Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-06 / 287. szám, kedd
_T, _7T__——^ — Fejlett lakossági szolgáltatások A Galántai (Galanta) járásban nagy figyelmet szentelnek a lakossági szolgáltatások fejlesztésének. Az egy lakosra jutó, koronában kifejezett szolgáltatások terén a járás Szlovákia legjobbjai között szerepel. Ehhez nagymértékben hozzájárult a nemzeti bizottságok kisüzemeinek fejlődése. A negyvenhét nemzeti bizottságból 37-nél működik helyi kisüzem, melyek 228 szakmában nyújtanak szolgáltatást, a legkeresettebbek a fuvarozás, festés és mázolás, asztalos- és kőművesmunka. A helyi kisüzemek évi bevétele több mint nyolcvan millió korona, s ennek több mint harminc százaléka a lakosságtól származó bevétel. A szolgáltatások fejlesztéséből sok üzem és vállalat veszi ki részét. Jelentős helyet foglal el a járási szolgáltatóvállalat, melynek a járás területén 228 részlege működik. A legjobban a borbély, a fodrászat, a mosás és vegytisztítás vannak Minden marad a régiben? Az ezernégyszáz lelket számláló Kis- géres (Malý Horeš, Tőketerebesi -Trebi- šov - járás) nem rendelkezik a kor követelményének megfelelő bevásárlóközponttal, ahol a hús és a tejtermékek, valamint különböző háztartási cikkek is megvásárolhatók. Nagyidai Sarolta hnb-elnök több izben fordult a járási Jednota fogyasztási szövetkezethez a szolgáltatás színvonalának javítása végett, s szükségét látta, hogy a jnb is foglalkozzon az üggyel. A jnb legutolsó plenáris ülésén értékelték a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. Kiderült, hogy kevés kivétellel a legégetőbb problémákat nem sikerült megoldani. Ezek közé tartozik az ivóvízhálózat kiépítése 2,5 millió korona beruházással, az ifjúsági park színpadának bővítése, járdák és árkok építése, valamint az óvodába a központi fűtés bevezetése. Az idén fejezték be az út építését, ami a tervezett 570 ezer korona helyett 985 ezerbe került. Az alapiskolában 30 ezer korona ráfordítással kicserélték az iskolapadokat, bővítették a hangosanbeszélő hálózatát. Egy jelentősebb összeget kitevő átalakításra került sor a szövetkezeti óvodában. A munkálatokból a Nagygéresi (Veľký Horeš) Efsz építőcsoportja mellett a szülők is kivették részüket. Sajnálatos viszont, hogy a szövetkezet egy alkalommal 71 ezer koronát számlázott a kotrógép és daru használatáért, s az óvoda csak állami támogatással tudta szeptember végére befejezni az átalakítást. A község arculata javításának érdekében kritikusan bírálták az efsz vezetőségét, mivel a gazdaság továbbra is az oncsai úton tereli szarvasmarháit. A szövetkezet elnökéhez intézett kérésük egy terelőút építésére eddig eredménytelen volt. A plenáris ülésen legtöbb szó a leendő üzletközpontról esett. A tanácskozás eredménye végül mégis az építkezésről való lemondást eredményezte. Érvként felhozták, hogy ebben a tervidőszakban már nincs sem lehetőség, sem pénz. A lakosság csalódott, mert lényeges változás nem történt, csak annyi, hogy a kocsma és az élelmiszerbolt helyet cserélt, mivel a kocsmának a raktárhelyisége nagyobb, de a friss hús és a tejtermékek biztosítása továbbra is megoldatlan marad. Iski Ibolya elterjedve. Ezek már csaknem minden településen biztosítva vannak. Villanyszerelői, fa-, bőr-, és fém- megmunkáló szolgáltatásokat a járási ipari vállalat 60 részlege nyújt Az elmúlt két-három év során sokat fejlődött a járásban a lakossági szolgáltatások színvonala, és azok skálája további keresett szolgáltatásokkal bővült, mint például az automata mosógépek, a hűtő- és fagyasztógépek, valamint hangszerek javítása. A lakosság elégedettségéhez hozzájárult az is, hogy 107, szolgáltatásokat nyújtó részleg szombaton is nyitva tart. A környezetvédelmi előírások megtartása érdekében nagy figyelmet szentelnek a háztartási hulladékok elszállításának, a zöldterületek gondozásának. Oláh Gyula Orvosi előadások, tanfolyamok Értékelte munkáját a nószövetség 175 tagot számláló csicsói (Čičov) alapszervezete. Szüllő Gyuláné, a szervezet elnöke beszámolójában foglalkozott az időszerű politikai eseményekkel, majd rátért a szervezet tevékenységének értékelésére. A szervezet szép eredményeket ért el. Évente négy szakorvosi előadást, különböző tanfolyamokat rendeztek a tagok részére. A faluszépítési akcióban 985 órát, a helyi tájház rendezésében pedig 200 órát dolgoztak. Minden évben megrendezik a nyugdíjasok napját is. A továbbiakban a taglétszámot évente legalább öttel akarják növelni, a téli hónapokra különböző tanfolyamokat terveznek. Kovács Tímár Egy század képeslapjai Hazánk falvai, városai gyors ütemben fejlődnek. Új utcák, lakótelepek létesülnek. Ez a gyors ütemű fejlődés jellemző Lévára (Levice) is. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott a város főterének és Központjának arculata. Ez nem kis mértékben köszönhető a közelben épülő mohi (Mochovce) atomerőműnek. Eltűnnek a szűk kis utcák, az apró családi házak, hogy helyet adjanak az épülő szállodáknak, üzleteknek és az új lakótömböknek. Ezeket a régi épületeket az elkövetkező nemzedék csak felvételeken láthatja, ahogy a régi Lévát ismerhetik meg az érdeklődők a Barsi Múzeum által a Dobókastély termeiben rendezett érdekes kiállításon. A képeslapok jól dokumentálják, hogy a századforduló nagy fejlődést jelentett a város életében. A városi nemzeti bizottság jelenlegi épülete sem a mai formájában volt ismeri századunk elején. Háromszintes alakját 1927-ben kapta. A legtöbb felvétel a főteret és utcáit mutatja be. A századfordulón épültek fel » ''*rrwi nagyszálló, a mai Bars áruháznak, valamint a jelenlegi járási művelődési központnak otthont adó épülel. 1909 és 1911 között épült fel a város egyik legjellegzetesebb épülete, az állami tanítóképző intézet, amelyet ma is a pedagógiai szakközépiskola diákjai látogatnak. Feltehetően sokan megcsodálták a gyönyörű Schoeller kastélyt és az azt övező szép parkot bemutató képeslapot. A kastélyt sajnos már lebontották, de a park a lévaiak kedvenc pihenőhelye még ma is. A képeslapokon látható a régi honvédlaktanya, az irgalmas nővérek intézete, a Boleman gyógyszertár, a vár romjai, valamint sok más épület. Egy másik helyiség gyűjteményegyüttese az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása utáni időszaktól mutatja be a várost 1938-ig, majd a felszabadulás utáni dinamikus fejlődését napjainkig. A képeslapok által az érdeklődők nemcsak a város fejlődésébe, változásaiba, hanem a lakosainak szokásaiba, öltözködésébe is bepillantást nyerhetnek. Szabó Márta Eredményes évet zártak A kedvezőtlen időjárás ellenére biztatóak a növénytermesztés eredményei a Nagymegyeri (Öalovo) Efsz-ben, amit az átgondoltabb, megalapozottabb szervezésnek és az agrotechnikai határidő megtartásának tulajdonítanak. Az ágazat várhatóan túllépi 32 millió koronás termelési tervét, és a bevétel, a nyereség összege is kedvező. A szemes termények tervét 121 százalékra teljesítették. Kukoricából 645 hektáron 7 tonna feletti átlaghozamot takarítottak be. A cukorrépa-termesztésben először alkalmazták a Petőházi Termelési Rendszert. Tapasztalataik szerint javult a vetőmagellátás, de további elemző munkára, a technológiai fegyelem szilárdítására, a technikai-műszaki színvonal tökéletesítésére van szükség ahhoz, hogy mennyiségi és minőségi szinten továbbléphessenek. Cukorrépából teljesítették 40 tonnás tervüket. A betakarítási veszteségeket minimálisra csökkentették. Az idénymunkások és a nyugdíjasok segítségével megszervezték a gépek utáni pótszedést. A kukoricaszár és a répaszelet keverékével további 600 vagon jó minőségű szi- lázst készítettek. Nem lesz takarmányozási gond az állattenyésztés tervteljesítésében. A további hasznot hozó termelési ágazat a zöldségkertészet, az idén is teljesítette tervét. Jól jövedelmezett a dinnye, a zöld és a magnak termesztett paprika. Az utóbbiból hektáronként legalább 200 ezer koronás bevételre számítanak. Bőven termett a paradicsom is, de a feldolgozási kapacitás miatt jelentős mennyiség ment veszendőbe. Az utóbbi hetek időjárása nem kedvezett az őszi vetésnek. A kukorica után vetett búza a száraz talajban egyenetlenül kelt, és további fejlődését, bokrosodá- sát hátráltatta a fagy. Az 50 hektár őszi repce állapota igen jó, fejlett a növényzet. Több mint 1100 hektáron minél előbb szeretnének végezni a mélyszántással és a szántóterület 30 százalékán dolgozzák be az istállótrágyát. Krascsen,cs Ge2a :: ::::: ::-JK::: :::: :£♦*! :: :::::: Är : Kellemetlen, kényes téma...?! A hónapok óta tartó toalettpapi r- hiány után lassan eltűnt a papirüzle- tek polcairól a szalvéta és a papír- zsebkendő is. Nyilvánvaló, hogy nem az üzletvezetők hibájáról, nemtörődömségéről van szó, hiszen a sajtó által némi'magyarázatot kaptunk. Aszerint a külföldről behozott gépek (melyek a fent említett nemes papír gyártására szolgálnak) árának egy részét WC-papír exportálásával egyenlítjük ki, Hallottunk még tűzesetekről is papírgyárainkban, de azt hiszem, hogy bármilyen magyarázat, érvelés e kényes ügyben nem megoldás. Zselizen (Želiezovce) és környékén az utóbbi időben már az illatszerboltok is szolgálnak némi,,meglepetéssel". Ugyanis a nőknek szinte nélkülözhetetlen higiéniai cikkek, tampon, intimbetét, de még az egyszerű vatta is hiánycikk. Nem tudom, más járásokban e téren milyen az ellátás, de a Lévai (Levice) járásban - enyhén szólva - kényes. Hován Márta Több mint kétszáz éve 1785. december 6-án Miklós napján Schierman pékmester diós- és mákos-kiflikkel díszítette ki péküzlete ablakait, melyek a vevőket csalogatták. Hogy ezt üzleti reklámnak szán- ta-e, vagy mint Miklós-napi ajándékot kínálta a fogyasztóknak, azt nehéz volna megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy rövid időn belül nemcsak Pozsonyban, hanem a város határán túl is híres ás közkedvelt lett. A pékmesterség történelmébe is bekerült pozsonyi kifli néven. A híres péksütemény receptjét féltve őrizte Schierman mester, csupán halála előtt árulta el vejének, Kastnernek. Az utolsó Kastner mestert a főváros idősebb lakói jól ismerték még Amikor megkérdezték, hogy miben rejlik a pozsonyi kifli varázsa, csak annyit mondott, bármilyen foglalt is lehet, de amikor a kifli tésztáját készítik, mindig talál arra időt, hogy ellenőrizze minőségét. Bármennyire is titkolták a kifli receptjét, hamarosan elterjedt Bécs- ben, Budapesten és más városokban is, és a mai napig ezen a néven vásárolható Magyarországon, vagy Ausztriában, sót más tőkés országokban is. Kár, hogy éppen ott, ahol a diadal útját elkezdte, sütik és kínálják legkevésbé, pedig a fogyasztók szívesen vennék, ha a pékségek úgy mint Schierman mester kétszáz évvel ezelőtt, jó ízű pozsonyi diós- és mákoskiflit sütnének és kínálnának. Sladovník József Élettársi viszony C. S.: Három éve élek élettársi viszonyban egy 78 éves férfival. Én 74 éves vagyok és már két éve, hogy megrokkantam. A kétezer koronás nyugdijamból hozzájárulok a háztartási kiadásokhoz. Tavaly az élettársam a közjegyzöség előtt, az én jelenlétemben végrendelkezett a javamra. Ezt a végrendeletet most úgy akarja megváltoztatni, hogy a vagyonából én csak élvezeti jogot kapjak, s egy idegen személyt akar megjelölni örökösnek, aki nem családtag, s nem is rokon. Hát létezik ilyen törvény, hogy engem az élettársam ilyen módon kisemmizzen a vagyonából? Ezen kívül úgy hallottam, hogy végrendelkezni élvezeti jogról nem lehet. A végrendelkezés szabadságát a törvény biztosítja. Ennek a szabadságnak jegyében végrendelkezhetett az élettársa az ön javára tavaly (hiszen ön sem családtag, s nem is rokon), s ez a szabadság teszi lehetővé, hogy a végrendelkező bármikor visszavonja vagy megváltoztassa korábbi végrendeletét. A végrendelet módosítását még erkölcsileg sem értelmezheti úgy, hogy élettársa kisemmizi önt egy egész élet munkájával szerzett vagyonából. ön csupán három éve él együtt élettársával, aki a vagyonát nyilván nem az utóbbi három év alatt kuporgatta össze. Vagyonának kizárólagos tulajdonosa tehát az élettársa, s mint ilyen, kizárólagos joggal rendelkezhet vagyonának sorsa felöl is. Az élettársi viszony nem keresőtevékenység, s a végrendelet sem fizetési szalag. Élvezeti jogot, pontosabban dologi terhet végrendelettel is létre lehet hozni (lásd a Polgári Törvénykönyv 135c§ (1) bekezdését). A dologi teher fogalmát a törvény úgy jellemzi, hogy az valaki más érdekében korlátozza az ingatlan tulajdonosát vagy azt, akit személyi földhasználati jog illet meg, hogy kötelesek valamit tűrni, valamit tenni vagy valamilyen tevékenységtől tartózkodni. A dologi terheknek megfelelő jogok vagy egy bizonyos ingatlan tulajdonához kapcsolódnak, vagy egy bizonyos telek személyi használatával vagy egy bizonyos személyt illetnek meg. Jog a továbbtanuláshoz M. G.: Mezőgazdasági vállalatnál dolgozom munkásnőként egy egészségre káros munkahelyen. 1988 januárjában a Vasárnapi Új Szóban olvastam egy hirdetést, hogy jelentkezni lehet a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) mezőgazdasági iskolába távúton továbbtanulni. A munkahelyemen beadtam a jelentkezést, mivel ehhez munkahelyi beleegyezés szükséges. A közvetlen főnököm részéről szóbeli bátorítást kaptam. A munkáltatóm azonban megtagadta tőlem a továbbtanulás lehetőségét, visszautasította a jelentkezésemet azzal az indoklással, hogy a későbbiekben nem tudna elhelyezni a megszerzett képzettségnek megfelelő munkakörbe. Eddig úgy tudtam, hogy minden állampolgárnak joga van továbbtanulni, főként ha olyan iskolába jelentkezik, amelynek tananyaga kapcsolódik munkahelyéhez. Tudomásom szerint akkor is kötelesek engedni továbbtanulni, ha az iskola befejezése után nem tudnának megfelelő munkakörbe elhelyezni. A legjobban az háborított fel, hogy az egyik munkatársnőmnek engedélyzték azt, amit tőlem megtagadtak. Felkerestem az igazgató elvtársat és kértem, hogy legalább a saját kötelességemre és a saját szabadságom rovására engedjen tanulni, de nemleges választ kaptam. 1989-ben szeretném megpróbálni, ezért kérném tanácsukat, mitévő legyek? Az igazgazó elvtársnak úgy látszik nem erős oldala a vezetői beosztásával kapcsolatos kötelességeit szabályozó törvények ismerete. Álláspontja ugyanis ellentétben áll az oktatásügy állami igazgatásáról szóló 50/1984 Tt. sz. törvény 24. § (3) bekezdésével, illetve a középiskolákra való felvételekről szóló 96/1984 Tt. sz. rendelet 13. paragrafusával. Ez a jogsértő álláspont annál is súlyosabban esik a latba, mivel a működéshez való jog nemcsak nemzetközileg elismert emberi jog (lásd a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezmény 13. cikkelyét), de - és főleg - a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya által is garantált állampolgári jog (lásd az alkotmány 24. cikkelyét), s mint ilyen, megfelelő törvényi védelmet élvez. A jelentkezési ívet a munkaviszonyban levő dolgozók a munkáltató szervezetüknél adják be. Ez azonban nem azért van így, mert a továbbtanuláshoz szükséges lenne a munkáltató hozzájárulása, hiszen az esetleges kétségeket kizárandó, a rendelet azt is megállapítja, hogy „azt a jelentkezőt is fel lehet venni, akit a munkáltatója (esetleg a járási nemzeti bizottság) nem ajánlott továbbtanulásra (lásd a 96/1984 Tt. sz. rendelet 14. § (3) bekezdését). A jelentkezést azért kell a munkáltatójánál beadni, mert a munkáltató kötelessége, hogy csatolja hozzá a jelentkező személyi jellemzését, biztosítsa a jelentkezőív rendes kitöltését. A munkáltató tehát nem dönthet önhatalmúlag arról, hogy engedélyezi-e dolgozójának a jelentkezést, a továbbtanulást. A jogszabályok egyértelműen arra kötelezik, hogy továbbítsa a jelentkezést (április 15- ig) az illetékes középiskola igazgatójának. A felvételről csak a középiskola igazgatója dönthet. A munkáltató ajánlhatja dolgozóját a továbbtanulásra, de nem köteles erre (a felvételnek azonban - mint már említettük nem akadálya az ajánlás hiánya!). Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a munkáltató hozzájárul a továbbtanuláshoz, köteles a 140/1968 Tt. sz. rendeletben említett kedvezményeket és anyagi ellátást nyújtani dolgozójának. A munka melletti továbbtanulásra való felvétel feltételeiről az említett rendelet 12. §-a szól: ,,Az első évfolyamban a képességek, a tudás, az érdeklődési kör és az egészségi állapot alapján a szocialista társadalom szükségleteivel összhangban azokat a jelentkezőket veszik fel, akik eredményesen fejezték be az alapiskola nyolcadik évfolyamát vagy alapfokú műveltséget szereztek; a tanulmányok megkezdésének évében legalább a 18. életévüket betöltik; a középiskolai tanulmányaik megkezdése idején a választott tanulmányi ágazatnak megfelelő ágazatban vannak munkaviszonyban. A legalább egy gyermekről gondoskodó nőket, a megváltozott munkaképességű személyeket és a rokkantsági nyugdíjasokat akkor is fel lehet venni, ha nincsenek munkaviszonyban.“ Azt ajánljuk tehát, hogy szerezzen be újabb jelentkezési ívet, s ezt legkésőbb február 1-ig adja be a munkáltatójánál. Ugyanakkor keresse fel a szakszervezet üzemi bizottságának elnökét is, s kérje meg, járjon közbe annak érdekében, hogy a munkáltatója április 15-ig teljesítse a jelentkezés továbbításával kapcsolatos kötelességét. „Nem tanulhattam“ N. N.: Háromgyermekes családból származom. A nehéz negyvenes évek elején a család gondokkal küszködött. Az édesapám hadifogságban volt, az édesanyám egyedül nevelt minket. Leánygimnáziumi tanuló voltam, de a harmadik évet már nem fejezhettem be, mert édesanyám kivett az iskolából, hogy gondozzam két kisebb testvéremet, és ellássam fekvőbeteg nagymamámat. Azóta sok idő telt el. Az öcsém egyetemet végzett, a húgom leérettségizett. Hármunk közül csak nekem van alapiskolai végzettségem. Ezért szeretném tudni, igényt tarthatok-e annak megtérítésére, amit nem a saját hibámból mulasztottam el. kérhetek-e kárpótlást ajándékozás címén azért, hogy én - testvéreimmel ellentétben - nem tanulhattam? Nem egészen értjük hogyan képzelné el „annak megtérítését, amit nem a saját hibájából mulasztott el“; kárpótlást köve- tel-e azért, vagy ajándékot. Nem kevésbé fontos persze az sem, kitől követelné ezt. A fekvőbeteg nagymamájától? Édesanyjától, akinek a negyvenes évek elején nem volt lehetősége megoldani az ön iskoláztatását? Testvéreitől, akik abban az időben még gondoskodásra szorultak? Azoktól, akik a negyvenes évekért, a második világháborúért felelősek? Sok idő telt el azóta, írja levelében. Mi ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy azóta nemcsak a húga és az öccse végzett középiskolát, illetve főiskolát. Munka mellett szerzett olykor rendkívül magas képzettséget sok olyan ember is, akinek erre a negyvenes években nem volt lehetősége. (m-n.)
