Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-27 / 254. szám, csütörtök

Urban szóvivő a kerekasztalról Jaruzelski-Glemp találkozó (ČSTK) - A lengyel kormány in­dítványozta, hogy a kerekasztal-tár- gyalások holnap kezdődjenek meg a Varsó melletti Jablonnában azzal a céllal, hogy létrejöjjön a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetér­tés a Lengyelországot érintő égető kérdésekben - közölte keddi sajtó- értekezletén Jerzy Urban kormány- szóvivő. Hozzáfűzte, hogy a tárgya­lások csak akkor kezdődhetnek meg az említett időpontban, ha még előt­te munkatalálkozóra kerül sor Kisz- czak belügyminiszter és Lech Wale­sa és a tárgyalások további résztve­vői között, s ezen személyi, szerve­zési és technikai jellegű kérdéseket vitatnának meg. Urban tájékoztatott arról is, hogy Walesa ezidáig elutasította részvé­telét az ilyen jellegű megbeszélé­seken. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnö­ke tegnap találkozott Jozef Glemp bíborossal. A Lengyelországban ki­alakult jelenlegi helyzetről, valamint az állam és a katolikus egyház kö­zötti kapcsolatokról folytattak esz­mecserét ENSZ-határozat Az USA tartsa tiszteletben a hágai bíróság döntését (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés határo­zatot fogadott el, amely felszólítja az Egyesült Államokat, teljes mértékben és haladéktalanul tartsa tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Nicaragua elle­ni amerikai agresszióval kapcsolatban hozott döntését. A határozat mellett 89 tagállam, ellene kettő (USA és Izrael) szavazott, a tartózkodók száma 48 volt. Mint emlékezetes, a Hágai Nemzetközi Bíróság 1986-ban arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az Egyesült Államok ag­resszív politikájával, valamint a nicara­guai ellenforradalmárok közvetlen katonai és pénzügyi támogatásával nyíltan meg­sérti a nemzetközi jogot. Az USA azonban már azt megelőzően kinyilvánította, nem veszi figyelembe a bíróság döntését. Ronald Reagan amerikai elnök meg­tiltotta, hogy nicaraguai hivatalos szemé­lyiségek számára beutazási engedélyt adjanak ki. Az intézkedés nem vonatkozik az ENSZ-ben és az Amerikai Államok Szervezetében tevékenykedő nicaraguai- akra. Reagan elnök azzal indokolta dön­tését, hogy Nicaraguából nemrég ameri­kai diplomatákat utasítottak ki. A nicaraguai külügyminiszter jegyzék­ben tiltakozott hondurasi kollégájánál az ellen, hogy október 19-e és 23-a között a hondurasi egységek öt ízben intéztek JUGOSZLÁVIA Lemondott a Crna Gora-i kormány (ČSTK) - A Crna Gora-i Köztár­saság kormánya benyújtotta kollek­tív lemondását - közölte tegnap a Tanjung hírügynökség. A döntést azután ismertette Vuko Vukano- vics miniszterelnök, hogy a köztár­saság szkupstinájának titkos szava­zásakor megvonták a bizalmat a kormány öt tagjától. A bizalmi kérdés felvetését az tette szüksé­gessé, hogy a Titográdban és Nik- sicsben október 7-én és 8-án meg­tartott nagygyűlések résztvevői éle­sen bírálták a kormányt és felelőssé tették a Crna Gorában kialakult sú­lyos gazdasági és politikai helyze­tért. A Tanjung hírügynökség tájé­koztatott arról, hogy a köztársaság szkupstinájának képviselői legköze­lebbi ülésükön vitatják meg a kor­mány lemondásának kérdését. Továbbra is nagyon aggasztó a koszovói területen kialakult hely­zet, éleződik a nemzetiségi viszály, az albán nacionalisták és szélsősé­gesek nem hagytak fel a felforgató tevékenységgel, a szerbek és a crnagoraiak tiltakozó összejövete­leiken megengedhetetlen támadá­sokat intéznek a JKSZ politikája el­len. Erre mutatott rá a koszovói szkupstina ülésén a helyi belügymi­nisztérium titkára. Rahman Morina szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a pristinai egyetemen bojkottálják a szerb-horvát nyelven folyó okta­tást. A Koszovóban kialakult helyzet volt a fő téma a Szerb Szocialista Köztársaság szkupstinájának ta­nácskozásán is. A jelenlévők úgy vélték, hogy a helyzetért az autonóm terület illetékes szervei a felelősek. Dél-Afrika Választások a fegyverek árnyékában (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársa­ságban úgyszólván a puskatusok árnyékában tegnap megkezdődtek a helyhatósági választások. Az állig felfegyverzett rendőrök és katonák már kedd óta őrizték a választóhelyi­ségeket, elsősorban a néger negye­dekben és azokban a városrészek­ben ahol vegyes a lakosság. A pre­toriai fajüldöző kormánynak érdeké­ben áll az, hogy a szavazás nyugodt körülmények között folyjon le és a lehető legtöbb választó vegyen rajtuk részt, mivel a „liberalizáló­dás“ megnyilvánulásaként próbálja feltüntetni a választásokat. Az ország történetében első íz­ben fordul elő, hogy a községi és városi tanácsi választásokon a fehé­rek és ázsiaiak mellett az afrikai fekete bőrű lakosság is részt vehet. A mintegy 25 millió néger lakos közül azonban mindössze két és fél milliónak van választójoga. A szava­zók kizárólag a fajüldöző rezsim je­löltjei közül választhatnak, mivel a fajüldözés ellen küzdő szerveze­tek nem indíthattak jelölteket. A több mint 700 apartheidellenes szervezetet tömörítő betiltott Egysé­ges Demokratikus Front (UDF) a vá­lasztások bojkottálására szólított fel. Egyházi vezetők ugyanerre hívták fel a választókat, élükön a Nobel- békedíjas Desmond Tutuval. támadást Somotillo község közelében a sandinista határőregységek állásai el­len. A jegyzék leszögezi, a rendszeres provokatív akciók azt bizonyítják, hogy Honduras nem veszi figyelembe azt a ko­moly helyzetet, amely Nicaraguában a természeti katasztrófa nyomán alakult ki. Managuában egyébként kedden radi­kálisan korlátozták a benzin és más üzemanyag eladását magánszemélyek és intézmények számára. Előnyben ré­szesülnek az építőipari vállalatok és a hurrikán áldozatait segítő szervezetek. Ezzel párhuzamosan korlátozták a városi és a helyi érdekű autóbusz-közlekedést. Az így felszabadult autóbuszok a hurrikán károsultjait szállítják. A legfrissebb adatok szerint a Joan hurrikán 60 emberéletet követelt. A ka­tasztrófa sújtotta területekről továbbra is özönlenek az emberek Managuába. Többségüket egyetemi épületekben he­lyezik el. Belga álláspont Nem időszerű a taktikai rakéták korszerűsítése (ČSTK) - Belgium nem ért egyet a NATO nukleáris fegyverekkel kap­csolatos dokumentumával, amelyet a tömb nukleáris tervező csoportja a hét végén vitat meg Hágában. Ezt Brüsszelben közölte a belga had­ügyminisztérium képviselője. A NATO-tagállamok katonai szakértőiből álló munkacsoport által kidolgozott anyag egyebek között hangsúlyozza, az észak-atlanti szö­vetség a jövőben sem mondhat le az 500 km-nél kisebb hatótávolságú európai taktikai atomfegyverekről. A belga hadügyminisztérium azonban úgy véli, korai egy ilyen dokumentum jóváhagyása. A balkö­zép kormány kinyilvánította: előny­ben részesíti a tárgyalásokat ezek­nek a fegyvereknek a csökkenté­séről. Afgán dekrétum (ČSTK) - Nadzsibullah afgán ál­lamfő dekrétumot adott ki, amelynek értelmében a parasztok mentesül­nek az alól a kötelezettség alól, hogy az 1982-es földadóhátralék miatt ki­szabott büntetéseket megtérítsék. A büntetés alól mentesülnek azok a személyek, akik 1990. március 20- ig kiegyenlítik adótartozásukat. Az intézkedés azért jelentős, mert hoz­zájárul az afgán parasztok életkörül­ményeinek javításához, ugyanakkor ösztönzi az agrártermelés fejlődé­sét. Az esetek többségében ugyanis a földterületeket azért nem művelték meg, mert a parasztok nem voltak hajlandók megfizetni a magas pénz­bírságokat. Majhan (Haza) néven új folyóirat jelent meg Afganisztánban, amely az Afgán Dolgozók Forradalmi Szer­vezetének sajtóorgánuma. Függetlenségre várva Namíbia. Afrika utolsó, még gyar­mati sorban levő állama, stratégiai­lag és gazdaságilag egyaránt kulcs- fontosságú terület, a tanácskozóter­mek örök témája, mindeddig egy megoldásra váró nagy kérdőjel. Míg azonban az év elején is legföljebb puhatolózó diplomáciai érintkezé­sekről eshetett szó, mára már meg­lódult az a politikai gépezet, amely a térség egető, halasztást nem tűrő kérdéseit hivatott megoldani. Mert a világ csak pár hónappal ezelőtt, májusban lepődhetett meg kelleme­sen az Angola békéjéről kezdődő négyoldalú tárgyalások bejelentése hallatán. Tekintve, hogy előzőleg az erő pozíciójának alkalmazása, s a keménykéz-politika jellemezte éveken keresztül a dél-afrikai diplo­máciát, a kételkedők nemigen bíztak az átütő sikerben. Az érintettek eddigi megkövese­dett álláspontja, a köztük fennálló lényeges érdekkülönbségek, s az áthidalásra váró nagy távolságok egyaránt ezt támasztották alá. Még­is, ez alkalommal a rendezésre irá­nyuló erőfeszítések kimozdultak a holtpontról. Tény, hogy a nagyha­talmi diplomáciának jóval árnyal­tabb, egyben azonban bonyolultabb szakasza kezdődik a határozott ige­nek és nemek korán túljutva. A gor- bacsovi új gondolkodásmód különös figyelmet fordít a regionális válságok tárgyalásos úton történő tartós ren­dezésére, tehát Moszkva álláspontja is új formákat ölt e kérdésekkel kap­csolatban. A négyoldalú tárgyalások több­menetes sorozatát is jelentős mér­tékben befolyásolta ez a szemlélet- váltás. Bonyolult problémakörről lé­vén szó, azonban korántsem csak a dél-afrikai csapatok távozása az egyedüli megoldásra váró kérdés. Namíbia sorsa szintén Angola, Ku­ba, Dél-Afrika s az Egyesült Államok egyezkedéseinek kimenetelétől függ. Igaz ugyan, hogy az egykori Délnyugat-Afrika bekebelezése ko­rántsem bírt világpolitikai jelentő­séggel a portugál gyarmatbirodalom széthullásáig, a frontállamok kiala­kulása viszont jelentősen módosítot­ta a térség erőviszonyait. Ebben a helyzetben lépett elő Namíbia stratégiai fontosságúvá. Területe ugyanis ugródeszkaként szolgálha­tott Pretoriának a környező államok elleni agresszióhoz, egyúttal pedig egyfajta háborús útközózóna létre­hozását tette lehetővé. A jelenlegi helyzetben azonban már nem sokáig tartható Namíbia, elvesztése a stratégiai és gazdasági szempontokon túl azzal is fenyeget, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban is végképp kiéleződik a feszültség. Pretoria ezért taktizál. Csapatainak az angolai területekről és a meg­szállt Namíbiából történő kivonását az Angolában állomásozó kubai csapatok jelenlététől, illetve azok tá­vozásától teszi függővé. S míg An­gola korábban kategorikusan visz- szautasította ezeket a kikötéseket, ma már szintén nagyobb kompro­misszumkészségről tesz bizonysá­got. A tét ugyanis a béke. A luandai kormány pedig már súlyos áldoza­tokra is hajlandó elérése érdekében. A fennálló nehézségek ellenére en­nek köszönhetően már születtek részmegállapodások, megkötötték a tűzszünetet, megkezdődött a pre­toriai csapatkivonás Angola déli te­rületeiről, s november elsején a ter­vek szerint megkezdődhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. számú, Namíbia függetlenségével kapcso­latos határozatának érvényesítése. 1976-óta, az ENSZ közgyűlés döntése értelmében minden évben október 27-én kezdődik Namíbia he­te, emlékeztetve a világot az utolsó gyarmati sorban lévő ország függet­lensége kivívásának szükségessé­gére. A mostani tárgyalások a fel­merülő problémák ellenére is elér­hető közelségbe hozzák a függet­lenség napját Namíbia számára. FÓNOD MARIANNA Kuba bővíteni kívánja kapcsolatait a Közös Piaccal (ČSTK) - Kuba és a Közös Piac kereskedelmi forgalma 1985-ben elérte az 1,4 milliárd dollárt, míg jelenleg alig haladja meg a 460 milli­ót. Az adatokat a napokban tették közzé a kubai lapok. A statisztikák­ból kiderül az is, hogy jelenleg mind­össze 100 milliós többlet mutatko­zik a Közös Piac javára, míg három évvel ezelőtt ez elérte az 500 millió dollárt. A kereskedelem visszaesé­sének fő oka Kuba nehéz gazdasági és pénzügyi helyzete, s a szigetor­szág ennek következtében a kon­vertibilis elszámolású behozatal csökkentésére kényszerült. Havannában abban bíznak, hogy a júniusi hivatalos kapcsolatfelvétel a Közös Piac és a KGST között ismét fellendíti a Közös Piac és az 1972 óta KGST-tagországnak szá­mító Kuba kereskedelmét. Ehhez jó alapot teremt a két fél között szep­temberben létrejött diplomáciai kap­csolatfelvétel. Még vannak nyitott kérdések A csehszlovák küldöttségvezető nyilatkozata a bécsi utótalálkozóról (ČSTK) - A helsinki konferencia Záróokmányát aláíró 35 ország képviselői az osztrák fővárosban már két éve tárgyalnak az európai együttműködés és biztonság továbbfejlesztésével kapcsolatos fontos kérdésekről. František Doležel nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában elemezte az utótalálkozón kialakult helyzetet. Doležel nagykövet bevezetőben emlé- mes és céltudatos munkát követel meg, ÚJ SZÚ 1988. X. 27. keztetett rá, hogy a fórumnak egyrészt értékelnie kell a helsinki folyamat kereté­ben elfogadott korábbi kötelezettségek teljesítését, másrészt pedig a résztvevők­nek meg kell állapodniuk az együttműkö­dés fejlesztésének távlatairól - katonai, gazdasági, környezetvédelmi, humanitá­rius területen egyaránt. Sokakban bizo­nyára az a benyomás alakult ki, hogy a tanácskozás elhúzódik. Többen felte­szik a kérdést, vajon az elért eredmények megfelelnek-e a ráfordított erőfeszítések­nek és eszközöknek. 4 A záródokumentum tervezete azon­ban több mint 80 oldalas, s a bekezdések száma meghaladja a kétszázat. Ugyan­akkor minden egyes mondat, minden szó és írásjel mind a 35 résztvevő egyetérté­sét igényli. Ezeknek, érthetően, különbö­zőek az érdekeik, s ennek megfelelően az igényeik is. A gyakran rendkívül különbö­ző elképzelések összehangolása türel­ügyanakkor a kompromisszumok árán született eredményeket akár egyetlen kül­döttség is megsemmisítheti. Az utótalál­kozón nem valamiféle elméleti viták foly­nak, hanem a résztvevők igyekeznek a gyakorlatban megfogalmazni a közös állaspontokat és eljárásokat, amelyeknek közvetlen hatásuk lesz az európai álla­mok közötti kapcsolatok egész komplexu­mára. Az utótalálkozó a zárószakaszához ér­kezett. Néhány bonyolult kérdésben ugyan még nem sikerült megtalálni a min­denki számára elfogadható megoldáso­kat, de már most meg lehet állapítani, hogy valamennyi résztvevő közös erőfe­szítéseinek köszönhetően sikerült olyan döntésekre jutni, amelyek megvalósítása minőségileg új, magasabb szintre emeli az együttműködést és fokozza Európá­ban a bizalmat és a biztonságot. Rendkí­vül fontosnak tartjuk azt a megállapodást, hogy az utótalálkozó befejezését követő­en két jelentős fórum kezdi meg munká­ját: a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama az egész Európára kiterjedő hagyományos leszerelésről a helsinki fo­lyamatban részt vevő 35 ország pedig - a stockholmi konferenciára kötve - a bi­zalom és a biztonság erősítését szolgáló intézkedésekről fog tárgyalni. A bécsi utótalálkozón megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek a résztvevők a gazdasági, a tudományos-műszaki és ökológiai együttműködésnek, ami megfe­lel a kelet-nyugati kapcsolatokban jelen­leg uralkodó tendenciának. Néhány ál­lam, köztük Csehszlovákia is, indítvá­nyozta, hogy a bécsi utótalálkozót követő­en rendezzenek speciális fórumokat az egyes területekre vonatkozó kérdések széles körének az alaposabb megvitatása céljából. Az eddigi vita azt mutatja, hogy e fórumok megrendezésében elsősorban az európai országok érdekeltek, s egy­aránt szó van szocialista és tőkés orszá­gokról. Bécsben olyan kérdéseket is igyekez­nek megoldani a résztvevők, amelyek közvetlenül hatni fognak az egyes orszá­gok állampolgáraira is. Az emberek kö­zötti kapcsolatokról, az utazási könnyíté­sekről, a családegyesítésről, az egész humanitárius kérdéskörről van szó, bele­értve a kulturális, az oktatási kapcsolato­kat, az információcsere javítását stb. Az együttműködés további elmélyítése érde­kében a jövőben több fórumot hívnak össze, köztük a Moszkvába tervezett hu­manitárius konferenciát. Ezeket az eredményeket aligha lehe­tett volna elérni a szocialista országok aktív hozzájárulása nélkül. Az átalakítás és a demokratizálás folyamata lehetővé tette, hogy az összeurópai együttműkö­dés új, jelentős ösztönzést kapjon, s ez kedvezően befolyásolja az európai hely­zet alakulását. Az európai ház alapjainak építése elképzelhetetlen lenne a Varsói Szerződés tagállamainak békeoffenzivá- ja. a semleges és el nem kötelezett orszá­gok konstruktív hozzáállása és a NATO- tagállamok realista erőinek magatartása nélkül. A NATO néhány tagállama azon­ban a bécsi utótalálkozónak ebben az előrehaladott stádiumában is igyekszik megzavarni a munkát. Meggyőződésünk azonban, hogy közös erőfeszítésekkel si­kerül a nyitott kérdésekre olyan megoldá­sokat találni, amelyek a következő évek­ben kedvezően befolyásolják Európa ar­culatát - mondotta František Doležel. Kuba abban bízik, hogy a kapcso­latfelvétel nyomán az ország legfon­tosabb exportcikke, a cukornád könnyebben bejuthat majd az EGK- tagországok piacaira. A cukornád­exportot a Közös Piac tagországai­ba mind ez idáig a szigorú protekcio­nista intézkedések nehezítették. Az utóbbi napokban Kubában járt Luigi Bosellí, a Közös Piac latin-amerikai ügyekben illetékes képviselője és hangsúlyozta, hogy a brüsszeli székhelyű szervezet nem köti politi­kai feltételekhez a kapcsolatbőví­tést. Csehszlovák felszólalás az SZVSZ-ülésen (ČSTK) - Delhiben a Szakszerve­zeti Világszövetség főtanácsának ülése tegnap vitával folytatódott. Eb­ben felszólalt Miroslav Zavadil, a csehszlovák küldöttség vezetője. A CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség alelnöke elmondta: eseményekben gazdag időszak telt el a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának legutóbbi ülése óta. Az új gondolkodásmód érvényesíté­se a nemzetközi kapcsolatokban nagy lehetőségeket helyez kilátás­ba. A békével, a nemzetközi bizton­sággal és a leszereléssel kapcsola­tos kérdések az érdeklődés közép­pontjába kerültek. A jövőben ebből kell kiindulnia a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek is. Helyes, hogy az ülés foglalkozik az ázsiai és a csendes-óceáni tér­ség szakszervezeteinek feladataival - mondotta továbbá a csehszlovák küldöttség vezetője. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a Szakszervezeti Világszövetség békeoffenzívájának széles körű kibontakoztatására újabb lehetőséget adnak azok a ja­vaslatok, amelyeket nemrégiben Mi­hail Gorbacsov terjesztett elő Krasznojarszkban. Miroslav Zavadil befejezésül hangsúlyozta, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség ereje és sikere mindig is forradalmi irányvonalában és egy­ségében rejlett. Ez szavatolja a to­vábbi sikereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom