Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-13 / 242. szám, csütörtök

Beszélgetés a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság szeptemberi ülése után A nyílt tájékoztatás jegyében A társadalmi élet átalakításának egyik döntő felté­tele, amint azt a CSKP KB 7. és 9. ülése is hangsú­lyozta, a szocialista demokrácia elmélyítése, a képvi­seleti demokráciától a közvetlen demokráciához, a szocialista önigazgatáshoz való fokozatos átme­net, a dolgozók széles rétegeinek bevonása a köz­ügyek intézésébe. A Hlas ľudu és az Új Szó szer­kesztősége a komáromi járási lappal együtt i6 hozzá akar járulni a glasznoszty, a nyílt tájékoztatás elvé­nek érvényesítéséhez, ahhoz, hogy az emberek ál­lást foglalhassanak a fontos társadalmi problémák­hoz, a nemzeti bizottságok tevékenysége keretében éppenúgy mint más területeken is. Amint arról beszámoltunk, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság szeptember 9-én ülést tartott, megvitatta a járási pártkonferencia határozatait, a nemzeti bizottság ezekből eredő feladatait, vala­mint az 1987-88-as iskolai év eredményeit, illetve az új tanév legfontosabb feladatait. Egy hónappal az ülés előtt felhívtuk a járás lakosságát, küldje el észrevételeit a napirendre tűzött kérdésekkel kap­csolatban. Ezeket mi a jnb vezetőinek továbbítottuk, akik a lakosság javaslatait, bejelentéseit felhasznál­ták a tanácskozás előkészítésé során. Az ülés után beszélgetést rendeztünk, amelyen a járási, a városi és a helyi nemzeti bizottságok vezetői és képviselői állást foglaltak a felvetett kérdésekhez, válaszoltak az észrevételekre. A beszélgetésen részt vett Varga Ernő, a jnb elnöke, Mária Hrkľová, Štefan Demko és Jozef Filko a jnb alelnökei, Ladislav Kamočai a jnb titkára, valamint a járás egyes intézményeinek veze­tői. A Hlas ľudu nevében Pavol Dinka főszerkesztő­helyettes, és Rudolf Gábriš volt jelen, az Új Szót Csizmár Eszter a belpolitikai rovat vezetője és Fekete Marian, a járási lapot Morovič Lajos képviselte. Varga Ernő: - A járási nemzeti bizottság szeptemberi ülésének elő­készítésébe járásunk valamennyi la­kosa bekapcsolódhatott a Hlas ľudu, az Új Szó és a járási lap által rende­zett ankét révén. Észrevételeket, ja­vaslatokat, bírálatokat kaptunk a la­kásépítéssel, az egészségügyi léte­sítmények, iskolák, sportlétesítmé­nyek építésével, a lakossági szol­gáltatásokkal, a környezetvédelem­mel, a műemlékvédelemmel, a szo­ciális ellátással, a tudományos-mű­szaki haladás érvényesítésével, vagyis a lakosokat érdeklő, minden­napi életüket érintő problémákkal összefüggésben. Az ankét nagy visszhangot keltett. A járási nemzeti bizottság, az illetékes szervezetek és intézmények írásban válaszoltak valamennyi észrevételre. A három szerkesztőségbe és a szervezési osztályunkra összesen 122 észre­vétel érkezett. Annak külön örülünk, hogy ezek közül egy sem volt rossz­indulatú, személyeskedő, vala­mennyi a járás időszerű, konkrét gondjaival foglalkozott. Ezt támaszt­ja alá az is, hogy csak négy levél volt névtelen. Az érdeklődést, a javasla­tok tárgyszerűségét úgy értékeljük, mint a szocialista demokrácia elmé­lyülésének felét, annak bizonyítékát, hogy polgáraink egyre szélesebb ré­tegei kapcsolódnak be tevékenyen a közérdekű problémák megoldásá­ba, az állam igazgatásába és irányí­tásába. Az áruellátás, a szolgáltatás nagy mértékben befolyásolja mindennapi közérzetünket, elégedettségünket. Az ezen a területen felmerülő problé­mák szinte kivétel nélkül min­denkit érintenek, így termé­szetes, hogy olvasóink is a ke­reskedelemmel és szolgáltatá­sokkal kapcsolatos negatív ta­pasztalataikat említették a leggyakrabban. Štefan Demko: Járásunkban eredményesen fejlesztjük a keres­kedelmi és szolgáltatási hálózatot, ami hozzájárul a lakossági igények jobb kielégítéséhez. így például be­fejeztük az új mosoda építését, át- vevőhelyeket létesítettünk, bővítet­tük a javító szolgáltatásokat. Rövi­desen elkészül az új vegytisztító, az autómosó, szolgáltatóház épül Ko­máromban, Hurbanovóban és Bá- torkeszin (Vojnice). Kereskedelmi hálózatunk is fejlődik, elegendő ha ■megemlítem a komáromi új áruhá­zát, a Hajóst, a peremkerületi üzle­teket. Jelentős összegeket fordítunk az üdülési létesítmények fejleszté­sére is. A lakosok azonban sok eset­ben jogosan bírálják a hosszú javítá­si határidőket, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók magatar­tását, a higiéniai szabályok megsze­gését és az áruellátás hiányossá­gait. Marián Ďuračka, a jnb kereske­delmi és idegenforgalmi osztályának vezetője: Járásunkban az élelmiszer- ellátás alapjában véve folyamatos, leszámítva azokat a hiánycikkeket, amelyek országszerte előfordulnak, ilyen a cukorka, bonbon, kekszfélék, ásványvizek, halkonzervek, fa­gyasztott hal štb. A péksütemények és a kenyér minősége ingadozik, és a hentesáru minőségével kapcsolat­ban is vannak fenntartásaink. Üzle­teinkben nem kielégítő az iparcikkek kínálata. Nem felel meg a cipő, a kö­töttáru, a készruhák, de az elektroni­kai készülékek, a háztartási cikkek választéka sem. így például kevés gyerekcipőt kapunk. A megrendelt mennyiségnek csak a 74 százaléka kerül az üzletekbe, így nem tudjuk a keresletet kielégíteni. Ellátási gondjainkat fokozza a megnöveke­dett idegenforgalom is. A/fogyaté­kosságokról többször tárgyaltunk a kereskedelmi szervezetekkel és a szállítókkal, de a helyzettel to­vábbra sem lehetünk elégedettek. Kértük, hogy Komáromot sorolják a fokozott idegenforgalmat lebonyo­lító városok közé, ígéretet kaptunk, hogy 1989-tól ebbe a kategóriába tartozik majd városunk. Többen kifo­gásolták az üzletek nyitva tartási idejét, mindenekelőtt Komáromban, a panaszok jogosságát megvitatjuk a városi nemzeti bizottság illetéke­seivel. Katarína Lubuškyová, a Zdroj járási vállalatának igazgatója: El­hangzott, hogy szombaton csak a reggeli órákban kapható az élelmi- szerüzeletekben kenyér. A Nyugat­szlovákiai Sütőipari Vállalattal együttműködve a hét végén mindig tartalékolunk kenyeret arra az eset­re, ha valamelyik üzletben esetleg elfogy a megrendelt mennyiség. Sa­ját gépkocsijainkkal szállítjuk ilyen­kor az utánpótlást. Üzemünkben szombaton ügyelet van. Amennyi­ben jelzik, hogy valahol valamilyen áru hiányzik, rugalmasan intézke­dünk, a keresett árut más üzletből pótoljuk. Jogosan bírálják a tejter­mékek hiányát. Több sajtféléből a megrendelt mennyiségnek csak 5-30 százalékát kapjuk meg. A jö­vőben, a komáromi Milex üzem felé­pítése után, remélhetőleg javul majd a helyzet. Ami a csokoládét és más édességeket illeti, csak annyit szál­líthatunk az úzeletekbe, amennyit sikerül beszereznünk. Karol Havelka, a Nyugat-szlová­kiai Sütőipari Vállalat komáromi üze­mének igazgatója: A járás boltháló­zatába kerülő kenyér 60 százalékát a nagy péküzemből, 40 százalékát pedig három kis pékségből szállít­juk. Miért nem javul járásunkban a kenyér minősége? Amíg a meglé­vő berendezésekkel és a mai alap­anyagokkal fogunk dolgozni, a mi­nőséget neqnigen tudjuk javítani. Nagy gondot okoz termékeink szállí­tása is. Tudjuk, romlik a kenyér vagy ÚJ SZÚ 7 1988. X. 13. a péksütemény minősége, ha a friss áruval megrakott gépkocsijaink meghibásodnak, vagy pedig az éjjeli szállítmányt az üzlet nyitásáig nem megfelelő helyen tárolják. Ahol csak lehet, felújítjuk a kis pékségeket, ezekben rentábilisabb és egysze­rűbb a termelés. így ma már Aranyo­son (Zlatná na Ostrove), Perbetén (Pribeta), Nemesócsán (Zemianska Olča) ízletes, finom kenyeret sütnek. Ha Kolárovóban, Naszvadon (Nes­A nyílt eszmecserén az ankét részvevői és minden érdeklődő részt vehetett (Tatiana Voderadská felvételei) Varga Ernő üdvözölte a beszélge­tés részvevőit vady), Marcelházán (Marcelová) és másutt is sikerül hasonló kis péksé­geket létesítenünk, péküzemünkben bővíthetjük majd a péksütemények választékát. Visszatérve még a szál­lításhoz, el akarjuk érni, hogy termé­keink egy részét délután szállítsuk az üzletekbe, így a vásárlók az egész nap folyamán megvehetnék ezt az. alapvető élelmiszert. Számos olvasónk foglalko­zott azzal, hogy gyakran nem jutnak hozzá a napilapokhoz, de sokakat foglalkoztató gond a hiányos telefonhálózat is. Pavol Záhoran, a járási posta- igazatóság vezetője: Tudjuk, hogy kevés a Pravda, Új Szó, Hlas ľudu, Práca és más sajtótermék is. Nem rendelhetünk azonban annyit belő­lük, amennyi elkelne. Központilag meghatározott mennyiségű újságot kapunk, s ügyelünk arra, hogy azt egyenletesen osszuk el a kioszkok­ba. A lakosság újabb kioszkok létesí­tését kéri Komáromban és a köz­ponti községekben, de mivel a meg­lévőkben is már kora reggel elfogy­nak az újságok, fölösleges lenne újabb árusítóhelyek megnyitása. Jo­gos bírálat ért bennünket azért, hogy Paton (Patince) kevés a telefon. A tervek elkészültek és még szep­temberben megkezdtük a húsz tele­fon beszerelését. Legnagyobb gon­dunk, hogy kevés, illetve nincs nyil­vános telefonállomás az egyes köz­ségekben, s ez Komáromra is vo­natkozik. Hálózatuk bővítését rend­kívül fontosnak tartjuk, mivel jelen­leg nem áll módunkban kielégíteni a lakosság igényeit a magánállomá­sok létesítése iránt. Több köz­ségben, így Marcelházán, Bátorke- szin, Paton, Dunamocson (Moča), Kolárovóban stb. már vannak nyilvá­nos telefonállomások. Azt tervez­zük, hogy az ötéves tervidőszak vé­géig járásunk valamennyi községét ellátjuk. A postai szolgáltatásokkal kapcsolatban is elhangzottak észre­vételek. Októbertől Komáromban kí­sérletileg az expressz- és ajánlott küldeményeket a munkaidő után is­mételten kikézbesítjük, most a la­kosságon múlik, hogyan használja ki ezt a lehetőséget. A járás lakosainak többsége szívügyének tartja lakóhelye állandó fejlesztését, szépíté­sét. Sokan türelmetlenek, nem tudatosítják, hogy a fejlesztés a források képzésének függ­vénye, így a feladatok csak fokozatosan, fontossági sor­rendben valósíthatók meg. Jozef Filko: Decemberben érté­keljük majd, hogyan sikerült megva­lósítanunk a környezet alakításának és védelmének 2000-ig szóló prog­ramját, amelyet 1987 februárjában fogadtunk el. Környezetvédelmi bi­zottságunk havonta értékeli a hely­zetet, tagjai járják az egyes települé­seket, fényképeket készítenek az olyan létesítményekről, közterüle­tekről, ahol rendetlenség van. Nagy fontosságot tulajdonítunk a vízveze­ték-hálózat bővítésének. Míg az elő­ző ötéves tervidőszakban évente mintegy egy százalékkal növeltük a vezetékes ivóvízhez jutó lakosok számát, ebben a tervidőszakban a fejlesztés ütemét megháromszo­roztuk. Évente 900-1000 lakást kö­tünk rá a hálózatra, és 1990-ig már a lakossság 65 százaléka kap egész­séges ivóvizet. Annak ellenére, hogy a környezetvédelemben, külö­nösen a levegő tisztaságának védel­mében a legjobb járások közé tarto­zunk, a gázvezeték bővítését ki­emelt feladatunknak tartjuk. Évente négy kilométernyi gázvezetékei fek­tetünk le, ott ahol azt a lehető legha­tékonyabban tudják kihasználni. Az építés valamennyi formájában sike­rül teljesítenünk igényes feladatain­kat. Az idén a lakásépítésben meg­valósítjuk feladatainkat, csak a járu­lékos építkezéseken van némi lema­radás. Az építkezési beruházásokra előirányzott összeget eddig kimerí­tettük. A lakosság segítőkészségé­nek köszönhetően a Z akcióban is megvalósítjuk elképzeléseinket. Még egy problémát szeretnék meg­említeni. Járásunkban 47 ezer mun­kalehetőséget tartunk nyilván, ebből 27 ezret a járási székhelyen és kör­nyékén. A falvak elnéptelenedésé­nek megakadályozása érdekében új munkalehetőségeket kell teremte­nünk, azt is szem előtt tartva, hogy mintegy hatezren naponta más járá­sokba járnak dolgozni. Nem kevesen foglalkoztak a kulturális élettel és az isko­lák helyzetével. Mária Hrkľová: Megkülönbözte­tett figyelmet szentelünk az iskola- hálózat bővítésének, korszerűsíté­sének. Jelenleg 27 építkezés folyik, örülök, hogy lakosságunkat okta­tásügyünk jövője is foglalkoztatja, így felvetették, hogy a pedagógusok átlagkora aránylag magas. Valóban, 2000-ig 349 pedagógusunk megy nyugdíjba, ezért szorgalmaztuk, hogy középiskoláinkból több diákot vegyenek fel a pedagógiai főiskolára és számításba jön, hogy a főiskola kihelyezett részleget létesítsen ná­lunk. Az ankétban sokan jogosan bírálták, hogy járásunkban több egészségügyi létesítmény elavult, műszaki ellátottságuk nem elég kor­szerű. Ez is szerepet játszik abban, hogy orvoshiánnyal küszködünk. A közelmúltban azonban szép új egészségügyi központ épült Ne­mesócsán és Dunamocson, hasonló épül Naszvadon, Alsópéteren (Dolný Peter) pedig korszerűsítik a felszereltséget. Komáromban hét •új építkezés, illetve korszerűsítés fo­lyik. Az egészségügyi ellátás további javulása a járási kórház felépülése után várható. Nem részletezem itt kulturális intézményeink sokrétű te­vékenységét. Igyekszünk megvéde­ni minden kulturális emléket, ezért különösen bántanak bennünket az ezen a téren előforduló mulasztá­sok. Jogosan bírálták az ankétban jrbanovói csillagvizsgáló esetét. Már intézkedtünk, hogy mielőbb újraépüljön. A beerkezett levelek közül harminchárom közvetlenül Komárommal, mindenekelőtt a város tisztaságával, a spor­tolási lehetőségekkel foglal­kozott. Pásztor István, a Komáromi Vá­rosi Nemzeti Bizottság elnöke: Már évek óta próbáljuk kisebb-nagyotro eredményességgel megoldani a vá­ros tisztaságával kapcsolatos gon­dokat. Tudjuk, a jövőben- nem tá­maszkodhatunk csupán a műszaki szolgáltató vállalatra. Ezért a most folyó lakógyűléseken elsősorban az­zal foglalkozunk, hogyan mélyíthető el a polgári bizottságok, a képviselők és a lakosok együttműködése a helyzet javítása érdekében. Tuda­tosítanunk kell, hogy a gyalogjárók tisztán tartása, a zöldterületek gon­dozása valamennyiünk közös fel­adata. Többen érintették a város sportéletét. Le kell szögeznünk, vá­rosunkban elegendő sportolási lehe­tőség van. Az elmúlt években sok új létesítmény épült, továbbiakkal is számolunk. Testnevelési egyesüle­teinknek több mint ötezer tagja van. Javaslatok hangzottak el, hogy épül­jön több pálya a szabadidő-sport számára. A Z akcióban az idén sem feledkeztünk meg erről, habár prob­lémák merülnek fel az ilyen létesít­mények üzemeltetésével kapcsolat­ban. Ezt a kérdést a polgári bizottsá­gokkal együttműködve akarjuk meg­oldani. Néhány szakkör munkáját, így például a modellezőkét és a sak­kozókét heiyiséghiány nehezíti. Saj­nos, beruházások hiányában nehe­zen oldható meg ez a kérdés, de fokozatosan ki akarjuk elégíteni az igényeket. Gondot okoz, ho^y kevés a garázs. Városunk területén alig van olyan terület ahol új garázsokat lehetne építeni. A komplex lakásépí­tés keretében megoldásként több­szintes garázsokat építhetnénk, de az ilyenek iránt - magas áruk miatt - egyelőre nincs érdeklődés. Csak az új lakótelep építésekor nyílik majd lehetőség újabb garázsok épí­tésére, de a,több mint 700 igénylőt nem fogjuk tudni kielégíteni. A közrend, az együttélés írott és íratlan szabályainak megsértése, az üzérkedés és ezzel kapcsolatban a cigányla­kosság társadalomellenes te­vékenysége nagyon sok le­vélírónkat foglalkoztatta... Ján Plecho őrnagy, a Közbizton­sági Testület komáromi parancsno­ka: A város közrendjét nagy mérték­ben befolyásolja a cigánylakosság magatartása. Tagjaink a helyszínen, bírságolással igyekeznek megoldani az egyes eseteket. A nemzeti bizott­ság közrendvédelmi bizottsága által kiszabott bírság sokszor behajtha­tatlan. Úgy gondolom, hogy a bírsá­golás nem elegendő, -nem akadá­lyozza meg az újabb szabálysértést. Jelenleg nincs lehetőség a szigo­rúbb fellépésre, de a szabálysérté­sekre vonatkozó új jogszabályozás már javít a helyzeten. Foglalkozunk a külföldiek, főleg a magyar állam­polgárok kárára elkövetett csalások­kal is - forintjukat zlotyra váltják be. Ebben az évben 21 ilyen esetet jelentettek nekünk. A csalások jelen­tős részére azonban nem derül fény, mivel a magyar állampolgárok a fo­rint illegális behozatala miatt nem fordulnak hozzánk. Jó lenne, ha a polgárok azonnaí jelentenék ne­künk az ilyen eseteket, hogy a tette­seket felelősségre vonhassuk. Re­mélhetőleg javul a városban a rend, miután a járási székhelyen kívül fel­épülnek számukra az új lakások. A beszélgetésen, amelyre az ankét részvevőin kívül a járási lap révén minden érdeklődőt meghívtak, nagyon sok kérdés vetődött fel. A járás, a települések és az egyes intézmények vezetői nemcsak az ankét részvevőinek problémáira válaszoltak, reagáltak a helyben elhangzó észrevételekre és bírálatokra is. Azok, akik bekapcsolódtak az ankétba, egyébként valamennyien írásbeli választ kaptak a járási nemzeti bizott­ságtól. Nem áll módunkban, hogy az összes választ ismertessük, de a közeljövőben még visszatérünk azokra, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság vezetői bebizonyították, munkájukban nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy szüntelenül bővítsék, erősítsék mindennapi kapcsolatukat a lakossággal. Ennek egyik feltétele, hogy az állampolgárok ismerjék járásuk, városuk, településük vezetőinek terveit, nézeteit, alkalmuk nyíljon arra, hogy elmondhassák nekik, mire lenne szükségük, hogyan képzelik el a közös gondok megoldását. Ezt szolgálta a járási nemzeti bizottság ülése előtt a sajtó bevonásával rendezett ankét, és az ülést követő beszélgetés is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom