Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-05 / 235. szám, szerda
Bérleti viszonyok a szovjet népgazdaságban A Szovjetunióban megvalósuló gazdasági reform új gazdálkodási formákat hivott életre. Ezek közül néhányat már azelőtt is használtak. A bérleti viszonyok - ennek konkrét illusztrálása. Az októberi forradalom győzelme után az ipart, a közlekedést, az építőipart, a gazdaság sok más ágazatát államosították. Úgy látszott, a központból adott vezényszavak segítségével könnyen irányítani lehet ezeket. De ez a szemlélet a valóságban helytelennek bizonyult, mivel a gazdaság fejlődésének sikere elsősorban a vállalatok teljes önállóságától függ, aminek a bérlet a legnagyobb mértékben megfelel. Az Új Gazdasági Politikára (NÉP) való áttérés során a bérleti rendszert a gazdaság helyreállítása és fejlesztése egyik irányának nyilvánították. Az 1921 tavaszától 1923 őszéig terjedő rövid idő alatt Oroszországban mintegy 4000 vállalatot adtak bérbe, 70 000 főnyi dolgozóval. A vállalatok bérbevétele a következő években gyors ütemben terjedt. Ez a gazdálkodási mechanizmus azonban idegennek bizonyult a harmincas évek elejétől fogva létrejött utasításos-adminisztratív gazdaságirányítási rendszer keretei között. A harmincas évek közepén pedig a bérletet, mint a termelésszervezési módszert, megszüntették. A bérlet újjászületése a nyolcvanas évek közepén kezdődött, a lakossági szolgáltatások területén. Az újítás lényege az volt, hogy egyes dolgozók vagy egész kollektívák szerződés alapján kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bevétel meghatározott részét az államnak adják. A többi a saját jövedelmünk volt, ennek nagy részét munkabérre fordították. A történelem megmutatta, hogy a szocializmusban a bérleti viszonyok csak a teljes gazdasági önelszámolás keretei között fejlődhetnek normálisan. Az állami vállalatról szóló törvény alapján, például, az önálló gazdasági elszámolás két modelljét állapították meg a gazdasági reform végrehajtása számára. Az első modell, amely lényegében a reform előtti gazdálkodási viszonyokat állítja helyre, kizárja a bérleti vállalkozás lehetőségét. Ebben az esetben a dolgozók bérét olyan normatívák szerint állapítják meg, amelyeket felülről szabnak meg a vállalatok számára. Igaz ugyan, ötévenként meg kell újítani a normatívákat. Ez azelőtt évente történt. Az önálló gazdasági elszámolás második modellje kedvezőbb viszonyokat jelent a bérlet meghonosítása számára. Itt az anyagi költségek megtérítése után a vállalat bevételéből az önálló gazdasági elszámoláson alapuló jövedelmet képeznek. Ebből elsősorban befizetik a megfelelő összegeket a költségvetésbe, azután pedig a vállalati alapokba, a felülről megállapított normatívák szerint. A maradékból fizetik a dolgozók munkabérét, amely most a korábbinál nagyobb mértékben függ a munka végeredményeitől. A vállalatok önállósága mindazonáltal e modell keretei között is hiányos. Munkájuk feltételei terén sok mindent a gazdasági irányító apparátus felülről előre határoz meg. Nézetem szerint, csupán a bérlet esetén küszöbölhető ki az irányító apparátus részéről történő beavatkozás a vállalat tevékenységébe. Lényegében ez már az önálló gazdasági elszámolás harmadik (a másodikból eredő) modellje lesz, amelyet számos sajátosság jellemez. Ezeket az határozza meg, hogy a vállalat és a minisztérium közötti kapcsolatok most szerződéses alapra épülnek. A szerződést meghatározott időre kötik, például 5-20 évre. A vállalat használatának jogáért a dolgozókollektíva bérleti díjat fizet. Ennek minimális határa azoknak az összegeknek a nagysága, amelyeket a vállalat korábban, a bérletre való áttérés előtt, a költségvetésbe és saját minisztériumának fizetett. A bérleti összegek mennyiségét Szahalinon az egyik vezető gazdaságként ismerik a Komszomolec kolhozt, ahol gyorsan és célszerűen alkalmazzák az új gazdálkodási módszereket, többek között a bérleti szerződéseket. 187 hektár bérbeadott kaszálón igazán gazdag a termés -a fű néhol embermagasságúra nő, (Telefoto: ČSTK) azonban végeredményben a dolgozókollektíva, illetve az állam érdekeit képviselő irányító apparátus közötti ,,alku‘‘ révén állapítják meg. És míg ezelőtt a vállalati jövedelemből való ilyen befizetéseket meghatározott százalék alapján rögzítették, most ezeket abszolút mennyiségben állapítják meg a bérlet mindegyik évére nézve. Ennek óriási lélektani jelentősége van: világos, hogy ha egy bizonyos összeget az államnak adnak, akkor a maradék saját jövedelemmé változik. Ezáltal erősödnek a dolgozók anyagi érdekeltségének ösztönzői. Az önálló gazdasági elszámoláson alapuló bérlet harmadik modelljének még egy sajátossága van. Ez abban rejlik, hogy most senkinek nincs joga beavatkozni a vállalat saját bevétele elosztásának feltételeibe. A dolgozókollektiva maga dönti el, hogy a bevétel milyen részét kell felhalmazásra (a termelés bővítésére, a szociális alap növelésére), és milyen részt kell fogyasztásra, vagyis munkabérre fordítani. A bérbe adott vállalatok felhasználásával kapcsolatos tartós érdekeltség előre meghatározza az optimális szemlélet szükségességét a bevételek elosztásával kapcsolatban. Hiszen az a dolgozókollektíva, amely nem fektet be megfelelő összeget a vállalat termelési alapjának megújításába, azt kockáztatja, hogy a jövőben kevesebb jövedelem lesz. 1988-tól kezdve a bérleti vállalkozást az iparban is alkalmazni kezdték. Az első vállalat, amelyet a dolgozókollektívának bérbe adtak, a Moszkva környéki Butovói Építőanyag Kombinát volt. Ez téglát, folyékony üveget és habtéglát gyárt. 1988 első felében a munka termelékenységének növekedése itt a korábbi viszonyok között elképzelhetetlen nagyságot - 40 százalékot ért el. Fél év alatt a kereset is nagy mértékben gyarapodott - 25-30 százalékkal lett naqyobb. Érdeklődést tanúsított a bérlet iránt a moszkvai területi pártbizottság. Miután tanulmányozta a butovói kombinát tapasztalait, úgy határozott, hogy a bérletet mindenütt el kell terjeszteni a moszkvai területen. Jelenleg a terület népgazdaságának 12 ágazatában - beleértve az ipart, az építőipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet stb. - több mint 250 vállalatot állítottak át bérleti viszonyokra. Az SZKP KB 1988 júliusi plénu- mán a vállalatok bérletét hatékony termelésszervezési módszerként ajánlották. Az egyetlen, ami diszkre- ditálhatja ezt a módszert - a kam- pányszerüség az elterjesztése terén. V. M. RUTGAJZER, a közgazdaságtudományok doktora, az Országos Közvélemény-kutató Központ igazgatója (APN) Bérlet Ukrajnában Mint a Pravda Ukraini írja, a köztársaságnak csupán a dzerzsinszki járásában 217 család és kollektíva dolgozik bérleti vállalkozás alapján. A szántóterületnek majdnem 90 százalékát művelik meg, és a szarvasmarha-állomány több mint 70 százalékát gondozzák. Míg 1987-ben e járás agráripari egyesülésének gazdaságai hárommillió rubel összegű veszteséget voltak kénytelenek elviselni, az idén egyedül csak a bérleti vállalkozás segített lényegesen megjavítani a helyzetet. Hogy ez éppen így van, erről könnyen meg lehet győződni a járás első gazdálkodójának, Dmitrij Prile- pának a példája alapján. Nyugdíjas, kis tanyán él, húsz bikaborjút, két lovat és egy szekeret vett bérbe. A kolhoztól vásárolt takarmánnyal 8 hónapon keresztül intenzíven hizlalta az állatokat, s ezelatt majdnem 4500 kilogramm marhahúst termelt és több mint 4000 rubel nyereséget szerzett. Szakemberek kiszámították, hogy ha az egész gazdaság ilyen szinten működne, akkor a kolhoz kéthavi takarmánykészletet takarítana meg. Azonkívül itt valamennyi terméket egyedül Prilepa állította elő: gazda, vezető, közgazdász és fáradhatatlan dolgozó egy személyben. Az elv érthető és egyszerű - több terméket kevesebb költség árán. A gazdasági önelszámolás révén szerzett egész bevétel a gazdálkodó munkabére lett. A bérlők - olyan emberek, akik önállóságra vágynak, akik megunták azt, hogy munkanapok alapján napszámos munkát végezzenek. Az ilyen dolgozót nem kell ellenőrizni, saját maga látja a hibáit, keresi a tartalékokat és'mozgósítja őket. Túlzás nélkül mondhatjuk, ebben a járásban majdnem minden nap új családi és kollektív bérleti szövetkezetek keletkeznek. A járás valamennyi kolhozában és szovhozában megkezdték működésüket az anyagi-műszaki ellátó szövetkezetek. Volt gazdasági vezetők, raktárosok, mérnökök raktárakat, olajtelepeket, benzinszállító gépkocsikat béreltek, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy a gazdaságokat és a bérlőket minden szükségessel ellátják: a szögektől kezdve egészen mindenféle bonyolult gépig és gépi berendezésig. Maguk a gazdálkodók úgy vélik, hogy a bérlet sok régi sablont megváltoztat - ez a falunak, a termelési viszonyoknak valóban forradalmi átalakítása. A járásban az irányító apparátust már a felénél kisebbre csökkentették, idővel pedig teljesen megszüntetik. Az ilyen átalakítás megoldja falun a legfontosabb kérdést: a dolgozót igazi gazdává változtatja. Változások a külkereskedelemben Manapság nemzeti jövedelmünk 40 százaléka a külkereskedelem közreműködésével realizálódik. Népgazdaságunk olyan területéről van tehát szó, amely eredményességével döntő módon befolyásolja, miként s milyen tempóban halad(hat) előre az ország szekere. Nehéz teher ez külkereskedelmünk számára az állandóan, de kiváltképp mostanában átalakulóban lévő kül- és belgazdasági viszonyok közepette. Egyáltalán nem egyszerű körülmények között kell alkalmazkodnia a változásokhoz, időközben önmagát is átalakítva, megújítva. Miben követi a külkereskedelem az országban végbemenő gazdasági törekvéseket? Mire van szüksége a lépéstartáshoz? Hogyan lehet minél hatékonyabb s egyre rugalmasabb láncszem egyfelől az itthoni termelés és a külpiac, másfelöl a külföldi szállítók és importbefogadóink között? Ezekre a kérdésekre is tartalmaz választ a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvény novellája, amely a gazdasági mechanizmus átalakításával párhuzamos intézkedések sorába tartozik. Jogi előírásként újszerű szerepkört ad az államnak a külgazdasági kapcsolatok szervezésében. Gyökerei a napjainkban végbemenő gazdasági törekvésekben keresendők: mégpedig abban, hogy a gazdasági szervezetek önálló vállalkozásra, a teljes önelszámolás és önfinanszírozás elvei szerinti munkára készülnek. Ez nyitja meg a lehetőséget előttük a közvetlen külkereskedelmi tevékenység lebonyolításához. Ehhez bizonyos feltételeknek kell eleget tenniük. Ha ez megvan (vagy lesz), még akkor sem biztos, hogy gazdasági szervezeteink éppen ezt az utat választják. Mert a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével már nem kevés tapasztalatra tettek szert, s esetenként hasznosnak és eredményesnek tartják ezt az együttműködést a közvetlen kapcsolatok ápolásában is. így van ez például a július óta állami vállalattá alakult Martini Nehézgépipari Kombinátban, ahol a Martimex külkereskedelmi vállalat közreműködésére a jövőben is számítanak. Emellett mégis előrelépés, hogy adott a lehetőség az önálló külkereskedelmi tevékenységre. Csak kísérletező, tapasztalatszerzésre törekvő termelőkre van hozzá szükség. Módosult szerepkörben tevékenykedik ezután az állam, a tárcák és a szakvállalatok a külkereskedelmi tevékenység lebonyolításában. Leadott hatásköréből, de megőrizte a társadalmi és vállalati érdekek összehangolásában vállalt szerepét az állam. Ez mindenekelőtt a külgazdasági kapcsolatok engedélyezésében jelentkezik, de a vállalati irányítás gazdasági eszköztárának létrehozásába is marad beleszólása. Megváltozott a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium helyzete. Ágazatok fölötti szervként működik ezután, egységes irányítási eszközöket alkalmazva a külkereskedelmi vállalatokkal szemben. így a minisztérium a meghatározója az általános érvényű előírásoknak a gazdasági eszközöknek és a vámelőírásoknak. Eközben a tényleges külkereskedelmi tevékenység az érintett tárcák hatáskörébe került, lebonyolításukkal pedig továbbra is a külkereskedelmi vállalatokat bízták meg. Az új felfogásban ezek olyan szocialista szervezetek, amelyeket csupán a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium alapíthat. Belső felépítésükben és jogkörük meghatározásában viszont élhetnek az állami vállalatról szóló törvény nyújtotta lehetőségekkel. így elsősorban az önigazgatás alkalmazásaval, az irányító szervek megválasztásával, az önálló gazdálkodással. Ennek ellenére állami vállalat egyikük sem lehet. Külkereskedelmünk mechanizmusának átalakítása szükséges lépés a kivitel és behozatal feladatainak maradéktalan teljesítése, a hatékonyabb kereskedelmi tevékenység érdekében. Olyan intézkedés, amely rugalmasabbá, a mai feltételekhez jobban alkalmazkodóvá teszi külkereskedelmünket. Erre pedig nagyon is szükség van, hiszen tíz százalék híján nemzeti jövedelmünk fele forog kockán. J. MÉSZÁROS KÁROLY Bár a 19. országos pártértekezleten hangsúlyozták, hogy a bérlet - a legrövidebb út az élelmiszerbőség felé, a gazdálkodói rendszer bővítésének folyamata lassan halad előre. Franc Butínecnek, a közgazdaság-tudományok doktorának véleménye szerint - amely szintén megjelent a Pravda Ukrainiban - néhány lényeges akadálya van itt. Először, a vezetők egy része gondolkodás- módjának tehetetlenségi ereje. Ök azért ellenzik az újat, mert félnek a gazdaságon belüli versenytől, mivel az ő szemükben a gazdálkodó hamarosan vádlóvá válik, aki azt rója fel nekik, hogy nem képesek nagyfokú hatékonysággal irányítani az ügyeket. Másodszor, a kolhozok és szovhozok megfelelő szolgálatainak gyenge gazdasági felkészültsége is érezteti hatását, mint az ő munkájukat most a bérlők ellenőrzik: minden számadatot gazdaságilag kell megindokolni, és csak csekkekkel történő igazolás után lehet bevezetni a személyi számlára. A bérlet a kollektíván belüli és a gazdaságon belüli termelési viszonyokat egyaránt újjáalakítja, működésbe hozza a költségellenes mechanizmust, számolni, gondolkodni, takarékoskodni tanít, emellett pedig az úgynevezett „nem perspektivikus“ falvakat is megújítja. (APN - Pravda Ukraini) A Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Fizikai Intézete és a kassai (Košice) Šafárik Egyetem szakemberei közös kutatóprogram keretében tanulmányozzák a szilárd anyagok és a kvantumfolyadékok fizikai tulajdonságait az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten. Felvételünkön a kutatóprogram két résztvevője; dr. Ján Nyéki, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Fizikai Intézetének munkatársa (baloldalt) és Jurij Muharszkíj, a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársa kísérletet készít elő, (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK)
