Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-17 / 271. szám, csütörtök

/ V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I ■ ■■ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1988. november 17. XLI. évfolyam 271. szám ★ Ára 50 fillér Felelősség a jövőért Az első állami vállalatok létrehozásával, s ezek vezető szerveinek, igazgatóinak demokratikus megválasztásával elkezdődött ugyan a gazdasági és társadalmi átalakítás halaszthatatlanul szükséges folyamata, de nagyon sok tisztázatlan kérdés vár még megoldásra. Ezek közé olyanok is tartoznak, amelyeknél a jelenlegi és az előkészületben levő döntések alapvető mértékben kihatnak majd gazdaságunk és társadalmunk további fejlődésére. A megoldásra vonatkozó konkrét határozatok előkészítését ezért széles társadalmi alapokra kell helyezni, mert minél többen fejtik ki véleményüket, annál közelebb jutunk az adott probléma belső összefüggéseihez, annál szélesebb ismeretanyagra építhetjük a helyes megoldást. Emellett nemcsak a több szem többet lát elvének az érvényesítésé­ről van szó, hanem arról is, hogy aki részt vett a döntések előkészítésében és meghozatalában, az a felelősségben is osztozik, márpedig az átalakítás folyamatáért, eredményes végrehajtásáért az egész társadalomnak kell viselnie a felelősséget. A vállalatok szervezeti rendszerének átalakításával például foko­zatosan megvalósul a két szintű irányítás elve, ezáltal szükségte­lenné válnak a közbeeső, középső lépcsőfokok, elsősorban a szak­ágazati vezérigazgatóságok, de ugyanakkor a döntési jogkörök, a pénzügyi források elosztása terén, a decentralizálás mértékének a kérdésében még nagyon sok a bizonytalanság, s különféle vélemények, javaslatok merülnek fel ebben az igényes kérdésben. Itt is érvényes az a közmondás, hogy ki mint él, úgy ítél. Érthető, hogy másképp gondolkoznak ebben a direktív irányítás hagyomá­nyaitól nehezen szabaduló központi szervek dolgozói, vagy a leépí­tendő vezérigazgatóságok alkalmazottai, s más véleményen vannak a reményteljes irányban fejlődő és eredményesen gazdálkodó válla­latok vezetői. Ugyancsak másként gondolkoznak az össztársadalmi forrásokra utalt, veszteségesen termelő, különböző technológiai nehézségekkel, anyagellátási zavarokkal küzdő vállalatok vezetői, akik az önállósulás helyett továbbra is szívesebben vállalnák a felet­tes szervek atyai gondoskodását. Ilyen társadalmi helyzetben kell tehát kimunkálni azt a koncepciót, amelytől alapvetően függ majd mind az átalakítás sikere, mind pedig az előttünk álló 9. ötéves tervidőszak eredményessége. Ebből a körülményből indult ki a CSKP KB 10. ülésének azon határozata is, hogy a párt kongresszusára egy évvel korábban kerüljön sor. Ez lehetővé teszi, hogy a pártkongresszus előkészítésének a folyama­tában idejében tisztázódjanak a gazdasági és társadalmi átalakítás megoldásra váró kérdései. Ebben az értelemben tanácskozott a minap a CSKP KB oktatás­ügyi bizottsága is, hogy felmérje az átalakítás oktatáspolitikai vonatkozásait, s előkészítse a CSKP XVIII. kongresszusa elé terjesz­tendő javaslatokat. Nem fér hozzá kétség, hogy az egész oktatási rendszer kulcsfon­tosságú szerepet tölt be a gazdaság intenzifikálásával, a tudomá­nyos-műszaki haladással, s a társadalmi élet magasabb szintű fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítésében. Az átalakítás ezért az egész oktatási rendszer minden szintjét sajátos módon érinti. Azt, hogy milyen értelemben és milyen vonatkozásban, leginkább az ott dolgozó pedagógusok ismerik. Általában véve kedvezőbb feltételek alakulnak ki a régi jelszó érvényesítéséhez, az iskolai oktatás és a gyakorlati élet szerves egybekapcsolásához. Az erre irányuló törekvések számára az admi- nisztratív-direktív irányítási rendszer nem nyújtott megfelelő tápta­lajt. A gazdasági élet egyes területein a tervekben szereplő közvet­len feladatok teljesítése került előtérbe, hiszen a felettes szervek ezt ellenőrizték és értékelték, miközben a távlatilag ható befektetések értékelése háttérbe szorult. Márpedig az oktatásügy a távlatilag megtérülő befektetések közé tartozik. A vállalatok a napi feladatok teljesítése közben kevés gondot fordítottak a munkaerő-utánpótlás kérdéseire, s nagyon ritkán kértek szakmai segítséget a műszaki és más főiskoláktól fejlesztési problémáik megoldásához. Az iskolákon a gyakorlathoz való köze­ledés helyett inkább a gyakorlattól való távolodás jelei mutatkoztak. Ugyanakkor oktatási rendszerünkben, különösen az utóbbi más­fél évtized alatt, államunk céltudatos gondoskodásának köszönhe­tően nagyon sok pozitív változásra került sor. Alapvető mértékben javult az iskolák korszerű didaktikai eszközökkel való ellátottsága, s a szakmunkásképző intézetek többségében az oktatás színvonala a középfokú szakiskolák szintjére emelkedett. Az iskolai szakkörök­ben élénk alkotó és kutatási munka folyik, csupán arra van szükség, hogy ez a tevékenység közelebb kerüljön a termeléshez, s még jobban a gyakorlati szükségletek kielégítését szolgálja. A vállalatok szervezeti rendszerének jelenlegi átalakítása legin­kább a szakmunkásképző intézeteket érinti, hiszen a legtöbb ága­zatban a vezérigazgatóságok felszámolásával gazdátlanokká vál­nak. Ma még tisztázatlan kérdés, hogy hová fognak tartozni, az újonnan létesülő állami vállalatokhoz-e, vagy pedig az illetékes reszortok központi intézményeihez. Ebben a kérdésben is eltérő nézetek merülnek fel. Akik a pedagógiai-didaktikai színvonalat féltik, azok inkább a központosított ellátás és irányítás mellett szavaznak, akik pedig az állami vállalatok feltételezett gazdasági fejlődéséből indulnak ki, azok a szakmunkásképző intézeteket közvetlenül a vállalatok gondoskodására szeretnék bízni. Mindkét szemléletben van valamilyen ráció, s mindkettőt alá lehet támasztani számos argumentummal. Úgy tűnik azonban, hogy az átalakítás inkább azok malmára hajtja a vizet, akik a közvetlen, vállalati gondoskodás mellett kardoskodnak. Ez a kérdés szorosan összefügg azzal, hogy az irányítás kialakulóban levő két szintjén hogyan oszlik meg majd a döntési jogkör, s milyen arányok alakulnak ki az újonnan létrehozott érték elosztása terén. A jövőért viselt felelősség ugyanakkor arra is kötelez, hogy következetesen járjunk el az új gazdasági mechanizmus kialakításában, s annak minden összefüggésében, az oktatásügy reformját is beleértve. MAKRAI MIKLÓS Miloš Jakeš elvtárs befejezte kelet-csehországi látogatását Eszmecsere az átalakítás időszerű kérdéseiről Aktívaértekezlet Hradec Královéban (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap folytatta a Kelet­csehországi kerületben tett munka­látogatását. Ottó Liškának, a kerü­leti pártbizottság vezető titkárának és Ludék Teichmannak, a kerületi nemzeti bizottság elnökének társa­ságában először a Hradec Králové-i Kerületi Egészségügyi Intézet nyug­díjasotthonát és kórházát tekintette meg. Az 1975 áprilisában átadott 14 szintes épület az első olyan cseh­szlovákiai penzió, ahol az intézeti szociális gondozásnak ezt az új for­máját elkezdték alkalmazni. 218 nyugdíjas él benne, kétfajta la­kásban. A penzió lakóival és dolgozóival beszélgetve Jakeš elvtárs társaséle­tük iránt érdeklődött. Szó volt továb­bá az egyéb intézeti formákról, a nyugdíjasotthonokról és a gondo­zói szolgálat házairól, amelyek ka­pacitása a kerületi székhelyen nem elegendő. „Nagyra értékelem az idősebb emberekről való nagyfokú gondoskodásukat, s azt kívánom, hogy kényelemben éljenek itt. Kö­szönet mindenkinek, akik törődnek Mihail Gorbacsovot Indiába várják Miloš Jakeš elvtárs a ČKD Hradec Králové-i üzemének dolgozóival beszél­get velük“ - írta a látogatás végén a penzió krónikájába. Miloš Jakeš elvtárs tegnap dél­előtt a kórházban is járt. Az egész­ségügyi központnak 22 klinikai mun­kahelye és 20 önálló osztálya van 1733 férőhellyel. Valamennyi gyó­gyászati területen tevékenykedik, (ČSTK) - Gennagyij Geraszi­mov szovjet külügyi szóvivő tegnap Moszkvában pontosította Mihail Gorbacsov közelgő New York-i, ha­vannai és londoni útjának proq- ramját. A szóvivő keddi tájékoztatása szerint a legfelsőbb szovjet vezető kubai látogatással kezdte volna út­ját. Geraszimov tegnap helyesbített és közölte, hogy Gorbacsov először az Egyesült Államokba utazik, ahol felszólal az ENSZ-közgyülés 43. ülésszakán és találkozik Reagan amerikai államfővel, valamint Bush alelnökkel. Amerikai látogatását be­fejezve előbb Havannába, majd Londonba utazik. Geraszimov közölte továbbá, hogy a legfelsőbb szovjet vezető küszöbönálló hivatalos indiai látoga­tása során átveszi az Indira Gandhi Békedíjat. A kitüntetést a múlt év­ben adományozták Mihail Gorba- csovnak. Az SZKP KB főtitkára találkozik Radzsiv Gandhi kormányfővel és Ramasvami Venkataraman állam­fővel és részt vesz az Indiában folyó szovjet fesztivál záróünnepségén. (Képtávírón érkezett - ČSTK) s jelentős mértékben segíti a Károly Egyetem Orvostudományi Karán és a Purkyné Katonai Orvosi Akadémi­án folyó oktatást. Miloš Jakeš elvtárs a kerületi transzfúziós osztály tevékenységé­vel is megismerkedett. Évente mint­egy 15 ezer személy ad itt vért, és ezzel 7500 liter vérre tesznek szert. 1977 óta csak önkéntes véradóktól vesznek vért. A sebészeti osztály új épületébe érkezve Jakeš elvtárs figyelmét fel­keltette a létesítmény korszerű kül­seje és célszerű beosztása. Erről az egészségügyi dolgozókkal beszél­getett, akik őt az épület csarnokában szívélyesen üdvözölték. Mindenütt ilyen jól kellene kinézniük az egész­ségügyi létesítményeknek - mon­dotta Zuzana Kadeŕávková, fiatal ápolónő. Ez sok pénzbe került - tet­te hozzá Miloš Jakeš elvtárs, de az egészségügy fejlesztésére mindig fordítunk eszközöket. Hiszen a leg­(Folytatás a 2. oldalon) Ladislav Adamec elvtárs látogatása Bratislavában Az egységes csehszlovák gazdaság hatékonyságának növelésére kell törekednünk A szövetségi és a szlovák kormány képviselőinek megbeszélései (ČSTK) - Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök és a szö­vetségi kormány több más tagja teg­nap Bratislavában folytatta munka­látogatását. Találkoztak Ivan Kno- tekkel, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a Szlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnökével és a szlovák kormány más képviselő­ivel. A találkozón Ivan Knotek elvtárs mondott rövid bevezetőt. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök első szlovákiai munkalátogatását a csehszlovák államszövetség to­vábbi szilárdulása konkrét megnyil­vánulásának minősítette.- A látogatás egyúttal kifejezi azt az eltökéltséget, hogy következete­Jókívánság (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének a Burán űrre­pülőgép sikeres útjával kapcsolatban. A távirat egyebek között kiemeli, hogy ez az esemény további fontos lépést jelent a világűr békés célokra, az emberiség javára történő felhasználásának útján. sen megoldjuk a szövetségi kor­mány által irányított szlovákiai válla­latok problémáit, az eddiginél na­gyobb mértékben veszünk részt a szlovák népgazdaság és ezzel együtt az egész csehszlovák nép­gazdaság hatékony intenzifikálásá- ban - mondta.- Röviddel azután jöttünk össze, hogy a szövetségi kormány a Szö­vetségi Gyűlés elé terjesztette prog­ramnyilatkozatát, és a szlovák kor­mány számot adott a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak programcéljainak eléréséről. Teljes mértékben tudatá­ban vagyunk a jelenlegi helyzet ko­moly és bonyolult voltának s annak a kötelességünknek, hogy minél job­ban és átfogóbban valóra váltsuk a CSKP XVII. és az SZLKP legutób­bi kongresszusának határozatait. (Folytatás a 2. oldalon) Genfben nem hozott előrelépést a tizedik forduló (ČSTK) - Genfben befejeződött az atom- és ürfegyverekről folyó szovjet-amerikai tárgyalások 10. fordulója. Genfi diplomáciai megfigyelők többsége nem tartja kielégítőnek a 10. forduló eredményeit. Változat­lanul nagyok a véleménykülönbsé­gek a két küldöttség között, elsősor­ban az ellenőrzést továbbá a légi indítású szárnyas rakéták létszámá­nak felső határát illetően. A két küldöttség egyetértett ab­ban, hogy másodrendű kérdések­ben sikerült némi haladást elérni. Az űrfegyverkezés megakadályozásá­nak témaköre, vagyis az úgyneve­zett stratégiai védelmi kezdeménye­zés nem szerepelt a tárgyalások napirendjén, de mint ismeretes, más számos elvi jelentőségű kérdésben is nehezítette az elórepélést az, hogy az Egyesült Államok nem haj­landó az SDI-ről tárgyalni. Politikai megfigyelők szerint a tár­gyalások üteme az utóbbi időben lelassult, s ezt az amerikai elnökvá­lasztási kampánynak tulajdonították, mivel ezalatt az amerikai delegáció gyakorlatilag nem kapott a Fehér Háztól semmilyen új utasításokat. Várható, hogy George Bush beikta­tása után gyorsabb ütemű lesz az előrehaladás Genfben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom