Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-10 / 265. szám, csütörtök
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata ÚJ SZÚ 1988. XI. 10. (A programnyilatkozat első részét tegnapi számunkban közöltük.) Képviselő elvtársak! A belső és külső feltételek gyorsan változnak, de gazdaságunk ehhez csak nagyon lassan alkalmazkodik. Szemléletesen bizonyítja ezt az aránytalanul magas termelő fogyasztás és a nagy munkaigényesség. Ezt a munkaerő-gazdálkodás példáján szeretném szemléltetni. A vállalatok elképzelése szerint 200 ezer dolgozóval van kevesebb. A több műszakban üzemelő létesítmények gazdasági kihasználása esetében ez 750 ezer ember lenne, s ennyivel természetesen nem rendelkezünk. Csupán a dolgozók számának növelésével s a munkatermelékenység és a termelés hatékonyságának ezáltal való csökkentésével már nem számolhatunk. Ugyanis így erősítenénk az extenzív tényezőket, s csökkentenénk a munkatermelékenységet és a népgazdaság hatékonyságát. Következményeit tekintve ez korlátozná a korszerűsítési akciók lehetőségeit, a progresszív technológiák vásárlását, és az életszínvonal alakulására is negatív hatással lenne. Kevesebb emberrel és hatékonyabb technikával végzett több és jobban fizetett munkára van szükség. A becsületes, minőségi munka meghozza gyümölcsét a népgazdaság, az üzemek, valamint az egyének számára is. Nemegyszer felteszik a kérdést, hogyan lenne a legjobb hozzálátni az összegubancolódott gazdasági problémák kibogozásához. Elkezdtük a gazdasági mechanizmus megváltoztatását, s a feltételek létrehozását a termelési viszonyok aktívabb érvényesüléséhez. Amint a Szovjetunió tapasztalatai mutatják, a szocialista tulajdon, az egyéni és kollektív érdekeltség különböző formái hatalmas potenciáljának szélesebb körű kihasználása, az önelszámolási elvek következetes és alkotó alkalmazása óriási tartalékot jelent. Mozgósítása lehetővé teszi, hogy jelentős eszközöket nyerjünk a népgazdaság széles körű intezifi- kálásához. A nagyobb hatékonyság irányába történő fordulat megköveteli, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdjük az alapvető szerkezeti változtatásokat, amelyek a tudományos-műszaki haladás legprogresz- szívabb irányaira épülnek. Ebben a küzdelemben az idővel verseny- zünk, s a versenyló nem sántíthat egyik lábára sem. Ez az egész népgazdaságra is érvényes, hiszen az sem fejlődhet hatékonyan az emberek érdekeinek alapvető összhangja, a hatékony irányítási módszerek, a korszerű struktúra és a szükséges tudományos-műszaki háttér egységes hatása nélkül. A kormánynak meggyőződése, a gazdasági egyensúly megújítási programjának csak akkor van reménye a sikerre, ha megbirkózunk a gazdasági reform támasztotta követelményekkel. A gazdasági mechanizmus átalakítása terén már sok mindent elvégeztünk. De e téren is határozottabban, következetesebben kell eljárnunk, az egészségtelen kompromisszumok mellőzésével. Ez a termelési-műszaki alap irányításával kapcsolatos néhány döntésre is vonatkozik. Elutasítjuk az adminisztratív összpontosításra, a nagyvállalatok számának növelésére irányuló törekvéseket. E téren sem vagyunk a nagyzási mánia hívei, amely együtt jár az adminisztratív igényességgel, a nehézkességgel és a mo- nopolizálás más káros kísérőjelenségeivel. Nem a szervezet nagysága a döntő, a fő kritériumok a jövedelmezőség, a rugalmasság és a gyors innoválás. Jobban figyelembe kell venni a dolgozókollektívák álláspontját is. Továbbra is számolunk azzal, hogy a vállalati szféra szervezeti struktúráinak átalakítását a jövő év június elsejéig befejezzük. Aktívabban ki kell használni a gazdasági eszközöket Úgyszintén a nagykereskedelmi és felvásárlási árak, a. devizaszabályozók és -alapok átfogó átalakításával kapcsolatos munkákat. Az eredményeket a jövő év folyamán értékeljük, és elvégezzük a szükséges javításokat. Nem tekintjük ezt egyszeri akciónak, az árak folyamatos korszerűsítésével számolunk, úgy, hogy azok következetesen teljesíthessék gazdasági funkciójukat. Komoly gondokat okoz számunkra a bérek és az árak nem tervezett emelkedése. Az állam, a vállalatok és a lakosság kezében levő pénzeszközök mennyiségének összhangban kell lennie a termékek és a szolgáltatások terjedelmével. Ezért az inflációs tendenciák korlátok közé szorítását tartjuk a valutáris pénzügyi hitel-, ár- és bérpolitika egyik legfontosabb feladatának. A reálbérek biztosítása megköveteli, hogy ne engedjük meg a szabályok felrúgását, a fegyelmezetlenséget és az ösztönösséget. A megoldást azonban nem csupán az adminisztratív intézkedésekben - amelyek korlátozzák a limiteket - látjuk, hanem a gazdasági eszközök aktívabb kihasználásában. Határozottan szembeszállunk a kihasználhatatlan és nem hatékony beruházások finanszírozására irányuló nyomással, nem nyújtunk hiteleket az aránytalanul magas készleteknek és a befejezetlen építkezések számának növeléséhez. Nagyon komoly dolognak tartjuk a hitelek és pénzeszközök emisszióját. Foglalkozni fogunk a költségvetési gazdálkodás új szabályozóival, elsősorban a központi - szövetségi és köztársasági - költségvetések aránytalanul nagy újraelosztó funkciójának a szempontjából. Nem akarjuk megkerülni azt a tényt, hogy az ár- és pénzügyek körül időről időre bizonytalanságok, kétségek merülnek fel. Ezt operatívabb és szélesebb körű tájékoztatással kívánjuk megelőzni. Erről a helyről szeretném kijelenteni: megalapozatlanok és valótlanok azok a híresztelések, hogy az élet- színvonalat érintő radikális beavatkozások készülnek. Rendkívül fontosnak tartjuk a kormány és az állami vállalatok viszonyának pontos körülhatárolását. Minden gazdasági szervezet számára egyenjogú és igazságos feltételeket teremtünk. A jól és rosszul gazdálkodó megkülönböztetésére szolgáló egységes és objektívabb kritériumok lehetővé teszik a nagyobb differenciálást a szervezetek és a dolgozók jövedelmét illetően, az érdemeikkel összhangban. Mindenki számára egyenlő esélyt teremtünk, ugyanakkor felszámoljuk a legalacsonyabb tervszámok céljából való licitálásokat, hogy a rosszabbak feladatain könnyítsenek, a jobbakét pedig növeljék, korlátozzuk az újraelosztási folyamatok terjedelmét. Nagyon szigorú árpolitikát fogunk alkalmazni, felszámolva a dotációkat, amelyek elfedik a gazdaságtalanságot, s a szabályok alóli kivételt a minimumra csökkentjük. Meg fogjuk követelni a szervezetektől a hosszú távú jövedelmezőséget, s kénytelenek lesznek maguk megkeresni a fejlesztéshez, béremeléshez és más szociális igények kielégítéséhez szükséges eszközöket. Tudatában vagyunk annak, hogy a vállalatok nem rendelkeznek hasonló feltételekkel a sikeres gazdálkodáshoz. Számolunk a legkomolyabb különbségek felszámolásával. Indokolt esetekben segítséget nyújtunk a szervezeteknek, de csak ha biztosítva lesznek az állandó javulás feltételei. Akarjuk vagy nem, alapvetően érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a hosszabb időn keresztül veszteséges vállalatnak nincs létjogosultsága a szocializmusban. Nem fogunk beavatkozni a vállalatok belső gazdálkodásába. Rájuk bízzuk, hogy milyen igényes terveket tűznek ki maguk elé. Azonban az irányítás egész rendszerével ösztönözni fogjuk őket a vállalkozásra, arra, hogy a társadalmi érdekekkel összhangban cselekedjenek. Maguknak kell megbizonyosodniuk arról, létfontosságú számukra, hogy legyen korszerűsítési és innovációs programjuk, hogy megfelelő szinten legyen a vállalati irányítás és az ónelszámolás. Arról van szó, saját érdekükben törekedjenek a világ- színvonalú munkatermelékenység és használati érték elérésére, hogy konkurenciaképesek legyenek az igényes piacokon. Csak akkor tudják sikeresen teljesíteni küldetésüket. A termelés irányításában rendkívül komoly feladat hárul a művezetőkre. Sokéves tapasztalatok bizonyítják, a számtalan határozat ellenére sem sikerül ebbe a funkcióba megfelelő tekintéllyel és képesítéssel rendelkező embereket kiválasztani, megadni nekik a megfelelő anyagi elismerést és jogköröket. Sokáig hátráltatta ezt a különböző korlátozások és a kevésbé hasznos előírások sokasága. Nem akartuk ezt a dolgot új direktívákkal megoldani. Azt tartjuk helyesnek, ha ezt az ügyet ott és az fogja megoldani, ahol és akik konkrét ismeretekkel rendelkeznek, optimálisan meg tudják ítélni a feltételeket. S ez közvetlenül a vállalatoknál lehetséges. S ha még lesznek valamilyen akadályok és kötöttségek, az csakis és kizárólag a vállalatigazgatók bűne lesz. A demokratizmus fejlesztésében, a szocialista önigazgatási szervek létrehozásában, a vezetők választásában látjuk a dolgozókollektívák politikai, szervezési és erkölcsi ereje aktivizálásának és felmérésének pótolhatatlan eszközét. Mint minden más dologban, itt sem lehet lebecsülni az öncélúság, a kampányjelleg és a formalizmus veszélyeit. Azt várjuk, az irányítás demokratizálása növeli a dolgozók érdekeltségét a termelés hatékonyságának növelésében, a termékek minőségének javításában, abban, hogy rend legyen a bérek és a normák terén, s hogy mindez elvezet a munka- és technológiai fegyelem javulásához is. A szerkezeti változások átfogó tervezete Képviselő elvtársak, a CSKP XVIII. kongresszusának és a gazdaságpolitika koncepciójának előkészítésével kapcsolatban, beleértve a 9. ötéves tervet is, az Állami Tervbizottságnak az állami tudományos-műszaki és fejlesztési bizottságnak a nemzeti kormányokkal és a szövetségi minisztériumokkal együtt elő kell terjeszteniük a szerkezeti változások átfogó tervezetét. Tudatosítjuk felelősségünket, hogy szavatolnunk kell az illetékes vállalatok dolgozóinak szociális biztonságát, így átképzésük előkészítését is. Erre irányítjuk a tudományos-mű- szaki fejlődést is. Az állami költség- vetésből előirányzott jelentős összegeken kívül központilag megfelelő gazdasági szabályozókkal fogjuk támogatni a vállalatok rövid lejáratú, nagy hatékonyságú beruházásait. A vállalatok a gazdálkodás új feltételei között saját forrásaikból teremtik elő az ehhez szükséges eszközöket. Tőlük függ, milyen célszerűen használják ki ezeket az eszközöket, a saját kutatás és fejlesztés útját, a nemzetközi együttműködést választják-e, vagy pedig külföldről hozzák be az új technikát és technológiát. Sok gazdasági vezetőnk még mindig azt a nézetet vallja, hogy termelésük műszaki-gazdasági színvonala megfelelő, és ez a színvonal a továbbiakban is elégséges lesz. Minél előbb meg kell cáfolni ezt a nagy tévedést, fel kell számolni az egészségtelen önelégültséget. Az újratermelési folyamat alacsony hatékonyságának következményeit nem háríthatjuk az egész társadalomra, a konkrét termelőknek kell a felelősséget vállalniuk. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a tudományos-műszaki fejlesztés, a tervezés és az építkezési beruházások irányítása között. Mint ismeretes, jelenleg a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékát fordítjuk a tudományos-műszaki fejlesztésre, ami összehasonlítható a világ legfejlettebb országaiéval is. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. A hatékony szerkezeti átalakítás, a termelési- műszaki alap korszerűsítése, a beruházási igények és a kivitelezési kapacitások közti összhang megteremtése hatékony szabályozóvá kell válnia a beruházási politika koncepciójának. Elvárjuk, hogy a termelési állóalapok hatékonyságának alakulásában a fordulat eléréséhez hozzájárul a 8. ötéves terv beruházási akcióinak ellenőrzése is, amelyet most hajt végre a kormány különbizottsága. Ami az energetikai politikát illeti, az eddiginél határozottabban akarjuk megvalósítani a tüzelőanyag- és energia-felhasználás racionalizáci- ós programját, s ezzel lényegesen korlátozni az eddigi fogyasztást. Ehhez hozzájárulnak a termelésben, a tüzelőanyag- és energia-forrásokban végrehajtott szerkezeti változások, és hatást gyakorolnak a központ gazdasági szabályozói is. Az alternatív beruházási akciókról való döntésekben előnyben részesítjük azokat, amelyek az energiaigényesség csökkentése szempontjából a legnagyobb eredménnyel járnak. Figyelmünket a központi hőforrások építésére osszpontosítjuk. Haladéktalanul ki akarjuk dolgozni a gazdaságosabb kazángazdálkodás koncepcióját, ezen a téren már három évtizede egy helyben topogunk. A kormány ügyelni fog az atomerőművek beruházás-igényességének csökkentésére, miközben növelni kell biztonságukat, kihasználva ezeket a hó előállítására is. Célkitűzéseinket a tudományosműszaki fejlesztésben, az intenzívebb beruházási folyamatban arra a lehetőségre támasztjuk, hogy bekapcsolódhatunk a nemzetközi, de elsősorban a szocialista munkamegosztásba. Azokból a pozitív eredményekből indulunk ki, amelyeket a KGST-tagországokkal folytatott sokoldalú és kétoldalú együttműködésben értünk el. Ki kell azonban küszöbölni a régi adminisztratív módszereket, magasabb szintű együttműködésre, irányításra, nem hagyományos kapcsolatokra van szükség. A kormány aktívan és következetesen lebontja s megvalósítja a KGST 44. ülésszakának határozatait, mindenekelőtt a nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-2005-re szóló kollektív koncepcióját, a nagy tudományos, termelési és technológiai célprogramokat. Támogatjuk az integráció mechanizmusának átalakítását, valamint az egységes szocialista piac fokozatos kialakítását. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepe van a Szovjetunióval folytatott széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésünknek. Az együttműködés eddigi formái és módszerei azonban már nem elegendőek. Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésének 15-20 évre szóló koncepciójában minőségi szempontból változtatásokat készítünk elő. Figyelmet szentelünk a közvetlen kapcsolatok fejlesztésének, a közös vállalatok létesítésének, és a hangsúlyt a valódi gazdasági eredményességre helyezzük. A legfelsőbb szovjet vezetőkkel a közelmúltban folytatott tanácskozásaink során bebizonyosodott, hogy a szovjet vezetők megértik problémáinkat. Megállapodásunk értelmében konkrét javaslatokat dolgozunk ki, amelyeket a jövő év elején tárgyalunk meg. Nem vagyunk elégedettek a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk volumenével, szerkezetével és hatékonyságával. Arra törekszünk, hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. A KGST és a Közös Piac kapcsolatainak normalizálása lehetővé teszi, hogy aktivizáljuk kapcsolatainkat ezekkel az országokkal. Érdekünk, hogy elmélyítsük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Külgazdasági kapcsolatainkban szem előtt tartjuk az állam devizahelyzetének kiegyensúlyozottságát, ami lényegesen hozzájárulna a gazdaság exportképességének növeléséhez és a deviza megtérüléséhez. A gazdasági tervben érvényesüljenek a szociális szempontok Képviselő elvtársak, a forrásképzés nem megfelelő dinamikája kedvezőtlenül tükröződik a szociális területen. Itt is jelentős eszközöket használunk fel. De az elosztás arányai és módja, valamint a hatékonyság szempontjából sok mindent új módon kell felülbírálnunk. Károsan hat az a beidegződés, hogy a szociális terület jelentőségét inkább csak szavakkal hangsúlyozzuk, de a tervben ezt a területet csak a maradék illeti meg. A szociálpolitika átalakítása megköveteli, hogy megszüntessük a termelésért való termelést, valamennyi gazdasági tervben érvényesüljenek a szociális szempontok, s ezek valóban minden törekvés elsőrendű célját képezzék. Népgazdaságunk hosszú évek óta lemaradó területe a szolgáltatások. Mennyiségük nem kielégítő, színvonaluk alacsony. A helyzet ugyan javul, de a haladás lassú. Ezért támogatni fogunk minden észszerű javaslatot a szolgáltatások választékának bővítésére, a különböző szervezési formák fejlesztésére. A kormány felülvizsgálja annak módját, hogyan használhatnánk ki jobban a gazdasági szabályozókat az-egyénileg végzett szolgáltató tevékenység fejlesztésére. Egyelőre még sok ember gondolkodik, vajon vállalkozzon-e erre. Őszintén azt ajánljuk az összes becsületes iparosnak, hogy ily módon segítsen a szolgáltatások fejlesztésében, akár munkaidő után is Aktivitásukat szívesen fogadjuk, gazdasági és jogi intézkedéseket hozunk támogatásukra. Növeljük a szakmunkástanulók számát a hagyományos iparos szakmákban. Felülvizsgáljuk az adózás mai módjának célszerűségét, hogy ne korlátozza, hanem inkább ösztönözze a munkaaktivitásnak ezt a formáját. A kis vállalkozásokról szóló törvény előkészítése jogilag szavatolja az állampolgárok társadalmi-politikai biztonságát és teljes jogú helyzetét. A készségek és a vállalkozókedv összekapcsolását olyan alkotóerőnek tartjuk, amelyet ki kell használni a társadalom érdekében. Olyan feltételek között, amikor a társadalmi tulajdonnak és a nép uralmának döntő szerepe van, a dolgozók említett csoportja érdekeinek védelme összhangban áll a társadalom szükségleteivel. Bevételükre ugyanaz az alapelv vonatkozik, amely másutt is érvényes - az igazságosság nem a bevétel nagyságában rejlik, hanem abban, hogy valóban megérdemelt-e. A köztársaságok kormányaival szorosan együttműködve erőfeszítéseket teszünk az idegenforgalom további javítására, anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére. E cél megvalósítására jobban ki akarjuk használni azokat a devizaeszközöket, amelyeket a külföldi látogatóknak nyújtott szolgáltatásokért kapunk. Felülbíráljuk az arra vonatkozó javaslatokat, hogy egyszerűsíteni kell a külföldi utazásokkal kapcsolatos adminisztratív teendőket, és lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok gyakrabban utazzanak külföldre. A kormány a társadalmi munkatermelékenység növekedésétől függően állandó figyelmet szentel a bérek alakulása szabályozásának. A bérek növekedését alá kell támasztani a vállalatok gazdasági eredményeivel, az érdemek elvével összhangban. Ez az út vezet a munkahelyeken a bérezés területén az egyenlősdi megszüntetéséhez. Az új Munka Törvénykönyve elvei szellemében és a bérszabályzatok egyszerűsítésével készen állunk, hogy ezt mi is elősegítsük. Szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk annak okával, miért növekszik a lakosság azon bevétele, amely nincs összhangban a tervvel és a teljesítményekkel, racionalizálni kell a béradó és más adók rendszerét, egyesítve, egyszerűsítve az egész adórendszert. Tervbe vettük a munka- és élet- feltételek felülbírálását. Jobban meg kell követelnünk a munkavédelmi és az egészségvédelmi előírások megtartását. Azt szorglamazzuk, hogy gyorsabban oldják meg a fogyatékosságokat a személyi munkavédelmi eszközök minőségében és választékában, csökkentsék a veszélyes munkafolyamatok számát, továbbfejlesszék az üzemegészségügyet és az üzemi étkeztetést. A szociális fejlesztés kérdéseinek megoldásában számolunk a vállalati kollektívák nagyobb kezdeményezésével. A Szakszervezetek Központi Tanácsával együtt értékelni fogjuk a helyzetet és intézkedéseket foganatosítunk. ' El akarjuk érni, hogy a gazdaságilag aktív lakosság reálbevételének növekedése tükröződjön a nyugdíj- biztosítási rendszerben is. A 9. ötéves tervidőszakban, a forrásképzéstől függően, be akarjuk vezetni, hogy a nyugdíjak rendszeresen összhangban álljanak a bérek növekedésével. Az életszínvonal egyre jelentősebb része, a szociális-gazdasági program kiemelt feladata a környezetvédelem. A jóváhagyott koncepciót továbbfejlesztjük, új lehetőségeket keresünk annak érdekében, hogy gyorsabban javuljon a helyzet. Az energetikában, a vegyiparban, (Folytatás a 4. oldalon)
