Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-20 / 299. szám, kedd

y Beszámoló az 1988. évi szociális-gazdasági fejlesztési terv teljesítéséről, az 1989. évi tervről, az SZSZK-beli gazdasági mechanizmus átalakításának menetéről és a CSKP KB 12. ülésének határozataiból a szlovákiai kommunistákra háruló feladatokról ÚJ szú 1988. XII. 20. (Folytatás az 1. oldalról) súlyos károkat okozott társadal­munknak. Az irányítás átalakításá­hoz mindenekelőtt arra van szüksé­günk, hogy az új szempontokból, az eddigi tapasztalatokból kiindulva elemezzük a szociális-gazdasági fejlesztés új minőségi szintjére való áttérés feltételeit, a gazdasági me­chanizmus viszonyait, a gazdaság és az emberi tényező fejlesztését, a termelőeszközök szocialista tulaj­dona megvalósításának formáit, a terv és a piac viszonyát, az önel­számolás szerepét a vállalatok közti kapcsolatokban, és területi szem­pontokból is. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapos megértése nélkül nem ösztö­nözhetjük eredményesen a gazda­ság hatékonyságának növelését és a szocialista vállalkozás fejlesztését. Ki kell használni a dolgozók kezdeményezését Rendkívül igényes feladat ezeknek a viszonyoknak a tisztázása, az új irány­zatok meghatározása, saját tapasztalata­ink, a világ tudományának, mindenekelőtt a szovjet tudomány tapasztalatai kihasz­nálásával. Ez a feladat állt a CSKP Köz­ponti Bizottsága, az SZLKP Központi Bi­zottsága, a kormányok, az elmélettel fog­lalkozó intézmények és a gyakorlat előtt. Elvárjuk, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia elméleti intézetei, a Marxiz- mus-Leninizmus Intézete, a főiskolák és az egész tudományos kutatási alap, vala­mint a vállalatok is alkotóan hozzájárul­nak a gazdasági reformhoz. A CSKP KB határozata, Jakeš elvtárs­nak, a CSKP KB főtitkárának bevezető szavai és záróbeszéde a párt és vala­mennyi pártszerv figyelmét a szövetségi kormán/ és a nemzeti kormányok prog­ramjának aktív támogatására irányítják. Ezúttal kiemelik a pártszervek azon köte­lességét, hogy szigorú ellenőrzéssel megköveteljék a központi szervektől, a gazdasági és a vállalati szférától azok­nak a feladatoknak a következetes teljesí­tését, amelyeket a párt központi bizottsá­ga annak érdekében hozott, hogy az 1989. évi terv megvalósításával minden lehetőséget kihasználjunk a gazdaság­ban a negatív irányzatok minimalizálásá­ra. Erre ki kell használni a dolgozók Kezdeményezését, az átalakítás, valamint az állami vállalatoknál a szervezési és káderváltozások iránti őszinte érdeklődé­süket és támogatásukat, ezzel is elősegít­ve, hogy az új feltételek között gazdálkod­janak és vállalkozzanak. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy nagyságukat és minőségüket tekintve rendkívül igényes feladatokról van szó. Megvalósításuk megköveteli, hogy egyér­telmű álláspontra helyezkedjenek az áta­lakítással kapcsolatban, s ugyanakkor kö­vetkezetesen és felelősségteljesen telje­sítsék kötelességeiket a központi szer­vekben, a termelés és a felépítmény vala­mennyi munkahelyén. Teljes mértékben támogatjuk a CSKP KB 12. ülésének határozatait, ebből kiin­dulva terjesztjük az SZLKP Központi Bi­zottsága elé ezt a beszámolót azzal a cél­lal, hogy értékeljük az SZSZK gazdasá­gának mai helyzetét, intézkedéseket fo­ganatosítsunk a jóváhagyott határozatok következetes megvalósítására. Amikor értékeljük azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a 8. ötéves terv felada­tainak teljesítésében az SZSZK kormá­nya által irányított ágazatokban értünk el, 1988 sajátosságaiból indulunk ki. Adott tény, hogy az ötéves tervidőszak első két évében jelentősen eltértünk az ötéves terv céljaitól. Ezért a központi bizottság idei tanácskozásai szellemében a kom­munisták fokozott erőfeszítéseit a párt, állami és gazdasági szervekben és szer­vezetekben a fennálló problémák és fo­gyatékosságok kiküszöbölésére irányítot­tuk. A CSKP Központi Bizottságának ülé­sei és az SZLKP KB ülései fontos szere­pet töltöttek be a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek munkakollektíváinak mozgósításában. Az egyes munkahelyek eredményeinek bíráló felülvizsgálására irányuló igényes politikai légkör kialakítá­sa, valamint a szovjet kommunisták, min­denekelőtt az SZKP 19. országos konfe­renciája pozitívan befolyásolta a feladatok megközelítését. Jobb eredmények, mint az előző két évben A fejlemények azt bizonyítják, hogy az intézkedések megvalósításával az SZSZK kormánya által irányított ágazatok az idén jobb eredményeket érnek el, mint az ötéves tervidőszak első két évében. Reális feltételeink vannak ahhoz, hogy az ipar, az építőipar, valamint a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum teljesíti a termelés tervét. Teljesítjük a feladatokat a szocialista országokba irányuló kivitel­ben is. Javul a minőségi mutatók teljesíté­se, főleg a saját teljesítmény, a nyereség tervének teljesítése, a pénzügyi gazdasá­gi mutatók teljesítése. Kevesebb üzemel­tetési hitelre lesz szükség és javul a gaz­dasági szervezetek egy részének fizető­képessége. Ez kedvezően befolyásolja Szlovákia növekvő részesedését a CSSZSZK állami költségvetésének be­vételeiben. Az eredmények elérése nem volt egy­szerű, mivel gazdaságunkban és a kül­gazdasági kapcsolatokban továbbra is súlyos problémák merülnek fel. Minden szinten ki kell küszöbölni ezeket. Ezért az elért eredményeket úgy értékeljük, mint az SZSZK dolgozói közös erőfeszítésé­nek, az SZLKP szervei és szervezetei, a Nemzeti Front szervei, az állami szer­vek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom, a nemzeti bizottságok és a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetség szervezőmunkájá­nak gyümölcseit. Ezen a fórumon is köszönetét akarunk mondani a Szlovák Szocialista Köztársa­ság nevében az egyéneknek és kollektí­váknak, párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteknek a feladatok aktív teljesí­téséért. Lassan hajtják végre a szerkezeti változásokat Tisztelt elvtársak, nem elégedhetünk meg azonban csak a pozitív irányzatokkal, mivel az általános javulás ellenére egyes területeken fe­szültség mutatkozik a források és a szük­ségletek között, a belkereskedelemben, a külkereskedelemben, a termelés minő­ségében, az építkezési beruházásokon, a szerkezeti átalakítás területén a problé­mák még elmélyültek. A termelő miniszté­riumok és vállalatok nem teljesítik egyen­letesen, idejében, a meghatározott vá­lasztékban és minőségben termelési és szállítási feladataikat. A gazdaságban ta­pasztalható feszültséghez hozzájárult a pénzügyi és bérpolitika alapelveinek megszegése. Az említett fogyatékossá­gok megbontják az egyensúlyt a pénzügyi eszközök és anyagi fedezetük között és ez sok vállalatnak gazdasági és politikai problémát okoz. Ez azért van így, mert csak lassan érvényesítik az életben azt a CSKP KB ülései által kiemelt követel­ményt, hogy alapvető fordulatot kell elérni abban, ahogyan minden egyén a felada­tok teljesítéséhez viszonyul, ahogyan a személyes felelősséget vállalja. Sok helyen a megkezdett szervezési változá­sok következtében csökken a középszin­tű irányítási szervek teljesítőképessége. A kormány programja teljesítésének értékelése során a Szlovák Nemzeti Ta­nács 11. ülése bírálóan mutatott rá arra, hogy a minisztériumok, de főleg a gazda­sági vállalati szféra szervezetei lassan hajtják végre a szerkezeti változásokat, amelyeknek a legújabb tudományos és műszaki ismeretek kihasználásán és az emberek szakképzett munkáján kell ala­pulnia. A kormány önbírálóan beismerte, hogy az SZLKP kongresszusa és a párt központi bizottsága által jóváhagyott ha­tározatokat ugyan lebontották, de nem érvényesítették teljes mértékben az élet­ben, és így csak részeredmények szület­tek. Nem értük el a kívánt fordulatot a termelési-műszaki alap korszerűsítésé­ben, főleg a feldolgozó ágazatokban. A termelési állóalapok hatékonyabb ki­használásában, a munkafolyamatok raci­onalizálásában, a piaci kínálat bővítésé­nek meggyorsításában és az értékesítés javításában. Fegyelmezetlenségek, zavarok, meg növekedett készletek Az egész év folyamán a párt és szak- szervezeti szervek fokozott bírálata elle­nére sem volt egyenletes a termelés, nem volt összhang a termelés szerkezete és a megrendelők igényei között. A termelés jelentős részét nem tudtuk hatékonyan felhasználni, ami a készletek aránytalan megnövekedéséhez vezetett, főleg az iparban és az építőiparban, és igy a meg­teremtett források jelentős része be lett fagyasztva. A gazdasági szerződések tel­jesítése terén megnyilvánuló fegyelme­zetlenséggel együtt ez okozza a zavaro­kat a szállítói-megrendelői kapcsolatok­ban, valamint a vállalatok egy részének fizetőképtelenségét. A helyzet komolyságát bizonyítják a készletek megnövekedésére vonatkozó adatok. Szlovákia gazdaságában szep­tember végén a készletek a tervezettnél 4 milliárd koronával nagyobbak voltak. Az SZSZK kormánya által irányított szerve­zetekben a tervezett készleteket minde­nekelőtt az ipari minisztérium - 1,2 milli­árd koronával -, a fejlesztési és építőipari minisztérium - 0,5 milliárd koronával - lé­pik túl. így például a tervezettnél nagyobbak a készletek a sviti Chemosvitben (69 millió korona), a púchovi Május 1 Gumi­gyárban (67 millió korona), a partizánskei ZDA-ban (82 millió korona), a Poltári Közép-szlovákiai Üveggyárban (44 millió korona). Ezzel szemben a kereskedelmi mi­nisztérium vállalatainak készlete a terve­zettnél alacsonyabb, 1,7 milliárd koroná­val, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vállalataié pedig 0,8 millió koronával, ami szintén kedvezőtlen jelen­ség. Az SZSZK kormánya által irányított egész gazdaságban a készletek a terve­zettnél mintegy 1 milliárd koronával ki­sebbek. Nagyon súlyos a helyzet a szövetségi szervek által irányított vállalatoknál, a ter­vezett készletek 5,1 milliárd koronával nagyobbak. Ez főleg a martini Nehézgép­gyárra (2,3 milliárd korona), a Považská Bystrica-i Görgóscsapágy Gyárra (184 millió korona), a Banská Bystrica-i Számí­tástechnikai üzemekre és a zvoleni Agro- zetra vonatkozik. Jogosan vetjük fel a kérdést, hogyan fordulhat ez elő? Egyúttal nyíltan meg kell mondani, ez a helyzet tűrhetetlen, ellen­tétben áll a CSKP KB 7. ülése és az SZLKP KB ülése követelményével, hogy az idén csökkenteni kell a készleteket. A kormány feladatul adta Urban, Šteis, Varga, Margetin és Nagy miniszter elvtár­saknak, hogy a Csehszlovák Állami Bank­kal együtt oldják meg ezt a helyzetet. Nézetünk szerint olyan problémákról van szó, amelyek fölött a továbbiakban nem térhetünk napirendre, rendszerjellegű in­tézkedéseket kell hozni. Még mindig 52 vállalat veszteséges Az SZSZK gazdaságában hasonlóan súlyos gazdasági probléma a vállalatok jelentős vesztesege és fizetésképtelensé­ge. A veszteségek fokozatos csökkentése ellenére még mindig 52 vállalat vesztesé­ges, a tíz hónap alatt összesen 630 millió korona veszteséget mutatnak ki. Nagyon súlyosak a problémák a fafeldolgozó ipar és az építőipar szervezeteiben. így példá­ul a Bratislavai Építőipari Vállalatnál a ter­vezett 70 millió korona nyereség helyett 100 millió korona veszteség várható. A szövetségi szervek által irányított ága­zatokban 16 veszteséges vállalat van. Ezek a fogyatékosságok nagymérték­ben befolyásolják a nemzeti jövedelem képzését. Az előzetes eredmények sze­rint a nemzeti jövedelem az idén a tavalyi­hoz viszonyítva 3,5-4 százalékkal nő, miközben a társadalmi termék 2-2,5 szá­zalékkal lesz nagyobb. Az elmúlt három évben az ötéves terv feladataihoz viszo­nyítva mintegy 3 milliárd koronával keve­sebb nemzeti jövedelmet képeztünk. Ugyanakkor az idén jelentősen romlott a helyzet a kohó-gépipari és elektrotech­nikai szövetségi minisztérium által irányí­tott vállalatok miatt. Az eredmények sok­kal jobbak lehettek volna, ha az összes munkahelyen következetesen teljesítet­ték volna az SZLKP kongresszusának határozatát a tüzelőanyag, villamosener­gia és fémfogyasztás racionalizálására vonatkozó programmal kapcsolatban, ha csökkentették volna az alapanyag-fo­gyasztást, a szállítási igényességet, ha javult volna a termelés minősége és a munkatermelékenység. Ha mélyebben elemezzük a helyzetet, megállapíthatjuk, hogy a racionalizációs program szerint a tüzelőanyag és energiafogyasztást mintegy 3 százalékkal kellett volna csök­kenteni. A három év alatt azonban csak 2,8-2,9 százalékos csökkenést értünk el. Ami az SZSZK kormányának hatásköré­be tartozó ágazatokat illeti, az említett időszakban 850 ezer tonna fajlagos tüze­lőanyaggal többet fogyasztottak. Nem si­került racionálisabban kihasználni a hő- és energiaforrásokat, főleg a nem terme­lési szférában. A lakáskarbantartó vállalatok és la­kásszövetkezetek számos dolgozója, ugyanakkor sok állampolgár is úgy visel­kedik, mintha ez nem érintené öt, mert nincs közvetlenül anyagilag érdekelve. A gyártók és a lakástulajdonosok hibája is, hogy az energiafogyasztóknál a mérő- és szabályozótechnika szélesebb körű alkalmazása érdekében hozott intézkedé­seket nem teljesítik. Az egyes ágazatok nem értékelik átfogó módon a racionalizá­ciós programok teljesítését, nem vonják le a megfelelő következtetéseket, ezt az energetikai felügyelet adatai is alátá­masztják. A Szlovák Tervezési és Tudományos- Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Trnavai Járási Nemzeti Bizottság erőfe­szítései ellenére nem sikerült lényeges előrehaladást elérni a Jaslovské Bohuni- ce-i atomerőmű hőszolgáltatásának komplex kihasználásában. A tervezett 240 MW helyett mindeddig csupán 84 MW a teljesítménye. A kormány a Szövetségi Tüzelóanyag- és Energiaipari Minisztériummal együtt­működve a közeljövőben áttekinti, milyen eljárást kell választani e potenciálisan legnagyobb racionalizációs források ki­használása érdekében, összefüggésben a mochovcei atomerőmű építésével és azzal, miként lehetne ennek hőszolgálta­tását kihasználni Léva (Levice) és Nyitra (Nitra) számára. A Szakszervezetek Központi Taná­csának felhívása, valamint az intenzifiká- ciós programok ellenére sem sikerült a megfelelő hatékonyságot elérni a fé­mekkel és anyagokkal való takarékosság terén. E feladatok lebecsülése mellett azért sem következett be a kívánt fordu­lat, mert hiányoznak a korszerű technoló­giai eljárások és a rendszerszerű megol­dások, amelyek révén az ipari és építői­pari ágazatokban hatékony megtakarítá­sokat lehetne elérni. A leggyengébbek az eredmények az építőiparban, ahol három év alatt a fogyasztás 94 ezer tonnával volt nagyobb a meghatározott limiteknél. Ezért az SZSZK kormánya az elkövet­kező időszakban minden ágazattól és nemzeti bizottságtól meg fogja követelni, hogy személyes büntetéseket rójanak ki mindazokra, akik felelőtlenül viszonyul­nak az állami racionalizációs progra­mokhoz. Döntő fordulatra van szükség a feldolgozó iparban Elvtársak! Az SZSZK-ban az ipar az az ágazat, amely döntő mértékben befolyásolja a nemzeti jövedelem képzését. Amellett, hogy általában véve teljesítettük a terme­lésnövelés feladatát, s a végtermékeknél túlteljesítjük, az elmúlt három évben bizo­nyos szerkezeti változások is végbemen­tek. Ezek azonban nem tükröződtek teljes mértékben a termékek minőségében és értékesítésében. A legkomolyabb problé­mák a fafeldolgozó iparban jelentkeztek. A kormány által elfogadott konszolidációs programok csak részleges javulásokat eredményeztek a vállalatok veszteséges­ségét tekintve. A termelési-gazdasági egységek és vállalatok a kapacitások ki­használását és a gazdasági eredménye­ket illetően elmaradtak például a pezinoki és šaríši faipari kombinátban, a zvoleni Bučinában, a vranovi bútorgyárban és a žilinai cellulózgyárban. Ezért az Erdőgazdasági, Vízgazdálko­dási és Faipari Minisztérium feladatul kapta, hogy a vállalatokkal együttműköd­ve a jövő év folyamán alapvető fordulatot érjenek el. Nem vagyunk elégedettek az építőipar számára gyártott épületaszta­los-ipari termékek minőségével, sem a hazai piacra készült bútorok választéká­val, és a szállítások folyamatosságával. A mennyiséget, minőséget és a vá­lasztékot tekintve a könnyűipari vállalatok sem tettek eleget feladataiknak. Főleg a textil-, a ruházati és cipőiparban nem volt ütemes a termelés. A vállalatok jelen­tős része csak úgy tudta termelési felada­tait teljesíteni, hogy növelték a túlórák számát, szabad szombatokon is dolgoz­tak, ez pedig tekintettel a női dolgozók nagy arányára, nem kívánatos. A helyzet javítása érdekében a kor­mány intézkedéseket foganatosított az egyes termelések korszerűsítése érdeké­ben, s hogy az ágazat egyes kiválasztott központjaiban stabilizálják a munkaerő­helyzetet. Mindeddig azonban csak rész- megoldásokról van szó. Az SZSZK Ipari Minisztériuma és a vállalatok előtt az a feladat áll, hogy programszerűen és következetesen folytassák a megkezdett irányvonalat. A Szlovák Tervezési és Tu­dományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság magára vállalta azt a feladatot, hogy az ipari minisztériummal és a vállalatokkal közösen a jövő évben dolgozzák ki a fo­gyasztási cikkeket gyártó ipar korszerűsí­tésének programját, s vizsgálják meg a korszerűsítés meggyorsításának lehe­tőségeit. Az SZSZK gazdaságában rendkívüli jelentősége van a vegyiparnak, amely Szlovákia ipari termelésének csaknem 20 százalékát, a CSSZSZK vegyipari terme­lésének pedig a 42 százalékát adja. Ennek az ágazatnak a dolgozói az ötéves tervidőszak kezdetétől általában véve sikeresen tesznek eleget a mennyi­ségi feladatoknak. A kivitelt túlteljesítik, a mezőgazdaság, a gépipar és az építő­ipar viszonylatában pedig eleget tesznek szállítási feladataiknak. Főleg a vágsellyei (Šaľa) Duslo, valamint a novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Művek eredményeit érté­keljük kedvezően. Nem minden szükségletet tudnak azonban kielégíteni megfelelő mennyi­ségben és minőségben, igy például a peszticidek vagy a gyógyszeripari nyersanyagok terén. Csak nehézségek árán, s nem a kívánt mértékben csökken­nek a gyártási költségek, főleg az anyag- és energiaigényesség. Több figyelmet kell szentelni az ágazat szerkezeii válto­zásai szempontjából döntő fontosságú lé­tesítmények építésének. Az ipar eredményeinek értékelésekor le kell szögezni: nem értük el a meghatá­rozott minőségi mutatókat, s e téren, a CSSZSZK vállalataival összehasonlítva továbbra is lemaradunk. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a hazai piac szükségleteire a Zlaté Mo- ravce-i Calex, az oravai és bratislavai Tesla, a füleki (Fiľakovo) Strojsmalt és más vállalatok reagáltak. A gazdasági vezetés, a párt- és szakszervezeti szer­vek által elfogadott intézkedések ellenére továbbra is problémák vannak a termékek minőségével, s az ebből eredő károk az 1986-1988-as években Szlovákiában elérték a 800 millió koronát. Megdöbbentő viszont az, hogy a múlt évvel összeha­sonlítva a rossz minőségű termékek mennyisége 187 millió koronával nőtt. A tervfeladatok teljesítésében aktívan részt vesznek a nemzeti bizottság által irányított helyi termelő és szolgáltató üze­mek, az ipari szövetkezetek. Gyorsabban teljesítették feladataikat, mint az ötéves terv feltételezte, nem irányultak viszont a lakossági szolgáltatások bővítésére és minőségének javítására, csak úgy, ahogy az első években az árukínálat gazdagítá­sára sem. Az idei évben bekövetkezett bizonyos javulás, viszont kívánatos lenne, ha még nagyobb mértékben növelnék a hazai piacra irányuló szállításokat. Kiegyensúlyozott az élelmiszeripari helyzet A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban az ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítésében túlsúlyban van­nak a kedvező tendenciák, s ennek kö­szönhetően az élelmiszerpiacon kiegyen­súlyozott a helyzet. Nagyra értékeljük a földműves-szövetkezetek tagjainak, az állami vállalatok és más mezőgazdasági szervezetek, illetve szolgáltató vállalatok dolgozóinak munkáját, ami lehetővé tette, hogy túlszárnyaljuk a tervezett mennyisé­get gabonából, olajnövényekból és vágó­állatokból. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület mellett a Ke­let- és a Közép-szlovákiai kerület mező­gazdasági dolgozói is hozzájárultak ezek­hez az eredményekhez. A gabonanemüeknél született jó ered­mények mellett bírálóan kell értékelnünk a cukorrépa- és a burgonyatermelés ala­kulását. Az 1986-1988-as években a bur­gonyatermelésnél 0,6 millió tonnás kiesés volt, ez jelentős feszültséget okozott a ha­zai piacon, s a helyzetet behozatallal, valamint a CSSZK-ból történő átirányítá­sokkal kellett megoldani. Ugyanebben az időszakban cukorrépából 1,6 millió tonna volt a kiesés, ami tükrözi: az objektív okok mellett az egyes földmúves-szövetkeze- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom