Új Szó, 1988. december (41. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-02 / 284. szám, péntek

Rövidesen már teljes kapacitás­sal üzemel a Brnói Nyomda­ipari Vállalat új Horni Heršpice-i üzeme, amelyet 90 millió deviza­korona értékben a legkorszerűbb technológiákkal szereltek fel. El­sősorban a Nemzeti Front napilapjainak ki­adását teszi le­hetővé a morva­országi kerüle­tek számára. A képen: Jind­rich Maar szedő (jobboldalt) és Josef Veselský szerkesztő a Svobodné slo­vo belső oldalait szemléli. (Vít Korčák felvétele - ČTK) Összeül a Honvédelmi Szövetség kongresszusa Eredmények és tervek A Honvédelmi Szövetség életé­ben 1988 jelentős év. A számos neves évfordulón kívül alkalom nyílik azon céljai és feladatai teljesítésé­nek értékelésére, amelyeket a szö­vetség VII. kongresszusa tűzött ki, majd a CSKP XVII. kongresszusá­nak alapján konkretizáltunk. Egyút­tal alkalom arra is, hogy elgondol­kodjunk afölött, hogyan emelhet­nénk a honvédelmi nevelőmunkánk színvonalát, hogyan terjeszthetnénk ki sport és műszaki tevékenységün­ket a lakosság széles rétegei, főleg az ifjúság között. , Az alapszervezetek, a járási, a kerületi és a köztársasági szerve­zetek évzáró tanácskozásai konst­ruktív, alkotó, de ugyanakkor bíráló légkörben valósultak meg. Megálla­pították, hogy az elmúlt időszakban számos pozitív eredményt értünk el és leszögezhetjük, hogy feladatain­kat a politikai-nevelő munkában és az egyes szaktevékenységekben is sikeresen teljesítettük. Ennek eredményeként a lakos­ság egyre nagyobb tömegeire gya­korolunk hatást. Az értékelt időszak­ban megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a politikai nevelőmunká­ra, a sorköteleseknek a katonai szol­gálatra való felkészítésére, a polgári védelmi felkészítésre, a tartalékos tisztek klubjaira, valamint arra, hogy felkészítsük a pilótákat a Kassai (Košice) Katonai Repülős Főiskola számára. A lehetőségeknek megfe­lelően tovább fejlődött a honvédelmi sport- és műszaki tevékenység. Eredményesen kapcsolódtunk be az 1985-ös csehszlovák spartakiádba, sportolóink jól képviselték hazánkat a világbajnokságokon, az európa bajnokságokon és az olimpiai játé­kokon, az elmúlt öt év alatt összesen 349 érmet szereztek. A tanácskozások egyúttal meg­erősítették, hogy a szövetség tagjai­nak döntő többsége helyesen értel­mezi a kül- és belpolitikai esemé­nyeket, aktívan támogatja a CSKP politikáját, az átalakítás céljait, ké­szen áll, hogy elkötelezetten részt vegyen közös feladataink megvaló­sításában. Ez megnyilvánult a kong­resszus előtti időszakban megnöve­kedett aktivitásban. Tagjaink erőfe­szítéseket tettek minden olyan prob­léma és fogyatékosság kiküszöbölé­sére, amely akadályozza, hogy jobb eredményeket érjünk el az egyes területeken. Ha közelebbről szemrevételezzük az elért eredményeinket, megálla­píthatjuk, hogy a lakosság körében pozitív visszhangot keltettek az egyes járásokban és kerületekben rendezett honvédelmi napok, ame­lyekbe a Nemzeti Front többi társa­dalmi szervezete is bekapcsolódott. Megállapíthatjuk, hogy a sorkötele­sek több mint 80 százaléka részt vesz a katonai szolgálatra való fel­készítésben, eredményességünk lé­nyegesen megnövekedett, száza­lékban kifejezve több mint 90 száza­lékos. A legjobban felkészített sor­kötelesek közé tartoztak a gépkocsi­vezetők, a felderítők, a kutyaveze­tők, az ejtőernyősök, a pilóták és a rádiótechnikával foglalkozó szak­emberek. Gyengébb eredmények születtek az alapkiképzésben. A szaktevékenységek közül a legna­gyobb haladást a motorossportok­ban, a lövészetben, az elektronika területén, a rádióamatőrök és a mo­dellezők értek el. Egyre többen ér­deklődnek a búvár- és más vízispor­tok iránt, de ezt mondhatjuk a kutya­kiképzésről és a légisportokról is. Az egyes járásokban és kerületekben a szaktevékenységek fejlődése nemcsak az érdeklődéstől, hanem gyakran a lehetőségek megteremté­sétől is függ, amit pénzügyi és anya­gi feltételeink is befolyásolnak. Javult a pénzügyi és anyagi esz­közök felhasználása, annak ellené­re, hogy ezen a téren nagyok az ellentmondások a szükségletek és a lehetőségek között. Tovább fejlő­dött tagsági alapunk, javult az alap­szervezetek és a szövetség egyes szerveinek munkája is. Ehhez jelen­tős mértékben hozzájárult a szocia­lista országok testvéri szervezetei­vel folytatott együttműködésünk ki­bontakoztatása. Eredményeinkre, sikereinkre mél­tán büszkék vagyunk. Látnunk kell, hogy mögöttük tagjaink, tisztségvi­selőink, munkatársaink tettrekész, áldozatos, becsületes munkája áll. Meg kell említenünk azt is, hogy a pártszervek és szervezetek mesz- szemenően támogatják tevékenysé­günket, egyre jobban együttműkö­dünk a Csehszlovák Néphadsereg­gel, a Népi Milíciával, a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front szervezeteivel. Jelentős segítséget kapunk a gazdasági vezetőktől és az állami szervektől is. Amikor a kongresszus kapcsán eredményeinkről beszélünk, semmi­képpen sem akarjuk ezzel elkendőz­ni megoldatlan problémáinkat és fo­gyatékosságainkat. Pedig ezek ki­küszöbölése nagymértékben előse­gíti majd egész munkánk minőségé­nek javítását és hatékonyságának növelését. Teljes mértékben tudatosítjuk, politikai-nevelőhatásunk fokozása ellenére nem sikerült felszámolnunk, hogy a fiatal nemzedék egy része alábecsüli a haza védelmére való felkészülés jelentőségét, ami meg­nyilvánul a pacifista nézetekben, ab­ban, hogy kicsi az érdeklődés a ka­tonai szolgálat, a katonai pálya iránt, sokan vonakodnak teljesíteni az igé­nyes feladatokat a sorkötelesek fel­készítése során. Ezért felül kell bí­rálni a fiatalok gondolkodásmódjára és állásfoglalásaira gyakorolt befo­lyásunk eddigi formáit és módszere­it. Az eddiginél sokkal nyíltabban és bírálóbban kell kifejtenünk nézetein­ket a tömegtájékoztató eszközök­ben, az eddiginél jobban kell kihasz­nálnunk a tudományos propaganda és agitáció eszközeit. A Csehszlovák Néphadseregnek végzett feladatok teljesítésében a felkészítés színvonalának emelé­se mellett jelentős tartalékaink van­nak a sorköteleseknek a kiképzés­ben való részvételében, de abban is, ahogyan a gazdasági vezetők ehhez a kérdéshez viszonyulnak. Aktívan részt kell vennie a sorkötelesek fel­készítésében a többi társadalmi szervezetnek és intézménynek is, megfelelő társadalmi elismerésben kell részesíteni a kiképzés vezetőit, a politikai dolgozókat és irányítókat. Az eddiginél jobban kell kihasz­nálnunk a sorkötelesek által kitöltött tesztlapokból szerzett tapasztalato­kat az egyéni befolyásolás javításá­ra. A szervezettség tökéletesítésé­vel növelnünk kell az érdeklődést és fokozni a fegyelmet. A nemzetközi feszültség enyhülése ellenére nem szab ad csökkentenünk a Csehszlo­vák Néphadseregben teljesített fela­datokkal és szolgálattal szemben tá­masztott igényeket. Nagyobb mér­tékben akarunk részt venni a tartalé­kos tisztek és tiszthelyettesek szak­ismereteinek felújításában. A tudományos-műszaki fejlődés­nek konkrétabban kell tükröződnie a műszaki honvédelmi szaktevé­kenységben. Alapvető követelmény marad továbbra is tagjaink és a többi lakos részvétele egyrészt a szakte­vékenységekben, másrészt a hon­védelmi tömegsportban. Az eddigi tapasztalatok szerint a műszaki és sporttevékenységünket jobban össze kell kapcsolnunk szerveze­tünk feladataival, a lakosság honvé­delmi tudatának elmélyítésével, a Csehszlovák Néphadsereg propa­gálásával, s azzal, hogy lakossá­gunkat felkészítsük a haza megvé­désére. * A gazdaságosság követelménye a Honvédelmi Szövetség tevékeny­ségére is vonatkozik. A rendelkezé­sünkre álló eszközöket minden szer­vezetben maximális mértékben ha­tékonyan kell felhasználnunk. Céltu­datosabban, célszerűbben kell fel­használni forrásainkat, beleértve az önfinanszírozás kibővítését is, hogy ezzel is csökkentsük a feszültséget a források és a valós szükségletek között. A VIII. kongresszus határozati ja­vaslata a demokrácia további kiszé­lesítését, a választott szervek, a szakmai aktíva feladatainak továb­bi bővítését célozza. Az ellenőrző és módszertani tevékenység javítása, a kádermunka színvonalának eme­lése így bizonyára hozzájárul min­dennemű tevékenységünk tökélete­sítéséhez, a kezdeményezés fej­lesztéséhez. Az elmúlt időszak megerősítette: a Honvédelmi Szövetségnek min­den feltétele megvan az igényes feladatok teljesítéséhez. Teljes mér­tékben tudatosítjuk, milyen igényes feltételek között kell feladatainkat teljesítenünk. Meg vagyunk azon­ban győződve, hogy tagjaink, tisztségviselőink letkesedését és ál­dozatkészségét kihasználva, a CSKP vezetésével és az egysé­ges honvédelmi nevelés rendszeré­vel kapcsolatos feladatok teljesíté­sében résztvevő szervezetekkel szorosan együttműködve kitűzött céljainkat teljesíteni fogjuk. JÁN KOVÁČ ezredes, a Honvédelmi Szövetség KB alelnöke Tapasztalatok a Közép-szlovákiai kerületből Energiából sosem elég... Annak ellenére, hogy a Közép­szlovákiai kerületben az illetékes in­tézmények vezető dolgozói az utób­bi időben számos konkrét intézke­déseket hoztak, az energiafogyasz­tás a jelenlegi ötéves tervidőszak elmúlt két éve során nem mérséklő­dött az elképzeléseknek megfelelő­en. Sőt, gyakoriak az olyan esetek, amikor a szénnel vagy a többi ener­giahordozóval és az elektromos árammal továbbra sem gazdálkod­nak ésszerűen, vagy ha úgy tetszik, pocsékolják azt... Természetesen az Állami Ener­getikai Felügyelőség kerületi kiren­deltségének dolgozói az előírásokat megszegőkkel szemben erélyesen föllépnek, és a felelőtlenséget, illet­ve az egyes vállalatok energetikusa­inak elnéző magatartását egyáltalán nem nézik el:- Ez valóban így van - állítja Jozef Poliaček, a kirendeltség igaz­gatója -, és erről eléggé beszéde­sen tanúskodik a következő adat is: amíg az elmúlt esztendő során az egész évben a fegyelmezetlen ener­giafogyasztók összesen 30 ezer ko­rona kötbért fizettek, az idei eszten­dő első tíz hónapjában a kötbérek összértéke éppen ennyi híján éri el a félmillió koronát. Igaz, e 470 ezer korona úgy jöhetett össze, hogy a felelősök elleni fellépésünket az új törvény szerint sokkal szigorúbb pa­ragrafusok támasztják alá. Az év elején hatályba lépett, az energetikai felügyelőség munkáját szabályozó törvény alapján, akik felelőtlenül po­csékolják az energiát, nem szüksé­ges - mint korábban - előbb figyel­meztetni hanem az első ellenőr­zés nyomán, ha az hiányosságokat mutat, azonnal büntethetünk. Na­gyon fontos az is, hogy ez a törvény lehetővé teszi azt is, miszerint azok a felelős dolgozók, akik az indoko­latlan energiafelhasználásról tehet­nek, saját zsebükből is bírságot fi­zetnek. Ez utóbbit egyébként az idei októ­ber végéig több mint 25 gazdasági vezető mondhatja el magáról, akik együttesen 32 ezer korona bírságot fizettek ki. Például Losoncon (Luče­nec) a Nehézgépgyár gépgyártó üzemének gyártásvezetőjén kívül még további vezetőbeosztású dol­gozók is fejenként 1500 korona bün­tetést fizettek azért, mert a fémek hőmegmunkálása során nem hasz­nálták fel gazdaságosan a rendelke­zésükre álló energiamennyiséget. Fizetnie kellett például Banská Bystricában a szénlerakat vezetőjé­nek is, mivel a város tőszomszédsá­gában fekvő kis községben, Králo- ván elhanyagolta az ideiglenes szénraktárat, ahol a tárolt szén önki­gyulladása több mint 10 ezer korona társadalmi kárt okozott. Szembeötlő azonban az a tény, hogy néhány vállalat illetékesei úgy viselkednek, mintha egyszerűen nem tudatosítanák az önfinanszíro­zás igényéből származó kötelessé­geiket és felelősségüket, s nemegy­szer könnyű szívvel fizetnek beosz­tottjaik felelőtlenségéért 40-50, sót néha 150 ezer koronát is. Határozot­tan elítélendő a Közép-szlovákiai Húsipari Vállalat zvoleni felelős funkcionáriusainak hozzáállása: az Állami Energetikai Felügyelőség ré­széről már több ízben elhangzott címükre a figyelmeztetés, miszerint a ružomberoki üzemben évente csaknem 1140 gigajoule hőmennyi­ség illan el fölöslegesen. A vállalat­nál ugyanis még mindig nem oldot­ták meg a hulladékhő újrafelhaszná­lásának feladatát, és így tulajdon­képpen pocsékolják a hőenergiát. Mindezt Jozef Poliaček is alátá­masztja:-Sajnos, ez így van. A zvoleni húsipari vállalat vezető dolgozói ed­dig 150 ezer korona kötbért fizettek. Eddig kétszer hívtuk meg őket kerü­leti kirendeltségünkre, hogy megbe­széljük problémájukat, hátha sikerül segítenünk. Azonban nem jöttek el. Másodszorra az igazgató ugyan el­küldte a vállalati energetikust, de mi nem vele, hanem éppen az igazga­tóval akartunk elbeszélgetni a dol­gokról. Ugyanis egyetlen felelős dol­gozó számára sem lehet mellékes, ha vállalatában pocsékolják az ener­giát. Sajnos, a zvoleni vállalatban nem tapasztaltuk, hogy levonták vol­na a tanulságokat, és rugalmasan jobbító intézkedéseket tettek volna. Szemben más vállalatokkal, ahol a magas kötbérek kirovása után fel­tehetően azonnal gondolkodni kezd­tek, s ami még fontosabb: azonnal cselekedtek is. Erre is akad példa. Például a bytčai Gördülőcsapágygyárban öt gazdasági vezető fizetett bírságot az elektromos energia indokolatlan mértékű felhasználásáért. Korábban az üzemi energetikus véleményét, intelmeit figyelmen kívül hagyták, azóta azonban már nem így van. Napjainkban, ha gond merül fel, a gyártásvezető éppúgy, mint a mű­vezető előbb vele tanácskozzék meg, hogy mit tegyenek annak érde­kében, nehogy az engedélyezett fo­gyasztási diagram értékeit túllép­jék. A pohorelái Strojsmalt vállalat­ban az energetikus is a zsebébe nyúlhatott, mert ő is felelős voltMpjl- lanyáram-felhasználás diagramjá­nak megszegéséért. Érdemes odafi­gyelni, miként vélekedik ma: ,,Mind­ez idáig a vállalatvezetés nem vette figyelembe véleményemet, s csak parancsolgatott. Azt állították, hogy a tervet - ha törik, ha szakad -, teljesíteni kell. Ezzel én is egyetér­tek, csak éppen a megállapított fo­gyasztási mennyiséget nem szabad túllépni. Mostantól kezdve nem tű­röm a felelőtlenséget, az energia­felhasználásában ..." Említhetnénk a dubovái Petro- chema esetét is. Azóta, hogy a vál­lalat kénytelen volt 150 ezer korona kötbért fizetni, az ottani vállalati energetikusnak szintén megnőtt a tekintélye. Kifogásait, megjegyzé­seit a vállalat vezetői figyelembe veszik, s olyan intézkedéseket hoz­nak, hogy azután ne kelljen fizetniük az energiagazdálkodás szabályai­nak indokolatlan megsértéséért. Az a tapasztalat, hogy a Állami Energe­tikai Felügyelőség dolgozóinak azokban a vállalatokban nem akad kellemetlen teendőjük, ahol tehetsé­ges és egyúttal szigorú energetiku­sok dolgoznak. Ezek közé sorolhat­nánk a podbrezovái Šverma Vas­műt, a novákyi Wilhelm, Pieck Vegyi­műveket, a Banská Bystrica-i Ma­gasépítő Vállalatot vagy a piesoki Gépgyárat. Vannak azonban a Banská Bystrica-i energetikusoknak a város vezető szerveivel, illetve a műszaki szolgáltató vállalat vezetőivel szem­ben is kifogásaik. Nem is alaptala­nul. Mégpedig azért nem, mert el­képzelhetetlen, hogy az energetikai csúcsfogyasztás idején egyszerre a város több utcájában is dolgozza­nak az elektromos vezetés javítá­sán. A lakosok ugyanis jogosan há­borodnak fel, ha olyankor cserélik a világítótesteket, amikor éppen ve­rőfény van, a közvilágítás azonban teljes kapacitással üzemel... Immár évekkel ezelőtt megállapí­tották az Állami Energetikai Felü­gyelőség dolgozói, hogy a fa-, illetve széntüzelésű kazáno<at nem sze­relték fel a megfelelő mérő és sza­bályozó berendezésekkel. A kerület­ben üzemelő ilyen kazánoknak több mint a fele működik így. Hogy ez mekkora veszteséget jelent, azt megfelelően érzékeltethetjük a po- lonkai Fakombinát esetével, ahol csak azért, mert a kazánház energia- szolgáltató egységeit nem szerel­ték fel ilyen berendezéssel, évente 36 ezer gigajoule energiamennyiség a veszteség. Emellett nem hagyhat­juk szó nélkül azt a tényt sem, hogy a polonkai üzem viszonylag az újab­bak közé tartozik. Az Állami Energetikai Felügyelő­ség kerületi kirendeltségének dolgo­zói olyan esetekkel is találkoztak, amikor egy-egy vállalat vezetői az adminisztratív állomány csökkenté­sének ürügyén az energetikai rész­leg dolgozóinak létszámát is csök­kenteni akarták, mire természetesen közbeléptek. Ma már természetes, hogy egyre szigorúbban ügyelnek az energia-gazdálkodásra a kerületi pártbizottság, a járási pártbizottsá­gok, sót a vállalati pártszervek dol­gozói is. Ez így helyénvaló, hiszen az energia indokolatlan fecsérlése olyan „luxus", ami Közép-Szlováki- ában, de máshol sem engedhető meg semmilyen körülmények között sem. Mert energiából sosem elég, s éppen ezért nem elég azt megter­melni, hanem a legfőbb feladat ész­szerűen felhasználni! BÁTORI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom