Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-01 / 257. szám, kedd

Jó termést hozott az ősz Határszemlén a tardoskeddi (Tvrdošovce) Jövő Efsz-ben Vásárlás-kérdőjelekkel A nap pazarlóan szórta sugarait a földre. A határban dolgozók min­den percet kihasználtak a termés mielőbbi betakarítására, örültek, hogy csökken a szemes kukorica nedvességtartalma, viszont gyarap­szik a szőlő és a répa cukortartalma. A határjárás alkalmával Alexan­der fíapca mérnök, a tardoskeddi (Tvrdošovce) Jövő Egységes Föld­műves-szövetkezet elnöke elége­dett volt a hektárhozamok alakulá­sával. Azt fejtegette, hogy az állatál­lomány számára elegendő takar­mányt termeltek, és az eladási fela­dataikat is teljesítik.- Igaz, jócskán megkésett az eső, de még így is javította a termelési eredményeinket. Különben aligha számíthattunk volna arra, hogy hek­táronkénti átlagban legalább 40 ton­na cukorrépát takaríthatunk be. Az eddigi eredmények biztatóak, hisz egyelőre 41-42 tonnás átlaghoza­mokról beszélhetünk. Két átmeneti tárolót létesítettünk, így a Csehszlo­vák Autóforgalmi Vállalat jármüvei folyamatosan szállíthatják a cukor­gyárnak az alapanyagot. Az elnök többször visszatért arra, hogy az idén rendkívül nagy figyel­met szenteltek a munkaszervezés tökéletesítésének és a betakarítási veszteségek csökkentésének. Nem hanyagolták el a növényvédelmet és a gyomirtást sem. Erről a Kopófa dűlőben magunk is meggyőződhet­tünk. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a répaföldön keresve is alig találtunk gyomot. Ilyen körülmények között nagy teljesítményt nyújthattak a gé­pek, és a veszteség is minimális volt. Az elnök kiemelte, hogy minden eshetőségre számítva, alaposan megszervezték a kombájnok által elhagyott répa kézi utószedését. Igaz, a terv túlteljesítése esetén ton­nánként 100 korona prémiumot kap­nak az eladott termésért, mégsem ez ösztönzi őket, hanem inkább az, hogy minél több alapanyagot szállít­sanak a cukorgyárnak. Ez az igye­kezet tükröződik abban az elhatáro­zásban is; hogy jövőre már 400 hektáron terveznek cukorrépát ter­melni. Persze bíznak abban, hogy az új felvásárlási ár még jövedelme­zőbbé teszi a cukorrépa termelését- Ezt a területet már előkészítet­tük a cukorrépa alá - mutatta az elnök az egyik parcellát. - Lezártuk a friss szántást, hogy minél keve­sebb nedvesség párologjon el. Ta­vasszal csak fellazítjuk a földet, s már kezdhetjük is a vetést. Többször szóba került a szemes kukorica termelése. Annál inkább, mert a nyári aszály miatt egész Szlovákiában kevesebb lesz a ter­més a tervezettnél. A szövetkezet­ben meglepetésünkre kedvező a helyzet. Persze nem véletlenül. A nádudvari Kite termelési rendszer szakemberei igazán jó munkát vé­geztek. Hasznos tanácsokat adtak a tardoskeddi termelőknek, és meg­felelő növényvédő és gyomirtó sze­rekkel is ellátták őket. Lehetővé tet­ték, hogy a szövetkezet megvásá­rolhasson egy IH CYCLO 800-as típusú vetőgépet, amellyel az idén 1100 hektáron vetették el a szemes kukoricát. A jó munka eredménye, hogy a kukorica szépen, egyenlete­sen kelt. A felmérések szerint átla­gosan 70-80 ezer egyed van egy hektáron. Több egyed, több cső, tehát elérhették a 6 tonnás hektár­hozamot, ami az idén csak kevés vállalatnak sikerült. így minden re­mény megvan arra, hogy 600 tonna kukoricát termeljenek terven felül. A tárolási gondok ebben a szö­vetkezetben is elég nagyok. Sajnos, a komoly ráfordítással felépített, kor­szerűnek mondott szárítóközpont nem felel meg minden szempontból a követelményeknek. A tárolt csöves kukorica közé a szél könnyen befújja a havat, vagy az esőt, így a termés egy része megpenészedik. Az elnök véleménye szerint sokkal jobbak voltak a hagyományos, léces kukori­caszárítók. Sajnos, a technológia fo­gyatékosságaira csak utólag derült fény, így most azon törik a fejüket a szövetkezet vezetői, miként lehet­ne tökéletesíteni ezeket a szárítókat. Úgy tervezik, hogy körülfalazzák a létesítményt, mert csak így tudják megóvni a tárolt csöves kukoricát a károsodástól. A terményszárítóban Vanya László, a szárítórészleg vezetője el­mondotta, hogy két nyújtott műszak­ban dolgoznak. Tehát éjjel-nappal szárítják a kukoricát. Elpanaszolta az elnöknek, hogy egyes parcellák­ról 30-35 százalékos nedvességtar­talommal szállítják be a termést.- Mi lesz ebből, ha megszárítjuk? A szemek betöppednek, és a tápa­nyagtartalmuk is csökken a nagy forróságtól. Az elnök ígéretet tett, azonnal intézkedik, hogy az érettségi fokot és a nedvességtartalmat figyelembe véve szervezzék a betakarítócso­portok munkáját. Ez egyebek között azért is fontos, mert így kevesebb energia felhasználásával, és a mi­nőségre is ügyelve száríthatják meg a kukoricát. Szóba került a jövő, az igénye­sebb feladatokra való felkészülés is. Ezzel kapcsolatban az elnök így vé­lekedett:- A termelés hatékonysága első­sorban a feltételektől függ. Minde­nekelőtt olcsóbb, nagyobb teljesít­ményt nyújtó, és jobb munkát végző gépekre van szükségünk. Nagyon elégedettek vagyunk például a már említett új vetőgéppel, de jó munkát végeztek a Pneumasej típusú vető­gépeink is. Sajnos, a paradicsom­kombájnok nem váltották be a remé­nyeinket. Őszinte leszek, egyes par­cellákon 30 százalékos veszteség­gel dolgoztak. Ezzel szemben öröm volt nézni, hogyan dolgozik a rend­szergazda udvardi (Dvory nad Žita- vou) Aurora Egységes Földműves­szövetkezet Pomac típusú betakarí­tó gépe. Elhatároztuk, hogy a jövő évben csak akkor vállalkozunk ipari paradicsom termelésére, ha lehető­ségünk nyílik ugyanilyen gépet venni. A helyszínen győződtünk meg ró­la, hogy a tardoskeddi szövetkezet elnökének nem véletlenül fáj a szíve egy Pomac típusú gépért. Vadkerty István traktoros, Papp Imre gépke­zelő, valamint a termést válogató Vacula Mária, Ludas Mária, Kru- pánszky Erzsébet és Sós Mária vál­tig állították, hogy ezzel a géppel öröm dolgozni. A határszemle végén összegez­tük a látottakat, és a problémákról is elbeszélgettünk. Az elnök kiemelte, hogy az állatállomány számára a tervezettnél több tömegtakar­mányt sikerült bekészíteniük. A ta­vaszi keverékkel vetett lucernát két­szer megkaszálhatták, és silókukori­cából is többet konzerválhattak a tervezettnél. A napraforgó hektár­hozama 3 tonna volt. Fűszerpapriká­ból szintén jó termést értek el, és a minőségért még 100 ezer korona prémiumot is kaptak. Azt a következtetést vonhatjuk le tehát, hogy a tardoskeddi szövetke­zetben egyre kedvezőbbek a feltéte­lek a termelés tovább fejlesztésé­hez. De nem csupán a szövetkezet tagjain múlik, hogy mikor és milyen mértékben válthatják valóra elkép­zeléseiket. Sok múlik a mezőgazda- sági gépiparon, valamint azon, hogy mikor sikerül végre megoldani az évek óta ismétlődő tárolási gondo­kat BALLA JÓZSEF A barátnőm elhatározta, gyűrűt vásárol. Na nem valami nagyot, sú­lyosat, több ezerért, hanem valami­lyen kis kedves divatékszert, legfel­jebb másfél ezerig. Régen vágyott már a kis aranygyűrűre, s mert kerek születésnapja közeledett, no meg áruátvétel után megfelelő választék is számításba jöhetett, elment az ékszerboltba. A bőséges választék láttán feltet­te magának a melyiket szeressem kérdést és figyelmesen szemügyre vette a vitrin alatti gyűrűket. Monda­nom sem kell, nem elégedett meg a szemléléssel, úgy gondolta, meg­kéri az elárusítónót, hogy a kiválasz­tott ékszert az ujjára húzhassa. Óhaját közölni akarta, de mivel úgy nevelték, hogy nem illik beleszólni mások beszélgetésébe, türelmesen várt, míg a két elárusítónő megtár­gyalta az előző napi cipővásárlás mikéntjét. Miután végighallgatta a sztorit, gondolta, most már csak megkérdezi tőle valaki, mit is óhajt. Nem így történt. Sőt. megtudta, hogy az egyiknek a bal alsó ötöse fáj, a másik a fiújával moziban volt egy szuperfilmen. S mert a barát­nőm attól félt, hogy végig kényszerül hallgatni a film történetét, jólnevelt- ség ide, jólneveltség oda, közbevá­gott és elkérte a kiszemelt gyűrűt. Az elárusítónó sértetten tekintett rajta végig, majd foghegyrőt kioktatta, csak akkor hajlandó odaadni a gyű­rűt, ha komoly vásárlási szándékkal érkezett! A barátnőm biztosította komoly szándékáról, ezért abban a kegyben részesült, hogy kezébe nyomták a gyűrűt. Előbb csak nézegette, for­gatta, gyönyörködött benne, örülni kezdett neki, és amikor már-már fel is húzta az ujjára, az elárusítónó erélyesen rászólt, hogy ne vacakol­jon annyit. Nem akarom untatni a tisztelt olvasót azzal, miként néz­tek rá."amikor egy másik gyűrű fel­próbálásának kérésével állt elő. Végül is a vásárlás tortúrája véget ért. Csak ahelyett, hogy a barátnőm napját,,bearanyozta“ volna a vásár­lás öröme, leverten, csalódottan tá­vozott a boltból. Tudod - panaszolta nem várom el a kereskedőtől, hogy diadalkaput állítson a vásárló­nak, sót azt sem, hogy belépéskor üdvözöljön, majd kínálgassa. di­csérje a portékát. De azt már igen, hogy legalább fintor, megjegyzés nélkül, gyorsan végezzen velem És azt nem értem, miért nem örülnek a vásárlónak, a forgalomnak, amikor a bérük ettől is függ? Tényleg, miért? PÉTERFI SZONYA Több képmagnó, kevesebb rádiókészülék Mi újság az Avex részvénytársaság és a Tesla Neve eléggé ismert, de még jócskán akadnak, akiknek semmit sem mond: Avex részvénytársaság. Bratislavában alapították a videotechnika előállítására. Legna­gyobb részvényese a Tesla Fogyasztási Elektronika konszern, s a közös vállalko­zásba bekapcsolódik a holland Philips cég és a Transakta is. Mi újság ma az Avexban és az esztendő végéig még konszernbe tömörülő Tesla Fogyasztási Elektronikában? Fogyasztási Elektronika konszern háza táján? darabot. Valóban közös termelésről van szó. ÚJ SZÚ Elsőként a KGST-tagországok terüle­tén, 1985-ben fogadták el hazánkban a vi­deotechnika előállításának programját, és a KGST-tagországokban elsőként a bratisla­vai Avexban elkezdődött a képmagnók gyár­tása. A program megvalósítását a 8. és 9. ötéves tervidőszakra rögzítették. Mielőtt azonban beindult volna a termelés, alapvető feltételeket kellett teremteni hozzá. Először is helyre volt szükség, így kerültek a korábbi Zornica épületeibe. Itt kezdődött meg a Hol­landiából behozott alkatrészek összeszerelé­se. Ideiglenes feltételek között. Ezzel párhu­zamosan a szükséges infrastruktúra, a ter­melési és raktározási kapacitások kiépítésé­hez is hozzáláttak. Október végére elkészül­nek az új létesítmények, bennük a Philips- technológiával, utána beindulhat a termelés - a videomagnók korszerű előállítása. Képmagnók - számokban. Az első el­képzelések szerint 1990-ben évi 120 ezer videomagnót kellett volna gyártaniuk, végcél­ként pedig 240 ezres évi mennyiséggel szá­moltak. Hogy pontatlanul mérték föl a majdani szükségletet, arról mi sem tanúskodik jobban: jelenleg már az 500-ezres nagyságrend felé kacsingatnak. Mennyit gyártottak eddig? 1987 végéig 35 ezer darab hagyta el a szere­lőszalagokat. 21 -ezer maradt az itthoni piac­ra, 5-ezret a bontakozó kooperáció keretében Bulgáriába, 8 és fél ezret a nem szocialista országokba szállítottak. Idén 20-ezer kerül a hazai üzletekbe (még keresik növelésének lehetőségeit), 10-ezer a nem szocialista, 13-ezer a szocialista országokban találhat gazdára. 1989-90-ben 232 ezer darab kép­magnó előállításával számol a terv. Ezekben az években már egyre több importált kompo­nenst pótolnak hazaival, vagy valamelyik KGST-tagországból behozottal. Arányuk 1990-ben megközelíti az 50 százalékot. Frankóárakban számítva ez néhány 100 mil­lió koronás devizamegtakarítást jelent az Avexnak, növeli viszont az önköltséget, ami végsősoron a videomagnó kiskereskedelmi árának emelésében is lecsapódhat. Holott a tömeges termelés beindulásával az ellen­kezőjét várná az ember. De vajon mennyi jut a Tesla-Philips képmagnókból az itthoni üz­letekbe? Mind 1989-ben, mind 1990-ben mintegy 70-ezer darab, tehát jóval több, mint korábban. • Közösen - hogyan? Mivel a KGST-tagál- lamokban egyelőre az Avex a videotechnika egyedüli gyártója, felmerül a kérdés: import­pótló megoldásként hogyan lehetne koope­rálni a tagországokkal? Az első lépések már megtörténtek. Tárgyalások folynak a Szovjet­unióval, amelynek mind a felvevőpiaca, mind a termelési kapacitása számottevő. Mostaná­ban már a munkamegosztás konkretizálásá­nál tartanak. Magyarország szintén érdeklő­dik: modulok gyártása ellenében képmagnó­kat kapnak. Az NDK ugyancsak kész video­magnók iránt érdeklődik, helyette más árut kínál, akárcsak Lengyelország, ahol nincse­nek meg a kooperáció feltételei. Bulgáriában és Jugoszláviában viszont igen. Milyen a termékskála? Ezerkilencszáz- nyolcvantól létezik a Tesla Fogyasztási Elekt­ronika konszern. Tavalytól egyes vállalatok kiváltak ebből a tömörülésből, s az is bizo­nyos: 1989. január 1 -jétól ez a vezérigazgató­ság is megszűnik. Hogy mi lesz azután, arról még csak elképzelések vannak. Valószínűleg részvénytársaságként működik tovább. így egy kézben marad(hat)na az itthoni fogyasz­tási elektronika előállítása. Gyakori vitatéma: vajon túlméretezett, avagy szűk a konszern termékskálája? Mindkettő ugyanis igaz, ám más-más szemszögből. A fogyasztó kevés­nek tartja a kínálatot, a termelők szempontjá­ból viszont túl széles a skála, magas az önköltség. Termékcsoportonként különböző a helyzet. A Tesla vezetői szerint tévétípu­sokból nem túlméretezett a termékskálájuk - optimális. Fokozatosan felhagynak viszont a rádiókészülékek gyártásával, legalábbis a mostani típusokéval, mert az egyáltalán nem jövedelmező számukra. Inkább százez­res nagyságrendben autórádiók előállításába kezdenek, s lehetséges, az autó-rádiómag­nókkal is megpróbálkoznak. Akárcsak nálunk, valamennyi szocialista országban kevés van belőlük, így felvevőpiacuk lenne bőven. Tesla-Rubin kooperáció. Van egy új büszkesége a Teslának: a prievidzai üzem. A szovjetunióbeli Rubinnal kooperációban itt színes tévéket állítanak elő. Idén 17-20 ezer A készülék paraméterei, képminősége meg­felel az itthoni elvárásoknak. Képernyőjének kidolgozásába csehszlovák konstruktőrök is bekapcsolódtak. Csak az a kérdés, miért nem Nižnában készül? Két oka van: az árvái gyárban eléggé túlterhelt a termelés, Prievi- dzában viszont növekvő munkaerőkínálat mutatkozik. Egy másik termelési csarnok is épül Prievidzában, ahol műholdközvetíté­sek vételére alkalmas berendezéseket gyár­tanak majd. Mi van, s mi nincs? Hogy áii a Tesla a fogyasztási elektronika külföldön már majd­hogynem megszokott vívmányaival? Sztereo- hang még nincs a készülékeiben. Képújság adására alkalmas berendezésük sincs. Igaz, ezt az hátráltatja, hogy a világon elterjedt normalizált rendszerekből egyiket sem fogad­ták el, helyette a szlovák ábécé betűit kihasz­nálva kell egy teljesen újat kidolgozni. Két- három év múlva elkészül műholdvételi rend­szerük is. Távirányítású készülékeik már vannak, akárcsak képmagnóik, videokamerá­juk viszont nincsen. Hogyan alakul a termelé­si program a jövőben? Visszafogják a fekete­fehér tévék, a csévés magnók és a hagyomá­nyos lemezjátszók gyártását, nem növelik a jövőben az asztali rádiókészülékek előállí­tását, nagy mértékű lesz viszont a termelés felfuttatása a színes tévéknél, a képmagnók­nál, a számítástechnikai berendezéseknél. Ugyanez az elképzelés a nyomtatott áramkö­rök gyártásával is. így próbálnak ráhangolód­ni a rohamosan fejlődő fogyasztási elektroni­ka általuk elérhető „hullámhosszára“. J. MÉSZÁROS KÁROLY Szeptember óta új radiodiagnosztikai központ működik a České Budéjovice-i kerületi kórházban. A maga nemében egyike hazánk legjobban felszerelt, legkorszerűbb szakosztályainak. A felvételen Miloslav Bárta kandidátus és Milena Bušková nővér tomográfiái kivizsgálásra készíti elő az egyik beteget. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) 1988. XI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom