Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-06 / 236. szám, csütörtök
A kereskedelem időszerű kérdéseiről Mikor javul az árukínálat? • Befolyásolja-e a nagykereskedelmi és felvásárlási árak átalakítása a kiskereskedelmi árakat? A Rudé právo és a Csehszlovák Televízió munkatársai érdekes beszélgetést folytattak Pavel HRIVNÁKKAL, a Szövetségi Árhivatalt irányító miniszterrel, Jaromír ŽÁKKAL, a CSSZSZK pénzügyminiszterével, NAGY Kázmérral; az SZSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterével, valamint Josef RABBAL, a CSSZK kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterével. Mivel olvasóinkat is érdeklő kérdéseket vetettek fel, az alábbiakban ismertetjük a beszélgetést. X. 6. □ Piacunkon úgy tűnik nem csökken a hiánycikkek száma. Van erről áttekintésük? Számíthatunk pozitív fordulattal? Josef Ráb: Minden kerületnek, sőt járásnak megvannak a sajátosságai. Minisztériumunk megítélése szerint azonban az utóbbi hetekben komolyabb a helyzet, mint az eddigiekben volt. Globális és szerkezeti szempontból sincs egyensúly a piacon. Ezért az év folyamán többször visszatértünk a tervhez és módosítottuk az 1988 évi irányszámokat. Ami az élelmiszert illeti, a jó termésnek köszönhetően sikerül javítanunk a helyzeten, annak ellenére, hogy különböző fogyatékosságok és az elosztási nehézségek miatt késnek a szállítmányok. Minden probléma mögött azonban emberek állnak és a nemzeti bizottságokkal együttműködve el kell érnünk, hogy tudatosítsák felelősségüket. A termelőknek is felelősséget kell vállalniuk a piaci helyzetért, vagyis érdekeltté kell tenni őket a fogyasztók igényeinek kielégítésében. □ Az utóbbi időben sok panasz hangzik el az egészségügyi betétek, a vatta, a szalvéta és a vécépapír hiánya miatt. Mit tehetnek a helyzet javításáért? Nagy Kázmér: Még folytathatnám a listát, de kezdjük a higiéniai kellékekkel. Az idén sokkal többet adtunk el ezekből az árucikkekből, mint az előző években. így például Szlovákiában nyolc hónap alatt 2000 tonnával több vécépapírt adtunk el, mint az elmúlt év azonos időszakában. A helyzetet a vécépapír, illetve a szalvéta és egészség- ügyi betétek behozatalával oldjuk meg, hogy fokozatosan ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket. Szlovákia egyes területein aránytalanul megnőtt a cukor, a rizs és a liszt iránti kereslet. Le szeretném szögezni, hogy elegendő cukrunk van. A nagyobb keresletet nyilván a jó szőlő, illetve gyümölcstermés okozta, így egyes járásokban szabályoztuk az árusítást, míg a kereskedelem nem tudja az összes üzletbe a megfelelő mennyiséget elszállítani. A cukorkampány már megkezdődött, rövidesen annyi cukor kerül az üzletekbe, amennyire szükség van. □ Azt mindenki tudja, hogy ősz- szel szokás befőzni. A cukor előre is megvásárolható, de megtörténik, hogy a kereslet megnő. A fogyasztót azonban nem érdekli, hogy felkészültek-e erre, meg akarja kapni a keresett árut. Egyetért ezzel? Josef Ráb: Természetesen! Mindenkinek, így az üzletvezetőnek vagy a kormány tagjának is, megvan a saját hatásköre. Eszerint kell teljesítenie kötelességeit, hogy kielégítse a társadalom igényeit. Jelenleg kevesebb gondunk van a készletek csökkentésével kapcsolatban, sőt még bírálnak, hogy kevés az áru. A fogyasztót nem az érdekli, hogy háromnegyed év alatt magasan túlteljesítettük a tervet, csupán az, milyen az árukínálat, az élelmiszerektől az iparcikkekig. □ Egyes nézők és olvasók kifejezik aggodalmaikat, vajon a kereskedelem nem tartalékolja-e a színes televíziókat vagy fagyasztóládákat. Magyarázatként a nagykereskedelmi árak átalakítását, a kiskereskedelmi árakra gyakorolt hatásukat emlegetik. Pavel Hrivnák: Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak átalakításával nem függ össze a kiskereskedelmi árak átalakítása. Az árjegyzékek már készülnek, az emberek láthatják, hogy a nagykereskedelmi árak egyrészt csökkennek, egyrészt emelkednek. □ Ne tévesszük össze a fogalmakat. A nagykereskedelmi árak azt az árt jelentik, amelyen a szocialista szervezetek egymás között lebonyolítják az árucserét, a felvásárlási árakat viszont a mezőgazdaság kapja termékeiért. Pavel Hrivnák: Elvben nagyon leegyszerűsítve ezt így mondhatjuk. A kiskereskedelmi árak rendszere el van választva a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendszerétől. A nagykereskedelmi és felvásárlási árak megváltozásának hatását nem a kiskereskedelmi árak megváltoztatásával oldjuk meg, hanem a forgalmi adó módosításával, dotációkkal vagy más gazdasági szabályozókkal. □ A pénzügyminiszter azonban bizonyára nem tiltakozna az ellen, ha a forgalmi adóból több kerülne az állami költséavetésbe. Jaromír Zák: Meg kell mondanom, az állami költségvetésben is minden korona számít. Egyúttal meg szeretném erősíteni azt, ami már elhangzott. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak módosítása nem érinti a kiskereskedelmi árakat. □ Nézzünk meg egy példát. A fa nagykereskedelmi ára 30 százalékkal nő. Ebből logikusan az következne, ha drágább lesz az alapanyag, drágább lesz a bútor is. Pavel Hrivnák: A fa ára azért emelkedik, mivel megváltoztak a fa termelésének és kitermelésének feltételei, összhangot kell teremteni- a költségek és az árak között. Emelkedik a fa ára és a bútor nagykereskedelmi ára is, de a kiskereskedelmi árak nem, a különbözetet az alacsonyabb forgalmi adóval fedezzük. □ Mi lesz a mezőgazdasági termékekkel? Pavel Hrivnák: Mezőgazdaságunk bonyolult feltételek között dolgozik, és őszintén meg kell mondanunk, aránylag magas költségekkel. A tej nagykereskedelmi ára ma literenként 4,55 korona, 5,13 koronára emelkedik, de a zsíros tej kiskereskedelmi ára továbbra is 3,10 korona marad. Hasonlóan a vaj nagykereskedelmi ára 62,40 koronáról 69,31 koronára emelkedik, a kiskereskedelmi ár 40 korona marad. □ Ebből arra következtethetünk, hogy a kiskereskedelmi árak néhány évre be vannak fagyasztva? Pavel Hrivnák: Ha a népgazdaságban folytatódik a kedvezőtlen irányzat, továbbra sem használjuk ki a munkaidőt, a korszerű technikát, ha nem hajtunk végre változásokat a termelésben és a termékszerkezetben, akkor ez problémákat okoz majd a dotációkra szükséges források képzésében. így tehát az erre a kérdésre adott válaszról magunk döntünk azáltal, hogy hogyan módosítjuk tetteinket az új gazdasági mechanizmus feltételei szerint. Meggyőződésem, hogy a termelés fejlődni fog, több új, jobb használati értékű termék kerül a piacra. □ Ismerjük azonban be, hogy bizonyos árak a kiskereskedelmi hálózatban, pontosabban a Tuzexban megváltoznak. Ezzel kapcsolatban kérdések merülnek fel a Tuzex létjogosultságát illetően. Jaromír Žák: Nyíltan meg kell mondanunk, sem a közvélemény, sem a politikai vezető, sem a közgazdászok nem örülnek, hogy egy különleges kereskedelmi hálózat működik, amely keretében valutáért értékesítik az árut. Legyünk azonban reálisak. Sok állampolgárnak van valuta- bevétele. A külképviseleti hivatalok, a külkereskedelem munkatársaira, továbbá a nyugdijakra, örökségekre, honoráriumokra stb. gondolunk. A Tuzex évi forgalma 180 millió dollár. Ez nem kevés. Azt is el kell mondanunk, hogy a Tuzexban árult áru egyharmada csehszlovák termék. És nagyobb adó terheli, tehát az államnak nagyobb a nyeresége. Ha megszüntetnénk a Tuzexot, a valuta nagy része nem kerülne Csehszlovákiába, külföldön költenék el. A megoldást abban látjuk, hogy több keresett áru kerüljön a hazai piacra, vagyis koronáért is árulják azt az árut, amely egyelőre csak a Tuzexban kapható. A végleges megoldás a korona konvertibilitása, de ez hosszú folyamat. □ A Tuzex-árak módosítása összefügg a korona egységes árfolyamának bevezetésével. Tulajdonképpen miről van szó? Jaromír Žák: Vegyük például az amerikai dollárt. A külföldi látogatónak az árfolyam szerint kb. 5,50 koronát kellene kapnia egy dollárért. Ehhez azonban 75 százalékos pótdíjt kap, vagyis összesen 9,60-at. Ebben rejlik a kettős árfolyam lényege. Január elsejétől egységes lesz az árfolyam, vagyis az árfolyam díjszabásában csak 9,60 korona szerepel majd. Az állampolgár ma egy dollárért 5,50 tuzex-koronát kap, az új évtől 9,60-at vagyis 75 százalékkal többet. Ezért, a Tuzexban az egyes termékek ára 75 százalékkal növekszik. Ezen senki sem nyer, de nem is veszít. Egyúttal a tuzex-szám- lákat is átszámítják, vagyis akinek ezer tuzex-koronája volt a számláján, december 31. után ezer hétszázötven koronája lesz. Ilyen arányban váltják majd be a régi tuzexutalványokat is. □ Egyesek azt kérdezik, nem terveznek-e pénzbeváltást? Jaromír Žák: Csehszlovákiában 1953-tól nem volt pénzbeváltás és nem is tervezünk. Pénzbeváltásra két esetben kerül sor. Akkor, amikor önálló állam keletkezik, illetve akkor, ha a gazdaságban rendkívül nagy zavarok állnak elő. Ez utóbbi gyakorlatilag csak háborús időszakokban következik be. így volt ez Csehszlovákiában is. Le kell szögeznünk, hogy mai problémáink a háború utáni időszakhoz viszonyítva elenyészőek. Gazdaságunk fejlődik, ha nem is olyan ütemben, mint ahogyan az kívánatos lenne. Koronánk azonban stabil. □ A pénzbeváltás csökkentette a lakosság készpénzének és bankbetétjének értékét. Milyen ma a készpénz, illetve a betétállomány helyzete? Jaromír Žák: A betétállomány normálisan alakul. A megtakarított pénz aránya évente mintegy 4 százalék. Sok országban ez az arány sokkal magasabb, az Egyesült Államokban például kétszerese, Japánban háromszorosa, más országokban viszont alacsonyabb. Vagyis minél fejlettebb a gazdaság, minél magasabb a lakosság életszínvonala; annál magasabb a betétállomány. Ez végeredményben kifejezi a lakosság viszonyát gazdálkodásunkhoz. A betétállomány azonban nem holt tőke, forgásának ideje három év nyolc hónap. Az állomány több mint 300 milliárd korona. Az emberek céltudatosan takarékoskodnak. Természetes fejlődésről van szó és a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításával párhuzamosan növekedni fog a betétállomány is. □ A közelmúltban arról volt szó, hogy rendkívüli behozatallal javul a kínálat a piacon. Hol van ez az áru? Nagy Kázmér: Nyilván a szövetségi kormány 143. számú határozatára gondolnak. Meg kell mondanunk, hogy az 1,8 milliárd koronát a külföldi áru vásárlására kissé megkésve kaptuk meg, és ezért a kereskedelem is késve reagált. Az áru azonban már gyakorlatilag úton van. Nagyobbik része a karácsonyi kínálatot gazdagítja videomagnetofonokkal, színes televíziókkal, más elektronikai berendezésekkel, továbbá kötött áruval, fehérneművel, hűtőszekrényekkel, fagyasztóládákkal, automata mosógépekkel stb. □ Ez azonban csak egyszeri kisegítést jelent. Josef Ráb: Az említett összegből 350 millió devizakoronát az olyan gépek és technológiák behozatalára fordítottunk, amelyek lehetővé teszik, hogy többet gyártsunk a jelenleg hiánycikknek számító termékekből. Ezek jövőre gazdagítják majd a piacot. □ Azt amit nem tudunk magunk megtermelni, azt behozzuk és a jövőben is behozzuk majd. Hogyan oldják meg azonban az építőanyagok, a villanyszereléshez szükséges, vagyis a lakások karbantartásához nélkülözhetetlen anyagok hiányát? Nagy Kázmér: Be kell ismernünk, hogy az említett árucikkek szükséges mennyiségének meghatározása a tervezés során nem volt pontos. Azt is látnunk kell azonban, hogy a lakosság vásárlóereje a feltételezettnél nagyobb mértékben nőtt. Az emberek, saját szemszögükből nézve, beruházás jellegű áru vásárlására irányították figyelmüket. Az érdeklődés nagy, a szállítók lényegében a tervezett mennyiséget szállítják, de a tervet túl akarják teljesíteni. így például 50 ezer tonnával több cementet akarnak szállítani. Az ilyen jellegű áru iránti megnövekedett érdeklődést figyelembe vesszük a jövő évi ten/ kidolgozása során. □ Milyen a helyzet a Cseh Szocialista Köztársaságban? Josef Ráb: Tipikus, hogy a nyári időszakban gondot okoz a magánépítkezőknek az építőanyag beszerzése. A kereslet azonban nem csökken. Megállapodtunk a szállítókkal, hogy jövőre lényegesen többet termelnek. A cseh kormány már konkrét intézkedéseket hozott az érdekelt ágazatokban a termelés támogatására. SVÄTOPLUK SMUTNÝ MARTIN ŠVEHLA A Topoľčanyi Járási Művelődési Központ új csillagvizsgálót létesített Partizánskéban. A helyi lakosok a Z-akció keretében építették, s berendezésével együtt 5,5 millió koronás értéket képvisel. A csillag- vizsgáíó az asztronómia és a természettudományok népszerűsítésót szolgálja, elsősorban az ifjúság körében. A felvételen a gyerekek a kupolában elhelyezett távcsövei ismerkednek. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Az idegenvezető Ilyenkor, a turistaidény végén az utazási irodák dolgozói összegzik tapasztalataikat, felmérik, milyen problémák merültek fel a megnövekedett turistaforgalom idején, milyen színvonalúak voltak az idegenforgalmi szolgáltatások. A társasutazások megszervezése az utazási irodák alkalmazottainak a feladata, a résztvevők elégedettsége viszont főleg az idegenvezető szakmai tudásán, talpreesettségén múlik. Hazánkban, az idegenvezetők többsége másodállásban űzi ezt a tevékenységet. Peter Basáŕ már öt éve dolgozik idegenvezetőként a SZISZ utazási irodájánál, természetesen másodállásban.- Annak idején, amikor elhatározta, hogy szabadidejében idegenvezetőként fog dolgozni, milyen elképzelései voltak erről a munkáról?- Tulajdonképpen én is csak any- nyit tudtam erről a munkáról, mint általában az emberek. Gondoltam, hogy az idegenvezető kap egy harminc-negyven főből álló csoportot, amelyre ügyelnie kell az utazás és az üdülés ideje alatt.- öt év alatt azonban bizonyos gyakorlatra tett szert. Elmondaná, hogy miből áll tulajdonképpen az idegenvezető munkája?- Vegyünk például egy harmincöt fős társasutazást a jugoszláv tengerpartra. Az indulás időpontja előtti napon bemegyek az utazási irodába, ahol megkapom a névsort, az utazás és az üdülés pontos programját. Amikor valamennyi turista beszáll az autóbuszba, ellenőrzőm a létszámot, az útleveleket és a többi iratot. Ha az úton, vagy a határátkelésnél nem merül fel valamilyen probléma - gondolok itt az autóbusz meghibásodására, valamelyik utas rosszullétére -, akkor általában a meghatározott időpontban meg is érkezünk a szálláshelyre. Ott kiosztom a csoport tagjainak a zsebpénzt, elszállásolom őket, közlöm a reggeli, az ebéd, a vacsora időpontját. Az ott-tartózkodás egész ideje alatt igyekszem betartani a programban feltüntetett pontokat. A hazaindulás előtt szintén ellenőrzőm a névsort, az útleveleket, megnézem, hogy az utasok helyesen töltötték-e ki a vám- és devizanyilatkozatot. A társasutazás végén el kell számolnom a csoport tagjainak a zsebpénzével, és a különböző kiadásokkal, összegeznem kell a turisták által kitöltött, az utazást értékelő kérdőíveket. Amikor ezeket a papírokat leadtam az utazási irodában, akkor elmondhatom, hogy befejeztem a munkát.- Hogyan készül fel egy-egy társasutazásra?-Az az igazság, hogy egy csoportos kirándulás vezetése nem kíván különösebb felkészülést. Ugyanis, nekem, mint a CKM idegenvezetőjének az a feladatom, hogy az utazás résztvevőit probléma nélkül elkísérjem a szálláshelyükre, ott ügyeljek arra, hogy a papíron meghatározott szolgáltatásokat megkapják és az üdijjés végén épségben hazakísérjem őket. Ha a programban városnézés is szerepel, arra nekem nem kell előre felkészülnöm, mert az utazási iroda hazai idegenvezetőt biztosít. Természetesen ha az autóbusz egy nevezetes épület, történelmi emlék előtt halad el, arra felhívom a turisták figyelmét.- Milyen jellegű problémák vetődnek fel leggyakrabban az idegenvezető munkájában?-A legfőbb probléma általában az utazási iroda alkalmazottainak pontatlan munkájából adódik. Például egy alkalommal hetven pionírt kísértem Bulgáriába, megérkezésünk után derült ki, hogy csak harmincöt személynek biztosítottak szállást. Mivel gyerekekről volt szó, úgy próbáltam menteni a helyzetet, hogy két gyereket egy ágyba fektettem. Természetesen az ilyen problémákat írásban jelentem az utazási irodának, dehát ez már csak ,,eső után köpönyeg“. Elég gyakran előfordul, hogy egy-egy utas megbetegszik; a megfelelő orvosi ellátásról természetesen nekem kell gondoskodni. Gyakori eset az is, hogy a turisták nincsenek megelégedve az étel minőségével, a szálláshellyel, viszont az ilyen problémák megoldása már nem az idegenvezető hatáskörébe tartozik.- Előfordul, hogy a társasutazás résztvevői elmarasztalóan értékelik az idegenvezető munkáját.- Egy társasutazás harmincnegyven emberből áll, akiknek különböző az érdeklődési körük, mindegyikük valami mást vár az utazástól, különbözőek az elvárásaik az idegenvezető munkájával szemben is. Nekem - és gondolom, valamennyi idegenvezetőnek - az a célom, hogy a csoport tagjai gondtalanul üdüljenek, élményekben gazdag napokat töltsenek el, ennek érdekében minden tőle telhetőt megteszek. De mivel minden embernek más az elképzelése, az egyik sportolni szeretne, a másik inkább a környező tájat szeretné bebarangolni, nehéz úgy megszervezni a programot, hogy az minden résztvevő igényeit kielégítse.- ön már öt éve szabadidejének egy részét az idegenvezetésnek szenteli. Meg tudná fogalmazni, hogy mi a szép, a vonzó ebben a munkában?- A változatosság. Egy társasutazás minden napja hoz valami újat. Ha sikerül a felmerülő gondokat megoldanom, az számomra sikerélményt jelent. Egyébként úgy érzem, hogy nekem az idegenvezetés sokat adott. Gondolok itt arra, hogy mint idegenvezető megismerkedhettem hazánk nevezetességeivel, tökéletesíthettem a nyelvtudásom. Később, amikor már külföldre is kísérhettem csoportokat felejthetetlen napokat töltöttem a bolgár és a jugoszláv tengerparton. Az utazásaim során sok érdekes emberrel ismerkedtem meg. Amikor az idegenvezetéssel kezdtem foglalkozni, még főiskolás voltam. A szünidő nagy részét ennek a munkának szenteltem, úgy gondolom azonban, hogy ezeket a napokat a lehető leghasznosabban töltöttem el.- Mikor elégedett az idegenvezető?- Ha látja, hogy a csoport tagjai elégedettek. Jó érzés, ha az utasok azzal búcsúznak, remélik, legközelebb is hozzám hasonló idegenvezetőt kapnak. KAMONCZA MÁRTA
