Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-15 / 295. szám, csütörtök
Miloslav Boďa elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) elégtelenül hasznosítjuk több mint 50 ezer főiskolai, 450 ezer szakközépiskolai képesítéssel rendelkező dolgozónál és 750 ezer munkásnál. Ugyanakkor a foglalkoztatás túllépte az optimális mértéket, elsősorban néhány lakossági csoport esetében, amilyenek a nők és a nyugdíj- jogosultság korát elért személyek. Ennek ellenére mind nagyobb követelményeket támasztanak további munkaerők, köztük külföldiek foglalkoztatására. Mindezt a Munka Törvénykönyvének novellizálásával kapcsolatban megemlítve nem akarok hozzájárulni olyan leegyszerűsítő elképzelések kialakulásához, hogy főleg ezzel, sőt csak ezzel a lépéssel megbirkózhatunk a kedvezőtlen tendenciákkal. Ez jóval komolyabb és szélesebb körű feladattal függ össze - az egész gazdasági és társadalmi mechanizmus átalakításával. A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Szövetkezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága ez év március derekán társadalmi vitára bocsátotta a Munka Törvény- könyve módosításának alapelveit. Ezzel kapcsolatban demokratikus és valóban országos vitában véleményt mondottak a dolgozókollektívák és az egyének is; 150 ezer javaslat, észrevétel és állásfoglalás érkezett. A vitában résztvevők száma meghaladta a 3 millió főt. A Munka Törvénykönyve novellizálá- sának további fontos szakasza volt az, hogy ez év szeptember 24-25-én az országos szakszervezeti konferencián megtárgyalták és megítélték a módosításoknak a szövetségi kormány által előterjesztett tervezetét és javasoltak benne néhány változtatást és kiegészítést. A társadalmi vita megerősítette, hogy a dolgozók pozitívan fogadják a módosítás koncepcióját. Az illetékes párt- és kormányszervek értékelték a vitát, s ennek nyomán 36 cikkelyben megalapozott változtatásokra és módosításokra került sor. Az országos szakszervezeti konferencia állásfoglalása szerint pedig a CSSZSZK kormánya, karöltve a Szak- szervezetek Központi Tanácsával, további változtatásokat és kiegészítéseket hagyott jóvá. Engedjék meg, hogy most tömören jellemezzem az előterjesztett törvénytervezetben eszközölt alapvető változtatásokat. A módosítástervezet abból az alap- elvből indul ki, hogy megkönnyítsük a munkaerők társadalmilag kívánatos mozgását, ésszerű széthelyezésüket és hatékony kihasználásukat. Ezért bevezeti az egységes kéthavi felmondási időt, s a dolgozóknak lehetővé teszi, hogy ilyen felmondási határidővel fejezzék be munka- viszonyukat indoklás nélkül is. Továbbá a tervezet szerint a szervezet hatáskörébe fog tartozni a dolgozók száma csökkentésének eldöntése a munka hatékonyságának növelése érdekében és egyéb szervezési változásokból kifolyólag. Lehetővé válik a próbaidő meghosszabbítása egy hónapról három hónapra. Új jogi intézményként megegyezés születhet a dolgozó ideiglenes áthelyezéséről más munkáltatónál végzett munkára. Az irányító munka hatékonysága kérdéseinek rugalmasabb megoldása érdekében bővül azoknak a vezetőknek köre, akiket kineveznek. Rugalmasabban és egyszerűbben köthető majd munkaviszony előre meghatározott időre, leegyszerűsödik a másodállások vállalása és a megegyezés a munkaviszonyon kívüli munkáról. Javaslat született, hogy a szervezet dolgozójának felmondást adhat a munka- fegyelem minden komoly megsértésénél. Az egészséges munkakörnyezet kialakítása és a károk eredményesebb megelőzése céljából a szervezet jogosult lesz a tárgyak ellenőrzésére és munkába jövetelkor és távozáskor a dolgozók személyi motozására. A szeszfogyasztás mellett új módon fogják bírságolni az egyéb bódító- szerekkel való visszaéléseket is. A munka minőségének javításához fog hozzájárulni az is, hogy a dolgozó bérelvonással is megbüntethető selejt gyártásáért abban az esetben is, ha a műszaki ellenőrzés a gyártmányt megfelelőnek minősítette. A dolgozók javadalmazását illetően a Munka Törvénykönyve kifejezetten rögzíti, hogy a szervezet önállóan dönt a bérezés egyes formáinak alkalmazásáról, elsősorban a prémiumokról, a jutalmakról és a nyereségrészesedésről. Noha érvényesítik azt a fontos alapelvet, hogy a kollektívák anyagilag társfelelősek a gazdálkodás eredményeiért, a szervezetek dolgozóinak biztosítják az alapbért, a bérpótlékokat és a személyi értékelés szerinti juttatást. Az állami vállalat új helyzetével összefüggésben átfogalmazták a kollektív szerződések tartalmát és pótolhatatlan szerepét. Növekedni fog normatív szerepük, s bővül a tartalmuk főleg a javadalmazást, a munka- és a szociális feltételeket illetően és elmélyül jogilag kötelező jellegük. A túlórával kapcsolatban a szervezet dolgozóinak a teljesítményével elért bér mellett elsősorban pótszabadságot biztosít, a munkásoknak azonban csak velük egyetértésben. A Munka Törvénykönyvének novellatervezete rögzíti a Szövetségi Munkaugyi és Szociális Minisztérium felhatalmazását arra, hogy a CSSZSZK kormánya által jóváhagyott alapelvek értelmében meghatározza a közérdekű tevékenységre a szabadidő nyújtásának terjedelmét és feltételeit, összhangban az általános érdekkel, s azzal a céllal, hogy összehangoljuk és ésszerűsítsük ennek kritériumait. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az iparban, amelyben csaknem 3 millió fő dolgozik, tavaly minden dolgozóra átlag öt nap esett közérdekű tevékenység miatti munkakiesésre. Ez mintegy 60 ezer dolgozó munkakapacitásának felel meg. A novellatervezet újszerúen rendezi a szervezetekben működő szakszervezeti tisztségviselők fokozott védelmének kérdését. Átirányításuk más munkára, vagy áthelyezésük más helyre, amennyiben ezzel a változással nem értenek egyet, a felsőbb szintű szakszervezeti szerv előzetes beleegyezésétől függ majd. Ez a védelem vonatkozik nemcsak a tisztség betöltésének időszakára, hanem az azt követő két esztendőre is. S vonatkozik a munkaviszony szervezet általi felbontására is felmondással, illetve azonnali megszüntetéssel. Ujszerűen rendezzük a szabadságnyújtás módját is. Megszűnik az eddigi 5 havi várakozási idő. Az a dolgozó, aki a naptári évben legalább 60 napot ledolgozik, igényt tarthat a szabadságra, illetve annak arányos részére. Ez az előny elsősorban a fiatal dolgozókat illeti meg, akik igényjogosultak lesznek a szabadságra akkor is, ha augusztus elseje után lépnek munkaviszonyba. Meghatározott esetekben az előző esztendőben ki nem merített szabadság ideje kimeríthető a következő év végéig is. Nyilván elsősorban a kisgyermekes anyák fogadják majd örömmel azt a javaslatot, amelynek értelmében beteg családtag ápolása címén megszakíthatják szabadságuk merítését. További fontos intézkedés, hogy a gyermekgondozási fizetetten szabadság meghosszabbodik a gyermek hároméves koráig. Annak érdekében, hogy az egyedülálló dolgozó nők jobban gondoskodhassanak gyermekeikről, ezeket a nőket csak a belegyezésükkel küldhetik szolgálati útra, mégpedig gyermeküknek nem az eddigi nyolc-, hanem tizenötéves koráig. A szociális biztonságérzet elmélyítése céljából a szervezetek nagyobb felelősséggel fognak tartozni az üzemi baleset, avagy a foglalkozási betegség okozta károkért. Nagyobb kártérítést kapnak egyben azoknak a dolgozóknak hozzátartozói is, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt haltak meg. Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy nem évül el az igény a keresetkiesés pótlásárra, illetve a hátramaradottak ellátási költségeinek fedezésére. A gyermekről gondoskodó egyedülálló személyekkel kapcsolatban a tervezet néhány további előnnyel is számol. A dolgozók szociális biztonságérzete növelését célzó, a Munka Törvénykönyvének novellatervezetében rögzített intézkedések teljes mértékben tükröződnek a szociális biztosításról szóló új törvényben is, amely ez év október elsején lépett hatályba. A módosítástervezet további fontos, a dolgozók javát szolgáló intézkedésekkel is számol, elsősorban a munkaidő lerövidítésével és a szabadidő növelésével Ez kifejezésre jut abban a javaslatban, hogy az evésre és a pihenésre nyújtott fizetett munkaszünet az eddigi 15 perc helyett 30 perc tegyen A javaslat értelmében a túlóra éves határértéke az egyén számára 150 óra. Eddig terjedően lehet a dolgozónak elrendelni túlóra végzését. Ezen felül csak a dolgozó belegyezésével igényelhető tőle túlórázás, mégpedig csak a külön engedélyezett munkakörökben és munkahelyeken. A javaslat fokozott figyelmet szentel a dolgozók szakképesítéséről való gondoskodásnak. A Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztériumot felhatalmazzák a dolgozók átképzése feltételeinek, a szervezetek ezzel kapcsolatos eljárásának és kötelességeinek meghatározására. A parlament két kamarájának bizottságai a Munka Törvénykönyve előterjesztett módosításával kapcsolatban több javaslatot és észrevételt tettek. Ezek pontosítják és kiegészítik az előterjesztett novellatervezetet. Ezért értékeljük és támogatjuk őket. Engedjék meg, hogy a szövetségi kormány nevében köszönetét mondjak a Szövetségi Gyűlés képviselőinek, egyes bizottságaiban a törvénytervezet előadóinak a munkajogi viszonyok módosításával kapcsolatos ösztönző és megfontolt megközelítésükért, a kormány előterjesztésének megtárgyalásáért, megítéléséért és jóváhagyásáért. Biztosítani kívánjuk önöket, hogy a Munka Törvénykönyve novellatervezetébe foglalt számos változás és kiegészítés kedvezően fog hatni a munkajogi viszonyok tökéletesítésére. A Munka Törvénykönyvének novellatervezete, amelyet a CSSZSZK kormánya megtárgyalásra terjesztett önök elé, szem előtt tartja a dolgozók jogos érdekeit. A társadalom valós tehetőségeivel és szükségleteivel összhangban, a társadalmi szükségletek kielégítésében a részvétel mértékével összhangban növeli a dolgozók szociális biztonságérzetét. Lehetővé teszi az átalakítás alapelveinek sikeres megvalósítását, a dolgozók kezdeményezése kibontakozásának nagyobb mérvű támogatását, a munka- és a technológiai fegyelem további szilárdítását, az irányítás tökéletesítését, az önfinanszírozás és a teljes önelszámolás alapelveinek érvényesülését és a dolgozókollektívák szocialista önigazgatásának kibontakozását. Hatékony szervezőerő, a nemzetiségi szellemi élet, a hazafias és internacionalista nevelés eszköze ÚJ SZÚ (Folytatás az 1 oldalról) Az átalakítás és a demokratizálás folyamata hozzájárul polgáraink tájékozottságának javításához is. A közvélemény tájékozottsága terén vannak tennivalóink, elsősorban ami a rugalmas, gyors, tárgyilagos és szakavatott hírközlést illeti. Tudatosítanunk kell, hogy a közvélemény tájékoztatása önmagától nem lesz jobb, a határozott javulás érdekében valameny- nyiünk közös erőfeszítésére van szükség. Minden újságíró legsajátabb krédójának arra a lenini alapelvre kell épülnie, amely arra int bennünket, hogy az emberekkel nyíltan beszéljünk, állandó, eleven kapcsolatot tartsunk velük, s ne rekedjünk meg a társadalmi események és jelenségek, a párt- határozatok puszta rögzítésénél és illusztrálásánál. A szerkesztőség valamennyi alkotó munkatársának publicisztikai tevékenységét át kell hatnia a világos politikai és eszmei orientációnak, a magas fokú szakmai felkészültségnek, a hozzáértésnek, s annak a képességnek, amely lehetővé teszi, hogy a születőfélben levő folyamatok dinamikáját dialekiiKusan értelmezzék és helyesen elemezzék. Az Új Szó szerkesztőségének tevékenysége is annyival kerül mind közelebb az élethez, a valósághoz, amennyivel a lap a dolgozó tömegek egyre hatékonyabb fórumává válik, s a közügyek, valamint a közélet kérdéseinek, gondjainak megoldásában kellő teret ad tapasztalataiknak, javaslataiknak és bíráló álláspontjuknak. Őszintén örülünk annak, hogy nagyra értékelhetjük az Új Szó négy évtizedes tevékenységét. Azt, hogy a párt politikája érvényesítésének jelentős eszközeként szilárd helyet vívott ki magának pártsajtónk egész rendszerében. Ezután is azt várjuk el, hogy a szerkesztőség valamennyi munkatársának további tevékenységében kiemelt helyet foglaljon el a társadalom átalakításának programja, a gazdasági és szociális fejlődésünkkel kapcsolatos fontos gondok megoldása, nemzeteink és nemzetiségeink életének, munkájának, gondolkodásmódjának, valamint az egész szellemi szféra fejlődésének meggyőző ábrázolása. A BKP KB ülése Szófiában Napirenden az átalakítás gyakorlati kérdései (ČSTK) - Szófiában tegnap folytatódott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A vita elsősorban Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának az ülés első napján, kedden előterjesztett beszámolójáról folyt. A főtitkár előadói beszédében a társadalom átalakítása tavaly júliusban elfogadott stratégiájának további gyakorlati megvalósításával foglalkozott. Napirenden szerepeit az ország tudományos-műszaki és szociális-gazdasági fejlesztésének tervéről és a jövő évi állami költésgvetés- röl szóló törvény tervezete is. Beszámolójában Todor Zsivkov emlékeztetett rá, hogy a BKP KB tavalyi júliusi plenáris ülése óta eltelt időszakban megkezdték az önigazgatás alapjainak kiépítését. Az ország most olyan szakaszba került, amikor a júliusi koncepcióról nem lehet csak az elméleti lehetőségek szempontjából beszélni, hanem aszerint kell értékelni, milyen mértékben valósult meg és lett az ország fejlesztésének alapja. Zsivkov Sevardnadze körútra készül (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere december második felében hivatalos látogatást tesz Japánban, a Fülöp-szigeteken és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban - közölte a TASZSZ hírügynökség. EMBERI JOGOK Tudományos konferencia Moszkvában (ČSTK) - Moszkvában nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött az emberi jogok múltjáról és jelenéről. A konferenciát a Szovjetunió Tudományos Akadémiája államjogi intézetének, valamint más szovjet és nemzetközi szervezeteknek a kezdeményezésére hívták össze. Tizenöt ország képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Tüntetések Lengyelországban (ČSTK) - Varsóban, Krakkóban, Lub- linban, Wroclawban és néhány más lengyel városban kedden szocialistaellenes tüntetésekre, utcai zavargásokra került sor. A fővárosban az egyetem környékén több mint 2 ezer fiatal gyűlt össze. A szükségállapot kihirdetésének 7. évfordulója alkalmából elkövetett kihágásokat az ún. „harcoló Szolidaritás" és további szélsőséges ellenzéki csoportok szervezték. A „Szolidaritás" legalizálását követelő tüntetők elten felléptek a lengyel biztonsági szervek. megállapította: a mostani ötéves terv első három évében a nemzeti jövedelem növekménye 5,6 százalék. A tervvel összhangban lehetővé válik ezáltal a döntő ágazatok kiemelt fejlesztése. A reáljövedelmek várhatóan 11 százalékkal növekednek, az idei átlagos havi bér összege 244 leva. A beszámoló részletesen foglalkozott egyes szervezési formák és gazdasági mechanizmusok átalakításával, a fejlesztést szolgáló gazdasági eszközökkel az adók, a bérek és az árképzés kérdéseivel. Kitért az alkotó szövetségek átalakítására, a társadalmi szervezetek és mozgalmak, valamint a szakszervezetek tevékenységének megújítására, a jogi felépítmény demokratizálásának és reformjának egyes problémáira. Libanon kérésére összeült a BT (ČSTK) - A libanoni kormány kérésére tegnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a Libanon területe ellen december 9-én végrehajtott izraeli támadás miatt tett libanoni panaszt. A Biztonsági Tanács tagjainak a kérdéssel kapcsolatos konzultációi tegnapra virradó éjszaka fejeződtek be. Rasid Fahuri, Libanon állandó ENSZ-képviselője a világszervezet főtitkárához intézett levelében többek között megállapította, hogy az izraeli támadások egyértelműen a polgári lakosság ellen irányulnak. Az év eleje óta Izrael 28 ízben támadta meg Libanont, a támadások következtében 80 személy életét vesztette és több mint 200 megsebesült. Managua Az ellenzék tévévitát akar (ČSTK) - A Nicaraguai Demokratikus Koordinációs Bizottság, a jobboldali pártok tömörülése, televíziós kerekasztal-be- szélgetésre szólította fel a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetőit. A beszélgetés fő témája tehetne Nicaragua politikai és gazdasági helyzete, továbbá a közép-amerikai békefolyamat felélénkítésének lehetőségei, a jövő januárra tervezett csúcstalálkozóval kapcsolatos kérdések, s a kormány és az ellenzéki pártok közötti, idén áprilisban megszakadt nemzeti párbeszéd felújítása. A jobboldali pártszövetséget, valamint a centrista és baloldali pártokat (a kommunistákat is) tömörítő ellenzéki tömb Managuában közölte, december 8-án, vasárnap ülést tart megalakulásának első évfordulója alkalmából. Mindegyik párt előterjeszti saját javaslatát a nicaraguai válság megoldására. Általános sztrájk bénította meg Spanyolországot A kormány túlzottnak tartja (ČSTK) - Spanyolországot tegnap gyakorlatiig teljesen megbénította az általános sztrájk, amelyre a két legnagyobb szakszervezeti központ felhívására került sor. Jelentések szerint a munkabeszüntetésbe tömegesen kapcsolódtak be a különböző gazdasági szektorok és szolgáltatások dolgozói, de csupán szórványos incidensekre került sor. Mintegy 5 millió ember lépett sztrájkba, miközben a vállalatok csupán a legfontosabb szolgáltatásokat nyújtották és minimális számú közlekedési eszköz biztosította az utasszállítást. Madridba például minden nagyobb városból csupán egyetlen vonat futott be. Az Ibéria légitársaság szüneteltette bel- és külföldi járatait és a madridi repülőtér sem fogadott gépeket. A napilapok többsége nem jelent meg, a rádió és a televízió csak este a szakszervezetek akcióját sugárzott híreket. A sztrájkhoz csatlakoztak a hivatásos futballisták is, s emiatt január 4-re halasztották a liga tegnapra tervezett, 16. fordulóját. 1982, vagyis a Spanyol Szocialista Munkáspárt hatalomra jutása óta ez az első általános sztrájk és a kormány ezt megalapozatlannak, illetve túlzottnak tartja. A sztrájkot szervező szakszervezetek főbb követelései között szerepel a fiatalok munkavállalására vonatkozó diszkriminatív törvényjavaslat visszavonása, valamint a munkanélküli segély növelése. A sztrájk elsősorban azt tükrözi, hogy a társadalom nagy része elégedetten a szocialista párti kormány tevékenységével, amelynek gazdasági és szociális politikája túlságosan kemény a dolgozókkal szemben, ugyanakkor kedvez a tőkés vállalkozóknak és üzletembereknek. Éles vita Nagy’Britannia és Írország között (ČSTK) - Az ír Köztársaság tegnapelőtt visszautasította Londonnak a Patrick Ryan kiadatására vonatkozó követelését. A lelkészt - akit előzőleg már Belgium sem volt hajlandó kiadni - a brit kormány terrorakciókban való közreműködéssel vádolja. John Murray ír főügyész a döntéssel összefüggésben kijelentette: a brit sajtó hisztérikus Ryan- ellenes kampánya és a parlamentben az ellene elhangzott vádak miatt súlyos kétségek merülnek fel, hogy a brit hatóságok igazságosan járnának-e el az ügyben. Margaret Thatcher miniszterelnök, a parlamentben mondott éles hangú beszédében sértőnek minősítette az ír döntést, s következetlenséggel vádolta Írországot a terrorizmus elleni harcban. Egyben elutasította Murray azon ajánlatát, hogy London ír bírósághoz nyújtsa be keresetét. A nemzetközi botrány azt követően robbant ki, hogy Belgiumban néhány héttel ezelőtt letartóztatták Ryant, mivel hamis útlevelet találtak nála.
