Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-12 / 267. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. november 12. XLI. évfolyam 267. szám Ára 50 fillér Kultúra és szemlélet Zenei ünnepségekről, színházi és filmszemlékről, képzőművé­szeti kiállításokról, nagy példányszámban megjelenő irodalmi alko­tásokról, korszerűbbnél korszerűbb közművelődési létesítmények avatásáról adunk - adhatunk - hírt szinte naponta. Hasonlóképpen az amatőr művészeti mozgalom területéről, ahol alkotó kisközössé­gekben tízezrek tevékenykednek, tartalmasan töltve a szabad időt, gyarapítva önmagukat és másokat. Ám a sikerek, az európai mércével mérhető eredmények sem takarhatják el szemünk elöl azokat a problémákat, melyekkel a kul­turális szféra küzd napjainkban, különösen az „alacsonyabb“ szin­teken, azaz: helyi méretekben. Itt vannak például a művelődési házak, illetve központok. Környékükön továbbra sem valami rózsás a helyzet, az egyes helyi kulturális intézmények - a könyvtár, mozi, klub, galéria, tájház, valamint természetesen a művelődési otthon - integrálása után sem enyhültek az eredményes működést, az egyén és közösség szellemi művelését, aktivizálását, tartalmas szórakoztatását régóta fékező, sok helyütt egyenesen akadályozó gondok. Aligha véletlen, hogy több területen fokozatosan visszaes­tek a helyi kulturális élet színvonalának mutatói, elég ha csupán a hosszabb távon is életképes színjátszócsoportok számának ala­kulására, a foghíjas nézőterekre, a klubesteken, író-olvasó találko­zókon gyakran tapasztalható gyér érdeklődésre, a könyvtárak láto­gatottságára, vagy arra a közönyre gondolunk, mely az ifjűság egy részében nyilvánul meg a kultúra, a művészetek iráťit. Mindebben természetesen közrejátszanak más, a szociológia tárgykörébe tar­tozó okok is. De maradjunk kultúraközeiben. Sokakat meglephetett, legalábbis a helyzetet kevésbé ismerők közül, hogy az SZLKP KB legutóbbi, ideológiai munkával foglalkozó ülésének elnökségi beszámolójában - mely egyébként magától értetődően szentelt jelentős teret az átalakítás és a kultúra össze­függéseinek, az időszerű művelődéspolitikai céloknak - elhangzott egy régi és közismert követelmény, egyben tétel, nevezetesen:„A kultúrához való viszonyunkat... annak a felismerésnek megfelelően kell alakítanunk, miszerint a kultúra a fejlett társadalom szerves része, és nem csupán többé-kevésbé szükséges kiegészítő eleme“. Vajon miért kellett ezt itt és most újra elmondani, hangsúlyozni, hiszen annyira nyilvánvaló dologról van szó? Annyiszor elhangzott, leíródott már az az ugyancsak régi igazság is, hogy a kultúra, a műveltség egyik meghatározója többek között a munkateljesít­mény, a termelékenység szintjének, következésképpen a gazdasági fejlődésnek. A válasz egyszerű: szemlélet fogalmazódik meg az idézett mondatban, mely szemlélet, sajnos, nem hatja át a kulturális szféra irányításának gyakorlatát, különösen nem „lent“. A nemzeti bizottságok, más szervek és szervezetek, gazdasági intézmények vezető köreiben, bizony, sokak szemében „csupán többé-kevésbé szükséges kiegészítő elem“ a kultúra, vagy még az sem, megtűrt elem, szükséges rossz. Ennek az éppen ellenkező előjelű „szemlé­letnek“ a következménye aztán minden gond, hiányosság, és részben az egy-egy közösség életében mutatkozó negatív jelensé­gek is. Amíg ezt a szemléletet, ha úgy tetszik, magatartást, alapállást nem váltja fel amaz, addig nehezen fog változni a helyzet, különösen ott, ahol megszokták a rossz állapotot, nem vesznek, vagy nem akarnak tudomást venni a problémákról, vagy mindig „mással“ törődnek, vagy a tehetetlenséget kibúvókkal leplezik, a helyi kultúra fejlesztéséért végzendő munkát bürokratikus-adminisztratív megol­dásokkal helyettesítik. Mert tehetik, mondhatná valaki. Sajnos, így igaz. Éppen ezért nem ártana minél előbb átvizsgálni és -értékelni a közmüvelödési struktúrát is, melyben lehet a rossz is jó, ami mellesleg okkal sérti a becsületesen dolgozók önérzetét. Az SZLKP KB ülésén szó esett aztán a helyi művelődési intézmény, illetve intézményrendszer személyi feltételeinek javításáról. Ez a kérdés sem először szerepelt ilyen fórumon, és felvetődött már számtalan­szor másokon, sajnos, eddig eredménytelenül. Ugyanis a népműve­lés továbbra sem tartozik a vonzó pályák közé, társadalmi elismeré­sének akár az erkölcsi, akár az anyagi oldalát vesszük, még mindig nem éri meg népművelőnek lenni, ilyenképpen sokan, főként a fiata­lok, csak kényszerből kerültek vagy kerülnek erre a területre, s minthogy legtöbbjük átmeneti munkahelynek, ugródeszkának tekinti, úgy is dolgozik. Ilyen „munkaerők“ mindaddig lesznek a népművelésben, az ugyancsak szakképzetlen, de a köz szellemi gyarapításának szívből elkötelezett, gyakran főhivatású népművelők mellett, amíg nem sikerül növelni a népművelés rangját, s ezzel párhuzamosan felszá­molni a szakemberhiányt, amely külön gondokat okoz nemzetiségi kulturális életünkben. Természetesen, az említetteken kívül magában a művelődési szférában és intézményhálózatában is még sok más tényező, ilyen­olyan hiányosság befolyásolja nem csupán a szakmai munka színvonalát - vajha már csak erről kellene beszélnünk! hanem egyáltalán a művelődési otthonok működését, a kisvárosi és falusi közösségek, az egyes ember könyvhöz, filmhez, képzőművészet­hez, zenéhez, színházhoz fűződő viszonyának, valamint kulturális aktivitásának alakulását. Ha pedig a kultúrának, mint felépítmény­nek, a tartományain túlra tekintünk, még több a fejlődést helyi méretekben gátló tényező, melyek forrásai éppúgy megtalálhatók a bürokratikus közigazgatásban, akadozó működésében, mint az erkölcsi és szellemi értékrend, sajnos, gyakran iránymutató torzulá­saiban. Változtatni tehát nem elég csupán a kultúra keretein belül, a környékén kell elsősorban megkezdeni, illetve erőteljesebb ütem­ben folytatni - végre kézzelfogható eredményeket produkálva - az átalakítást. Persze, a kulturális-művészeti front sem állhat közben, sőt, sok tekintetben lehet az új gondolkodás, a gyökeres változtatás kezdeményezője, elöharcosa, méltón korábbi önmagához. BODNÁR GYULA Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának Elnök­sége tegnapi ülésén a CSKP KB 12. ülésének előké­születeivel foglalkozott, s az ülést december 15-re és 16-ra hívta össze. A tanácskozáson az idei népgaz­dasági feladatok teljesítését, a jövő évi népgazdasá­gi terv javaslatát és a gazdasági mechanizmus átala­kítása ütemtervének teljesítését ítélik meg. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban Ladislav Adamec elvtárs mond beszédet. A központi bizottság a CSKP XVIII. kongresszusának összehívására vonatkozóan is javaslatot vitat meg. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a szö­vetségi kormány elnöksége november 10-i rendelke­zéseit, amelyekben a minisztereknek és a központi szervek vezetőinek feladatául tűzi ki, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek az idén január elseje és szeptember vége között nem teljesítették a gazdasági terv feladatait, ne fizessenek előleget az idei nyereségrészesedésből, sem pedig előlegeket vagy a prémiumok egy részét a vezető dolgozóknak az idei eredményekért. Jóváhagyólag tudomásul vet­te azokat az intézkedéseket is, amelyeket a fogyasz­tási cikkek és az élelmiszerek turisták általi kivitelé­nek szabályozásé terén dolgoznak ki. Ezután az elnökség megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az arról szóló jelentést, hogyan szervezték meg a népgazdaság és a lakosság szén­ás energiaellátását az 1988-1989-es téli időszakra. A jelentés megállapítja, hogy a szénmedencékben adottak a feltételek ahhoz, hogy a télen fedezni tudják a népgazdaság és a lakosság szükségleteit. Nem számítanak szénkitermelésre a karácsonyi és az újévi ünnepek idején. Az erőművek és más fo­gyasztók szénellátása is jobb az előző évekhez képest. (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök Jarolím Klabníkot ki­nevezte hazánk rendkívüli és meg­hatalmazott spanyolországi nagykö­vetévé. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Milan Skoloutot, az eddigi nagykövetet. Ladislav Adamec vendégével beszélget (Michal Kalina - ČSTK felvétele) Készek vagyunk a gazdasági együttműködés bővítésére Ladislav Adamec fogadta az afgán miniszterelnököt (ČSTK) - Ladislav Adamec szö­vetségi miniszterelnök tegnap a prá­gai Hrzán-palotában fogadta Mo­hammed Hasszan Sarkot, az Afga­nisztáni Köztársaság Minisztertaná­csának elnökét, akit elkísért Neme- tullah Paszvak tárca nélküli minisz­ter. Mohammed Khan Dzsallalar ke­reskedelmi miniszter és Abdul Baqi Szamandari, Afganisztán csehszlo­vákiai nagykövete. Csehszlovák részről jelen volt Jaromír Obzina szövetségi miniszterelnök-helyettes. Mohammed Hasszan Sark, aki New Yorkból, az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról hazafelé tartva állt meg Prágában, tájékoztatta Ladislav Adamecet az Afganisztán körüli je­lenlegi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy az afgán kormány tartós érde­ke a genfi megállapodásoknak és a nemzeti megbékélés programjá­nak megtartása. A kormány iránti támogatásukat az Egyesült Álla­mokban élő afgánok is kifejezték. De továbbra is elutasító az afgán ellen­zék álláspontja, amely ráadásul je­lentős anyagi támogatást kap kül­földről. Ladislav Adamec kifejezte azt a meggyőződését, hogy az afgán nép sokéves háborús szenvedés után békében élhet. Csehszlovákiá­Katonai megfigyelőink a hadgyakorlaton (ČSTK) - Az NSZK bejelentése szerint november 11 -e és 27-e kö­zött az ország területén Iron Ham­mer fedőnéven megrendezik Nagy- Britannia, az NSZK és Belgium csa­patainak közös hadgyakorlatát. A stockholmi konferencia dokumen­tumával összhangban ezen a had­gyakorlaton november 11 -e és 26-a között csehszlovák megfigyelők is részt vesznek. ban nagy érdeklődéssel és megér­téssel kísérjük figyelemmel az or­szágban végbemenő fejleményeket. Kapcsolataink jók, és készek va­gyunk tovább bővíteni a gazdasági együttműködést, mihelyt ehhez az afganisztáni békés rendezés megte­remti a szükséges feltételelet. Csehszlovák-szovjet külügyminiszteri tárgyalások (ČSTK) - Jaromír Johanes csehszlovák külügyminiszter tegnap kétnapos munkalátogatásra Moszk­vába utazott. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter meghívásá­nak tett eleget. A Seremetyevói repülőtéren a csehszlovák vendéget fogadta Ivan Aboimov külügyminiszter-he­lyettes és további hivatalos képvise­lők. Jelen volt Jindŕich Rehorek hazánk szovjetunióbeli nagykövete. A külügyminiszterek délután kezdték meg tárgyalásaikat. Véle­ménycserét folytattak a csehszlo­vák-szovjet kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről és az időszerű nemzetközi problémákról. Ma munkalátogatásra hazánkba érkezik Alekszandr Jakovlev elvtárs (ČSTK) - A CSKP KB meghívására ma munkalátogatásra hazánkba érkezik Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Alekszandr Nyikolajevics Jakov­lev 1923. december 2-án a Jarosz- lavli terület Jaroszlavli kerületében levő Korolevo faluban született. 1941 és 1943 között a Szovjet Hadsereg kötelékében szolgált. Részt vett a nagy honvédő háború­ban. A volhovi fronton a tengerész­gyalogság önálló dandárjának sza- kaszvezetóje volt. A harcokban sú­lyosan megsérül és leszerelték. Aj. SZKP-nak 1944 óta tagja. A jaroszlavli K. D. Usinszkij Állami Pedagógiai Intézetben folytatott ta­nulmányainak 1946-ban történt be­fejezése után pártmunkával foglal­kozott. A jaroszlavli területi pártbi­zottság instruktora, majd osztályve­zető-helyettese, később osztályve­zetője volt. 1953-tól az SZKP KB------------------------------------------------------­ap parátusának instruktoraként, ké­sőbb szektorvezetójeként, majd a propagandaosztály vezetőjének első helyetteseként dolgozott. 1960- ban végzett az SZKP KB Társada­lomtudományi Akadémiáján. 1973 és 1983 között a Szovjet­unió rendkívüli és meghatalmazott kanadai nagykövete volt. 1983 és 1985 között a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete igazgatójának tisztségét töltötte be. 1985-ben és 1986-ban az SZKP KB propagandaosztályának vezetője­ként tevékenykedett. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXIV. kongresszusán Alek­szandr Jakovlevet az SZKP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának, majd a párt XXVII. kongresszusán az SZKP Központi Bizottságának tagjá­vá választották. Az SZKP KB 1986. évi márciusi plenáris ülésén az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom