Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-29 / 256. szám, szombat
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 1988 három negyedévében ÚJ SZÚ A népgazdaság a 3. negyedévben és az év elejétől kezdve minden termelési ágazat teljesítette a termelés mennyiségi tervét. A termelés szerkezete és a termékek választéka azonban nem felelt meg a szükségleteknek, s továbbra is lemaradás mutatkozott egyes minőségi mutatók teljesítésében. Az elmúlt kilenc hónap alatt az ipari és az építőipari termelés növekedési üteme meghaladta a tervezett mértéket, május óta azonban lelassult, s a 3. negyedévben a lassulás még kifejezőbbé vált. Az 1987- es év azonos időszakához viszonyítva az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal, az építőipari munkáké 0,6 százalékkal növekedett. A gabonafélék és a hús termelése meghaladta az előirányzott tervet. A mezőgazdaság az állati termékek felvásárlási tervét a tejen kívül túlteljesítette. A módosított saját termelési érték a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett, ami részben az anyagráfordítási költségek csökkenésének köszönhető. Ez lehetővé tette, hogy a nemzeti jövedelem az idei tervben előirányzottnál nagyobb mértékben növekedjen. Az elért eredményeket azonban nem lehet túlbecsülni. A népgazdaság intenzi- fikálásában és hatékonyságának növelésében nem sikerült elérni kifejezőbb mértékű haladást. A tervezettnél nagyobbak voltak a fajlagos termelési összköltségek. Nem sikerült megtartani a tervezett összhangot a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése között. A tudomá- nyos-múszaki fejlesztés eredményei elmaradnak a szükségletektől. A magas műszaki színvonalú és kiváló minőségű termékek részaránya nem növekszik megfelelő mértékben. Több vállalat nem teljesíti a termelés mennyiségi és választékbeli feladatait. Mindez kedvezőtlenül hat a bel- és a külkereskedelmi szállítások színvonalára és folyamatosságára, elmélyülnek a fogyatékosságok a vállalatok anyagi-műszaki ellátásában, miközben a készletek tovább növekednek. A népgazdaság beruházási céljaira 112,7 milliárd koronát fordítottunk, ami több, mint az elmúlt év azonos időszakában, annak ellenére, hogy az állami terv csökkenéssel számolt. Az átlagosnál gyorsabban növekedett az építési költségvetésekben nem szereplő gépek és berendezések szállítása. Nem sikerült teljesíteni a fontos létesítmények üzembe helyezési tervét. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom 1,4 százalékkal nőtt, a behozatal és a kivitel gyorsabban növekedett a tervezettnél. A nem szocialista országokba irányuló kivitel tervét nem sikerült teljesíteni. A belső piacon a kiskereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A lakosság pénzjövedelmei az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal növekedtek, a belkereskedelmi áruszállítás (kiskereskedelmi árakban számítva) 5,8 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi forgalom 5,1 százalékkal volt nagyobb. Emellett a belső piacon továbbra is számos fogyatékosság fordult elő, az árukínálat a mennyiség, a minőség és a választék szempontjából nem felelt meg a szükséges mértékben a lakosság igényeinek. A lakásépítés tervének a teljesítése és a lakások korszerűsítése még mindig nem halad kielégítő mértekben. A CSKP Központi Bizottságának 10. ülése rámutatott, hogy a jelenlegi időszakban az évi terv teljesítésére kell összpontosítani a figyelmet, főleg a minőségi mutatók és a termékek választéka szempontjából. Tudományos-műszaki fejlesztés Az intenzifikálásnak továbbra is az a kulcsproblémája, hogy nem kielégítő és lassú ütemű a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Ez egyaránt megnyilvánult a felhasznált tüzelőanyagok, energia, nyers- és alapanyagok nem kielégítő értékesítésében, valamint a lassú ütemű gyártás- és gyártmányfejlesztésben, a magas mű- szaki-gazdasági színvonalú, kiváló minőségű termékek nem kielégítő gyártásában. Az ipari termékek gyártásában az új termékek részaránya csupán 4,9 százalékos volt, ami a fejlett országokhoz viszonyítva kevés. Az állami minőségvizsgáló intézetek 86 terméket soroltak a legmagasabb, Q jelzésű minőségi osztályba. Ezek többsége a textiliparba (37), a konfekciós iparba (13), továbbá a vegyi és a gumiazbeszt iparba tartozik (12). A gépiparban és a fémmegmunkáló iparban csak 10 terméket soroltak a Q minőségi osztályba. Az ipari termékek között a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya 13,6 százalékos volt, ez az arány az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb. Ipar Az ipari termelés 2,6 százalékkal növekedett, az évi terv 2,1 százalékos növekedéssel számol. Az elmúlt három negyedév folyamán a szervezeteknek körülbelül a negyedrésze maradt el a gazdasági tervek teljesítésében. Ez a hiány a bruttó termelésben 4,1 milliárd, az árutermelésben 4,3 milliárd koronát tett ki. A termelés legnagyobb mértékben az elektrotechnikai iparban, az üveg-, kerámia- és a porcelániparban, valamint a fa- feldolgozó iparban növekedett. A szénjö- vesztés 1,6 százalékkal csökkent, az éves állami terv 2,4 százalékos csökkenéssel számol. Főleg a barnaszén és a lignit jövesztése csökkent, ezeknél 2 százalékos arányt ért el. A villamos energia termelése 0,9 százalékkal növekedett, legnagyobb mértékben (5,7 százalékkal) az atomerőművekben. Ezek részaránya a villamosenergia-termelés- ben 26,6 százalékos volt. Az iparban a módosított saját termelési érték növekedése 5,9 százalékot ért el, ami megfelel az évi tervben előirányzott mértéknek. Ebben a vállalatok 23,7 százaléka nem teljesítette a tervet, ez az arány az elmúlt évben 30,2 százalékos volt. Az iparban a saját termelési értékre vonatkoztatott munkatermelékenység 5,9 százalékkal, a bruttó termelésre vonatkoztatott 2,5 százalékkai növekedett, az utóbbinál az évi terv 1,2 százalékos növekedéssel számol. Ennek ellenére a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése között nem alakult ki a tervezett összhang. Az iparban 2 millió 714 ezer személy volt alkalmazva, a létszám 0,1 százalékkal növekedett. Az ipari dolgozók átlagbére 3231 koronát ért el, s az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2,4 százalékkal növekedett. A termelés és az értékesítés növekedése ellenére számos ipari termékből nem sikerült folyamatosan kielégíteni a keresletet, sem az igényelt választékban, sem pedig a minőség szempontjából. Továbbra is hiányosságok voltak a pótalkatrészekkel való ellátásban. Mezőgazdasági -élelmiszeripari komplexum Eredményes volt a gabonafélék betakarítása, összesen 11 millió 822 ezer tonna gabona termett, 372 ezer tonnával több a tervezettnél, s 51 ezer tonnával több, mint az elmúlt évben. A 7. ötéves tervidőszak évi átlagában 10 millió 893 ezer tonna gabona termett. A gabonafélék idei átlagos hektárhozama 4,76 tonna volt. Repcéből 43 ezer tonnával, étkezési hüvelyesekből 37 ezer tonnával termett több, mint 1987-ben. Az elmúlt évhez viszonyítva a becslések szerint burgonyából is mintegy 430 ezer tonnával nagyobb termésre számíthatunk, s a silókukorica mennyisége körülbelül 660 ezer tonnával haladja meg az elmúlt évi szintet. Cukorrépából viszont 1 millió 090 ezer tonnával, vagyis 16 százalékkal kisebb termésre számíthatunk. Az állattenyésztésben az állatok termelékenysége továbbra is kedvezően fejlődött. Növekedett a felnevelt borjúk és malacok száma, valamint a tojók átlagos tojáshozama. Növekedett a szarvasmarha- és a sertésállomány. A felvásárlási terv feladatai a tejen kívül teljesítve voltak, amelyből 40 millió liter hiányzott a terv teljesítéséhez. Az élelmiszeripar brutto termelése 2,1 százalékkal növekedett, az évi állami tervben előirányzott 2,6 százalékkal szemben. A saját termelési érték növekedése 9,0 százalékos volt. Az élelmiszer- ipar belkereskedelmi szállításai kiskereskedelmi árakban számítva 3,2 százalékkal növekedtek. Erdőgazdaság A fakitermelés az értékelt időszakban 13,7 millió köbmétert ért el, ami az egész évi állami tervből 75,7 százalékos arányt jelent. Az erdőgazdaság összesen 13,5 millió köbméter fát értékesített, ami az évi terv 75,5 százalékának felel meg. Az erdősítést 44,4 ezer hektáron végezték el, így az erdősítés évi tervéből már 87,5 százalékot sikerült teljesíteni. Vízgazdálkodás A fogyasztók a közületi vízvezetékekből 1008 millió köbméter ivóvizet kaptak, ez az évi terv 75,1 százalékának felelt meg. A közületi vízvezetékekből ellátott lakosság részaránya 78,5 százalékos volt, a csatornahálózatba bekötött házak lakóinak a részaránya 64,2 százalékot ért el. Állandó problémát jelentenek azonban az elosztóhálózatban keletkező vízveszteségek, amelyek az előállított ivóvíz 20 százalékát is elérik. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 73,3 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek el, ami 0,6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az építőipari vállalatok módosított saját termelési értéke 31,2 milliárd korona volt, 0,8 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet, a gazdasági terv teljesítésében azonban 0,8 százalékos volt a lemaradás. A feladatok teljesítésében az egyes építőipari vállalatok között jelentős különbségek voltak. A vállalatok 42,4 százaléka nem teljesítette az építőipari munkák tervét, a módosított saját termelési érték tervének a teljesítésében a vállalatok 35,7 százaléka maradt adós. Az építőipari vállalatok 551,8 ezer dolgozót foglalkoztattak, 2,9 ezerrel kevesebbet, mint az elmúlt évben. A munkatermelékenység a saját dolgozók által végzett építőipari munkákra vonatkoztatva 1,1 százalékkal, a módosított saját termelési értékre vonatkoztatva 1,3 százalékkal nőtt. Az építőipari dolgozók átlagbére 96 koronával, vagyis 2,9 százalékkal nőtt, s 3360 koronát ért el. A bérek növekedése továbbra is megelőzte a munkatermelékenység növekedését. Közlekedés A közlekedés eleget tett a népgazdaság szállítási szükségleteinek. A szállított áruk, nyers- és alapanyagok mennyisége kifejező mértékben növekedett. A szállítmányozó szervezetek 487,9 millió tonna árut szállítottak, ami 3,0 százalékos növekedésnek felel meg. A teherszállítás gazdasági tervét 101,6 százalékra teljesítették. A szállítási feladatok teljesítésében a Csehszlovák Államvasutak 45,5 százalékos arányban vettek részt, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat részvétele 52,2, a folyami hajózásé 2,3 százalékos volt. A vasút 221,8 millió tonna árut szállított, 2,6 százalékkal többet mint tavaly, a gazdasági tervet 100,4 százalékra teljesítette. A CSAV 254,9 millió tonna árut szállított, 3,0 százalékkal többet, mint az elmúlt évben, a szállítások tervét 112,0 százalékra teljesítette. A folyami hajózás 11,2 millió tonna árut szállított, ami 8,4 százalékos növekedésnek felel meg. Ebben az energetikai szén szállítása 18,9 százalékos arányt képviselt. A személyszállítás tervezett feladatai teljesítve voltak, bár egyes vonat- és autóbuszjáratok túlterheltek voltak, gyakori volt a késés, nem volt kielégítő a tisztaság és a higiénia, főleg a vasúti közlekedésben. A városi tömegközlekedésben is fogyatékosságok fordultak elő, egyes járátok nem közlekedtek elég rendszeresen, ami főleg a forgalmi csúcsok idején a szállítóeszközök túlzsúfoltságához vezetett. Az okok részben műszaki hiányosságokra, részben a dolgozók elégtelen létszámára, s az irányítás színvonalára vezethetők vissza. Távközlés A telefonállomások száma a tervezett mértékben növekedett. A lakásokban 58 ezerrel, vagyis 4,1 százalékkal nőtt a telefonállomások száma. A kereslet állandó növekedése miatt azonban az igénylők számát nem sikerült csökkenteni. A szövegek és ábrák közvetítésére szolgáló Postfax szolgálat 1988. június 1- től működik, ezt a szolgálatot a posta október elsejétől 20 külföldi államra is kiterjesztette. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 2,3 százalékkal növekedett, ezen belül a szocialista országokkal 1,4, a nem szocialista országokkal 5,8 százalékkal. Szeptember végéig az évi kiviteli feladatokból összesen 73,4 százalékot sikerült teljesíteni, a szocialista országok vonatkozásában 74,9, a nem szocialista országokéban pedig 70,5 százalékot. Az évi behozatali tervből 70,2 százalék volt teljesítve, a szocialista országokból 72,4, a nem szocialista országokból 66,3 százalék. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése útján, főleg a Szovjetunió szervezeteivel egyelőre 12 közös vállalat létesült. Augusztus végére a csehszlovák és szovjet szervezetek közti közvetlen kapcsolatokra több mint 360 megállapodást kötöttek. Beruházások A beruházások terjedelme (a Z-akció- kon és a lakossági építkezéseken kívül) az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 6,6 százalékkal növekedett, miközben az állami terv 2,4 százalékos csökkenéssel számol. A tervtől való eltérés főleg a mezőgazdaságban következett be. A szövetségi kormány ezért intézkedéseket fogadott el a beruházások terjedelmének, s az új építkezések számának csökkentésére. Az építőipari munkák terjedelme 3,2 százalékkal, a gépek és berendezések szállítása 10,5 százalékkal volt nagyobb. A korszerűsítésekre és rekonstrukciókra fordított beruházási eszközök részaránya 30 százalékos volt, ez az arány azonban még nem felel meg a szükségleteknek. A népgazdaság állami fejlesztési terve szerint ebben az évben kötelező feladatként 100 létesítményben kell a próbaüzemelést elkezdeni. Az év elejétől kezdve eddig 51 létesítményt helyeztek üzembe. A 3. negyedévben fejeződött be a tranzit gázvezeték szlovákiai keleti szakaszának az építése, a prešovi Robot üzem építése, a chropyňei Technoplast hengersorának az építése, valamint Koufimban egy orvossággyártó részlegnek az építése. Üzembe helyeztek Veľké Kozmálovcéban egy kis vízi erőművet, Mohelnicében egy hőfejlesztót, valamint Špindlerúv Mlynben egy szivattyúállomást. Még nem sikerült elkezdeni a próbaüzemelést a ZPA čako- vice pečkyi üzemében, nem fejeződött be a hidraulikus berendezéseket gyártó üzem építése az Uherský Brod-i Agrozet vállalatnál, valamint a ČKD Hradec Králové vállalat öntödéjének a rekonstrukciója. Életszínvonal A személyi fogyasztás a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A lakossági szükségletek kielégítése azonban nem volt teljes az árukínálat szerkezeti és választékbeli fogyatékosságai miatt A népgazdaság szocialista szektorába (az efsz-ek nélkül) 7 millió 020 ezer személy dolgozott, 0,6 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A foglalkoztatottság főleg a nem termelési ágazatokban nőtt (1,4 százalékkal), elsősorban az oktatás- és a egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelmi-műszaki szolgáltatások, a lakásgazdálkodás, az idegenforgalom és a kommunális szolgáltatások területen. A lakosság pénzbevételei 5,8 milliárd koronával haladták meg a tervezett szintet. Ezt elsősorban a bérek tervezettnél nagyobb mértékű növekedése idézte elő, az okok között azonban bérpolitikai intézkedések is voltak (például az oktatásügyben és a belkereskedelemben), s az újházasoknak nyújtott kölcsönök is növekedtek. A lakosság nominális pénzbevételei 4,1 százalékkal növekedtek, s 334,8 milliárd koronát értek el. A dolgozók átlagbére a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 3092 korona volt, s 2,6 százalékkal növekedett. Az efsz-ek dolgozóinak összehasonlítható átlagos munkadíja 3,2 százalékkal növekedve 3275 koronát ért el. A kiskereskedelmi forgalom növekedése nagyjából összhangban volt a bevételek terven felüli növekedésével. A lakosság pénzkiadásai 4,6 százalékkal növekedtek, s 321,2 milliárd koronát értek el. A lakosság betétállománya az állami takarékpénztárakban szeptember végén 259,6 milliárd koronát ért el, a lakosságnak folyósított kölcsönök értéke 43,0 milliárd korona volt. Az áruk és szolgáltatások kiskereskedelmi árindexe 0,1 százalékkal, a létfenntartási költségek árindexe 0,2 százalékkal lett magasabb A kiskereskedelmi árak főleg választékcsere következtében növekedtek, a kötött fehérneműnél például 2,6, a kötött ruháknál 0,8, a harisnyaféléknél, a lakástextíliáknál és a padlóburkoló anyagoknál 1,5, a bőrcipőknél 1,8, a mú- bórcipőknél 10,6, a gumicipóknél 1,6, a divatáruknál, az üveg-, kerámia- és porcelánipari termékeknél 2,1 százalékkal. Ezzel szemben, 3,7 százalékkal csökkent a tojás, 12 százalékkal a friss zöldségfélék, 5,4 százalékkal a gyümölcs ára, mert a kedvező időjárás meggyorsította a betakarítást és előbbre hozta az idényárakat. Árcsökkenésre került sor egyes műszálas fehérneműknél és anyagoknál, valamint egyeš piperecikkeknél is. A kiskereskedelmi forgalom 4,4 százalékkal növekedett, s folyó árakban számítva 197,4 milliárd koronát ért el. Az éves terv 1,1 százalékos növekedéssel számol. Az élelmiszer-ellátás alapjában véve folyamatos volt. Továbbra is jó színvonalon volt az ellátás baromfihúsból, tojásból, zsírfélékból és tejipari termékekből (az erjesztett termékeken kívül). A húsipari termékek szállítása 11,4 tonnával, vagyis 1,9 százalékkal nőtt. Fogyatékosságok fordultak azonban elő az egyes olcsóbb húsféleségekből, egyes helyeken sütőipari termékekből és üdítőitalokból való ellátásban. A hazai gyártású iparcikkek kínálata az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett. Többek között 208,6 ezer színes televízós készülék (29,8 százalékkal több), 167,1 ezer hűtőszekrény (3,1 százalékkal több), 129,7 fagyasztó (28,7 százalékkal több) került kiskereskedelmi forgalomba. A lakosság 99,3 ezer személyautót vásárolt, 13,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére a lakossági kereslet egyes gépipari termékekből, bútorokból és építkezési anyagokból nem volt kielégítve... A textilipari választék sem volt mindig összhangban a kereslettel. Hiány mutatkozott különböző turisztikai és sporteszközökből is. A lakossági fizetett szolgáltatások területén főleg a mosodák, a tisztítóüzemek, a borbély- és fodrászüzemek teljesítménye növekedett A javító szolgáltatások növelését fékezte a pótalkatrészek hiánya. Az építőipari szolgáltatásokat a kapacitáshiány korlátozta. Az utóbbi időszakban egyes szolgáltató vállalatok a szolgáltatások helyett saját termékeik árusítását helyezték előtérbe. Az értékelt időszakban összesen 43,2 ezer lakás épült fel, ebből 10,6 ezer kommunális, 18,0 ezer szövetkezeti, 0,7 ezer vállalati, 13,9 ezer pedig egyéni lakásépítés formájában. Az elmúlt óv azonos időszakához viszonyítva 3235 lakással több készült el. Továbbra is egyenlőtlenségek vannak azonban a lakásépítés időrendi és területi terveinek teljesítésében. Eddig az egész évi tervből csak 44,2 százalékot sikerült teljesíteni, s további 69 ezer lakás építése kezdődött el. Jelentős a lemaradás a lakásállomány korszerűsítésében, eddig az építőipari vállalatok 1,1 ezer lakást korszerűsítettek, ami az egész évi tervből csak 17,7 százalékos teljesítést jelent. A Z-akciók keretében 3,2 milliárd korona értékű volt a gyarapodás, ebből a víz- gazdálkodásra 0,8 milliárd, a kereskedelemre és a közétkeztetésre 0,6 milliárd, a testnevelésre 0,5 milliárd, a termelésre és a szolgáltatásokra 0,5 milliárd korona jutott. A környezetvédelemre 13,8 milliárd koronás költségvetéssel 155 ökológiai építkezés kezdődött, ebből 89 építkezés 7,8 milliárd koronás költséggel a víztisztaság védelmére, 22 építkezés 2,2 milliárd koronás költséggel a levegő védelmére, 21 építkezés pedig 1,9 milliárd koronás költséggel a hulladékok felszámolására és hasznosítására szolgál. A munkák azonban az építkezések egy részénél nem haladnak a tervezett ütemben. A lakosság létszáma 0,2 százalékkal gyarapodott. 165 ezer gyermek született, 132 ezer személy halálozott el. A természetes szaporulat (33 ezer személy) körülbelül az elmúlt évinek felel meg. Szeptember végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 15 millió 620 ezer lakosa volt. 1988. X. 31. 01020002000102020002020001010001020002020002020102010001000202010002020089020000000201810200020201010200020201010001010101020200020200010101
