénjeiből kialakult immun- ® komplexek vonzzák a fehérjevérsejteket, és az általuk termelt enzimek g kezdik ki a csont és porcszöveteket. B A második elmélet szerint az immunrendszer interleukin (IL-1) elneve- 0 zésű közvetítő anyaga erősíti a kóros hatást. Ez az anyag egyes védelmi g folyamatok irányítója, és nagy mennyiségben szabadul fel a fertőzést 0 követően. g A Lyme-kór lefolyása három szakaszra tagolható. Az elsőre a kiütés B jellemző, amely 2-30 nappal a kullancs csípését követően jelenik meg. g A kiütés megjelenését gyakran láz, hidegrázás, fejfájás kiséri. A második B szakaszban általában idegrendszeri zavarok, a betegek 15 százalékánál ® súlyos rendellenességek alakulnak ki: agyhártyagyulladás, a nyaki ide- B gek gyulladása és ún. Bell-féle bénulás. H Az izületi gyulladás a betegség harmadik szakaszában lép fel. B Rohamokban jelentkezik, melyek néhány napig tartanak, a fájdalmak [| főleg a térdet és a többi nagy Ízületet érintik. 0 A Lyme-kór szerencsére minden szakaszában sikeresen kezelhető g szájon át adott antibiotikumokkal, pl. penicilinnel, tetraciklinnel és eritro- 0 micinnel. Az intravénás adagolás csak a harmadik szakaszban, kórházi jfj ápolásnál válhat szükségessé. B Aki a Lyme-kórral fertőzött területen él vagy jár, ki van téve a megbete- ® gedés veszélyének, amely minden korosztályt és mindkét nemet érinti. B Igaz ugyan, hogy a fertőzöttek között több a gyerek, de ez abból az |j egyszerű tényből adódik, hogy a gyerekek játszás közben több időt B töltenek a természetben a fűben, fák alatt. A ferőzést a háziállatok is H terjesztik, a kutyákban és lovakban is legyengülést okoz. ® A kór gyórsan terjed, ma talán már a leggyakoribb a kullancs B terjesztette betegség a világon. Először az Egyesült Államok területén B terjedt el, de felbukkant már Európában is, sőt Ausztráliában, a Szovjet­je unióban, Kínában, Japánban és Afrikában is észleltek már. ® Mindeddig nem sikerült hatékony intézkedéseket kidolgozni a beteg- B ség megfékezésére, a legjobb védekezés egyelőre az óvatosság a kul- ® lancsokkal fertőzött területeken, és a betegség korai felfedezése. B A Science nyomán M. Gy. P ásztázó elektronmikroszkóppal szemlélve undorító hely a száj­üreg: pálcika és gömb alakú baktériumok tenyésznek milliárd számra mindazon, ami az elfogyasztott ételből visszama­radt. És ha nem kerül sor alapos fogmo­sásra, tisztításra, ezek a baktériumok, főként a sztreptokokkuszok mind vasta­gabb lerakódást hoznak létre a fogakon. E ragacsos telepekben - ahogyan szaknyelven nevezik: a plakkokban - ké­szítik elő súlyos következményekkel járó támadásukat a parányi lények. A cukor és a szénhidrátok elbontásából szárma­zó savakkal rárontanak a fogak üvegszerű bevonatára, és ásványokat oldanak ki belőle. A kezdődő vész krétaszerü folt­ként válik láthatóvá: káriesz, fogszuva­sodás. A würzburgi (NSZK) egyetem fogorvo­sai most ismét bebizonyították, hogy a fogszuvasodást ebben a korai szaka­szában fúrás nélkül is fel lehet tartóztatni. Az „elmésztelenedésnek“ ebben a korai szakaszában minden második páciens esetében újra felépíthetik a fogzománcot- erről számoltak be részletesen egy nemrégiben Hamburgban megrendezett tudományos tanácskozáson. A savaktól már megtámadott fogrészeket fluoriddal sikerült kijavítani. A fogszuvasodás fájda­lommentes kezelésének előfeltétele a kí­dását a nyálból származó ásványi anya­gok váltják ki. A nyálban oldott kalcium- és foszfátsók nyilvánvalóan pótolhatják a fogzománcból kioldott anyagokat. Ez a biológiai folyamat azonban nyil­vánvalóan nagyon lassú - vélekedik Furo helyett gyógyító fogmosás nosan gondos fogmosás, tisztítás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. A kezdődő fogszuvasodás természe­tes gyógyulását már az 1960-as évek végén megfigyelték az amerikai fogorvo­sok. Hosszú időtartamú megfigyelések során kiderült, hogy a gyermekeknek mintegy a felén a nyolcéves korukban a zápfogakon észlelt krétaszerű elszíne­ződés 15 éves korra eltűnt. A fogzo­máncnak ezt a természetes helyreállító­Wolfgang Wiedermann, a würzburgi egyetem fogász professzora. A nyálban levő sók kiegyenlíthetik az olyan átmeneti savterhelést, amilyent például egy kóla megivása jelent, de a test saját reminera- lizációja (az ásványi anyagok pótlása) jobbára nem a foglepedék, a plakkok okozta gyors elmésztelenedés és zo­máncfeloldódás ellen irányul. A gyakori cukorfogyasztás kibillenti egyensúlyából az elmésztelenedés és a mészpótlódás folyamatát. Akkor is késő már, ha a ká­riesz, a fogszuvasodás a fogmasszáig, a dentinig tör előre - ebben az esetben is már a fúróhoz kell nyúlnia a fogorvosnak. A kárieszgátló nyomelem, a fluorid meggyorsíthatja vagy egyáltalán lehető­vé teheti a fehér foltok újbóli elmeszese- dését. A kísérletek során az ásványtarta­lom jelentős növekedését tapasztalták, ha a kísérleti személyek fluoridtartalmú oldatokat, fogkrémet vagy -zselét hasz­náltak. Ezek a tapasztalati adatok a lyukas fogaknak az eddigieknél kevésbé radiká­lis kezelési módját csillantják fel. A ham­burgi egyetemi klinikán az elmésztelene- dett foghelyek háromszori-négyszeri fluoridlakkos ecsetelésével sikerült a fú­rást elkerülni. Ez a kímélő remineralizáci- ós_ kezelés azonban csak akkor lehet eredményes - emelik ki a hamburgi egyetem fogorvosai ha a páciens na­gyon gondosan ápolja a fogait. Ha plak­kok keletkeznek rajtuk, minden kezdődik újból elölről. D. 88. II. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom