Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-23 / 302. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1988. december 23. Ára 50 fillér XLI. évfolyam, 302. szám Helyünk a változó világban Rohamosan közeledik már az év végi leltározások, mérlegkészítések, s a tapasztalatok összegezése alapján a jövőre vonatkozó kalkulációk, tervezgetések időszaka. A háromnegyedévi statisztikai jelentések, valamint az utóbbi két hónapban elért eredmények ismeretében már most is készíthetünk előzetes mérlegeket arról, hogy az egyes munkahelyeken, a vállalatoknál, a népgazdasági ágazatokban, s országos viszonylatban milyen haladást értünk el az elmúlt évhez viszonyítva, s hogyan tettünk-teszünk eleget tervezett feladatainknak. Gazdaságunk eredményességét vizsgálva a fejlődés belső tényezői és körülményei mellett egyre nagyobb figyelmet fordítunk külgazdasági kapcsolataink fejlődésének értékelésére, annak felmérésére, hogy a külső piacokon tapasztalható változások milyen követelményeket támasztanak termelő és külkereskedelmi vállalatainkkal szemben. A kifelé tekintés megnövekedett jelentőségét számos körülmény támasztja alá. Elsősorban saját korábbi mulasztásunk, amikor nem figyeltünk eléggé oda, hogy milyen folyamatok mennek végbe a világgazdaságban, s hogy miként, milyen irányokban és területeken szerveződik át a nemzetközi munkamegosztás, főleg az iparilag fejlett és a fejlődő országok között. Volt idő, amikor úgy gondoltuk, hogy ami határainktól nyugatra történik, az minket nem érint, hogy minket a világpiac konjunkturális kilengéseivel szemben a szocialista tervgazdálkodás ernyője véd. Ez a szemlélet különösen markáns módon nyilvánult meg a hetvenes években bekövetkezett energiaválság idején. Tény, hogy mi a szovjet kőolajszállítások megbízhatóságának, sőt az előnyös árfeltételeknek köszönhetően a többi szocialista országhoz hasonlóan biztonságban érezhettük magunkat. Közben a nyugati energiaválságnak is főleg csak a destruktív gazdasági és szociális következményeit, az energia-, anyag- és munkaigényes termelési ágazatok drasztikus leépítését, a növekvő munkanélküliséget, az olajjal nem rendelkező fejlődő országok soha nem látott mértékű eladósodását vettük észre, s nem néztünk eléggé utána, hogy mire építenek az iparilag fejlett tőkés országok gazdaságának irányítói, mivel magyarázható az a türelem és engedékenység, amit az olajfegyver bevetésével szemben tanúsítottak. Eltekintve a különböző tőkés csoportok sajátos érdekeitől, az elmúlt időszak tapasztalataiból ma már levonhatjuk azt az általános következtetést, hogy az energiaválság tulajdonképpen kapóra jött azok számára, akik meglátták a tudományos-technikai forradalomban, elsősorban a mikroelektronikában rejlő óriási üzleti lehetőségeket. A szociális megrázkódtatásokkal járó szerkezetváltásnak ugyanis már akkor eljött az ideje, de szükség volt valamire, amely ezt a folyamatot elindítaná és meggyorsítaná. Az olajárak robbanásszerű megnövekedése kiválóan betöltötte ezt a szerepet. A fejlett országok szempontjából másodrendű kérdéssé vált a nyersanyagtermelés és a kitermelő ipar fejlesztése a volt gyarmati országokban, s a tőkeáramlás inkább ezek iparosítását segítette elő, hogy az iparilag fejlett országok megszabadulhassanak a hagyományos iparágaktól, illetve ezek megnövekedett költségterheitől, s helyettük széles alapokon fejleszthessék a tudományos kutatás eredményeit hasznosító progresszív ágazatokat. E politika következtében a hagyományos nehéz- és könnyűipar növekvő hányada került át a nyersanyagforrásokkal és olcsó munkaerővel helyben rendelkező fejlődő országokba. Ahol pedig az ilyen irányú fejlesztésnek a nyersanyagellátás szempontjából nem voltak meg a feltételei, ott a kibontakozó elektronikai ipar munkaigényesebb területei kaptak helyet, s az alkatrészek és az elektronikai fogyasztási cikkek tömeges gyártása honosodott meg. Létezik azonban egy másik körülmény is, amely napjainkban szintén növeli a kifelé tekintés jelentőségét. A Szovjetunió következetes békepolitikájának, az SZKP vezetősége által szorgalmazott új gondolkodásmód eredményes térhódításának köszönhetően az eddiginél sokkal kedvezőbb feltételek alakulnak ki a különböző társadalmi rendszerű országok közti gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Igaz ugyan, hogy ez az új gondolkodásmód nehezen válik gyakorlattá, s nem remélhetünk gyors haladást a szocialista országokra vonatkoztatott hátrányos megkülönböztetések felszámolásában, mégis el kell gondolkoznunk azon, hogy miként fogjuk hasznosítani a kedvezőbbé váló helyzetet, elsősorban ipari termelésünk tudományos-műszaki színvonalának emelésére, iparunk fokozatos, de gyökeres szerkezeti átalakítására, világpiaci versenyképességünk felújítására és megtartására. Meg kell találni a helyünket a megváltozott világban, meg kell keresnünk a világméretű nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás számunkra is kedvező, s a partnerek számára is hasznos lehetőségeit. Ehhez alaposan körül kell néznünk, fel kell mérnünk, hogy milyen változásokon ment át a világ az utóbbi tíztizenöt év alatt. A külső körülményeket vizsgálva elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy ipari termelésünk jelenlegi szerkezete nincs megfelelő összhangban a fizetőképes külföldi kereslettel. Különösen nagy gondot jelent a beruházási komplexumok, a nehézgépipari termékek egyes csoportjainak az értékesítése. Ugyanakkor a fogyasztási iparcikkek aránylag könnyebben elhelyezhetők még az igényesebb piacokon is, ha kielégítő a műszaki színvonaluk és minőségük, s pótalkatrészekkel való ellátásuk is garantálva van. Minden jel arra mutat, hogy sürgősen meg kell birkóznunk a szerkezeti átalakítás nehéz és bonyolult feladatával. Ez a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk érdekeit is szolgálja, hiszen újabban innen is csak úgy tudunk vásárolni fogyasztási cikkeket a belkereskedelmi árukínálat bővítésére, ha ezekért saját könnyűipari termékeinkkel fizetünk. Természetesen azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nálunk a szerkezeti átalakításnak együtt kell járnia a gazdasági mechanizmus átalakításával, ami rendkívül igényessé teszi ezt a munkát. MAKRAI MIKLÓS Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége tegnapi ülésén megtárgyalta a termelési potenciál és termelőeszközök - amelyeket Csehországban, illetve Szlovákiában a társadalmi és egyéni szükségletek kielégítésére fordítanak - állapotának, hasznosításának és felhasználásuk hatékonyságának elemzéséről szóló beszámolót. Hazánk gazdasági és szociális fejlesztése az elmúlt 40 évben elért jelentős sikerének nevezte azt, hogy a két köztársaság gazdasága mind a termelési, mind a lakossági szükségletek kielégítése szempontjából azonos színvonalra jutott. Hangsúlyozta: Csehország és Szlovákia gazdasági színvonalának közelítése szempontjából nagy jelentősége van az egységes csehszlovák gazdaságon belüli kötődések elmélyítésének. Az elemzés eredményeit felhasználják az i oqq 1QQQ évi szociális és gazdasági intézkedések, a 9. ötéves terv és a XVIII. pártkongresszus elé terjesztendő összegező prognózis kidolgozása során. A testület a továbbiakban a komplex lakásépítés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy e téren a 8. ötéves tervidőszak céljait nem sikerült teljes mértékben elérni. Megközelítőleg 33 ezer lakás építésének befejezéséhez nem sikerült megteremteni a kellő feltételeket. Hiányosságok vannak a lakótelepek építésének komplexitásában és a járulékos létesítmények építésében, továbbá nem sikerül lerövidíteni az építés idejét, és problémák vannak a terület-előkészítés és a lakáskorszerűsítés terén. Az Elnökség mind a beruházóknak és kivitelezőknek, mind pedig az illetékes központi szerveknek kifejezte elégedetlenségét. (Folytatás a 2. oldalon) A csehszlovák-kubai Sokféle újdonsággal lepte meg a vásárlókat a karácsonyi ünnepek előtt az Érsekújvári (Nové Zámky) Húsipari Vállalat. Százötven koronáért például 5 kg-os csomagolásban kolbászhúst vehetnek az érdeklődők. Felvételünk Érsekújvár egyik húsboltjában készült (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Közös ökológiai gondjaink megoldásáért Külügyminiszterünk fogadta a szomszédos országok hazánkban akkreditált diplomatáit (ČSTK) - Jaromír Johanes külügyminiszter tegnap a prágai Černín-palotában fogadta a Magyar Népköztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria csehszlovákiai nagykövetét, valamint a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és a Szovjetunió csehszlovákiai ügyvivőjét. A diplomatáknak átadta Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök üzenetét, amelyben a csehszlovák kormányfő azt javasolja, hogy a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfőinek részvételével 1989. márciusának elején Prágában tartsanak rövid munkatalálkozót, amelyen közösen áttekintenék a nemzetközi ökológiai együttműködés lehetőségeit. A csehszlovák külügyminiszter megvilágította azokat az okokat, amelyek a csehszlovák kormányt e lépés megtételéhez vezették. Hangsúlyozta: a meghívásra a szövetségi kormány és az egész csehszlovák közvélemény azon őszinte igyekezetével vezérelve került sor, hogy aktívan hozzájáruljon a középeurópai környezetvédelmi problémák közös megoldásához. Rámutatott az ökológiai kérdések sürgető voltára. A környezetvédelmi problémákat nemzetközi együttműködés útján, a határokra való tekintet nélkül kell megoldanunk. Kiemelte: Ladislav Adamec kezdeményezése abból indul ki, hogy a szomszédos országokkal közös környezetben élünk, s ezért velük együtt szeretnénk megtalálni a környezetvédelmi feladatok teljesítéséhez vezető közös utat. Nem kívánjuk, hogy a vizek és levegő tisztaságával összefüggő gondok elválasszanak bennünket, a meg nem értés forrásaivá váljanak, s megrontsák a jószomszédi kapcsolatokat. Meggyőződésünk, hogy intenzív együttműködés révén minden érintett ország számára előnyös megoldást találhatunk. A csehszlovák külügyminiszter végezetül megerősítette, hogy a szövetségi kormány kész aktívan elősegíteni a közös ökológiai gondok megoldását célzó feladatok teljesítését. kapcsolatokról (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fogadta Mario Rodriguez Martínezt, a Kubai Köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. Az elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen megvitatták a csehszlovák-kubai kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Diplomata a köztársasági elnöknél (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tegnap a prágai várban fogadta Pavel Čeledát, hazánk újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott guineai nagykövetét hivatalba lépése alkalmából. Az együttműködés bővítéséről tárgyaltak (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Musza Szulejman el Mu- sza Al Szeifet, Kuvait rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A szívélyes légkörű megbeszélésen a felek rámutattak, az eddigi csehszlovák-kuvaiti kapcsolatok kedvező feltételeket biztosítottak a kölcsönösen előnyös és minden területet felölelő jövőbeli együttműködéshez. A fogadáson jelen volt Jaromír Johanes külügyminiszter és František Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. Eduard Sevardnadze Manilából Phenjanba érkezett Egyetértés sok fontos nemzetközi kérdés megítélésében (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter tegnap Manilában találkozott Corazon Aquino államfővel, akinek átadta Mihail Gorbacsov üzenetét. Az üzenet egyebek között a Szovjetunió köszönetét fejezi ki az örményországi földrengés által sújtott lakosságnak nyújtott segítségért. A szovjet diplomácia vezetője a tárgyalások során megelégedéssel szólt a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és távlatairól. A Szovjetunió nagyra értékeli, hogy Manila (Folytatás a 2. oldalon) Mit kell tudni a módosított Munka Törvénykönyvéről? 1989. január 1-jén lép érvénybe a módosított Munka Törvény- könyve. Ez a fontos munkajogi rendelkezésgyűjtemény állampolgáraink nagy részét közvetlenül érinti. Ezért a Rudé právo, a Pravda a Práce és a Práca, valamint az Új Szó szerkesztősége közös sajtóértekezletet rendez „távúton“ e témával kapcsolatban. Az érdeklődők kérdéseire a Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint a Munka- és Szociális Ügyi Minisztérium munkatársai fognak válaszolni. Olvasóink a fent felsorolt lapok szerkesztőségéhez telefonon, levélben, vagy táviratilag juttathatják el kérdéseiket január 6-áig.
