Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-13 / 293. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1988. december 13. XLI. évfolyam 293. szám Ára 50 fillér Terv és valóság A jól működő művelődési központok és társadalmi szervezetek az év végéhez közeledve sem lazítanak, továbbra is szorgalmasan szerveznek különféle műsorokat a közönség - közösségük - szá­mára, vagy társrendezőként szerepelnek egy-egy kulturális-művé­szeti esemény lebonyolításában. Közben készítik a mérleget: mit valósítottak meg a hamarosan búcsúzó esztendőben, s mi az, amit ilyen vagy olyan okoknál fogva nem sikerült elérni - teljesíteni az egységes kulturális tervből. Mindemellett előre is tekintenek már, hiszen a helyi és a járási nemzeti bizottságok asztalára hamarosan le kell tenni az éppen imént említett, de természetesen már a jövő évre szóló tervet, amely az egyes kulturális intézmények és szerve­zetek elképzeléseiből áll össze. Nem mindegy, miként. Tervezni nehéz. Átgondoltan tervezni még nehezebb, a kulturális szférában is, különösen manapság, amikor egyrészt szűkülnek az anyagi keretek, illetve új gazdálkodási formákat kell tanulni, szokni. Másrészt oly ütemben alakul-módosul a lakosság kulturális érdek­lődése és igénye, hogy a hagyományos sémákban gondolkodó „szakemberek“ képtelenek, vagy alig képesek követni a változáso­kat. Ha igen, akkor a lehetőségek szintjén ütköznek szüntelenül akadályokba. Természetesen, a terv végül is elkészül, hol így, hol úgy. Ahol komolyan veszik, nem hagyják figyelmen kívül a realitáso­kat, ott nincs különösebb gond a megvalósítással. Sajnos, az ilyen hely tapasztalataink szerint - kevés. Hány művelődési ház, a Cse- madoknak, az ifjúsági és nöszövetségnek, valamint a többi szövet­ségnek hány szervezete mutat fel évről évre csak éppen annyi eredményt, amennyi legfeljebb a puszta létet jelzi, jóllehet, az egységes kulturális tervben szereplő programok izmos szervezetek­ről, felelős tagsági és vezetői tevékenységről árulkodtak, szinte kivétel nélkül. Persze, a terv egy dolog, más dolog a valóság. Tervezni - azt „nagyon tudunk“. Ahhoz kell a legkevesebb - papír, ceruza meg egy kis fantázia. És minthogy az eddig uralkodó szemlélet és gyakorlat szerint a felettes szervek, esetünkben a Nemzeti Front, az egyes szövetségek járási, kerületi és központi bizottságai, valamint a nem­zeti bizottságok is elsősorban a tervre összpontosították figyelmü­ket, azt kérték elsősorban, és gyakran meg is elégedtek ennyivel, azaz elmaradt részükről a számonkérés, a jóváhagyott tervek teljesí­tésének ellenőrzése - a szervezetek nem nagyon törték magukat, nyugodtan vegetálhattak. Nem okoztak különösebb gondot szá­mukra az évzáró tagsági gyűlések sem, mindig sikerült „összeka­parni“ annyi eredményt, meg jelentéktelen tettet nagynak láttatni, hogy jól hangozzék a beszámoló, jó fényben tündököljék a szerve­zet, aztán néhány (ön)bíráló megjegyzés a végén, majd a „megint“ gyér számban megjelent tagság soraiból egy-két felszólaló, és kész. Jöhet az új év, az új terv. Tudom, ez csupán a kérdés egyik oldala. Mert mit tehet az az alapszevezet, amely ugyan szívesen kínálna különféle vonzó prog­ramokat, köztük kulturális jellegűeket, tagságának, de nem állnak a rendelkezésére megfelelő feltételek. Könnyű vagy könnyebb ott, ahol nem egyetlen szobácskábán kénytelnek szorongani (az is gyakran valamely öreg, omladozó épület helyisége), hanem saját háza, több kisebb-nagyobb teremből álló otthona van a szervezet­nek. Igazuk van például azoknak a SZISZ-szervezeti vezetőknek, akik évek óta panaszolják keserű szájízzel a sajtóban, rádióban, televízióban, hogy nincs egy hely, ahová be tudnák hozni, ahová érdemes lenne becsalogatni a fiatalokat. Minthogy a legtöbb szervezet esetében hasonlók a külsó és belső (részben a szociológia tárgykörébe tartozó) feltételek, egy települé­sen belül is, csodálkozhatunk-e azon, hogy a szervezetek közötti együttműködés szintén akadozik, vagy eleve már az első lépés közben elhal minden ilyen irányú kezdeményezés. Nem mintha nem akarnák. Gyümölcsöző együttmüködés is csak erős szervezetek között jöhet létre. Formálisan működők között legfeljebb papíron, melynek, és egyáltalán az efféle papíroknak a lobogtatása helyett végre már a valósággal kellene szembenézni, különben sok-sok társadalmi szervezet kátyúba rekedt szekerét nem lehet járható, biztos útra emelni. Mindezek ellenére, a kulturális tevékenység területén kínálkozik egy lehetőség, mellyel számos helyütt - ahol természetesen meg­vannak hozzá a személyi és tárgyi feltételek - élnek is: a művelődési központ próbálja meg összefogni izmos kézzel, határozott célokkal az egyes szervezetekben rejlő erőket. És kezdik ezt a folyamatot évről évre már az egységes kulturális terv összeállításával, fegyel­met és felelős magatartást követelve valamennyi résztvevőtől. Az objektív körülmények és a lehetőségek megfontolt mérlegelése, illetve számbavétele után olyan terv készülhet így, amelynek a meg­valósítására nemcsak papíron, hanem a valóságban is reális esé­lyek vannak. Lehet, hogy nem tesz ki majd oldalakat, lehet hogy felsőbb szervek valamely képviselője, vagy már helyi szinten a nem­zeti bizottság keveselli majd a programot, még mindig a mennyiség elsődlegességét tartva szem előtt, megfeledkezve egyebek között arról, hogy az adott településen milyen a helyzet a kulturális munkához szükséges feltételek körül, vagy nem ismerve a helyzetet. Végül is, ez nem lehet kiindulási alap. Ha ilyesféle formális, nem ritkán a tekintélyelvűségből eredő szempontok évényesülnek a ter­vezés során, ha ilyesféle követelményeknek akarunk mindenekelőtt megfelelni, akkor azok nem vezetnek máshoz, mint képmutatáshoz, saját magunknak és annak a közösségnek a becsapásához, ame­lyért és amellyel együtt éppen ellenkező célokért vagyunk hivatottak dolgozni szocialista művelődéspolitikánk szellemében. Ahogy mon­dani szokás: inkább kevesebbet vállaljunk, azaz tervezzünk, de azt becsülettel teljesítsük. Különben is - hadd idézzek ide még egy régi igazságot minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. BODNÁR GYULA KÖZLEMÉNY az SZLKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége tegnapi ülésén az SZLKP KB következő ülésének előkészületeivel foglal­kozott. Ezzel kapcsolatban megí­télte az idei gazdasági és szociá­lis fejlesztési feladatok teljesíté­séről, a jövő évi tervről, a szlováki­ai gazdasági mechanizmus átala­kításának menetéről és a CSKP KB 12. ülésén elfogadásra kerülő határozatokból a szlovákiai kom­munisták munkájára vonatkozó feladatokról szóló előterjesztések tervezeteit. Egyúttal megtárgyalta az SZLKP KB tagjai és póttagjai számára kiadandó egyes háttér­anyagok tervezeteit. Az SZLKP KB Elnöksége egyúttal megvitatta az SZLKP KB káderrendtartásának javaslatát, amely a jelenlegi helyzethez ké­pest lényegesen csökkenti az SZLKP KB és szervei nómenkla­túrájának terjedelmét. Az SZLKP KB Elnöksége to­vábbi szervezési és káderkérdé­sekkel foglalkozott. Kedvez az enyhe tél az Ostravai Kohóipari Szerelóvállalat dolgozói­nak, akik a prágai tévétorony építé­sén dolgoznak. Jelenleg a 60 méte­res antennaállvány szerelését vég­zik. (Stanislav Peška - ČTK) Megalakult a külpolitikai bizottság (ČSTK) - Megtartotta alakuló ülé­sét tegnap Prágában a CSKP KB külpolitikai bizottsága. Vasil Biľak- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjá­nak, a KB titkárának, a bizottság elnökének vezetésével megtárgyal­ta a CSKP XVIil. kongresszusáig terjedő időszakra kitűzött munkater­vét. Ennek értelmében a bizottság hozzájárul a csehszlovák külpolitika koncepciózus kérdéseinek konkreti­zálásához és a XVIII. pártkongresz- szus dokumentumainak kidolgozá­sához. Tanácskozott a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnöksége Az új szovjet javaslatok rugalmasságról, józanságról tanúskodnak • Eszmecsere az emberi jogok védelméről • Nagyobb figyelmet a szolgáltatások bővítésére (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prá­gában a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnökének vezetésével. Teljes támogatásáról biztosította azokat az új szovjet javaslatokat, amelyeket az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő. Kiemelte, hogy ez további jelentős hozzájáru­lás a nemzetközi helyzet javításá­hoz, s bizonyítja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország tartó­A csehszlovák külügyi szolgálat vezetői időszerű kérdésekről Diplomáciánk az átalakítás folyamatában Jelen volt Miloš Jakeš (ČSTK) - A prágai Černín-palotában tegnap megkezdődött a cseh­szlovák külügyi szolgálat vezető dolgozóinak és párttisztségviselőinek kétnapos ülése azokról az időszerű feladatokról, amelyek diplomáci­ánkra az átalakítás időszakában hárulnak. A pártmunka időszerű kérdéseiről Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára szólt. Részletesen megvilágította a csehszlovákiai gazdasági reform lényegét és céljait, foglalkozott meg­valósításának első tapasztalataival és a meggyorsítására tett intézkedé­sekkel. Meghatározónak nevezte, hogy lényeges fordulat következzen be népgazdaságunk teljesítőképes­ségének és hatékonyságának növe­kedésében s a csehszlovák gazda­ság nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételében, főként a KGST keretében. Erre irányulnak a termelési kapacitások szervezeti felépítésének és irányításának vál­tozásai, az újonnan jóváhagyott és most kidolgozott jogszabályok, vala­mint a dolgozók igazgatásban és irányításban való részvételének ki- terjesztése. Jakeš elvtárs a továbbiakban el­mondta, hogy a CSKP Központi Bi­zottsága e héten tartandó ülésén megtárgyalja a XVIII. pártkongresz- szus 1990-re való összehívását cél­zó javaslatot, a népgazdaság idei eredményeit és az 1989. évi terv javaslatát. Hangsúlyozta: a XVIII. pártkongresszus egy évvel koráb­ban történő összehívását a CSKP XVII kongresszusa óta eltelt idő­szakban társadalmunkban és világ­szerte végbement jelentős változá­sok teszik indokolttá. Egyúttal lehe­tővé válik, hogy időelőnnyel vitassuk meg a következő ötéves tervre kitű­zött célokat még a tervidőszak kez­dete előtt. Arra kell törekedni, hogy a kongresszusi kampányt felhasz­náljuk a dolgozók kezdeményezésé­nek fejlesztésére, a társadalom éle­tével kapcsolatos problémák nyilvá­nos megvitatására és az elmúlt évek fejleményeinek szélesebb körű elemzésére. Ezután a CSKP KB főtitkára a résztvevők kérdéseire válaszolt. A csehszlovák külpolitikára az átalakítás időszakában háruló fő fel­adatokról Vasil Bil’ak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára beszélt. Rámutatott e kérdések szo­ros kapcsolatára a társadalmi és a gazdasági átalakítás megvalósítá­sával. Hangsúlyozta, hogy az átala­kítást nem lehet leegyszerűsítve jel­szóként felfogni, csak hosszútávú bonyolult programként, amelynek megvalósítása áldozatos munkát és határozottságot követel meg. A to- (Folytatás a 2. oldalon) san törekszik a nemzetközi enyhü­lésre. A javaslatok széles körű és pozitív nemzetközi visszhangja elis­merés a szovjet külpolitikában érvé­nyesülő új gondolkodás, józanság és rugalmasság iránt. A pusztító erejű örményországi földrengéssel kapcsolatban az el­nökség mély részvétét fejezte ki a szovjet népnek és az áldozatok hozzátartozóinak. Egyúttal nagyra értékelte a csehszlovák lakosság ál­lásfoglalását, az örmény SZSZK népének nyújtott segítséget mint szolidaritás megnyilvánulását. Ezután az elnökség megismerke­dett az emberi jogok egyetemes nyi­latkozata elfogadásának 40. évfor­dulója, az emberi jogok napja alkal­mából megrendezett prágai fórum le­zajlásával. Megállapította, hogy a fórum a társadalmi rétegek képvi­selőinek valóban reprezentatív talál­kozója volt, amelyen demokratikus eszmecsere folyt a szocialista de­mokrácia elmélyítésének időszerű kérdéseiről és az emberi jogok érvé­nyesítéséről. A továbbiakban az elnökség érté­kelte a társadalmi és az érdekképvi­seleti szervezetek hozzájárulását a lakossági szolgáltatások bővítésé­hez. Szükséges, hogy a következő időszakban megnövelt figyelmet for­dítsanak a lakossági szolgáltatások bővítésére. A tanácskozás napirendjén ezt követően annak megítélése szere­pelt, milyen tapasztalatok születtek a Kroméŕíži és a Trnavai járásban a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnökségének és a SZISZ KB El­nökségének együttes ülésén elfoga­dott határozatok végrehajtása so­rán. Az elnökség értékelte a Nemze­ti Front szerveinek és szervezetei­nek részvételét az 1990. évi orszá­gos spartakiád megszervezésében. Javasolta a Nemzeti Front szerve­zetei központi bizottságainak, hogy tegyenek intézkedéseket a spartaki­ád sikeres lebonyolítása céljából. Az ülés végén az elnökség 1989 első felére szóló munkatervével foglalko­zott. Ülésezett a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága Aktivizálni a társadalmi szervezeteket (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága a CSKP KB Elnöksége által a Nemzeti Front aktivizálá­sával kapcsolatban elfogadott dokumentum végrehajtásának ismereteiről és tapasztalatairól, valamint további kérdésekről. A tanácskozást Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Nemzeti Front KB elnöke nyitotta meg és vezette. Szívélyesen üdvö­zölte Viliam Šalgovičot, az SZLKP KB Elnökségének tagját, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnökét, Ondrej Šalin- got, az SZLKP KB Elnökségének tagját, a KB titkárát, Milan Grandét, a Cseh Nemzeti Front KB titkárát és a többi vendéget. Ignác Janák előterjesztette (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom