Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-21 / 300. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) nálunk is, különböző jellegű és színvonalú kozunk, ha a feltört tarló rövidesen úgy kizöldül, nyag, a takarmánykeverékek, az építkezési és dáshoz igazodunk, hogy „vidd, ami van, és melléküzemági termelést vezettek be, ahol fő- mintha bevetettük volna. A szalma és az évelő kohóipari termékek, valamint egyes vegyszerek örülj, hogy egyáltalán kaptál valamit“. Meg leg ipari termékeket állítanak elő. Általánosított takarmányfélék betakarításához szintén hiá- felhasználását szabályozó keretekre és norma­vagyok róla győződve, hogy állampolgáraink viszonylatban azt gyakran kimutatják, hogy nyoznak a korszerű gépek. Jó és bevált felsze- tívákra. Ezeknek a faktoroknak a hiányát a leg- nézetei a nálunk fennálló viszonyokkal kapcso- a mezőgazdaság milyen, főleg beruházási for- dókocsikat gyártunk, csak éppen nem kapunk jobb munkaszervezéssel sem lehet ellensú- latban elsősorban az élelmiszerek, az iparcik- rásokat kapott a társadalomtól, azt azonban belőlük eleget. A kaszálógépek és szállítóesz- lyozni, hatásukkal rendkívüli módon járulnak kék és a szolgáltatások piacán formálódnak, már senki sem számolja össze, hogy ezekből közök szintén hiányoznak, gondjaink mégis hozzá a források képzéséhez. A mezőgazdasá- Ezen a téren főleg azzal érhetünk el javulást, ha mennyi került a nem mezőgazdasági jellegű leginkább a cukorrépa-termesztésben érzékel- gi vállalatok energiaigényének kielégítése na­megfelelő módon növeljük az élelmiszerek vá- melléküzemági termelés fejlesztésére. Tekin- hetők, hisz rengeteg a probléma a technológiai 9yon sok kívánnivalót hagy maga után. Mi, lasztékát. Erre kellene törekedni a gyártás utáni tettel a melléküzemági termelés alacsony mű- gépsorok kialakításával. Nem válik dicséretére mezőgazdasági dolgozók, már évek óta nem közvetlen forgalmazás fejlesztésével is, s a tér- szaki színvonalára, felmerül a kérdés, hogy iparunknak, hogy a mezőgazdasági gépek tudunk „beleférni“ a gázolaj-fogyasztási keret- melőket felelőssé kellene tenni hatáskörük köz- vajon nem pazarlás-e ez az élő munkaerővel, gyártását külföldi együttműködéssel és a mező- be. Ennek pedig az a következménye, hogy vetlen környezetének ellátásáért. Az élelmi- Nem lenne helyesebb ezeket a munkaerő- gazdasági vállalatok deviza-hozzájárulásával egyes munkálatokat elhagyunk, másokat pedig szer-ipari, a kereskedelmi és a szolgáltatási • tartalékokat a mezőgazdasági termékek feldől- kell megoldanunk. megkésve végzünk el. JIRÍ DUNDÁČEK elvtárs, a CSKP KB póttagja, vállalatok munkája a fogyasztók állandó ellen- gozásánál használni, s ezzel az élelmiszerek Ezén ké szöve,ségi gépipari minisztéri- „ ?asonl0 a, he|yzet a jöbbi , keret­őrzése alatt van. Ebben az irányban főleg piacat gyarapítani? Ennek talán csak egyet en umo{ é ' . vállalatait, hogy "letve "ormat.vum eseteben is. Például a no­a mezőgazdasági vállalatok fejthetnének ki feltetele van. A mezogazdasagi termekek fel- következetesebben teljesítsék a CSKP KB venVze,et évente több alkalommal kell vegy­hasznos tevékenységet. Az élelmiszerek for- dolgozását és forgalmazását ugyanolyan jőve- 1984 éyj 1Q ülésének határozata alapién ki- s2eres kiesben részesíteni, de mivel kevés galmazása mellett az efsz-ek bizonyos szolgál- delmezőségi feltételek mellett kellene végezni, d0,a070tt intA7kpdAqpkpt ~ hi7tn«íít«?ák a mp a ve9yszer- k'-ki hagyunk egy vagy két keze­tatásokról is gondoskodhatnának. Annak idején mint az ipari jellegű melléküzemági termelést, zöqazdasáqi élelmiszer ióari komplexumnak lést Ez a hektárhozam csökkenéséhez, illetve olyan személyek is beléptek a szövetkezetek- amivel a mezőgazdasági vállalatok csak azért sz|||í(ott « R -s berendMezések minőségének f terrrfs min0s<?genek romlásához vezet. Nagy be, akik a mezőgazdasági termelés mellett foglalkoznak, mert forrásokat keresnek a mező- javjtását termokepessegu biologiai anyag all rendelke­valamilyen kisipari tevékenységet is folytattak, gazdasági termelés további bővített újraterme- zésünkré, de nem tudjuk tökéletesen kihasznál­vagy vendéglőjük, pékségük, mészárszékük léséhez. Nagyon jól tudjuk, hogy az igényes felada- ni, mert nincs elegendő készítményünk a nö­volt. Az ilyen tevékenységekkel nagyobb beru- A mi szövetkezetünkben az idén foglalkozni tokkal nem tudunk sikeresen megbirkózni az vényzet betegségek és kártevők elleni megvé­házások nélkül jelenleg is foglalkozhatna min- kezdtünk a mezőgazdasági termékek feldolgo- emberek gondolkodásmódjának megváltozta- désére, a növekedés és termőképesség ser­den mezőgazdasági vállalat. Ehhez azonban zásával, s bizonyos szolgáltatásokat is beve- fásáért folytatott intenzív harc nélkül. Az embe- kentésére. Ezért a gyakorlat reális igényeiből be kellene szerezni a szükséges technológiai zettünk. Ezt két évig tartó előkészítő munka rek’ ^e9 a vezető káderek hozzáállása döntő kiindulva, nem pedig merev adminisztratív berendezéseket, s egyszerűsíteni kellene a kü- előzte meg. Kétszáz férőhelyes vendéglátó-ipari jelentőséggel bír. Ennek megfelelően kell irá- módszerekkel kell meghatározni a kereteket, lönböző korlátozó rendeleteket. Számunkra, üzemet építettünk, s 22 személyt tudunk benne nyítani a káderekkel-végzett munkát, ami a párt hogy elejét vehessük a káros következmé­a szocialista vállalatok képviselői számára nem elszállásolni. Cukrászdái termékek készítésé- vezető szerepe érvényesítésének egyik fő esz- nyeknek. lehet közömbös, hogy a jelenlegi időszakban vei is foglalkozunk, s előkészítettük a húsipari köze. Erről az újonnan alakult állami vállalatok Nem szeretném, ha észrevételeimet úgy a tömegtájékoztató eszközök a kialakulóban termékek és a péksütemények gyártásának vezető tisztségeinek betöltése is tanúskodik, értelmeznék, hogy nem ismerjük a nehézsége­levő magánvállalkozásokat népszerűsítik, s te- bevezetését. Egyúttal az értékesítési hálózatot ami pártalapszervezeteink akcióképességének ke( és magunk nem akarunk hozzájárulni vékenységüket és szolgálatásaikat követendő is előkészítjük, termékeinkkel számos állami és próbatétele volt. Megállapíthatjuk, hogy csak- a problémák megoldásához. Éppen ellenkező­példaként emlegetik. Ez eléggé furcsa dolog, szövetkezeti bolt kínálatát szeretnénk bővíteni. nem valamennyi olyan vállalatnál, ahol jo ered- |eg amjt az a t^ny js jgaz0|, hogy jó szervező­hiszen még emlékezünk rá, hogy mennyire Vendéglátó-ipari szolgáltatásainkat a továbbiak- ményeket értek el és a pártmunka is joszinvo- munkával az ellátottság eddigi szintjén is jó örültünk minden új szocialista szervezet és ban még bővíteni fogjuk. Kézművesipari mühe- nalon van, komolyabb problémák nélkül zajlót- eredményeket értünk el. Ugyanakkor a saját vállalat létrehozásának. Ezt nem azért mon- lyeket nyitottunk, fuvarozási részlegünk is van, tak le a választások. szemszögünkből azt is látjuk, hol van szükség dóm, hogy ezt a népszerűsítést be kellene s különböző speciális gépeket szereztünk be, Engedjék meg, hogy röviden kitérjek néhány a legtöbb segítségre ahhoz, hogy a ráfordítások tiltani. De mit csinálnak mindazok, akik hatal- amelyekkel az érdeklődők számára bizonyos olyan tényezőre, amely jelentős hatással lehet a lehető legnagyobb hatékonysággal megtérül­mas termelési alapokkal rendelkeznek az ilyen kisipari szolgáltatásokat nyújtunk. Tovább bő- a munka minőségére. Konkrétan az üzema- jenek, tevékenységek folytatásához, s nem érnek el víthetnénk a mezőgazdasági termékek feldol­megfelelő eredményeket? Mindannyian tudjuk, gozását, ennek azonban elsősorban az az hogy jelenleg az élelmiszer-ipari termékek gyár- akadálya, hogy hazai forrásokból nem tudjuk tásáról, valamint a lakossági szolgáltatásokról beszerezni a kisebb mennyiségű nyersanyagok g chľUdími TranSpOľta gépkarbantartója 99 százalékban a szocialista szektor gondos- feldolgozásához szükséges gépeket és beren- , , , y .................................... ko dik, ahol döntő többségben becsületes em- dezéseket. Szövetkezetünk ezekkel a fejleszté- , A chrudimi Transporta vállalat gepkarbantar- szervezetek részvételevei vitassuk meg a dol­berek dolgoznak, mégis elég sok fogyatékos- si irányzatokkal is elő akarja segíteni az átalakí- tó részlegén dolgozom. Már régóta az üzemi gozokollektívák tagjaival. Ugyancsak minden ság van ebben a tevékenységben. Az efsz-ek tás programjában kitűzött konkrét célok el- szakszervezeti bizottság bérügyi szakbizottsá- évben következetesen és részletesen foglalko­és az állami gazdaságok többségében, miként érését. ga elnökének tisztségét is ellátom. Vállalatunk zunk a bérek alakulásával. Ennek eredménye mély- és külmüvelésű bányákban felhasznált a gazdasági vezetés és a szakszervezet azon CSERGE KÁROLY elvtárs, a CSKP KB tagja, szállító gépek, raktári berendezések, felvonók, közös dokumentuma, amelynek végrehajtását » Padánvi f Padárí) Efsz elnöke * mozgató gépek és más szállító berendezések ugyancsak közösen ellenőrzünk. A javadalma­^ ' gyártójaként fontos helyet foglal el a népgazda- zás fejlesztésére a kollektívák tájékoztatása A gazdasági mechanizmus, amelyet a me- miszerek mennyiségét, és csökkenteni á vesz; ságban. útján is törekszünk. Azonban hogy lehetséges zőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban teségeket, megőrizve az alaptermelés növekvő Néhány példán szeretném szemléltetni az új az, hogy a jövő évi bérszabályozási mutatókat már a jövő évtől érvényesíteni fogunk, az ira- irányzatát. Egyre olcsóbb es attraktívabb elei- dasá > mechanizmus beVeze,ése terén ta- a kbzponti szervek még nem állapították meg? nyitasban minőségileg uj tartalmat es format miszer-ipari termekeket akarunk szallitam, „ , __u . , . , . , . .. a ké pvisel. Most az a legfontosabb, hogy helye- amelyek változatosságukkal és dietetika, érté- Pasztalhat0 Következetlenségeket. Az atalak.- Hogyan dolgozhatnánk kies vitathatnánk meg sen értelmezzük és jól kihasználjuk a rendszer- kükkel hozzájárulnának az ésszerűbb táplálko- s e9y|k célja, hogy a termelesben olyan az uj javadalmazasi rendszer es a vallalati be foglaK valamennyi intézkedést. Teljes mér- záshoz. Kitartunk amellett, hogy a megközelítő- szerkezeti változtatásokat hajtsunk végre, önelszámolás elveit? tékben tudatosítjuk, hogy az új rendszer nem leg 35 milliárd korona értéket képviselő progra- amelyek révén csökken az alapanyag-és ener- ösztönzésképpen fel szerettük volna hasz­öncélú - nem cél, hanem eszköz a szükséges mot meg kell valósítani. A gazdaságosság giaigényesség. Erre mi már 1986-tól készülünk, nálni azt, hogy a hatékonyságnak megfelelően gazdasági légkör kialakításához, a mezőgaz- alapelvéből kell kiindulni, hisz ismeretes, hogy Gyártási programunk szerkezeti átalakítása a jövő évben 7 százalékkal, az utána követke­dasági alaptermelés és az élelmiszeripar haté- a termés veszteségmentes tárolása négyszer a mozgató és raktári berendezések minőségé- zőben pedig 10 százalékkal növekszik a bér­kony továbbfejlesztéséhez. Éppen ezért fontos- vagy többször kevesebbe kerül, mint maga nek javítására irányul. A korszerű, robotizált a|ap. vállalati szabályzókat - amelyekkel nak tartjuk, hogy azonnal az új mechanizmus a termelés. Támogatjuk azt az elképzelést, raktárak létrehozása jelentős munkaerő-meg- eavetértett az üzemi szakszervezeti bizottsáa is érvényesülésének kezdetétől szigorúan f.gye- hogy az élelmiszer-ipari vállalatokon kívül takarítást és hatékonyságnövekedést eredmé- - dolgoztunk ki és az egyes üzemekben lemmel kísérjük es korrigáljuk azokat a fogyate- a mezogazdasagi alaptermelest folytató valla- &_ uuiyuz urm w. es az egyes üzemeiben kosságokat, amelyek zavarokat okozhatnának latok is komoly szerepet játszhatnak a termé- ) , ^ ^ ^ ^ , . . . . .. ’ " a komplex kísérlet kereteben - alkalmazzuk a népgazdaság ma még stabil mezőgazdasági- kék választékának bővítésében, viszont a mai niza asi program - o eg a raktari es merőbe- a végzett munka szerinti javadalmazás formáit. élelmiszer-ipari ágazatában. Ilyen fogyatékos- feltételek között ezek a vállalatok aligha képe- rendezesek, valamint a felvonok es banyas^al- De a felettes szerv saját szabályozói mellett Ságnak számít egyebek között a mezőgazda- sek eleget tenni a kiemelkedő minőségű élelmi- ''tó gépek gyártása terén - következetes végre- szállt síkra, és mindenki számára kötelezőnek sági vállalatok termelési-gazdasági csoportok- szerek termelésével kapcsolatos higiéniai és hajtásával törekedünk. Számunkra ezért érthe- nyilvánította őket. ba történő helytelen besorolása, az aránytala- ökológiai követelményeknek. Ezért kár volna tetlen, hogy az 1989. és az 1990. évi terv Gépjavítóként méa eav doloaról bes éln'k nul nagy nyereségadó és a bértömegadó, vala- kis hatékonyságú létesítményekre aprózni a kapacitási lehetőségeknek és a gyártási prog- x,. nrfv nňtaikit h i w mint a termelési költségek növekedése, mivel a beruházásokat. Szükségszerű követelmény, ram szerkezeti átalakításának a figyelembe , .. r9^f ■ ia.ľnľ^ ,,USZ °» Un ’ mindeddig nem ismerjük a gazdálkodás ered- hogy a fejlett élelmiszeripar képes legyen ma- vétele nélkül az árutermelési mutatók állandó n„m ,7”?. f1 alkatr®szek minősege ményességére gyakorolt hatásukat, sőt a gé- gasfokú gazdaságossággal és minimális vesz- növelését követeli meg. A tervnek a nem létező V- T , , P0IalKatr®sz-nia^ okozta ter* peknek, eszközöknek és egyéb kellékeknek az teséggel feldolgozni az egész termést, és tehe- kapacitásokra történő lebontása azzal jár hogy ™e'esk,e;;es folytan csökken a fizetésünk is. árát sem. Az előzetes felmérésekethozzávett)- tétlenségéért ne az alaptermelés rovására te- növekszik a tú)órak száma s külföldi dolgozók h Z a.ataJ,taS?k/a leges eredmenyt adó atszamitasokkal vegez- gyen szert nagy bevetelekre, ami a szállítói- fnn|a,kn7,atác.ára — knit^nnovpiň misn. a blzony°s keret aN rendelkezesunkre. A ki- tük. Járásunk mezőgazdasági dolgozóit nyug- átvevői megállapodások megkötésekor fölösle- y utat abban látom, hogy bizonyos terűletegysé­talanítja a vállalatok termelési-gazdasági cső- ges ellentétekre ad okot a termelők és a termel- szerek alkaimazasara kényszerülünk, Lddig az gen be|ü| _ pé|dáu| kerületenként vagy járáson- portokba való besorolása, hisz Szlovákiában tetők között.- ^1 9azdasagi mechanizmus a tervek lebontasa- ként _ kdzpontj raktárakat kellene létrehozni, a mezőgazdasági adó növekményének 14,5 Ez a probléma közelről érint bennünket, ban me9 nem nyilvánult meg. Megmaradtak s ezá(ta| nem ke||ene mindenkinek mindent százaléka éppen a mi járásunkra jut. Konkrétan ugyanis már évekkel ezelőtt fel kellett volna a direktív módszerekkel megállapított mutatók raktároznia. Gondolom ez jövedelmező s a tár­az okoz gondot, hogy a vállalatok besorolásé- újítani és tovább kellett volna bővíteni a duna- és normatívumok százai. Nem változtattunk az sada|om szamára is hasznos lenne nál az öntözési lehetőséget intenzifikációs té- szerdahelyi (Dunajská Streda) konzervipari adminisztratív tervkidolgozáson. Száz meg nyezőként vették figyelembe. Ezzel szemben üzemegység gyártókapacitását, hogy képes le- száz oldalakat írunk tele, anélkül, hogy a válla- Az átalakítás kapcsán felmerülő kérdésekre az öntözés csupán stabilizációs tényező, meg- gyen feldolgozni a termelők által kínált vala- latnak haszna lenne belőle. A direktív eljárások nyíltan és kritikus szellemben reagálunk, s ezt lehetősen költséges és devasztációs hatása is mennyi alapanyagot. Meg kell teremtenünk ^ okozzák, hogy a tervmutatók és a vállalati azzal a céHal tesszük, hogy megszüntessük van. Ezért azt javasoljuk, hogy az öntözőrend- a termelők biztonságérzetét. Ahhoz, hogy kiva- önelszámolás elvei nem érvényesülhetnek tel- a hiányosságokat. Azonban a jobb eredménye- szerek üzemeltetéséhez szükséges eszközök ló minőségű élelmiszereket termelhessünk, jesen például a szocialista országokba irányú- ket nem a kellő ütemben érjük el. Ezért helyes­előteremtéséhez a talajjavítási hozzájárulások ugyancsak kifogástalan minőségű, egészséges ^ exDort jerve a haavománvos módszerrel nek taríiuk a kormány azon döntését, hogy alapjából is lehessen meríteni. és tiszta alapanyagra van szükség. Ehhez juaoszláviába iránvuló idei exDort értékét a népgazdaság életében az új gazdasági me­Felelősségteljesen kijelentjük, hogy az atala- hatékonyabb vegyszerekkel es gépi technologi- a oľ n , -if m df‘ export e e. e chanízmust nvorsahh iitpmbpn tehát a tprvp­kitáshoz való hozzáállásunkat az idei és az ával kell megteremteni a kedvezőbb termelési- 2224 millió koronaban állapította meg, mikoz- unráhhan ioon an ár koii egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesíté- tenyésztési feltételeket. ben a megkötött szerződések alapján történt zettnel korabban 1990. januar elsejevei kell sével is kifejezésre juttatjuk. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt a mező- megrendelések értéke csak 16 millió koronát bevezetni, s ezaltal le kell rövidítem a jelenlegi A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komple- gazdasági-élelmiszer-ipari komplexum anyagi- értei. Milyen tekintélye van az ilyen tervnek? átmeneti idoszakot. Az új gazdaságirányítás és xum eddigi fejlődése egészében véve pozitív, műszaki ellátottsága szempontjából kitérjek Már évek óta azt szeretném, hogy a felettes -gondolkodás elveit nyílt párbeszéd útján érvé- de ez nem azt jelenti, hogy nincs min javítani, a 8. ötéves tervidőszak és a 2010-ig terjedő szerv vállalatunk vezetőivel idejében átfogóan nyesítjük, hogy ezzel éljenek a dolgozók is, és Éppen ezért azokra a területekre összpontosít- fejlesztési program teljesítésének néhány itassa meg a tervet, s ítélje meg az erőforrások tudatában legyenek annak, hogy hozzá kell juk a figyelmünket, amelyeken nem érünk el gyenge pontjára. Ezek egyike a mezőgazdasá- s kapacitások terjedelmét Ez még soha így járulniuk a jó vállalati eredmények eléréséhez, megfelelő eredményeket. Sokat kell még ten- gi technika, amely jelentősen kihat a mezőgaz- nem történt Hatékonyan szeretnénk kielé- Az embereket csak az eredmények kimuta­nünk a mezogazdasagi termeles stabilitasanak dasagi termeles anyag- es energiaigenyesse- néDaazdasáoi szükséaleteket Jelenlea tása révén nverhetiük é<? m/őzhetiíik mpn F7pn eléréséért, ami elképzelhetetlen tartalékok kia- gére. Például a gabonakombájnok ugyanolyan g,ten'13 nepgazdasagi szükségleteket Jelenleg asa revén nyerhetjük es győzhetjük meg. Ezért lakítása nélkül. színvonalon vannak, mint azok a gépek, ame- 320,11)30 azt var'ak tolunk- ho9y teljesítsük terek vissza a Klement Gottwald altal alkalma­Nagyra értékeljük a kormánynak azt a törek- lyekkel valaha 4 tonna szemtermést kellett a direktív tervmutatókat. zott munkaformákhoz és -módszerekhez: a fel­vését, hogy az élelmiszeripar fejlesztésével Detakarítanunk egy hektárról. Ma már 8-9 ton- Nagy erőfeszítéseket teszünk arra, hogy adatokat nyíltan és azon kollektívákban kell igyekszik növelni a kifogástalan minőségű élei- nás hektárhozamokat érünk el, s még csodál- a tervet a párt-, szakszervezeti és ifjúsági megtárgyalni, amelyekre a feladatok hárulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom